Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-18 / 244. szám

10 GYOGY-IR 2005. október 18., kedd TÖKELETESEN SZIGETELŐ NYÍLÁSZÁRÓK KONTRA FELGYÜLEMLŐ MÉRGEZŐ ANYAGOK Energiatakarékos és egészségkárosító lakások Ahogyan egyre tökéletesedik az ajtók-abla­kok szigetelésének technikája, úgy töltik egy­re egészségtelenebb levegőjű szobákban az emberek az éjszakát. Ahhoz, hogy az élet­működés zavartalan legyen, megfelelő oxi­géntartalomra van szükség, a mérgező anya­gok hiányán túlmenően - ez a sokat em­legetett friss levegő -, ugyanakkor a mai nyílászárók légmentesen elzárják a kintről beáramló levegő útját. A tökéletesen szigetelt ajtók-ablakok alkal­mazása esetén kevesebbe kerül a fűtés, és kevesebb energiát kell fölhasználni a lakás kellő hőmérsékleten tartásához, tehát ke­vésbé járulunk hozzá az üvegházgázok ter­meléséhez. Viszont egészségtelen körülmé­nyek között élünk - mutat rá Szilágyi Sándor, a Debreceni Egyetem főiskolai docense azon jelenség kapcsán, hogy az építő cégek ener­giatakarékosság címén szinte légmentesen szigetelik a nyílászárókat, miközben a lakás helyiségeinek légszennyezettsége akár ötven­szeresére is emelkedhet a külső környezet légállapotához képest. így a lakás energia­takarékos lesz ugyan, de egészségkárosító. Gyerekek levegőtlen szobában A relatív nedvességtartalom a benn tar­tózkodók gázcseréje lévén megemelkedik, és ez kedvez a penészesedési folyamat meg­indulásának. Nem csoda: mind többen küsz­ködnek légúti megbetegedésekkel. A kisgyerekek eleve egészségtelen, leve­gőtlen környezetben kezdik életüket, holott fejlődésükhöz szennyezésmentes, nagy oxi­géntartalmú levegő lenne szükséges. Nyu­gat-Európában már intézkedéseket tesznek azért, hogy az energiatudatosság ne menjen az egészség rovására, nálunk azonban még mindig a minél tökéletesebben szigetelő nyí­lászárók propagálása folyik. Miért vagyunk fáradtabbak? Egy harminc légköbméteres, jól szigetelt szobában legalább óránként szükséges lenne a levegő teljes kicserélése. Ez azonban leg­többnyire nem valósul meg, sőt. Egy há­lószobában, ahol két ember nyolc órán át alszik, reggelre hatalmas páratartalom jön létre, ami megteremti a penészesedés föl­tételeit, s oxigénhiányt hoz létre. Ebben az egészségtelen környezetben lehetetlen „ki­pihennünk magunkat". A lakásban nagyon rövid időn belül „elfogy a levegő", ahogyan telik az éjszaka, egyre kevesebb az oxigén és mind több a mérgező anyag, s nem tudjuk, miért vagyunk fáradtabbak reggel, az úgy­nevezett pihenés után, mint előző nap este voltunk. A szellőztetés sokszor még nappal is elmarad, vagy csak napi egyszer-kétszer va­lósul meg, hisz azt mondja magában a lakó, nem azért szigeteitette ő a nyílászárókat, hogy szellőztetéssel mindezt hatástalanítsa. A folyamatos légcsere Miképp lehetne egyeztetni az energiataka­rékosságot az egészségtudatossággal, a lakás légállapotának megfelelő minőségben tartá­sával? Egyáltalán, létezik-e ilyen lehetőség? Létezik - mutat rá Szilágyi Sándor. Tudott do­log: minél nagyobb a fűtőfelület, annál kisebb hőmérséklet elegendő ahhoz, hogy egy helyi­séget kellő hőmérsékleten tartson. Egy régi tí­pusú vaskályha csak szinte izzásig hevítve fűti fel a lakást, egy radiátor - amely nagy felületet képvisel - esetében már sokkal kisebb hőmér­séklet