Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-10 / 237. szám

10 A PÉNZ BESZÉL 2005. október 10., hétfő NÉVJEGY VADKAN 550 EZER, NYÚL 7000, FÁCÁN 3000 FORINTÉRT KAPHATÓ PUSKAVÉGRE Főleg külföldről jönnek a vendégvadászok VÉGH ZOLTÁN LETT A HÁROMMEGYÉS STATISZTIKAI HIVATAL SZEGEDI IGAZGATÓJA Harminchárom éve a KSH-ban A vadászati turizmus nemcsak a vadásztársaságoknak, vadgazdálkodó szervezeteknek, vadászatszervező cégeknek hoz bevételt - melyet egyébként jórészt visszaforgatnak a vadgazdálkodásba -, hanem a szállodaipartól a vendéglátásig sok más terület számára is. Kül- és belföldi vendégvadászok egyaránt jó területként tartják számon Csongrád megyét. S hogy ez hosszú távon is így maradjon, biztosítja a példaszerű vadgazdálkodás - és a túlkapásokra nagyon odafigyelő természetvédelem. Éves szinten 700-800 vadászati engedélyt ad ki külföldieknek az FVM vadászati hivatala - tájékoztat Szél István osztályvezető. Meghatározó a tavaszi őzbakvadászat iránti érdeklődés, október-novemberben pedig az apróvadra jönnek. Ez utóbbira főleg olaszok, de osztrákok is jelentkeznek. Az utóbbi időszakokban növekszik a belföldi vadászvendégek száma is, igaz, nem éri el a külföldiekét. t Vadak és tarifák Vadászati turizmus szempontjából meghatározó a megyében a Dalerd Rt. A cégnek két vadászterülete van, Ásotthalmon, illetve Derekegyházon, a kettő együtt 9000 hektár. Itt kimondottan üzleti célú vadgazdálkodást folytat a cég - mondja Vtos Sándor vezérigazgató. Ásotthalom - ahová főleg belföldi vadászvendégek jönnek - nagyvadas terület, van vaddisznó, őz, s néhány szarvas. Derekegyház - itt elsősorban külföldiek vadásznak - az apróvad hazája. Mik a tarifák? Egy 21 centi fölötti agyarú kan kilövése 550 ezer forintba kerül, egy koca 50 ezer. Egy fácán 3000 forint, egy nyúl 7000-be kerül, egy tőkésréce 2500 forintba. A szállás - mindkét vadászházban egyaránt - 9000 forint naponta és fejenként. Az első osztáVadászok Nagytőke környékén. Októberben és novemberben elsősorban apróvadra mennek Ami nem eladó A szigorú természetvédelmi rendelkezések, és az azokat betartató ellenőrzések voltaképpen anyagi, legalábbis pénzben kifejezhető érdekeket is védenek. Fontosy hogy a vadász csak azt lője meg, amire befizetett - s azon túl ne lőjön mindenféle mást is, például védett madarakat, amelyekre nem is lehet befizetni, mert „nem eladók". Hiszen ez olyan, mintha valaki egy étteremben nemcsak a vacsorát enné meg, hanem - amúgy mellékesen - még néhány festményt is le akarna akasztani a falról. Ráadásul nemcsak vadász-, de ökoturizmus is létezik Magyarországon, és egyre több külföldi jön hozzánk, aki bizonyos ritka élőlények puszta látványáért is fizet. Már csak ezért is védeni kell őket. lyú reggeli 2500 forint, az ebéd és a vacsora 4000-4000 - mindennek megvan tehát a szabott ára. A vadgazdálkodás az rt.-nek jelentős bevételt eredményez, melyből évről évre nagyon sokat forgatnak vissza az állomány fönntartására, szaporítására - hiszen a vadászat a vadgazdálkodásnak csak egy része. Igen, ahhoz, hogy vadászni lehessen, szükség van vadgazdálkodásra is. A magyarcsanádi Maros Vadásztársaság vadászati szezononként számított éves bevétele átlag 6-7 millió forint. FOTÓ: TÉSIK ATTILA - Ebben benne van minden, a fácán- és nyülvadászatokból, az őzbakvadászatból, az élőnyúl- és a vadhűseladásból származó összeg egyaránt - halljuk Domokos Gábortól, a társaság hivatásos vadászától. Eladják a kilövést Rögtön hozzáteszi azonban: ennek nagy része elmegy a vadállomány gondozására, a területnek az állomány szempontjából megfelelő állapotban való fönntartására, a hivatásos vadász - azaz vadőr - fizetésére, s a területbérre, amit a vadásztársaságnak a földtulajdonos részére ki kell fizetni. - Úgyhogy nagyjából évről évre nullszaldón vagyunk - mondja. Hogyan sikerült az idei szezon, pontosabban annak idáig eltelt fele? Harmincöt őzbak volt a tervük, ezt teljesítették is. Nyolcat helyi vadászok ejthettek el a társaságért végzett munkájuk ellentételezéseként, „a többi kilövését eladtuk vendégvadászoknak". 1 millió 800 ezer forint volt az őzbakszezon bevétele a társaság számára a vadászati turizmusból - és az apróvadszezon mostanában kezdődött. A vadászati turizmus élénkítése érdekében külön cégek jöttek létre, például a hódmezővásárhelyi Natura-Hód Vadászatszervező Kft. Évente 2-2,5 millió forintot költ vadászati kiállításokon való részvételre és reklámra. Jönnek is ennek eredményeképpen külföldi vadászok a megyébe, őzbakra a németajkú területekről, apróvadra főleg Olaszországból, de a kft.-nek nagyon be kell biztosítania magát a szabálytalanságok - védett madarak lelövése és hasonlók - ellen. A Natura-Hód hatéves fönnállása óta sosem volt ilyen eset. Költ is, nemcsak vadászik - Elemi anyagi érdekünk, hogy ne is fordulhasson elő, mert ma már nagyon odafigyel erre a természetvédelem - mondja Botyánszki Zsolt cégvezető. S miképp tudják ezt elérni? Eleve igyekszik megválogatni vendégkörét a kft., tájékoztató nyomtatvánnyal látja el az érkezőket, mely tételesen ismerteti, mire lehet lőni és mire nem. Minden egyes csoporttal vadászati szerződést is köt a cég, rögzítve, mely vadfajok egyedeiből milyen mennyiséget lehet elejteni. A vadászatvezetőnek pedig, szabálytalanságot észlelve, jogában áll a vadászatot abbahagyatni, a fegyvereket elrakatni - ismerteti a túlkapások ellenszereit a cégvezető. S hogy minden zökkenőmentesen menjen, nemcsak a vadászatszervezők érdeke - hanem a szállodásoktól az éttermesekig mindenkinek. Hiszen a vadász nemcsak vadászik, de pénzt is költ nálunk - személyenként átlag mintegy 1000 eurót, azaz 200-250 ezer forintot hagy Magyarországon. F.CS. Harminchárom éve dolgozik a KSH-nál Végh Zoltán, az ország legnagyobb területű statisztikai régiós igazgatóságának idén kinevezett vezetője. A Békéscsabáról érkezett szakembernek első munkahelye a KSH, s elődjéhez hasonlóan ő is végigjárta a hivatali ranglétrát. - Minden vezető hozza a stábját magával, a szomszéd megyéből érkező régiós igazgatónak ezt egy létszámleépítéses időszakban kellett megtennie. - Az átszervezés a vezetői területen értelemszerűen mintegy kétharmados megtakarítást jelentett, így a hivatal a változást arra is felhasználta, hogy a középvezetők körében minőségi cserét hajtson végre. Egyébként nem volt dilemma a kiválasztás, hiszen a két szomszéd megye munkatársainak többségét jól ismertem, mind Klonkai, mind Bercsényi