Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-12 / 239. szám

IN / r rG a O c S202 HOSH 5 "7 A DÉLMAGYARORSZÁG ÉS A DÉLVILÁG SZÁMÍTÁSTECHNIKAI MELLÉKLETE » Szerkeszti: Hegedűs Szabolcs A MAGYAROK 13 SZAZALEKA SZEREZ BE EZT-AZT A VILÁGHÁLÓRÓL A hűtőnket is feltölthetjük a netről A legtöbb, számítógépet és interne­tet használó magyar ember szerint még mindig veszélyes és bizonytalan minden, a világhálón keresztül le­bonyolított rendelés. Legnépszerűbb a netes könyv- és CD-, illetve DVD-beszerzés, de ma már akár a hűtőnket is feltölthetjük a gép aj­tajába épített komputerről... Míg a világ kereskedelmi hálózatá­nak egyre fajsúlyosabb tényezője az internetes kereskedelem, Ma­gyarországon mindössze a társada­lom 13 százalékáról mondható el, hogy rendelt már valamilyen ter­méket a komputeren keresztül, és még ennél is kevesebben vannak, akik rendszeresen vásárolnak a vi­lágháló áruházaiból. Pedig az in­formatika fejlődésével egyre elö­nyösebb feltételekkel juthat bárki a kívánt áruhoz. Könyvek - rendelésre A pszichológusként dolgozó And­rás elárulta lapunknak: megunta, hogy Magyarországon egyszerűen használhatatlanul gyér az elérhető nemzetközi szakirodalom, ezért for­dult segítségért az internethez. Ko­rábban, egyetemistaként persze még nem engedhette meg magának, hogy a magyar könyvpiac árainak dup­lájáért-triplájáért jusson a vágyott kiadványokhoz, ám ma már bátran szörfözik a világ legismertebb könyv­rendelő portáljain. AJAN0É» ÁtLATELEDíLÉS FELSZERELÉS BABA BÚTOR DROGÉRIA ÉLELMISZER EXKLUZÍV ITALOK FILM íeicsés keiesett kifejezések flgxnd Arqhg; > <yR<ftY Qn-Une > ÉMm'Szer > PékprgK Kosaradban Interback meggyes pite nincs termék" - — Élelmiszer Kategóriák Alspvetö élelmiszer ek Bioelelmiszeiek Béláét elek és - tulok Diabetikus készítmények Édességek, snackek Gluténmentes termékek Húsok Ha mér regisztrált felhasználó vagy, kattints G'Roby On-Line Shop ár: 109 Ft I db. Darabszám beáítás: Beteszem a kosárba » Akár meggyes pitét is vásárolhatunk az interneten - Soha nem csalódtam még a nemzetközi internetes könyvrende­lésben, pedig már több tucatnyit postáztak el az otthoni címemre. Persze van, hogy egy hónapot is várni kell a csomagra, de ez még szerintem belefér, hiszen sokkal költségesebb lenne a külföldi könyvtárakat látogatni. Úgy csiná­lom, hogy több könyvet is összevá­logatok, és kérem, mert van ilyen le­hetőség, hogy „várják össze" az egész csomagot, mert így jóval ke­vesebbet kell fizetni a szállításért ­foglalta össze az internetes vásárlás tapasztalatait a fiatal kutató. Féltik az adataikat A Társadalom- és Trendkutató nyil­vános felméréseiből kiderül: a la­kossági bizalmatlanság legfőbb oka a személyes adatok, hitelkártyák kód­jainak kiszolgáltatásától való féle­lem, ám egyre több az utánvéttel is intézhető vásárlás. Ez a bizonyta­lanság azonban nemcsak hazánk in­ternetes piacát, hanem az európai és FOTÓ: WWW.FOTEXNET.HU az észak-amerikai vásárlóközönsé­get is jellemzi, és a világhálós vá­sárlásnak ez képezi a legnagyobb gátját, bár az utóbbi egy évben ennek ellenére a Visa elemzései alapján csaknem megduplázódott a netes vásárlások forgalma. Az adatvéde­lemmel kapcsolatos félelmek elosz­latásához a bankok egyébként kü­lönböző alternatív szoftveres meg­oldásokat is ajánlanak, ilyen például az on-line micro-payment, ennek se­gítségével ugyanis nem kell kiadni a féltett adatokat, és a Föld több mint negyvenezer áruházából rendelhet, aki