elegendő, a még nagyobb felületű pad­lófűtésnél pedig csak annyi, hogy járni is le­het rajta a padlón. Ha tovább növeljük a fű­tésre használt felületet, s - családi ház eseté­ben - az épület teljes külső felületét mintegy „becsomagoljuk" ezzel a felülettel, akkor mé­ginkább csökkenthető a fűtéshez szükséges hőmennyiség, így energiafogyasztás. Ilyen kis hőmérséklet már napenergia igénybevételével is elérhető - s még csak süt­nie sem kell hozzá mindenképpen a napnak. Ez az energiatakarékos, energiatudatos, kör­nyezetvédő része a dolognak. Az egészségtu­datos pedig az, hogy az alkalmazott technoló­gia ezzel párhuzamosan a friss levegő folya­matos befúvásával a folyamatos légcserét is biztosítja. Mindez műszakilag megoldható. Csak igénylők kellenek hozzá, akik egyszerre akarnak energiatudatosan - és olcsón -, s egyszersmind egészségtudatosán élni. F. CS. Nyugat-Európában már intézkedéseket tesznek azért, hogy az energiatudatosság ne menjen az egészség rovására, nálunk azonban még mindig a minél tökéletesebben szigetelő nyílászárók propagálása folyik ILLUSZTRÁCIÓ: TÉSIK ATTILA A nők segítői Vannak a nők életében olyan korszakok, amikor különösen ajánlott ügyelni az étkezésre. Nemcsak a jó alaknak, a szépségnek, de az egészségük megőrzésének is motiváló té­nyezőnek kell lennie. A hölgyek többsége sokat tesz a fogyókúrája érdekében, ám nem tesz eleget az egészségéért - állítják az orvosok, és egyre több kísérlet, felmérés bizonygatja, mit is kellene másképpen csinálni. A táplálkozást egy-egy életszakaszban például tanácsolják alap­jaiban megváltoztatni. Merthogy segít megelőzni, enyhíteni az úgynevezett női bajokat. A gyerekszülésre készülőknek javallják a B-vitaminban gazdag étkeket (például a sajtot, túrót, tejet, korpás kenyeret, szárnyas húsokat, halakat, tojást, élesztőt), amik elősegítik a peteérést, csakúgy, mint a C-vitamin. Ilyenkor ajánlják több E-vitamin felvételét is (pl. olajos magvakból, búzacsírából, növényi olajokból), mert biztonságosabbá teszi a petesejt megtapadását. Az E- és a B2-vitamin nemcsak a kismamáknak hasznos, de az úgynevezett női hátfájásra is jótékony (és elegendő nyerhető akár napi öt szem tejben áztatott mandulából, kalciummal, magnéziummal, man­gánnal kiegészülve). A C-vitamin (pl. a citrusfélékből, csipkebogyóból, paprikából, ká­posztából, eperből, egresból, pápájából) nemcsak a terhesség, a szoptatás idején nagyon fontos, de klimaxban is. (Gazdag tárháza a karambola, aminek hatóanyagai ellenszerei a narancsbőrnek is.) Kö­vető felmérések bizonyították, hogy azoknál a nőknél, akik rendszere­sen elegendő C-vitamint fogyasztottak tíz éven át, 80 százalékkal ke­vesebbnél alakult ki szürke hályog, mint a fontos vitamint nélkülözők­nél. Azt is megfigyelték, hogy akiknek alacsonyabb a C-vitamin-szint­jük, azoknak sűrűbben van bajuk az epehólyagjukkal. Emlőrákkutatók pedig három éve azt jelezték, hogy egyes tumorok növekedését fékezi a lenmag fogyasztása. A klimax idején a hőhullámok mérséklésére tanácsos szó­jafehérjés ételeket enni (pl. tofut). A szójabab jó Ilyenkor a csontritkulás ellen is, főleg, ha kiegészül K-vitaminban bővelkedő ételekkel, például sötétzöld levélzöldségekkel, amik vasban is gazdagok, és fontosak a vérképzéshez. Enni tanácsos ezeket a vasrabló menstruációk idején is, akárcsak a szardíniát, a tojást, a májat, a málnát, a ribizlit, a barackot és az áfonyát. Utóbbi nemcsak a vérképzést segíti, de a húgyúti fertőzéseket is meggátolhatja. SZABÓ MAGDOLNA Apiterápia - A méhészeti termékek gydgyhatásai A méhek által a virágokról gyűjtött nektár képezi azt a szénhidrátforrást, amit a méhek garatmirigyeik váladé­kának segítségével könnyen emészthető szőlő- és gyü­mölcscukorrá alakítanak. Ezt az átalakított nektárt ne­vezzük méznek, amely a gyümölcs- és szőlőcukor mellett még tartalmaz (változó mennyiségben) nádcukrot, dext­rint, malátát és egyéb egyszerű cukrokat, ásványi ele­meket (vas, réz, mangán, szilícium, klór, mész, kálium, nátrium, foszfor, alumínium, magnézium stb.), grammon­ként mikrogrammnyl mennyiségben a B-komplexhez tar­tozó vitaminokat is. A méz sokféle anyag keveréke. Legjelentősebb összetevői szénhidrátok, ezek többségé­ben egyszerű cukrok (a gyü­mölcs- és a szőlőcukor a leg­fontosabb). A szőlőcukor gyorsabban szívódik fel, a gyümölcscukor lassabban, és így hozzájárul a vércukor töménységének ál­landó szinten tartásához. En­nek tulajdonítható, hogy a méz nem növeli a vércukor­mennyiségét olyan módon, hogy a szervezet képtelen len­ne felhasználni. A gyümölcs- és a szőlőcukor egymáshoz viszonyított mennyisége határozza meg a méz kristályosodásának se­bességét. Minél több a méz­ben a szőlőcukor, annál gyor­sabban kristályosodik. A méz sokféle anyag keveréke Gyorsan kristályosodó mé­zek: a repce, a mustár, a nap­raforgó, a hárs méze. Lassan kristályosodik az akác, a bük­köny, a somkóró, a selyem­kóró méze. A méz egyesíti azon gyógynövények hatása­it, amelyek nektárját tartal­mazza. A vegyes virágméz sok növény gyógyhatásait egyesíti. A legtöbb méz bizonyos idő eltelte után kristályosodik. A kristályosodás (ikrásodás) nem káros jelenség, az a méz kémiai tulajdonságait nem befolyásolja! Ismét folyékony­nyá tehetjük a mézet, ha víz­fürdőben 40 fokon tartjuk (vagy kitesszük a napra). Amennyiben a mézként árult folyékony valami nem válik kristályossá, joggal gya­nakodhatunk, hogy invertcuk­rot vásároltunk. A mézben kisebb mennyi­ségben találhatók még: ösz­szetett cukrok, aminosavak, fehérjék, enzimek, vitaminok, ásványi anyagok, szerves sa­vak, aromaanyagok. Ezek nem mellékes hatóanyagok, vala­mennyi kiegészíti a méz gyógyhatását. A civilizált táplálékok nagy részéből hiányoznak az ásvá­nyi anyagok és nyomelemek ­a méz és egyéb természetes A méz vitaminjai A méz vitaminjai kiválóan megőrzik hatékonyságukat, nem úgy, mint a gyümölcs- és zöldségfélék (utóbbiak vita­mintartalma a tárolás során rohamosan csökken). A légzőszervek bántalmainak kezelésénél (orrdugulás, hom­loküreg-gyulladás, szénanátha stb.) a lépes méz kiváló szol­gálatot tesz. A méz pörgetésénél vissza­maradó viaszfedelecskék ugyanerre a célra használhatók (természetes rágógumi). A né­pi gyógyászat a lépes mézet mint érzéstelenítőt használja, és allergiaellenes hatását is bizonyították kísérletekkel. készítmények ezeket bőven tartalmazzák. Ezekből nincs szükség nagy mennyiségekre, de kis meny­nyiségben feltétlenül szüksé­gesek! Számos növény virágpora több C-vitamint tartalmaz, mint a legtöbb gyümölcs, zöld­ség vagy főzelékféle (a mézben pedig virágpor is van). NAGY PÉTER

Next

/
Oldalképek
Tartalom