Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-13 / 240. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. OKTÓBER 13. MEGYEI TÜKÖR" 7 A makói asszony sorstársai érdekében szólalt meg Pokoljárás egy csomó miatt Pató Béla a legkisebb csavart is előállítja esztergapadján Az atomkor írógépjavítója A huszonegyedik században az önkormányzatoknál és a rendőrségen még használnak írógépet. Szegeden a masinák javításával a 68 éves Pató Béla foglalkozik, akinek műhelyében mindenféle alkatrész, betű és speciális jel megtalálható. Ha valami véletlenül mégis hiányzik, azt egyedülálló esztergapadján előállítja. - Apám szokása az volt, hogy megmondta a kuncsaftnak: melyik napon hány órára lesz kész a munka. És az úgy is volt. Nem is volt Szatmárnémetiben, az írógépjavító műhelyében telefon... A műhelyt hatvankét év után, 1992-ben zárta be - mondja Pató Béla, a huszonegyedik századi Szeged egyetlen írógépjavítója, aki 1984-ben jött át Magyarországra. Megunta, hogy éjszakánként a román rendőrség emberei azért hívatják, hogy állapítsa meg, mivel és milyen technikával írják a röplapokat. A hatvannyolc éves ezermester szegedi, Szentháromság utcai műhelyébe havonta még mindig bevisznek három-négy készüléket javíttatni. A mester szerint az atomkorszakban már csak az használ írógépet, aki megmásíthatatlanul idegenkedik a számítógépektől. Az önkormányzatoknál azonban az anyakönyvi kivonatok kitöltéséhez a mái napig elektromos írógépeket használnak. Talán jövőre befejeződik a számítógépes feldolgozás és ettől kezdve nem lesz szükség az elavult technikára. A rendőrségnél szintén van még olyan dokumentum, amit írógéppel töltenek ki. Ha ezek a masinák lerobbannak, alkatrészt már csak Pató úrnál lehet beszerezni. Ezekből annyit bespájzolt, hogy legalább még száz évig el tudná látni vevőkörét. - Nagyon sokszor maga esztergálja a csavarokat, vagy más egyéb hiányzó apróságot. Nem esik kétségbe, hiszen van egy olyan egyedülálló műszeresztergapadja, amelyen bármit el tud készíteni - meséli Wirth István, aki minden délelőtt meglátogatja lelki jó barátját. Sokat beszélgetnek a történelemről, egy kicsit politizálnak, hallgatják az ablak előtt fekete tokban lógó orosz hifitoronyt, a Sokol táskarádiót, miközben a mester hozzáértő kezei szorgosan dolgoznak. Nemegyszer hoznak a műhelyébe százéves gépeket felújíttatni, mert azt szeretnék, ha a lakás dísze lenne. A masinákat a mester működőképessé teszi, de krómozni és festeni nem szabad a matuzsálemeket, mert elvesztik patinájukat. - Hajdanában főleg a matematikusok hoztak nagyon sok gépet, hogy szereljek fel speciális jeleket rájuk. Ennek ma sincs akadálya! Volt olyan is, amikor Münchenből arra kértek, hogy német írógépüket magyarosítsam - emlékszik vissza a hőskorra Pató úr, aki egyszer kivitt Kölnbe egy felújított Remingtont a barátjának. Ez annyira megtetszett a szomszédnak, az akkori gépíró-világbajnoknak, hogy elkérte. Az idős szaki nem ismer lehetetlent, szinte mindenhez ért: ha kell kávéfőzőt javít, gázöngyújtót tölt, zongorázik, harmonikázik, kulcsot másol, írószert javít és még a töltött káposztát is megfőzi. Szívesen jönnek műhelyébe idősektől a fiatalokig, mert az a hír járja a városban: amit más már kidobna, azt Pató Béla általában még rendbe teszi. CS. GÁT LÁSZLÓ f/J'< Pató Béla a százéves írógépeket is „meggyógyítja" Fotó: Frank Yvette A természeti katasztrófák csökkentésének világnapja Együttműködés a megelőzésért R. Szilvia az orvosi papírokkal úgy, mint ő Egy makói asszony, akinek rosszindulatú daganat miatt kellett nemrégiben eltávolítani a mellét, azért fordult lapunkhoz, hogy elmondja: szeretné, ha a hasonló sorsú nők gyorsabban kerülnének a műtőasztalra, mint ő. A vizsgálatát végző orvos szerint minden lehetségest időben megtettek a fiatal asszonyért - abban azonban egyetért vele, hogy jó lenne, ha bővülne a diagnosztikai kapacitás. A harmincegy éves asszony érthető okokból kérte, hogy ne írjuk le a teljes nevét, illetve hogy ne készítsünk róla felismerhető fotót: az operáció óta a megkezdett, majd félbeszakadt kemoterápiás kezelés miatt teljesen kihullott a haja, pedig derékig érő, szőke frizurájára mindig büszke volt. A kezelés egyébként azért maradt abba, mert időközben elképzelhető, hogy a beavatkozás szövődményeként - trombózis alakult ki az egyik karjában; a folytatás csak ennek gyógyulása után lehetséges. Nem hibáztat senkit A fiatal asszony a leginkább természetesen amiatt szomorú, hogy rosszindulatú daganat miatt a nyáron el kellett távolítani az egyik mellét. Amióta bebizonyosodott, hogy rosszindulatú a csomó, amit a mellében talált, szinte se éjjele, se nappala. Állandóan retteg, sokat sír, nyugtatókon él. Lapunkat azért kereste meg, hogy felhívja a figyelmet arra: hasonló esetekben nőtársait a lehető legsürgősebben vizsgálják meg, illetve operálják meg, még akkor, amikor nincs szükség ilyen radikális műtétre. Úgy véli ugyanis, hogy őt is késve műtötték meg - hangsúlyozza ugyanakkor, hogy emiatt nem hibáztat senkit. R. Szilvia elmondta, hogy a gyanús csomót idén nyáron fedezte fel a jobb mellében. Mivel éppen bedobtak hozzájuk egy mammográfiai szűrővizsgálatra szóló behívót, azzal ment el a makói kórház radiológiai osztályára, hogy vizsgálják meg. Ott azonban kiderült: a levél nem neki, hanem hasonló nevű anyósának szólt, így annak alapján őt nem nézhetik meg. Azt kérték tőle, jöjjön vissza egy háziorvostól vagy nőgyógyásztól származó beutalóval. Ilyet azonban napok alatt sem tudott szerezni - nem érte el sem a háziorvosát, sem a nőgyógyászát. Végül, amikor meglett a papír és elkészült a mammográfiás felvétel, azt közölték vele, minden bizonnyal - reméli, hogy mások nem járnak Fotó: Szabó Imre rosszindulatú daganata van, amit operálni kell. Akkor még azzal biztatták, hogy valószínűleg csak egy vágást kell ejteni a mellén - a műtőasztalon viszont kiderült, hogy súlyosabb a baj, ezért el kellett távolítani az egész mellet. A fájdalmas csomó felfedezése és a műtét között nagyjából hároip hét telt el. A fiatal aszszony úgy gondolja, ezen a három héten is múlott, hogy komolyabb műtétet kellett elszenvednie, hiszen közben is érezte, hogy a daganat növekedik. Beutalóra szükség van Csipak Klára főorvos asszony, aki a mammográfiás szűrőállomás vezetőjeként az emlővizsgálatokat a makói kórház radiológiai osztályán végzi, a fiatal asszony esetével kapcsolatban lapunknak elmondta: megérti a betegsége miatt amúgy is zaklatott páciens fájdalmát és együtt érez vele, ám úgy gondolja, kollégáival együtt minden lehetőt időben megtett érte. Elöljárójában hangsúlyozta: a hasonló daganatok kialakulása hosszú hónapok, olykor évek kérdése, ezért ha a nő három héttel előbb kerül a műtőasztalra, minden bizonnyal akkor is ugyanezt a radikális operációt végzi el rajta a sebészorvos. A beutaló kiállításának dátuma és a mammográfiás vizsgálat között egyébként csak nyolc nap telt el, ami kifejezetten rövid időnek számít. - Beutaló és előjegyzés nélkül, azonnal viszont még a panasszal érkező betegeket sem tudják megvizsgálni: egyrészt ezt nem engedélyezik a kórháznak, másrészt a mammográfiás vizsgálókapacitás amúgy is szűkös. Egy radiológus vizsgál Olyan speciális szakértelmet és technikát igénylő vizsgálatról van szó, amit Makón csak egy radiológus tud elvégezni - eközben évente háromezer nőt kell diagnosztizálni úgy, hogy heti két nap a szűrővizsgálatoknak van fenntartva. Megdöbbentő: a háromezer páciens fele már panasszal érkezik, ezért korántsem egyszerű a vizsgálatok időbeni szervezése, beosztása. Egy dologban viszont mindenképp egyetért a főorvos asszony R. Szilviával: jó lenne, ha a jelenleginél több mammográfiás berendezés lenne, illetve több szakember, aki képes a vizsgálati eredmények kiértékelésére szerte az országban. A makói mammográfiás centrum leterheltsége ugyanis óriási, és ugyanez a helyzet másutt is. SZABÓ IMRE MUNKATÁRSUNKTÓL Az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) hat évvel ezelőtt nyilvánította minden év októberének második szerdáját a Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapjává. Cél a kaLapcsaládunk tagjának, a 16 éves Déli Aprónak nevét nemcsak a heti tízezer hirdetés öregbíti, hanem a lap nevéből következő és a szerkesztőség szívből jövő támogató, illetve jószolgálati akciói is. Mint most, amikor az aprók közül is a legrászorultabbakra, a koraszülöttekre, az életveszélyben lévő újszülöttekre és a fogyatékkal élő gyermekekre gondoltak. MUNKATÁRSUNKTÓL A Déli Apró lapigazgatója, Konkoly Béla előbb a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítványnál járt munkatársaival, ahol 300 ezer forintot nyújtott át dr. Pintér Sándor professzornak, az alapítvány elnökének. A többmegyés szolgálat 1300 mentést végez évente, kocsijuk mozgó intenzív osztály, megtalálható benne a lélegeztető géptől a szívműködést ellenőrző monitoron át a különféle életmentő beavatkozásokat lehetővé tevő eszközökig sok minden. A szolgálat legfontosabb célja, hogy egyetlen újszütasztrófák megelőzése, a pusztítás mértékének csökkentése és a hatékony védekezés kidolgozása, főként az alábbi területeken: lakosságtájékoztatás, képzés és oktatás, információkezelés és csere. A világnap alkalmából együttműködési megállapodást lőttnek se kelljen oxigénhiány miatt agykárosodást szenvednie, s a lehető legalacsonyabb szintre szoruljon vissza a testileg-szellemileg sérült gyermekek száma. Jobb helyre aligha érkezhetett volna a Déli Apró támogatása. írt alá a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a makói Juhász Gyula Református Gimnázium és Szakképző Iskola. Az együttműködés értelmében az igazgatóság felkészült szakelőadókat küld, és megfelelő szemléltetőeszközöket bocsát az Az életmentő alapítványtól egyenesen vezetett az Agyagos utcai Waltner Károly gyermekotthonba Konkoly Béla útja, ahol a szellemileg sérült, fogyatékkal élő kicsiket örvendeztette meg egy 125 ezer forint értékű ajándékkoliskola rendelkezésére, segítvén a tanulók és pedagógusok katasztrófavédelem témakörben történő felkészítését. A gimnázium vállalja: igény esetén biztosítja a rendészeti tagozatos tanulók részvételét a katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi gyakorlatokban. lekcióval, csupa-csupa nekik való játékkal. Szűcs Péter igazgató köszönte meg a Déli Apró adományait - a játékokra, ahogy fogalmazott, már csak terápiás okok miatt is rendkívül nagy szüksége van az otthon lakóinak. Öröm az Agyagos utcai otthonban. Konkoly Béla (balra) szétosztja a Déli Apró ajándékait a lakók között Fotó: Karnok Csaba Az újszülötteket és a fogyatékkal élőket segítik Jószolgálati úton a Déli Apró