használja a programot. A kereskedelem elemzői szerint a nyugati féltekén a következő alig egy évtized alatt az internetes bevásárlás mennyisége meghaladja a hagyomá­nyos kereskedelmi forgalomét, hi­szen ez számos előnnyel jár, és a vásárlás egyéb tényezőinek - az uta­zási költségnek és az eltöltött időnek - figyelembevételével kiszámolható: nem is lényegesen költségesebb, ám sokkal kényelmesebb módja a szük­séges holmik beszerzésének. Új autó és tejföl A nagy, nemzetközi áruházak mel­lett a magyar piac is felkészülten vár­ja a megrendelőket: a fotexnet.hu-n akár üj autót is rendelhetünk, de a legújabb kínálatok sorában exkluzív borok között is válogathatunk a „ha­gyományos" termékek, könyvek és CD-k, illetve DVD-k mellett. A hifi­net.hu oldalán megtudjuk: az áruház telefonon is egyeztet a rendelővel, hogy még biztosabb legyen a házhoz szállítás. A világháló magyar portálja­in egyébként szinte bármilyen mű­szaki cikket, kiadványt elérhetünk. A legújabb fejlesztések eredménye­képp akár a hűtőszekrényünket is megtölthetjük interneten beszerzett élelmiszerekkel. Az LG fejlesztésének köszönhetően hazánkban is kapható olyan hűtőszekrény, amelynek ajtajá­ba komputert szereltek, és magyar áruház is várja a vásárlókat: a GRoby-n keresztül akár tejfölt, vagy ásványvizet is házhoz szállítanak. I. sz. Decembertől regisztrálhatók az uniós internetcímek A .eu-ra végződő, azaz uniós domainnevek regisztrációja december 7-ével kezdődik el, igaz, ekkor még csak hiva­talos szerveknek adják meg a lehetőséget - közölte az ügy­ben illetékes európai szerve­zet, az EURid. A fenti dátumtól azok jegyez­hetik be nevüket, akik bizonyí­tani tudják, hogy annak hasz­nálatára valamilyen jogosult­ságuk van: tipikusan ilyenek a védjegyek, védett nevek - írja az Origó internetes oldal. 2006 február 6-ától - a második sza­kaszban - már bizonyos felté­telek teljesítése mellett a gaz­dasági szervezetek igényelhe­tik internetes címük .eu-ra végződő változatát. 2006. ápri­lis 7-étől azonban már bárki, így magánszemélyek számára is megnyílik a lehetőség az uniós címek regisztrálása előtt. Annak érdekében, hogy az uniós webcímre vágyó szer­vezetek és vállalatok címeit megvédjék a későbbi tovább­értékesítés céljából gyakran címek százait lefoglaló do­mainnepperektől, a bevezetés első két fázisában csak az adott név használatára való jogosultságot bizonyító ok­iratok bemutatása ellenében lehet majd regisztrálni. Az EURid tájékoztatása sze­rint uniós netcímeket csak a szervezet akkreditált regisztrá­tor partnereinél lehet majd be­jegyeztetni, melyek listája a nonprofit szervezet honlapján olvasható (www.eurid.eu). Bár a listán csupán négy hazai cég neve található, a magyarorszá­gi domain-adminisztrációs szervezet, az Internetszolgálta­tók Tanácsa (ISZT) is csatlako­zott a .eu domainek viszontela­dói közé. Ennek révén vala­mennyi olyan hazai vállalko­zás, amely hivatalos partnere az ISZT-nek, bejegyezhet majd .eu domaint. Ez azt jelenti, hogy az ISZT csatlakozásával közel száz partnercég vállalhat majd .eu-regisztrációt - mind­azok, melyek a www.doma­in.hu oldalon szerepelnek. Az uniós címek díja nem lesz egy­séges, a regisztrátorok maguk szabhatják meg, mennyit szá­mítanak fel ezek bejegyzéséért. A „villanyposta" könnyen megy MTI A magyar internetfelhasználők könnye­dén küldenek e-mailt és találják meg a vi­lághálón a számukra fontos információ­kat, ugyanakkor egy saját honlap elkészí­tése már