korábbi igazgató kollégámtól kiváló felkészültségű gárdát örököltem. Döntéseimben kőkemény szakmai szempontok motiváltak, ehhez elég régi motoros vagyok már. - Járnak át a szomszéd megyékből Szegedre? - Minden csabai és kecskeméti kollégának felajánlottuk a szegedi munkát, volt, aki tudta vállalni, akadt, aki nem. A hivatal szervezett napi utaztatással, albérleti és áttelepülési támogatással segítette az átszervezést, a sok felgyülemlett szakmai tapasztalatot kár lett volna „elengedni". Persze maradt Kecskeméten és Békéscsabán is egy-egy hatfős képviselet, alapelvünk ugyanis, hogy nem sérülhet a felhasználó érdeke. További 17 kolléga lakóhelyén távmun„Több helyen rácsodálkoztak arra, hogy mi mindenre van adata a hivatalnak." VÉGH ZOLTÁN kásként dolgozik velünk, így összesen 109-en vagyunk. - Merre akart nyitni a KSH, amikor feltette rendszeres jelentéseit a világhálóra? - Közfeladatokat látunk el, az erre fogékony és felkészült felhasználóknak segítünk a neten is olvasható elemzésekkel, adatokkal. A sajtó gyorsan rátalált az új lehetőségre, de az egyéb felhasználók tekintetében vannak még tartalékok. Számos önkormányzati vezetőnél tettem bemutatkozó látogatást - köztük Szeged és Vásárhely polgármesterénél is -, s több helyen rácsodálkoztak arra, hogy mi mindenre van adata a hivatalnak. Ezek mindenki számára hozzáférhetők, sőt megrendelésre még alaposabb elemzéseket is készítünk. Egyébként már a 2005 első félévéről szóló tájékoztatónkban több szegedi adat, elemzés van, mint korábban volt, Szeged súlya ugyanis jóval meghatározóbb a megyében, mint Bácsban Kecskemété, vagy Békésben Csabáé. - Előfordul, hogy a politikusok a saját szájuk íze szerint használják fel a hivatal elemzéseit? - Én úgy érzem, a valós adatokra kíváncsiak, azután persze a politika dönt a felhasználás mikéntjéről. - Sem Csongrád, sem Békés nem dicsekedhet gazdasági teljesítményével. Hogy vélekedik erről a szakember, aki a legtöbb számot látja? - A gyengébb teljesítmény sajnos igaz az egész régióra, de szerintem előbb-utóbb érzékelhető fejlődésnek indul a térség gazdasága. Jó lehetőséget nyújt erre például á sztráda, amelynek hatását természetesen mérni fogjuk. Minden eszköz, s a jó szakembergárda is adott, hogy elemzéseinkkel hozzájáruljunk a régió fejlődéséhez. Remélem nincs messze az idő, amikor kedvezőbb lesz az a tükörkép, arfiit meg kell mutatnunk. KOVÁCS ANDRÁS A statisztikai hivatal Végh Zoltán első munkahelye. Békéscsabán jórészt tájékoztatási és informatikai területen dolgozott. 1999-ben nevezték ki Békés megyei igazgatóvá. Jelentősebb kutatómunkái közül a szociális feszültségek térségi megjelenése és a határmentiség gazdaságfejlődésre gyakorolt hatása emelhető ki, de foglalkozott a társadalmi és térbeli kirekesztéssel is. 1994 óta oktat, előadásokat tart a Tessedik Főiskola gazdasági karán, ahol 2002-ben a rektori tanács tagjává választották. Ezeket a szálakat új pozíciójában sem szeretné elvágni. Alapító tagja - egyebek között a hazai statisztikai, illetve közgazdasági társaságnak, elnöke a Magyar Regionális Tudományos Társaság délalföldi szervezetének. Végh Zoltán: Előbb-utóbb érzékelhető fejlődésnek indul a térség gazdasága FOTÓ: GYENES KÁLMÁN