Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-03 / 231. szám

HÉTFŐ, 2005. OKTÓBER 3. •AKTUÁLIS« 3 Folytatás az 1. oldalról - Nem értem a taxisokat, állításuk valótlan, ide mindenki nyugodtan bejöhet, senkinek nem kell támadástól tartani - jelentette ki az Árpa utca végén feleségével, gyermekeivel és unokáival, egy minden igényt kielégítő házban lakó Kolompár József. A középkorú férfi még be sem fejezte iménti mondatát, a körülöttünk állók egymás szavába vágya, mégis nyugodt hangon ismételgették, keressek olyan embert, akit itt megtámadtak, vagy aki ide nem mer bejönni. Kovács Márk konkrét javaslatot tett. Kérte, hívjam fel a Don Pepe Pizzériát, tapasztalni fogom, hogy minden további nélkül felveszik a rendelést, 20-30 percen belül megláthatom a pizzafutárt, „aki még sötétedés után is minden további nélkül bejön a mi utcánkba". - Az a baj, hogy ide már a postás sem jár. Még ha a rendőrség vagy a bíróság ír valamelyikünknek levelet, azt sem hozzák ki. Hiába tettünk panaszt a postán, az ígéretek ellenére semmi sem változott. De a mentő és a kukásautó sem hajt be. Mi, cigányok, ki lettünk szorítva a magyar negyedből, és ez ellen senki nem tesz semmit - fakadt ki Kolompár Zoltán. - A repülőtér mellől kiköltöztették a cigányokat, nekik segítettek, mi is elfogadnánk hasonló megoldást, mert ez a környék a város szégyene lett. Egyre többen csatlakoztak hozzánk, egymást kiegészítve sorolták vélt és valós sérelmeiket. Hogy őseikhez hasonlóan kénytelenek áram nélkül élni, hogy kézzel mosnak, hogy gyerekeik, unokáik esténként már csak gyertyafénynél tudnak tanulni, hogy hónapok óta nem szólnak a tévék, rádiók, hogy a város a parlagfüvet csak az utca egy részében vágta le, pedig közöttük is sok az allergiás. - Évekig becsületesen fizettünk az áramért, de egy idő. után nem jelentkezett a díjbeszedő, senki nem kérte tőlünk az áram árát. Azt hittük, meghalt. Néhány hónappal később azonban találkoztam vele, megkérdeztem, miért nem jön. Azt válaszolta, a Démász más rendszerre tért át. Elismerem, sok adósságot halmoztunk fel, de megpróbáltunk egyezkedni, kifizettük volna egy részét, a többit részletekben törlesztettük volna, de a cég ezt nem fogadta el, ragaszkodott a teljes őszszeghez. Előbb kikapcsolta az áramot, majd a vezetékeket is elvágta - magyarázta az áramnélküliség okát Kolompár József. Azt már egy asszony tette hozzá, hogy emiatt nem tudnak rendesen mosni és mindig tiszta ruhába járatni gyermekeiket az iskolába, akiket emiatt gyakran megszólnak. Beszélgetésünk alatt három-négy ételhordóval a kezében befutott egy szociális munkás, aki néhány nyugdíjaskorúnak hord naponta meleg ételt. Azt mondták, ennél sokkal nagyobb az igény, de csak páran részesülnek ilyen támogatásban. - A segélyt pedig csak papíron kapjuk meg, a pénz tartozásokra megy el - vetette közbe Kolompár József. Az Árpa utcaiak egybehangzóan jelentették ki: nem azt várják, hogy mások oldják meg problémáikat. Az itt élő cigányok és magyarok közül mindenki részt venne például az utca helyreállításában, de ehhez, Szeged más városrészeiben lakókhoz hasonlóan, segítséget várnak, amit nem kapnak meg. - Látja, magával és az autójával sem történt semmi, ez is bizonyítja, nincs igazuk a taxisoknak - mondta búcsúzóul Kolompár Zoltán. Romák és cigányok BÁTYI ZOLTÁN Bajban vagyok, mert hogyan is fogalmazzak' Mondjam azt: nagy szegénységben élnek a magyarországi cigányok' Vagy inkább így lenne helyes: a romák ? Merthogy e hazában az elmúlt években jószerével csak azon zajlik a vita, milyen megszólítással is illessük azt a népcsoportot, amely helyét keresi világunkban. Akikről pontosan tudjuk, hogy a rendszerváltás legnagyobb vesztesei lettek (bár korábban sem dicsekedhettek túl sok győzelemmel), családjaik többsége embertelen körülmények között él, s már az is szerencsésnek mondhatja magát közülük, akinek nemhogy adnak, de legalább ígérnek munkát. Igen, körülbelül ennyire sikerült megoldani a cigány- (roma ?) kérdést Magyarországon, s eközben jogvédők azon vitatkoznak, sértö-e vajon a cigány kifejezés, s mennyivel eurokompatibihsebb, ha romát mondunk. Vagyis eljutottunk megint csak a felszínhez. Merthogy több cigány (roma) emberrel elbeszélgetve én bizony úgy látom: őket aztán csöppet sem érdekli az emberi jogok védelmében meghirdetett nyelvészkedés, amikor olyan emberi jogaikért harcolnak, mint a tisztes megélhetés, a program, mi nemcsak papíron létezik, hanem valóban felzárkóztat. Iskolákat szeretnének, ahol cigány-roma gyerek „magyar" mellett békésen megfér a padban, munkáltatót, aki meglátván a cigány-roma jelentkezőt, nem böki ki rögvest foghegyről: mondhattak bármit a munkaügyi központban, nálunk momentán minden hely betelt. Sokan állítják: a cigány-romák sorsán már csak azért sem könynyű javítani, mert ez egy roppant kényes kérdés. Hogy mennyire, azzal éppen napjainkban szembesülhet Szeged városa. Mint arról szombati lapszámunkban írtunk, a reptér melletti düledező házakból kiköltöztették a lakókat, s közel harmincmilliót áldozva új, sokkal lakhatóbb otthonokat kínáltak fel a csontig lepusztult, hideg falak helyett. Hihetnénk: ezt örömmel szemléli mindenki. Ám máris összecsaptak a vita hullámai - van, aki kitelepítésről beszél, cigányok meghurcolásáról, miközben ezek a tiltakozók elnézték évekig, mekkora szenny borítja már a Bajai úti nyomorházak környékét, s elnézik azt is, milyen körülmények között élnek Dorozsmán az Árpa utcai panelputrik cigány-romái. Pedig a fent említett cigánytelepek helyett (netán helyén) csak szebb világ várhat a cigány-romákra. Olyan, ahol már ők is tervezhetnek, nem csupán velük terveznek, leginkább választások előtt. Hogy aztán az új lehetőséggel mennyire tudnak élni, az már rajtuk is múlik. De megsegítésükről egy percig sem feledkezhet meg a hatalom, mert a cigány-romák szomorúsága az egész ország bánata is. A gondok megoldása pedig, még egyszer hadd vessem papírra, nem azon múlik, hogy cigánynak, netán romának szólítjuk őket. Polgári Esték Kövér Lászlóval MUNKATÁRSUNKTÓL A Fidesz Magyar Polgári Szövetség alelnöke, a párt országos választmányának elnöke, Kövér László országgyűlési képviselő lesz a Polgári Esték következő vendége. A rendezvény október 4-én, este hét órakor kezdődik a Szegedi Ifjúsági Házban (Felső Tisza part 2) „Mi is elfogadnánk hasonló megoldást, mint a repülőtériek" Cáfolatok az út és áram nélküli Árpa utcában Az utcában kénytelenek áram nélkül élni, kézzel mosnak, a gyerekek gyertyafénynél tanulnak Fotó: DM/DV Szegedről 11 óra 22 perckor látható „legteljesebben" Ma részleges napfogyatkozás Részleges napfogyatkozás tanúi lehetünk ma a délelőtti-déli órákban. Szegeden a jelenség 10 óra 6 perckor kezdődik, és 12 után 42 perccel fejeződik be. A csillagászati eseményt csak megfelelő védőszemüvegben szabad megfigyelni. Napfogyatkozást akkor figyelhetünk meg, amikor a Hold a Föld és a Nap közé kerül, és árnyéka bolygónkra vetül. A különleges jelenség azért jöhet létre, mert a Hold 400-szor kisebb ugyan a napnál, de 400-szor közelebb is van a Földhöz, így a Nap és a Hold égen látható mérete közel egyforma. Akár teljesen is el tudja takarni égi kísérőnk a csillagot. Ez történt 1999 nyarán. Szegeden a mai részleges napfogyatkozást 10 óra 6 perc és 12 óra 42 perc között figyelhetjük meg. A jelenség legnagyobb fázisa városunkban 11 óra 22 perckor lesz, ekkor a Hold a napkorong közel 54 százalékát takarja majd el. Bár a mai esemény korántsem lesz olyan látványos, mint a hat évvel ezelőtti teljes napfogyatkozás, aki teheti, annak azért érdemes megnéznie ma délelőtt a Napot és a Holdat. A megfigyelés során semmiképpen ne nézzünk közvetlenül a Napba se szabad szemel, se távcsővel vagy kamerával. Az erős fény maradandó szemkárosodást, akár teljes vakságot is okozhat. Szemüvegként, szűrőként nem alkalmazható a kormozott üveg, sem a túlexponált film vagy a napszemüveg. A részleges napfogyatkozás megtekintése csak legalább 14-es fokozatú hegesztőüvegen vagy speciálisan erre a célra készült - a szegedi optikusoknál jelenleg is kapható védőszemüvegen keresztül biztonságos. F.G. DÓM TÉRI BEMUTATÓ W A Magyar Csillagászati Egyesület országszerte szervez távcsöves bemutatókat a részleges napfogyatkozás idejére. Szegeden a Dóm téren 10 és 13 óra között nézhetik meg az érdeklődők távcsövön keresztül is a jelenséget a csillagász szakos egyetemi hallgatók és oktatók közreműködésével. Az üvegbeton hazai gyártására csekély a remény Áttetsző falak New Yorkban is Üvegbetonból készült asztali lámpát dobott piacra Losonczi Áron, a különleges anyag feltalálója. Bár a csongrádi fiatalembert továbbra is ellátják megrendelésekkel, így hamarosan New Yorkban, Pécsett és Budapesten is átlátható lesz néhány fal, a találmányból készült termékek ipari szintű gyártása még várat magára, mert a korábbi befektetőjelölt kihátrált az üzletből. Nemrég a németországi Hamburg közelében nyílt meg az a kísérleti lakóház, amelynek egyes részeit üvegbetonból építették. A csongrádi Losonczi Áron személyesen is részt vett az ünnepségen, majd egy autógyár és egy neves építésztársaság képviselőinek tartott előadást találmányáról. Az áttetsző anyag iránt továbbra sem csökkent az érdeklődés, ezt bizonyítja, hogy már Magyarországról is egyre többen keresik fel a fiatal mérnököt. Orsós Iakab László, a New York-i Magyar Kulturális Intézet nemrégiben kinevezett igazgatójának felkérésére az intézmény új székhelyén egy belsőépítészeti elein készül majd üvegbetonból, amit - tervei szerint januárban - személyesen is megtekint feltalálója, mivel a jövő év elején Washingtonba látogat egy szakmai bemutatóra. Az újonnan kifejlesztett asztali lámpából Távol-Keletről is rendeltek DM/DV-fotó Hazánkban Pécsett és Buda- nyai megyeszékhely székesegypesten terveznek olyan épületet, házának közelében feltárt ókeamelyben kiemelt szerepet ját- resztény romok megmentése és szik a speciális beton. A bara- bemutatása érdekében egy földalatti múzeum épül az egykoron hét szentélyes templom maradványaira, s ennek főbejáratát a tervező építész Bachmann Zoltán üvegbetonból képzelte el. A fővárosban egy exkluzív Duna-parti iroda- és lakóház megvalósításánál használják majd a különleges anyagot, amelyből Losonczi Áron egy hozzáértő barátjával közösen asztali lámpát tervezett és dobott piacra. Az 520 eurós ár ellenére jól fogy a termék, már Távol-Keletről is rendeltek belőle. - Nyolc hónapos egyeztetés után tulajdonosváltás miatt kihátrált az üzletből a német befektetőjelölt, ezért most új partner után kell néznem - nyilatkozta lapunknak a csongrádi fiatalember. Ajánlatokból nincs hiány, hiszen svájci, olasz és japán üzletemberek érdeklődnek a találmány iránt, a magyar vállalkozók azonban továbbra sem látnak fantáziát az üvegbetonban. Losonczi Áron érdeklődésünkre úgy fogalmazott: ilyen körülmények között nincs realitása az ipari méretű hazai gyártásnak. Mivel költséges kutatást és fejlesztést igényel a gyártási technológia tökéletesítése, komoly befektetőre van szükség, s Magyarország e tekintetben - úgy tűnik - hiányt szenved. B. D.