Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-10 / 237. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR» HÉTFŐ, 2005. OKTÓBER 10. Szentesen kivágják az ártéri erdőt Egy ideig kopasz lesz a Tisza-part Az arra járók is megállnak a kivágott nyárfáknál Kivágja az elöregedett erdőt a szegedi részvénytársaság a szentesi ártéren, egy ideig kopár lesz a Tisza bal partja. A kivágottak helyére azonban új erdőt telepítenek. A szentesiek sajnálják az ártéri erdőt, a városban sokan nem értik, miért kell kivágni a szép magasra nőtt nyárfákat. A szakértő szemében a négyhektárnyi nyár már elöregedett állománynak számít. Az ötven-hatvan esztendős fák ebben az életkorban könnyebben szereznek betegséget, a lassú elhalás pedig csúfítja a környezetet. Az erdőgazdálkodás egyik fontos szabálya, hogy a kivágás után legkésőbb két évvel azonos típusú fával újra kell ültetni a teljes területet - tudtuk Fotó: Vidovícs Ferenc meg Fazekas Józseftől. A szegedi Dalerd Rt. termelési igazgatója azt is elmondta, hogy az eredeti állapothoz hasonlóan hazai és nemes nyárfákat telepítenek majd. Az egyik fajtát úgynevezett sarjaztatással: a növény természetes úton szaporodik majd a területen, így alkot rendszertelennek tűnő képet az erdő. Másutt fiatal csemetéket ültetnek sorban. Az ártéri terület rendezésében a vízügy is érdekelt. Ötvös Mihály szakaszmérnöktől megtudtuk, hogy a megállapodásuk értelmében az erdőgazdaság meghagy egy sor fát a part közvetlen közelében. A Kuczori gátőrház környékén folyó munka hamarosan befejeződik, s átmenetileg kopasz lesz itt a Tisza-part. A jövő évben azonban már nőni kezdenek a fiatal facsemeték. B.G. Könyvet írna a 44-ben elhurcolt vásárhelyiekről Jankovics a száz roma sorsát kutatja Könyvet készül megjelentetni a vásárhelyi Jankovics Zoltán annak a körülbelül száz romának a sorsáról, akiket a városból 1944 szeptemberében hurcoltak el munkaszolgálatra, a kárpátaljai Rahőra. Az anyaggyűjtésnek azonban több akadálya is van. Az egyik legfőbb: a névsor eltűnt, ahogyan a katonai iratok nagy része is abból az időből. Miközben a vásárhelyi romák holokausztjának emlékét már oszlop őrzi a helyi katolikus temetőben, arról máig nem emlékeznek meg, hogy 1944 szeptemberében elhurcoltak mintegy száz roma férfit a Csomorkányi út végi egykori telepről. Jankovics Zoltán, a Hódmezővásárhelyi Cigányok Demokratikus Szövetsége elnökeként kutatja a történteket, ám nincs könnyű dolga. A források igencsak gyérek, így ezenkívül legfeljebb az erősen fogyatkozó túlélők, illetve a hozzátartozók emlékezetére támaszkodhat. - Az mindenféleképpen biztos - s erről Karsai László történész Cigánykérdés' Magyarországon 1919-45 közt, Út a roma holokausztba című munkájában ír is hogy egy belügyminisztériumi rendelet alapján már 1940-től évente négyszer is razziát tartottak a romatelepeken országszerte. Ezeknek elsősorban a járványos betegségek elterjedésének a megakadályozása volt a célja. így történt cz Vásárhelyen is, ám 1944 szeptemberében a korabeli, szélsőjobboldali Összetartás című lap arról tudósít, hogy a Csomorkányi úti telepet a makói csendőrség és a rendőrség körbekerítette, s összeszedtek mintegy száz munkaképes roma férfit mondta Jankovics Zoltán, aki úgy tudja, őket lajstromba vették, majd teherautókkal Orosháza felé indították útnak. Történt ez szeptember 27-én, azon a napon, amikor a helyi leventéket is „bevonultatták", csak őket nyugat felé küldték. A KUTATÓ SZERINT Hódmezővásárhelyről 1944ben a korabeli sajtó szerint két ízben vittek el katonai munkaszolgálatra romákat mondta lapunknak Makó Imre levéltáros, aki a város történetének ezt a korszakát kutatja. Az újságok először június 22-én írták meg, hogy 125 cigányt vittek el munkaszolgálatra a nagyállomásról valamerre északra, míg másodjára a szeptember 19-i számban szólnak arról, hogy a rendőrség razziát tartott munkaképes korú férfiak után kutatva a telepeken. Ekkor 100 roma férfiról készült jegyzék, s valószínűleg ők kerültek Rahéra. Makó Imre kérdésünkre elmondta: a névsor - ahogy a katonai iratok nagy része - megsemmisült. - A romákat a kárpátaljai Rahőra vitték munkaszolgálatba, s ahogy a visszaemlékezésekből kiderült, maguk építették meg a táborukat, s elsősorban mezőgazdasági munkákat végeztettek velük. Jankovics Zoltán hozzátette: két év kutatómunka után annyit tudnak, hogy sokan meghaltak, s miután átment a tábor felett a front, a romák helyben maradtak, s akik nem szöktek meg idejében a táborból, azok - tudomása szerint - 1949-50 körül jutottak csak haza. - Nehezen nyílnak meg a viszszaemlékezők, ám a történtek emléke ma is élénk. Sajnos azonban az egykori munkaszolgálatosok túlnyomó része már nem él - tette hozzá Jankovics Zoltán, akinek nem titkolt szándéka, hogy majdan könyv szülessék sorsukról. B. K. A. Jankovics Zoltán ma szinte csak a túlélők visszaemlékezéseire hagyatkozhat Fotó: Tésik Attila Válaszd a szabadságot! Az 1000 megabyte-os mobílinternet csomaggal a T-Mobile Netkártyát most 0 forintért elviheted. Ismerd meg te is a korlátlan szabadság érzését akkor és ott, amikor és ahol neked tetszik. A T-Mobiie új mobilinternet csomagjai közill válaszd ki az igényeidnek legmegfelelőbbet.awww.t-mobile.hu oldalon. -T- - -Mobile Jobb veled a világ • • • 3G T-Mobile Netkártya 0 Ft*