Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-20 / 246. szám

(UM« FELSŐOKTATÁS ÉS TUDOMÁNY • SZERKESZTŐ: HEGEDŰS SZABOLCS 2007 SZEPTEMBERÉTOL MÁR ÚJ HELYEN KÉPZIK A DIÁKOKAT Bővíti oktatási kínálatát a gazdaságtudományi kar Tovább színesiti képzési kínálatát a szegedi egyetemen tíz évvel ezelőtt megalapított közgazdász szakot öt esztendeje önállóan szervező gazda­ságtudományi kar. Az intézményt augusztus elseje óta irányító Hetesi Er­zsébet (képünkön) elmondta, a képzési struktúrát igyekeznek az aktuális keresletnek megfelelően alakítani. S bár az államilag finanszírozott hallgatók számát csökkenti a kormányzat, a dékán reméli, a jövőben egyre többen tanulnak levelező és posztgraduális formában. A tervek szerint a kar 2007-ben új helyre költözik. Tíz éve indították el Szegeden a köz­gazdászoktatást. A képzési kínálat az­óta sokat változott: a nappali tagozat mellett távoktatásos, kiegészítő leve­lező, valamint posztgraduális szakirá­nyú képzéseket hirdettek meg. De a mostanra kialakított struktúrát is fo­lyamatosan módosítják az aktuális kereslethez igazodva. így például nemrég új levelező szakirányok in­dultak, tavaly januárban elkezdődött az MBA-képzés, s újabb posztgraduá­lis szakot kívánnak akkreditáltatni. Az oktatást nemcsak a piaci igények, ha­nem a bolognai folyamat miatt is meg kell reformálni. A szegedi gazdaság­tudományi karon bevezetik a három plusz két éves képzési modelt. Ez a szisztéma egyébként nem lesz telje­sen új a karon tanulók számára, mert 2002 óta már lehetőségük volt a hall­gatóknak, hogy három év után főisko­lai diplomát szerezzenek. Annyiban viszont - mint Hetesi Erzsébet dékán elmondta - változik a helyzet, hogy nemcsak egy, hanem három alapsza­kot indíthatnak a jövőben: a gazdál­kodásin kívül a kereskedelmi és mar­keting szakra, illetve a pénzügyi számvitel szakra is megkapták az en­gedélyt az akkreditációs bizottságtól. Az oktatási palettát az alapképzésre épülő mesterszakokkal kívánja a kar színesíteni, és az előkészítés után legalább két ilyen mesterszakot in­dítanának nappali tagozaton. A posztgraduális képzésben pedig pró­bál olyan új tartalmú kínálatot nyúj­tani, amilyen még nincs a piacon. A dékán példaként említette a piac- és közvélemény-kutató szakot, amely­nek indítását már kérvényezték. Ez lenne az egyetlen ilyen képzés az országban. S bár a kínálat bővül, az államilag finanszírozott képzésben felvehető diákok száma a kormányzat dön­tésének következtében csökkent: míg korábban száztíz elsőéves hall­gató kezdhette meg tanulmányait, most csak száz iratkozhatott be. A következő felvételi tájékoztatóban FOTÓ: GYENES KÁLMÁN pedig az elmúlt három év keretszá­mai átlagának csupán kilencven szá­zalékát hirdethetik meg. A dékán ugyanakkor elégedetten nyugtázza, hogy míg országosan idén a tava­lyinál kevesebben választották a gaz­dasági képzéseket, addig a szegedi karon még soha nem volt ilyen ará­nyú túljelentkezés. Ez - véli Hetesi Erzsébet - talán annak is köszön­hető, hogy a régióban megnőtt a kereslet a gazdasági képzés iránt. S bár az oktatási kínálatot próbálják az igényeknek megfelelően alakítani, a dékán szerint lehetetlen megítélni, hogy a munkaerő-piacon a követ­kező években mekkora igény lesz közgazdász szakemberekre. Jelenleg körülbelül 1700-an tanul­nak a gazdaságtudományi karon, és egyre többen jelentkeznek levelező és posztgraduális képzésre. A lét­szám és a kar növekedésének követ­keztében az intézmény kinőtte je­lenlegi, a Honvéd téri volt laktanyá­ban elfoglalt helyét. A bérleményből a tervek szerint 2007 szeptemberéig az egész gazdaságtudományi kar át­költözik a Kossuth Zsuzsanna szak­középiskola Kálvária sugárúton lévő egykori épületébe, amelyet az egye­tem már korábban megvásárolt. A karon a közelmúltban történt változásokkal kapcsolatban Hetesi Erzsébet még elmondta, hogy az el­múlt évben a tanszékek helyett inté­zeteket, azokon belül pedig szakcso­portokat hoztak létre. - Ezzel a veze­tési stílus is megváltozott, az inté­zetvezetőket is be kell vonni a kari döntésekbe - tette hozzá. Az admi­nisztráció területén újdonságnak számít a hallgatói szolgáltató iroda. Az idén kettős jubileumot ünneplő kar múltjáról és jövőjéről szólva He­tesi Erzsébet így fogalmazott: „a tíz éve létező közgazdászképzés és az öt éve működő gazdaságtudományi kar létjogosultságot nyert a többi kar mellett az egyetemi struktúrában, s ezért a korábbi dékán, Farkas Beáta nagyon sokat tett. Bízom benne, hogy a szegedi egyetemen tradi­cionális gazdasági képzést sikerült megalapozni." HEGEDŰS SZABOLCS TIZENÖTEZER KÖNYVBŐL VÁLOGATHATNAK A TIK JEGYZETBOLTJÁBAN - BEVÁLT A CHIPRENDSZER Diákigazolványukkal fizetnek a hallgatok Szeptemberben nyílt új jegy­zetbolt a SZTE Tanulmányi és Információs Központjában, ahová máris „beszoktak" a hallgatók. A diákok többnyire elégedettek a választékkal, de még nem igazán értik az új chipleolvasó rendszert. A TIK nagyjából egy hónapja nyílt új jegyzetboltjában nagy a tolongás, amikor kora délután belép az ember. Az idei évtől már a diákigazol­ványon lévő chip segítségé­vel juthatnak hozzá a hall­gatók jegyzettámogatásuk­hoz, amit a tizenegyből hét kar tanulói csak itt vásárol­hatnak le. Az átlátható rend­szerbe állított könyvek és jegyzetek között tizen­öt-húsz ember válogat. Ko­csis Csilla közgazdász-prog­ramozó egyelőre csak néze­lődik az informatikai polc előtt. - Korrekt a választék, bár azért hiányolok sok könyvet. Ezeket egy szakkönyvbolt­ban fogom beszerezni ­mondja az egyetemista lány. - Jó a választék, már több­ször voltam bent, de nem A jegyzetboltban bevált a chipes fizetési rendszer tudom, szoktak-e akciók len­ni - teszi föl a költői kérdést Lőrincz Gábor, elsőéves föld­rajzos, aki épp a geográfiai tárgyú jegyzeteket, könyve­ket „kóstolgatja". Mint meg­jegyzi, kár, hogy csak három­ezer forint a jegyzettámoga­tási keret, azt ugyanis akár egy könyvvel is könnyedén kimeríti. - Ezen a héten még tart a tízszázalékos nyitási akci­ónk, de egyelőrfe nem tudok több akcióról - mondja a bolt munkatársa, András Lőrinc. A pulthoz egy diák érkezik, akinek a kártyáját a vonal­F0TÓ: KARN0K CSABA kód-leolvasó elé teszi, majd közli vele, hogy mennyi van még a plasztiklapon. András Lőrinc elmagyarázza a lány­nak - aki még szintén nem érti az új szisztémát -, hogy a fizetendő végösszeg hetven­öt százalékát lehet a diák­igazolványról lehívni, a ma­radékot készpénzben kell ki­egyenlíteni. Lőrinc arra is fel­hívja a figyelmet: a jegyzet­beváltás jövő héten az ETR átalakítása miatt szünetel. - Folyamatosan jönnek a faxok a tanszékekről, hogy mire van szükségük a hall­gatóknak, mit kérnek az ok­tatók: mi igyekszünk min­den kérést kielégíteni - tájé­koztat Bolgár Zsolt, a boltot üzemeltető Universitas-Sze­ged Kht. ügyvezetője. Hoz­záteszi: jelenleg 10-15 ezer könyvük van, és heti kétszer szállítanak árut, amelyben más egyetemek jegyzetei és szépirodalom is megtalál­ható. Legutóbb például kot­ták érkeztek a konzisoknak. Mint mondja, a chipes rendszer bevált, bár kissé késve indult el. Telegdy Gergely, az SZTE hallgatói önkormányzatának elnöke szerint szintén jól működik az új informatikai megoldás, és kiemelte, hogy az eddigi 2700 helyett 3000 forintot kapnak a diákok fél­évente jegyzettámogatásra. Az összeget a második félév­től 3500-ra szeretnék növel­ni, de reálisnak csak három­száz forintos emelést lát. TOMBÁCZ RÓBERT Regionális állásbörze ­először Először rendez regionális állásbörzét a szegedi egyetem október 25-26-án. A rendezvény fő célja, hogy a dél-alföldi térség munkáltatói bemutatkozzanak a képzett hallga­tóknak, akik így talán nem a régión kívül keresnek majd munkát. Első alkalommal rendezik meg a re­gionális SZTE állásbörzét jövő héten kedden és szerdán az egyetem tanul­mányi és információs központjában, naponta 9-17 óráig. A börze fő szer­vezője az egyetemen működő karri­eriroda. Ez az Európai Unió struktu­rális alapjából finanszírozott projekt keretében jött létre idén júniusban. Az iroda célja, hogy a gazdálkodó szervezetekkel összehangolva a dél­kelet-magyarországi felsőoktatási intézmények több ezer végzős hall­gatójának elhelyezkedéséhez segít­séget nyújtson. A dél-alföldi régió­ban régi probléma a felsőoktatás és a helyi munkaerőpiac szoros együtt­működésének hiánya - ezt próbálja elősegíteni a kétnapos rendezvény. A korábbi, országos állásbörzék után számos hallgató jelezte, hogy hiányolja ezeken a helyi cégek rész­vételét, így részben az ő igényükre reagálva született meg a regionális állásbörze ötlete. A rendezvény életre hívásának másik oka az volt, hogy megfékezzék a képzett munkaerő el­vándorlását a régióból. A rendezvény első napja a szakmai felkészítésé: a hallgatók karrierter­vezést segítő előadásokon, szakmai tanácskozásokon, valamint - korlá­tozott létszámban - felvételi trénin­geken, próbainterjúkon vehetnek részt. Ez utóbbin karriertanácsadók „vizsgázatják" a „jelentkezőket", a szimulációs gyakorlat alapján egyen­ként elmondva a legfontosabb po­zitívumokat és bakikat. Másnap a „klasszikus" állásbörzére kerül sor, ahol az érdeklődők megis­merhetik az ott kiállító cégeket, elvá­rásaikat, állásajánlataikat, szakmai gyakornoki programjaikat. Az SZTE valamennyi hallgatójának ingyenes a részvétel minden programon. T. R. Amerikai jogi szakértőket képeznek Amerikai jogi szakértői képzést indít ettől a tanévtől az SZTE Állam- és Jog­tudományi Karának Összehasonlító Jogi Intézete a Toledói Egyetem (USA) jogi karával együttműködve. A négy féléves képzés keretében a hallgatók az amerikai jogrendszerrel, annak leg­fontosabb jogágaival, valamint nem­zetközi vonatkozásaival ismerkedhet­nek meg, elméleti és gyakorlati ta­pasztalatokat szerezve. Félévente két­szer, egy héten át toledói vendégpro­fesszorok tartanak előadásokat, me­lyeket az adott tantárgy anyagához kapcsolódó tematikájú, angol szak­nyelvi szemináriumok egészítenek ki. A amerikai jogi szakértől képzés elin­dítása alkalmából ünnepséget tartanak holnap délután fél 2-kor a jogi kar első emeleti tanácstermében. Itt beszédet mond többek között a Toledói Egyetem korábbi dékánja, aki az első tömbösí­tett órát tartja a hallgatóknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom