Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-18 / 244. szám

KEDD, 2005. OKTÓBER 18. « A K T U A L I S • FEKETE KLARA Elmenni egy pékségbe, ott megvenni a mindennapit, s közben el­csábulni még egy-két finomságra - hát igen, ez lenne az igazi házi­asszonyifeladat. Hazavinni a friss kenyeret, zsömlét, kiflit, és beterí­teni a lakást a friss péksütemény illatával. A téma tovább is fokozha­tó: jókor reggel térni be ahhoz a bizonyos pékhez, hogy mire a család felébred, ott álljon az asztalon a kenyérkosárban a friss ropogós. De nem ez történik. Az átlagos magyar család átlagos háziasz­szonya jó, ha hétvégeken készíthet egy kis reggelit az övéinek, amikor ugyanis munkába siet, a többiek vele együtt éppen csak bekapnak egy-két falatot. A bevásárlás délután történik az első útba eső kisboltban, ahol péksütemény ilyenkor már csak muta­tóban ha akad. Lehetne minden másképp is: sok-sok kicsi, tőkeerős pékség mindenféle finomsággal felszerelkezve, jól kereső, nem minimál­béres alkalmazottal, s nemcsak egy, hanem több üzlettel, amely­ben szintén tőkeerős és ráérős vásárlók válogatnak az ínyencsé­gek között. Tudok is olyan falusi pékről, aki nem bír elég kuglófot, kalácsot sütni, annyira viszi a nép, főleg hétvégeken. Es a nyál is összefut a számban, amikor a balatonalmádi pékre és az ő kakaós kalácsára gondolok, amelyből szintén nem jutott annak, aki ké­sőn kelt. Látok üzletlánccá szerveződő hazai sütödéket - és egyik napról a másikra élő, fejleszteni és hitelt felvenni képtelen vállalkozókat is. Manapság csak a pékek fele rendelkezik saját üzlettel, amely­ben a drágább termékeket gond nélkül el lehet adni, s háttérbe szorulhat a tömegtermelés. De ha nincs boltocska, marad a ke­reskedők kényére-kedvére kiszolgáltatott helyzetben a szakem­ber, s gyárthatja a kenyérre hasonlító tárgyat, csakhogy ne marad­jon alul a versenyben. A rendszerváltás után másfél évtizeddel a'helyzet ziláltabb, mint valaha. A dóm ünnepi hete A szegedi dóm ünnepén, fel­szentelésének 75. évfordulóján a belvárosi plébánia egy hetes programsorozatra várja az ér­deklődőket. A fogadalmi templom felszen­telésének 75. évfordulójára a te­tő, a feljáró, a mosdó, az aján­dékbolt után elkészült a temp­lom teljes villanyhálózatának cseréje is. Az ünnep alkalmából vasárnapig minden este 6 óra­kor lelki készületet tartanak a szentmiséken. Ma este Kiss Im­re püspöki helynök vezeti a szertartást, közreműködik Nagy Ágnes énekművész. Hol­nap Mádi György kanonok tart­ja az esti misét és Perneczki Ba­lázs orgonál. Csütörtökön délelőtt 10 órától este 5-ig nyitva áll a dóm tornya. Este 7 órakor az altemplomban az egyetemi lelkészség énekkara könnyűzenei oratóriumot ad elő. Pénteken éjszakai látogatókat várnak a toronyba este 7 és 9 óra között. Szombaton megélénkül a dóm és tere, a templomtéri sokada­lom délelőtt templom- és torony­látogatással kezdődik. Az érdek­lődőket szórakoztató progra­mokkal várják a plébánia mun­katársai: aki mozogni, kézmű­veskedni, társasjátékozni, be­szélgetni vagy egyszerűen csupán csendben lenni szeretne, megta­lálja az alkalmat. Az est fény­pontjának a toronyból alázúduló görögtűz ígérkezik. A vasárnapi ünnepi misét Ter­nyák Csaba érsek, a vatikáni pa­pi kongregáció titkára mutatja be. Az ünnepi hét este 7 órakor hangversennyel zárul: a Szegedi Szimfonikus Zenekar előadásá­ban Händel Messiás-oratóriu­mát hallhatják. Novemberben mintegy tízszázalékos ár­emelésre kell felkészülni a kenyérfélesé­geknél és a péksüteményeknél. A kiske­reskedők nagy része már egyezségre jutott a pékekkel, a multik hajthatatlanok. November első két hetében előreláthatólag tíz százalékkal drágulnak a péktermékek, a kereskedők ugyanis elfogadták, hogy az ága­zat súlyos helyzetbe kerülne e nélkül - nyi­latkozta Ilonka Boldizsár, a Magyar Pékszö­vetség elnöke. Ezt megerősítette Varga Lász­ló, a szegedi Bajor Pékség tulajdonosa, a No­voback Kft. úgyvezető igazgatója - aki a pék­szövetség Békés és Csongrád megyei régióel­nöke is. Azt tapasztalja, a kiskereskedők egy része elismeri és „várja" a drágulást, a mul­tikkal szemben azonban nem tudják érvé­nyesíteni az elképzeléseiket. Minden péknek saját magának kell megegyeznie a vevőjével és kérni a megértését, hiszen nem beszélhet­nek össze, ezt ugyanis törvény tiltja. Az ár­emelés indokolt mértéke 20 százalék lenne ­eredetileg ez volt az elképzelés hiszen két éve nem sikerült ötről a hatra jutni, sőt egy időben még csökkenteni is kellett az átadási árakat. „Mindenki a túlélésre játszott" ­mondta a szakember. Katona István, a vásárhelyi Stefi vegyesbolt tulajdonosa megérti a pékeket, tisztában van a gondjaikkal, azzal is, hogy a tönk szélén áll­nak. Kérdésünkre válaszolva elmondta, elfo­gadja az áremelést, aminek következtében novemberben a fehér kenyér bolti ára nála 130-160 forintra emelkedik, fajtától függő­en. Balázs András, a tápéi Balázs Pékség tulaj­donosa a témával kapcsolatban kifejtette: legalább a gázáremelés költségeit fedezni tudják, ha sikerül többért eladni a kenyeret. Ő maga mintegy 200 kereskedőnek szállít, mindegyikkel nem tud tárgyalni, de reméli, elfogadják a javasolt árakat. Hozzátette: szo­morú, hogy a magyar üzletláncok sem külön­bek a multiknál és nem foglalkoznak azzal, hogy tönkremehet a szakma. Szegeden külö­nösen nehéz kenyeret eladni, mivel még Pécsről is hoznak ide árut a pékek, arcpirító áron, „mintha elment volna a józan eszük" ­tette hozzá. Az áremelkedést egyébként a gáz drágulása kényszeríti ki, de egyéb költségek is hozzájá­rulnak. Az ágazat nehéz helyzetét jellemzi, hogy az országban másfél év alatt közel száz pékség zárt be. Csongrád megyében néhány kisebb pék tett lakatot az üzemre, de azok nem voltak tagjai a pékszövetségnek, ezért pontos információk sincsenek róluk. A péksütemények nettó átadási ára dara­bonként 1-1,30 forinttal emelkedhet a 10-13 forintos jelenlegi szinthez képest. A fehér ke­nyérnél novembertől 13 forinttal magasabb árakat várhatunk kilónként, ami 105 és 135 forint közötti átadási árat jelent majd, erre még rárakódik az általános forgalmi adó, és az üzletek árrése. F.K. PÉKMESTEREK KENYERE Csak a kenyér és a péksütemények ára visel­hetetlenül alacsony, a különlegességek nem okoznak veszteséget a pékeknek. A gond az, hogy árbevételük 70 százalékát még mindig a napi tömegcikkek hozzák. Mivel olcsó kenyér­ben nem tudják hajazni a saját sütödével ren­delkező multikat, elhatározták, minőségben nyújtanak utolérhetetlent: a pékszövetség sza­badalmaztatott egy Pékmesterek kenyere el­nevezésű hosszú érlelésű, kovászos, a házilag készült kenyérre emlékeztető különlegességet. Ezt novembertől csak a szövetség tagjai süt­hetik, és majd 230-250 forintért árulják kilóját a boltokban. Novembertől drágábban adják a kenyeret a pékek Az emelést választják Jövő hónaptól a vásárlónak jobban a zsebébe kell nyúlnia, ha kenyeret vesz Fotó: Karnok Csaba A Parmalat olasz kapcsolataira is számítanak - Piaci pozíciójukat erősítik a gazdák Tejüzemet vettek az alföldi termelők A Csongrád megyei tejtermelő gazdaságokon is múlik, hogyan tud újraindulni a székesfehérvári Parmalat-üzem Illusztráció: Tésik Attila Bár a jövő évre jósolt 64 forintos tejfelvásárlási árral nincs kibé­külve, előre menekül, és meg­vette a székesfehérvári Parma­lat-üzemet az Alföldi Tej Kft. A cég termelői - közöttük a Csongrád megyeiek - évente összesen 400 millió liter tejet adnak el. A vásárhelyi ügyvezető szerint az üzem megvétele egy­értelműen a termelők piaci po­zícióját erősíti. November elejétől kerül telje­sen az Alföldi Tej Kft. tulajdo­nába a Parmalat székesfehérvá­ri üzeme, amely nemrég fölszá­molás alatt állt. Mélykúti Ti­bor, a kft. ügyvezetője - aki a Tej Terméktanácsban Csongrád megye küldötte - azt mondja, ez az üzlet nem jöhetett volna létre a kormány hitelgaranciá­ja, és Gráf József miniszter se­gítsége nélkül. A feldolgozó­üzem megvétele, újbóli beindí­tása összesen mintegy négymil­liárd forintba kerül. A kft. ter­melői - közöttük a Csongrád megyei kis- és nagygazdaságok kilencven százaléka - összesen csaknem négyszázmillió liter tejet állítanak elő évente. A cégnek fontos, hogy ez a meny­nyiség biztosan kerüljön a piac­ra itthon, de Mélykúti Tibor szerint azért is volt jó üzlet a Parmalat-územ megvétele, mert ha itthon felesleg van nyers tejből, azt a fehérvári gyárnál hagyományosan meglé­vő olasz kapcsolatokon keresz­tül könnyebben lehet értékesí­teni. Az alföldiek most már csak­nem egyenlő feltételekkel indul­hatnak a versenyben a nyu­gat-európai termelőkkel; hiszen ők is tulajdonosai a feldolgozó­üzemeiknek. Ami a tej felvásárlási árát il­leti, nyár végén azért fogott össze az Alföldi Tej Kft. a mo­sonmagyaróvári Motej 2003 Szövetkezettel és a Duna Mel­léki Tejértékesítő és -Beszerző Szövetkezettel, hogy közös le­gyen a beszerzés és az értékesí­tés, és együtt tárgyaljanak a multinacionális áruházláncok­kal. A céljuk az volt - és az ma­radt -, hogy eltűnjön a terme­lők literenkénti csaknem 10 forintos vesztesége. A tárgyalás eddig nem jött össze. A nyáron 2 forintot emelkedett az ár, de a feldolgozókkal folytatott egyeztetésen az derült ki, hogy jövőre is 64 forint körül várha­tó. Miközben tavaly 67 forint volt, s Nyugat-Európa országa­iban - ha a magyarral azonos beltartalmi értékű áruét néz­zük - hetven forint körül ala­kul most is. Mélykúti Tibor szerint van esély arra, hogy a helyzetük - ha végre sikerül összehozni a tárgyalást - javul­jon. B. A. A UVB Group tagja Lépéselőny Megtakarítás Tartósan átlag BETÉTKAMAT: ÉVI feletti kamat! 6,77 Öf # /% EBKM: 6,77% Már 100000 Ft megtakarítástól! Várjuk bankfiókunkban: Szeged, Kossuth Lajos sugárút 18-20. HVB Bank/ * A termék 50% bankbetétet és 50% HVB Lépéselőny Alapot tartalmaz. A HVB Bank (tev. eng. száma: 1-1523/2003, a BÉT tagja) akciós ajánlata 2005. október 1 -jétől november 30-ig érvényes. A hirdetés nem minősül aján­lattételnek, a Bank a kamat és egyéb kondíciók változtatásának jogát fenn­tartja, további részletek a Bank Hirdetményében és Üzletszabályzatában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom