Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-03 / 231. szám

HETFO, 2005. OKTOBER 3. »MEGYEI TUKOR» Megnyílt az 52. őszi tárlat Vásárhelyen Felavatták József Attila szobrát Jótékonysági főzőverseny Kovács Lázárral és Kaszás Gézával Sztárok a gulyáságyúnál Az italt nem szereti, csak a címkéket gyűjti a vásárhelyi Varga Mihály Az új Fabia most ilyen 0 % önerő könnyen az öné: + 24 468 Ft/hÓ"tÓl! »(Részletek: 0% önért, 24 468 Ft/hó-tól, 120 hónap futamidő, THM: 6,98%) Ráadásul értéktelennek hitt finf> nnn p*_nt Ar[ autója nálunk most akár: OUU »1 Ul ül! Az Ön Skoda-márkakereskedöje: IKESZ AUtÓ Szeged, B HUIU Dorozsmai út 48. A megbízható megoldás Tei.: 549-030 Kratochwill Mimi művészettörténész nyitotta meg a Tbrnyai János múzeumban az 52. vásárhelyi őszi tárlatot, Áder lápos országgyűlési képviselő pedig a Hősök terén avatta fel József Attila emlékművét. www.ikeszauto.hu SIMPLY CLEVER- EGYSZERŰEN NAGYSZERŰ A két népszerű szakács stílusosan terepszínű ruhába bújt Vásárhelyen Fotó: Tésik Attila Szaván fogta a honvédség az RTL Klub két sztárját, Kovács Lázárt és Kaszás Gézát, a vásárhelyi laktanya és az önkormányzat csapata jótékonysági főzőversenyre hívta ki a két népszerű szakácsot. A gulyáságyús összecsapás végén - természetesen mindenki első lett - az érdeklődők a helyszínen megehették az eredményt, a főzőcskéről készült műsort pedig a Receptklub két adásban is sugározza. A legbékésebb „fegyverét" vetette be a vásárhelyi laktanya tegnap délelőtt a Szőnyi utca lezárt szakaszán, mégpedig rögtön hármat is - a gulyáságyúkból. A helyőrségi klub ötletére ugyanis itt rendeztek a Hódmezővásárhelyi Gyermekegészségügyért Alapítvány javára jótékonysági főzőversenyt, amelyen a fakanalakat a laktanya és az önkormányzat csapata mellett az RTL Klub Receptklubjának két ismert szakácsa, Kovács Lázár és Kaszás Géza is forgatta. A séfruhát ezúttal tetőtől talpig terepruhára cserélték, és sisakkal a fejükön főztek. - Kaszás Géza és Kovács Lázár mindig azt mondja, hogy bárki ellen kiállnak. Most szavukon fogtuk őket - mondta lapunknak Neparáczki Ferenc, a vásárhelyi helyőrségi klub vezetője, a rendezvény szervezője, aki elárulta, a Honvédelmi Minisztérium kommunikációs igazgatósága és az RTL Klub is fantáziát látott az ötletben. - Ez egy kiképzés igazi előszobája, de úgy gondolom, megbirkózunk a feladattal mondta Kovács Lázár a gulyáságyú betöltésével kapcsolatban. - Mind a ketten voltunk katonák, így újból felidézhetjük a régi emlékeket - nevette el magát. - Hiszen mindig, mindenütt, így a seregben is szakácsok voltunk. A gulyáságyú betöltésében és elsütésében Kaszás Géza a végeredményt tartotta a legizgalmasabbnak. - Nem csupán a babgulyást főzzük meg, de improvizálunk is bele valamit - fogalmazta meg titokzatos mosollyal, nem árulva el a meglepetést. Úgy vélte, azétel elkészítésének a legnehezebb része a mennyiséggel való megbirkózás. A vásárhelyi könnyűlövész zászlóalj csapata profi a gulyáságyúban való főzésben. - Ennek a mennyiségnek az elkészítése számunkra csak kisebb feladat - mondta Szilágyi Zoltán, a szakácsok főnöke. - A legutóbbi gyakorlaton ugyanis a sokszorosát, 1400 liternyit készítettük el. Most fejenként csak hatvan liter a feladat. Egy-egy csapat hat kiló marhalábszárat, hat kiló füstölt csülköt, és tízkilónyi tarkababot merített víz alá a verseny kezdetén, s ízesítette saját ízlése szerint. A vásárhelyi önkormányzat csapata sem rettent meg a feladattól. Szabó jános csapatkapitány - aki a katonaságnál annak idején nem került fakanál közelébe - szerint a legnehezebb feladat a 6-7 kilónyi hagyma összevágása anélkül, hogy elsírják magukat. A főzőversenyt és az RTL szakácsait óriási érdeklődés övezte, rengetegen örökítették meg Kaszás Gézát és Kovács Lázárt egyenruhában, fakanállal és levesmerő kanállal a kezükben. Kora délután pedig már bárki megkóstolhatta, milyen eredménnyel küzdöttek a csapatok, milyenre sikerült a gőzölgő babgulyás. Természetesen a jótékonysági versenyben mindenki első helyezett lett. KOROM ANDRÁS Magyar tojást jugoszláv sörért A férfiak többsége irigykedne Varga Mihályra, ha megtudná, 1060 különböző söröscímkéje van. Számukra ez azt jelentené: ennyi palack itókát kellett elfogyasztania ahhoz, hogy megszerezze a számára értékes papírdarabokat. A tény azonban az, hogy a 63 esztendős vásárhelyi férfi csak gyűjti a címkéket, de a sört nem issza. Akár történelmi emléknek is lehetne tekinteni a söröscímkéket, hiszen mindegyikről leolvasható az adott kor divatja, szokása, sőt olykor még a különféle nációk népviselete is. A tenyérnyi papírdarabkák persze a gyűjtőknek a legértékesebbek. Ilyen többek között a vásárhelyi Varga Mihály is. - Elektroműszerészként az egykori NDK-ba kerültem 1967 novemberében. A legidősebb keletnémet városban, Arnstadtban dolgoztam egy telefonközpontokat gyártó üzemben. Itt a Starkbier volt a sláger, s valami miatt pár címkét összeszedtem, hát így indult az egész - foglalta össze röviden a kezdetet a 63 éves férfi. A Starkbier, mint ahogy a neve is mutatja, igen erős sör volt. Akkoriban szinte minden keletnémet faluban főztek sört, számos technológiával. Az arnstadtiak A szépművészetek az emberi boldogság és bölcsesség nélkülözhetetlen segédeszközei idézte Tornyai János festőművészt tegnap délben, a Tornyai-múzeumban, az 52. vásárhelyi őszi tárlat megnyitóján Lázár János polgármester, országgyűlési képviselő. Hozzátette: nem véletlen, hogy a város Magyarország és talán Európa legrégebbi kiállításával rendelkezik. A nagyközönség művészetszeretetében, művészetigenlésében, a mély gyökerű, eleven hagyományaiban, s a város öntudatos mecenatúrájában rejlik a megoldás. Kratochwill Mimi művészettörténész megnyitójában arról szólt, hogy a tárlatra bejutott 123 művész 263 alkotása jól tükrözi: az idősebb és a fiatalabb festők, grafikusok és szobrászok jól megférnek egymással. Az ember és a természet viszonyát megfogalmazó alkotások gazdag világról adnak tanulságot, tükrözve a művészet sokszínűségét. Az idén a város fődíját és a Tornyai plakettet Nagy Attila szobrászművész kapta, az Endre Béla-mesterdíjat László Dániel festő-, a Galyasi Miklós-nívódíjat Samu Katalin szobrászművész vehette át. A további díjazottak: Szkok István, Szabó Tamás, Kő Pál, Csikós András, Tenk László, Krajcsovics Eva, Búkor Tibor, Erdős Péter, Dunai Edit, Kiss György, Takács Márton és Fekete Géza. Az őszi tárlat megnyitóján közreműködött Pitti Katalin operaénekesnő és Hegedűs Endre zongoraművész. Délután három órakor Ader lános országgyűlési képviselő avatta fel Kligl Sándor szobrászművész József Attila-emlékművét a Hősök terén. Avatóbeszédében hangsúlyozta: a száz éve született József Attila életműve bizonyítja, nincs fontosabb dolog az igazság keresésénél, s a megtalált igazság kimondásánál. - Olyan ember szobra áll előttünk, aki a hazugság kényelmes országútja helyett az igazság nehezen járható, veszélyes ösvényét választotta mindig. Életműve arra figyelmeztet bennünket, hogy csak az igaz út járható - emelte ki Áder János. Az ünnepség befejezéseként Bitskey Tibor színművész mondta el a költő két versét. A rendezvényen közreműködött a városi vegyeskar és a helyőrségi zenekar. B. K.A. Nagy Attila szobrászművész vehette át Lázár János polgármestertől a tárlat fődíját Fotó: Tésik Attila még 5 forint 20 fillérért adták a boltokban. Hetvenben a magyar és a jugoszláv állam barterszerződést írt alá. Ez kapóra jött a címkegyűjtőnek, mivel egyetlen magyar tojásért egy üveg sört adtak a jugoszlávok. így tett szert Becejsko-, Jagodinsko- és Karlovecko-címkékre is. A vásárhelyi férfi legrégebbi címkéje egy 1952-ben nyomott Kőbányai barna sörös. A kis papíron egy munkás férfi és egy parasztmenyecske buzdítja a jónépet sörfogyasztásra. Az italt nem kedvelő, csak ismerő gyűjtő szerint a sörök királya egykoron a nagykanizsai Paracelsus volt, a maga 22 fokos alkoholtartalmával. A hatvanas, hetvenes években ez nem volt szokatlan, hiszen a Sirály alig maradt le 18 fokával. Egykori csehszlovák darabok is gazdagítják 1060 darabos gyűjteményét, mivel egy évig dolgozott Prágában a Skodánál. Később a magyar Volánnál teherautókat javított. Újabb öröm volt számára, hogy 1974-ben cége bevezette az élőállat-szállítást Olaszországba és a skandináv államokba. Kamionos kollégái a többieknek sört hoztak, de neki a külföldi parkolóban összeszedték az üres üvegeket. K.T. egész nyáron át az udvaron nyitott hordókban tárolták a Starkbier alapanyagát. Karácsonyra már bőrös lett a teteje, s ekkor főzték meg az italt. Varga Mihály szinte csak elméletben tud sokat a sörökről és a címkéikről, gyakorlati tapasztalata elenyésző. Ennek oka - bármily meglepő ilyen gyűjtőszenvedély esetén hogy nem szereti a férfiak nagy többségének kedvencét. Az NDK-ból 1968-ban hazajött szabadságra. Vissza már nem tudott menni, mert a prágai események miatt nem jártak a vonatok. A kényszerpihenőt hasznosan töltötte, mert beszerezte az akkori Magyarország valamennyi sörének címkéjét. Sorozatai is vannak, amelyeken meg lehet figyelni, mennyit fejlődött az évek, sőt évtizedek alatt egy-egy márka. Az 1968-as Szalont például Varga Mihály fajta és ország szerint csoportosítja kedvenceit, vagyis a söröscímkéket Fotó: Tésik Attila