nehezen megy nekik - derül ki az NRC Piackutató intézet felméréséből. Ezer internetező osztályozta le a világhá­ló különböző felhasználási módjaira vo­natkozó tudását. A legjobb eredmények „villanypostázásból", vagyis e-mailezés­ből és internetes információszerzésből születtek, az előbbiből ötösre, az utóbbi­ból négyesre értékelték magukat az inter­netezők, az átlag 4,5, illetve 4,2 lett. Közepesnél jobb eredményt ezeken kí­vül csak a szoftverek letöltésében je­gyezhettek fel, hozzátéve, hogy e tevé­kenységben nagy különbség figyelhető meg a férfiak és a nők ismeretei között. Saját bevallásuk szerint az internetezők ma még nem tájékozottak az internetes telefonálásban, ennek technológiája a vá­laszadók 44 százaléka számára teljesen ismeretlen terület, az „osztály(zat)átlag" 2,3 lett. A magyarországi felhasználók ezenkívül valószínűleg nem teljesítené­nek jól egy saját honlap készítéséből álló vizsgán sem, az osztályzatok átlaga ez esetben 1,9, azaz részben „bukta". A közlemény szerint a fiatalabb inter­netezők hozzáértése némileg magasabb, mint az idősebbeké - különösen az 50 év felettiek ismeretei maradnak el az átlag­tól. Egyedül az on-line vásárlás olyan te­rület, amelyen nem a legfiatalabb, 18-29 éves korosztály érte le a legjobb ered­ményt. Itt a harmincas éveikben járó in­ternetezők a legrutinosabbak. „KUKAC" A VILÁG NYELVEIN Olaszul csiga, szerbül majom Ami az orosznak kutya vagy kutyácska, az a bolgárnak hosszú farkű majom, míg az izraeliek leginkább strudlit látnak benne - az internetes e-mail címekben nélkülözhetetlen kukac elne­vezéseiből gyűjtött össze egy csokrot a The Washington Post. MTI Oroszországban a kukac jel leginkább a kutya vagy kutyácska elnevezéssel ismert, és ennek feltehetően az lehet az oka, hogy az e-mail megjelenésekor nagyon népszerű volt egy komputeres játék, amelyben egy kukac formájú kutyát kellett hajszolni a képernyőn. Amikor Natasa megadja az e-mail címét, feltehetően úgy kezdi: Natasa kutya, és így tovább. A lap moszkvai tudósítója szerint ezen néha el is viccelődnek, olyasképpen mint például: Natasa, ne légy magadhoz ilyen szigorú! A bolgárokat, a lengyeleket és a szerbeket a jel majomra (majmunszko, malpa, majmun) emlékezteti, de az albánok is ­talán szerb hatásra - ezt az állatot látják benne. A svédek, a hollandok és a német nyelvű svájciak viszont csak a majomból csak a farkát (apsvans, apestaart, affenschwanz) emlegetik. Horvátországban a majom jelének nevezik, de a szót angolul használják - monkey. A németek disznófarok elnevezéssel is illetik, bár manapság leginkább a fantáziátlan angol „at" elnevezést használják. Koreában és Itáliában a csiga (dalphaengi, chiocciola) dívik, a franciák is kacérkodtak egy ideig ezzel az elnevezéssel (escargot). De végül is micsoda ötlet a postának csiga nevet adni! - jegyzi meg a lap. Lengyelországban a majom mellett használják a kotek, azaz cica nevet is, és Finnországban is kunkori farkú kismacskára emlékezteti az embereket a jel, így az elnevezése egyenesen hangutánzó: miuku mauku. A csehek és a szlovákok felgöngyölített heringet vizionálnak (zavinac), Svédországban a fahéjas csiga (kanelbulle) terjedt el, míg Izraelben a strudli (strudel - rétes) járja. A nagyot látó dánok elefántormánynak (snabel), a kínai mandarin nyelv pedig kisegérnek nevezi a jelet S persze Magyarországot sem hagyja ki a felsorolás a maga kukacával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom