Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-12 / 239. szám

SZERDA, 2005. OKTÓBER 12. • AKTUÁLIS* 3 A Móra szakközépiskola is gondokkal küszködik Nem lesz elég a tervezett összeg fűtésre, világításra a szegedi oktatási intézményeknél. Az általános iskolák 92, a középiskolák 95 százalékát elhasználták az egész évre tervezett energiaköltségeknek. A szakember szerint túl hideg volt a tél, az ellenzék azonban rossz tervezésről beszél. Gyorsan elfogyott az oktatási intézmények fűtésére, világítására szánt keret. A szegedi önkormányzat első félévéről szóló költségvetési beszámolót legutóbbi ülésükön tárgyalták a képviselők. Ebből az derül ki: az általános iskolák energiaköltségeire tervezett keret 92, a középiskolák fűtésére, világítására jóváhagyott összeg 95 százalékát elhasználták az első félévben. Egyes iskoláknál meglepően sok költség jelentkezett. Az Arany János Általános Iskola az éves keret 120 százalékát költötte el júliusig, csakúgy, mint a Móra Ferenc Szakközépiskola. Az ellenzék a kormány és az önkormányzat rossz intézkedéseiről beszél. Szőllősi Béla Fidesz-frakcióvezető hangsúlyozta: a költségvetés készítése során és a vitában is többször jelezték a város vezetésének, hogy az MSZP választási ígéretei ellenére minden évben emelkedő energiaköltségek idő előtt meghaladják a tervezett összeget. Ez már félévkor látható, és még nem jelentkezett a kormány energia-áremelésének hatása. Szerinte a tervezésnél csak magukat csapják be a város vezetői. Az oktatási intézmények nem saját maguk gazdálkodnak, csak részben önállók. Az energiaköltségeket a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata tervezi és fizeti. Kardos Kálmán igazgató szerint nincs szó súlyos tévedésről. A tervezett összegeken a számlák beérkezése után minden évben módosítani kell. A 95 és a 92 százalékot pedig óvatosan kell kezelni, hiszen az Fotó: Gyenes Kálmán időarányos érték is magas: félévkor 74,4 százalék lenne. A fűtési költségek jelentős része ugyanis az első félévben jelentkezik. Kardos elismerte: több energiát használtak a tervezettnél, de ennek oka az, hogy februárban és márciusban az átlagosnál hidegebb idő volt. Az energiaköltségekre részben fedezetet nyújt az, hogy az intézjnények saját bevételeiből 20 százalékot át kell csoportosítani az energiaköltségek fedezésére. Hogy ez mennyi pénz, az csak év végén derül ki. Előfordulhat persze, hogy pótelőirányzatot kell kérni. Kardos szerint egyébként a féléves beszámolóban szereplő számok borúlátóbb képet festenek a valóságosnál. M. B. I. NEM LESZ GOND A SZAMLAVAL Vásárhelyen az óvodák és az általános Iskolák fűtésszámláit közvetlenül az önkormányzat fizeti - tudtuk meg Kovács Páltól -, míg a középiskolákét az Eötvös szakközépiskolán keresztül intézik. A polgármesteri hivatal pénzügyi csoportjának vezetője hozzátette: az éves fűtési költséget betervezték a város költségvetési rendeletébe, s az fedezi az idei kiadásokat. A megyei közgyűlés által fenntartott makói József Attila Gimnázium igazgatója, Rója István lapunk érdeklődésére elmondta: a fűtésszámlák kifizetésével ha csak valamilyen rendkívüli elvonásra nem kerül sor - nem lesz gondjuk. Héjjá Margit Aliz nővér, a Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnázium igazgatója viszont úgy fogalmazott, abban bíznak, hogy az energiaár emelkedése a kormányzati ígéreteknek megfelelően az iskolákat nem érinti majd; ha így lesz, akkor ugyan szűkösen és takarékosan, de boldogulnak. Szegeden az iskolák már kimerítették a költségvetési keretet Kevés a fűtésre szánt pénz Drága tanár néni MOLNÁR B. IMRE Alultervez a kormány, vagy épp visszatart önkormányzati pénzeket, amire helyben nagy-nagy szükség lenne. De lefelé kerekít a város is, amikor költségvetést készít. A közintézmények működtetése nagy teher a helyhatóságoknak. A központi hatalom ügyes húzása például, hogy előírja a közalkalmazotti béremelések mértékét, aztán nem ad rá elég pénzt. Oldják meg az intézményfenntartók. A pénzügyminiszter az önkormányzatok napján meg is mondta: tessék racionálisabban gazdálkodni. Ilyen bőkezűen smucig állam mellett persze, hogy előbb-utóbb az az érzése a helyi döntéshozóknak, hogy drága a doktor meg a tanár néni. A dologban a vicces az, hogy közben már a közalkalmazottak öröme is megfakult. A ciklus elején adott ötvenszázalékos béremelés után sem veti föl őket a pénz. Az ellenzék által bírák nagy osztozkodás hozadékának egy részét elnyelte az adóhivatal, más részét meg lemorzsolta az infláció. A szegedi városházán persze nem szoktak panaszkodni a kormányzatra. A közszféra alulfinanszírozottságát egy kormánypárti helyhatóság valahogy mindig csöndben átvészeli. Már minden nem kötelező juttatást elvontak, az intézményekből több saját bevételt próbálnak kisajtolni, folyamatosan és ügyesen csökkentik a közalkalmazotti létszámot. A nagybeteg rendelőintézetből például 29-esével rúgják ki a dolgozókat, mert 30-nál már egyeztetni kellene az érdekképviseletekkel. Tudjuk, mondják: zajlanak a fejlesztések, amihez önrész kell. A működési kiadásokat pedig igyekeztek lefaragni. Az eredmény látszik: a takarékos állam megteremtése a közszféra számos területén sikerült. A tanárok például már rég megszokták, hogy az osztálynaplóba saját pénzen vett tollal írnak. Hiába nagy az iskolák gáz- és villanyszámlája, szénszünet persze azért még nem lesz. Kifizetik a megemelkedett energiaköltségeket. Kisebbre tervezheti ugyan a működési kiadásokat a város, de a gáz- és villanyórát nem tudja megbuberálni. A polgármesteri hivatalban legföljebb enyhe télért imádkozhatnak. A vasút ment a diákokhoz s MAV-pénztár a szegedi egyetemen Legkésőbb 2006 közepéig nyolc hallgatói központban vásárolhatnak menetjegyet a diákok és az oktatók A MAV és az oktatási tárca egyik közhasznú társasága megállapodása értelmében - közölte Batiz András kormányszóvivő kedden Budapesten. A tervek szerint nyolc egyetemre, főiskolára és kollégiumba telepít a MAV a következő időszakban jegypénztárt. A szolgáltatás a debreceni és a szegedi egyetemen már néhány napja működik, ezekben az intézményekben eddig összesen 540 jegyet értékesítettek. A programhoz hamarosan hat további felsőoktatási intézmény is csatlakozik. Egyelőre belföldi útra (ezen belül az intercity járatokra is) lehet jegyet váltani az intézményekben. Szivacsos agysorvadásos beteget kezelnek Szegeden Információink szerint orvos kapta el a kórt Hiába a szakértők nyugtatgatása, egyre nagyobb a félelem a madárinfluenzától Már minden madártetem gyanús Szivacsos agysorvadás tüneteivel kezelnek egy beteget a szegedi új klinika neurológiai osztályán. MUNKATÁRSUNKTÓL Egyelőre semmilyen tájékoztatást nem ad a szegedi új klinika neurológiai osztálya az ott szivacsos agysorvadás tüneteivel kezelt betegről és állapotáról. Az egyik kezelőorvos, fárdánházy Tamás a betegjogokra hivatkozva tagadta meg az információkat. Az osztályvezető-helyettes azt elmondta, hogy Magyarországon évente 10-15 szivacsos agysorvadásos megbetegedést regisztrálnak, az esetek egymástól elszigeteltek, vagyis emberről emberre nem terjed a kór. Lapunk úgy tudja, hogy a beteg maga is orvos, és több mint két hete került a szivacsos agysorvadás, más néven Creutzfeldt-Jakob (CJD) kór tüneteivel az osztályra. A megyei tisztiorvosi szolgálatnál bejelentették az esetet, de nincs szükség különleges intézkedésekre - mondta Kovács Ferenc, a szolgálat vezetője. Ebben az évben ez a második eset, amelyet Csongrád megyéből jelentettek. A tiszti főorvos elmondta: kizárólag szarvasmarhák hordozzák a kór kialakulásáért felelősnek tartott prionokat, vagyis abnormális fehérjéket. Éves átlagban egymillió emberre egy megbetegedés jut, oka ismeretlen, véletlenszerűen fordul elő, feltételezett lappangási ideje 5-20 év. Az egyelőre gyógyíthatatlan betegség jellegzetessége, amelyről a szivacsos agysorvadás elnevezést kapta, hogy a beteg agyában kisebb-nagyobb „lyukak" keletkeznek, s végül az agyszövet a szivacshoz hasonlóvá válik. Minőségi lakások kedvező áron! 1,5 szobás lakások — 5 990 000 Ft CENTRAL ESTATE KFT. 6720 SZEGED, VICTOR HUGO U. 5. TEL.: 62/550-550 • WWW.CENTRALESTATE.HU Napok óta égnek a vonalak a Csongrád Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomáson: minden döglött madarat bejelentenek a lakosok attól félve, hogy Magyarországot is elérte a madárinfluenza. A szakemberek nem győzik megnyugtatni a közvéleményt: a kór egyelőre nem veszélyes emberekre. Magyarországon még egyedén gyanús esetet sem találtak, sőt: a romániai madárpusztulásról sem bizonyosodott még be, hogy azt madárinfluenza okozta volna. A lakosság mégis egyre jobban tart egy világméretű járvány kialakulásától, mellyel a szakemberek hónapok óta riogatnak. Dóm téri galambok Múlt hét végé óta folyamatosan cseng a Csongrád Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás telefonja: minden döglött madarat bejelentenek, attól félve, hogy már nálunk is megjelent a vírus. - A minap például két elpusztult galamb miatt szóltak be hozzánk, amit a Dóm téren találtak, és kérték, hogy vizsgáljuk meg a tetemeket - mondta el lapunknak Szigeti Sándor megyei főállatorvos. Kiszámíthatatlan és agresszív A főállatorvos elmondta, igyekeznek mindenkit megnyugtatni, hiszen pánikra nincs semmi Úgy tartják, a vándormadarak is terjesztik a kórt Fotó: Gyenes Kálmán ok. - Ezt a kórt az élő állatok terjesztik, így a hőkezelt hústól nem lehet senkinek baja mondta a szakember. Hozzátette: maga a veszély is még nagyon távolinak tűnik, hiszen a romániai esetről sem bizonyosodott be, hogy madárinfluenzáról lenne szó. De ha az is - csak az állatállományt veszélyezteti. Emberről emberre még nem képes terjedni. Miért félnek egyre többen egy olyan betegségtől, amely a madarakat tizedeli? A válasz: mert a H5N1 nevet viselő vírus kiszámíthatatlan és rendkívül agreszszív. A megfertőzött állatokkal rövid idő alatt végez, és már „megtanulta", hogyan kell az emberre átugrani. Ha kialakul emberről emberre terjedő mutációja is, nem csak azok kaphatják el, akik közvetlen kapcsolatba kerültek beteg szárnyasokkal. Cseppfertőzéssel terjedve pillanatok alatt pusztító járványt okozhat. A csirkezár nem vonatkozik a paprikásra Szakemberek azonban nem győzik hangsúlyozni: mindez egyelőre csak feltételezés. felenleg csupán néhány ázsiai országról bizonyosodott be, hogy ott valós probléma a madárinfluenza, és ott is csak azok az emberek veszélyeztetettek, akik az élő állatokkal közvetlen kapcsolatban vannak. Magyarországon tehát mindenki nyugodtan megfőzheti vasárnap a csirkepaprikást, és akkor sem kell pánikba esnie, ha egy madártetémet talált. Bármiben is pusztult el ugyanis az állat, az már biztosan nem fog senkire „ráprüszkölni", vagy tollairól rárázni a fertőzést. TÍMÁR KRISZTA AHOL MÁR BIZTOS Törökországban megerősítették: madárinfluenza pusztított el mintegy kétezer pulykát Balikesir tartományban. Kolumbiában is felütötte a tejét ez a betegség, igaz, ott a vírus egy kevésbé veszedelmes törzsét azonosították. A romániai madárpusztulás okát egyelőre még vizsgálják. Közben a bolgár-román határon is találtak három madártetemet, de hivatalos közlések szerint egyelőre nincs jele annak, hogy a madárinfluenza elérte volna az országot.