Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-08 / 236. szám

PÉNTEK, 2005. OKTÓBER 7. • SPORT" 21 Wolfék a riválisok ellen készülnek A HNKC SE NB l-es női kézi­labdacsapata ma 18 órai kez­dettel a Győri Graboplast ETO KC-t látja vendégül Vásárhe­lyen a Hódtói Sportcsarnokban. A Cornexi-Alcoa után újabb sztárcsapattal, a Győrrel kell megmérkőznie a HNKC SE női kézilabdásainak. A Rába-parti meccsen a hazaiak 39-15-re nyertek, de Buday Ferenc vezető­edző ezzel az eredménnyel, érthe­tően már nem akar foglalkozni: - Az a múlt, tovább kell lép­nünk, nem is örülök neki, hogy állandóan „előkerül" ez a vere­ség. Nekem az a dolgom, hogy a lányok pszichéjét pozitív irányba tereljem, felkészítsem őket az előttünk álló feladatokra. Ezért játszottunk edzőmeccseket a Dunaferr ellen. Azzal is minden­ki tisztában van, hogy nekünk nem a Fradit, az ETO-t, vagy a Dunaújvárost kell megvernünk, viszont ezeken a találkozókon edződhetünk, felkészülhetünk a közvetlen riválisaink elleni ösz­szecsapásokra. Számunkra ez az igazi feladat, kihívás. Hogy mit várok a Győr ellen? Tisztes helytállást, és remélem, buzdítá­sával ebben a közönség is segíti majd a csapatot. A szakember azt is elmondta, hogy a munkájukat váratlan ese­mény, sérülés nem zavarta, vi­szont az egyik kapus, Bartus Judit derékbántalmakkal küszködik ­az ő játéka, szereplése ezért kér­déses. Meg azért is, mert a már citált Újváros elleni edzőmérkő­zéseken Scholtz Andrea jó telje­sítményt nyújtott, lehet, hogy is­mét ő lesz a második számú há­lóőr. A névváltozásról, pontosab­ban a szponzornév elhagyásáról is megkérdeztük Budayt: - Sajnálom, hogy egy olyan em­ber távozott, aki szimpatizált a sportággal, és korábban támogat­ta az együttest. Viszont jómagam pozitívumot már nem tapasztal­tam ebből, csak azt, hogy az egye­sület, a szakosztály vezetői mi­ként igyekeznek rendezni a tarto­zásokat. A helyi szponzoroknak köszönhetően a klub él, működő­képes, és amennyire tudom, ren­dezettek, tiszták a viszonyok. I. P. NB l/B-S MÉRKŐZÉSEK Hj A második vonalban, az NB l/B-ben érdekelt öt Csongrád me­gyei csapat közül kettő ma hazai környezetben lép pályára. A baj­nokságban a második helyen álló Szeged-Kiskundorozsma KSE női csapata a Gyulát (Orczy-sport­csarnok, 16 óra), a Szeged-Algyő NKC hölgyalakulata pedig a Mis­kolci VSI-t (Déri-sportcsarnok, 16 óra) fogadja. Jároli Eb-bronza MUNKATÁRSUNKTÓL A közelmúltban Mosonmagyaróváron rendezték meg a fekvenyomók Európa-bajnokságát, melyen a szegedi színeket (Ducsai Erőemelő Os­kolája) Jároli Andrea (67,5 kg) és Magyar Tímea (+90 kg) képviselte. Nagypál Krisztinát tíz nappal a verseny előtt műtötték meg, ezért ki­hagyni kényszerült az erőfelmérőt. Jároli végül - egy tüdőgyulladás ki­heverését követően - a harmadik, Magyar pedig a hetedik helyen zárt. Ma 16.30-kor a BL-címvédő Barcelonával játszik a Pick Szeged Edzés a Palau Blaugranában KÉZILABDA Tfegnap délben különösebb bo­nyodalom nélkül megérkezett a Pick Szeged kézilabdacsapata a Bajnokok Ligája csoportmérkő­zés második fordulójára, Bar­celonába. Kovács Péter vezető­edző a mai mérkőzés időpont­jában, 16.30-tól tartott edzést a szentélyben, a kilencezer néző befogadására alkalmas Palau Blaugranában. MUNKATÁRSUNK JELENTI BARCELONÁBÓL Pénteken reggel korán, három­negyed ötkor tartott ébresztőt a Pick Szeged kézilabdásainak Pi­óker Sándor gyúró. A hajnali kelés, s a kissé csípős levegő még szótlanabbá tette a játéko­sokat. Ferihegyről az indulás sem volt hagyományos, hiszen hosszú tanácskozás, járkálás után úgy döntöttek, hogy az elöl ülőket hátra telepítik, majd felszállás után visszatér­tek eredeti helyükre. Katalán nyár Kissé késve, de nagyon simán érkeztünk Milánóba, amely na­gyon barátságtalan arcát mutat­ta, hiszen ködös, esős, hűvös idő volt. Emellett még majdnem egy órát vett igénybe az újabb beszál­lás. Szerencsére a katalán fővá­ros feledtette a fáradtságot, mint eddig mindig, ragyogó napsütés­sel, s nyári meleggel, mintegy 26 fokkal fogadta a szegedi kézilab­dásokat, akiket a repülőtéren Nagy Laci felesége, Erika asszony várt. Kissé irigykedve néztük, hogy Barcelona az egy évvel ez­előttihez képest is tovább épült, szépült, korszerűsödött. A repü­lőtérről a szállásig tartó mind­Milorad Krivokapicstól (balról) sokat várnak a Pick Szeged szurkolói össze 20 perces buszút alatt is számtalan útépítést, óriásda­ru-erdőt láthat a külföldi. A Plaza szálloda ismerős már a szegedi játékosoknak, hiszen ta­valy is ide szállásolták el a spa­nyolok a csapatot. Már korábban is tapasztalhattuk, ha valahol a közelben volt szerb játékos, az ott várta a Pick Szeged idegenlé­giósait. Krivokapics testvérek Most is hasonló volt a szituá­ció, bár sejthető, hogy Milorad Krivokapicsot a spanyol klubban kézilabdázó bátyja, Marko amint csak lehet rögtön felkeresi. így történt, s a testvéreknek volt mit mondaniuk egymásnak. - Természetesen a Picknek szurkolok szombaton, de nagyon nehéz dolga lesz a szegedi együt­tesnek - mondta a Granollers­ben kézilabdázó Marko Krivoka­pics. Az ebéd nem bűvölte el a játé­kosokat és a vezetőket: - Fogyó­kúrázónak ez a sok zöldség és pá­rolt hal, no meg angolos bélszín megfelel, de nekünk kevés ­mondogatták többen is, de azért szépen elfogyott az étel. Az ebéd utáni sziesztát követő­en Kovács Péter edzést tartott a BL-címvédő Barca szentélyében. Amennyire változik, különösen a katalán város peremrésze, any­nyira kövületnek számít a Bar­ca-birodalom. A félelmetes aréna szerencsére tegnap nem hatott bénítólag a szgediekre: felszaba­dultan végezték a mester által előírt gyakorlatokat, amelyből Fotó: Gyenes Kálmán nem hiányzott a lazító és a játé­kos rész sem. Fogadkoznak, bizakodnak - Nem érzek már a Békés ellen megsérült térdemben fájdalmat - mondta Szente Gábor, akire egészen biztosan nehéz percek várnak. Helyettese, Kiss Olivér pedig fogadkozott, ha bizalmat kap, akkor „nem esik hasra" a spanyol világsztároktól. Ratko Djurkovics, aki Dániel Andjelkoviccsal együtt tanárhoz jár magyarul tanulni, már szinte tökéletes kiejtéssel mondta: ­Nem szabad kishitűen kézilab­dáznunk. A Barcelona nincs még jó formában. Majd ma meglátjuk, hogy iga­za volt-e a szerb idegenlégiósnak. SÜLI JÓZSEF Kedves Olvasó! Október 9-e a Postai Világnap, az egész világon ünnepelnek a postások. Mi, a Magyar Posta dolgozói úgy érezzük, hogy az ünnepünk nem lenne igazán szép és teljes, ha azt nem tudnánk megosztani Önnel ­ügyfelünkkel, régi ismerősünkkel. Nap, mint nap több millió emberrel találkozunk és azt tapasztaljuk, hogy munkánkat elismerik, megbecsülik pontosságunkat és megbízhatóságunkat. Tudjuk, hogy ezért a bizalomért felelősséggel tartozunk! Mi postások az ország minden településére minden nap eljutunk, hiszen számítanak ránk, várnak bennünket. A bizalomnak a legjobb tudásunkkal kívánunk megfelelni a jövőben is. 39 EZER POSTÁS NEVÉBEN TISZTELETTEL KÖSZÖNTJÜK ÖNT, KÖSZÖNJÜK BIZALMÁT. www.posta.hu Magyar Posta A közös ismerős Fociznak és kézbesítenek Az év postásai életet mentettek Idén két fiatalember nyerte el az „Év postása" kitüntetést. A harmincas éveik elején járó mobilpostások a Csongrád megyei Ambrózfalván és Kövegyen mintegy ezer ember számára viszik nap mint nap házhoz a postát. Brakszatórisz András és Kondacs János nyáron óriási tettet vitt végbe: életet mentettek. Immáron tizenegyedik al­kalommal választották meg az „Év postását" az állami tu­lajdonú társaságnál. A mos­tani jelölés rendhagyónak bizonyult, hiszen először nyerte el a megtisztelő kitün­tetést egyszerre két pos­tás is Brakszatórisz András és Kondacs János nyáron éle­tet mentett. - Egy idős néninek kézbesí­tettünk levelet - mesélte a 30 éves Kondacs János -, ami­kor kollégám észrevette, hogy a címzett levélszekrénye tele van Rögtön arra gondoltunk, hogy valami baj történhetett, mert a néni minden nap kiürí­ti a postaládát. Sajnos beiga­zolódott a sejtésünk, hiszen nyöszörgésre, majd elhaló segélykiáltásokra lettünk fi­gyelmesek. -Nem sokat teketóriáztunk. Átugrottunk a kerítésen és fu­tottunk a hang irányába Nem sokára megláttuk a nénit, aki a csirkeólban feküdt félájul­tan - vette át a szót a kolléga, Brakszatórisz András. - Vala­min megcsúszhatott és ele­sett. Rögtön orvost hívtunk, aki szerint az utolsó pillanat­ban érkeztünk. A két fiatalember nemcsak ezért a tettéért, hanem munká­jukért is méltónak bizonyult az elismerésre. Mindketten hozzájárultak ugyanis ahhoz, hogy körzetükben - a már em­lített Ambrózfalván és Köve­gyen - a kezdeti idegenkedés után a falubeliek nemcsak elfogadták a mobilpostát, ha­nem meg is szerették az újfaj­ta szolgáltatást. -Azt hiszem bennünket is megkedveltek - mondta Kon­dacs János, aki már ha­todik éve viseli a postás egyenruhát. Ezt abból mértük le, hogy hosszasan elbe­szélgetnek velünk a falu lakói, még a legnagyobb gondjai­kat is megosztják velünk. Ennek mi örülünk, hiszen igy sokkal közelebbi kapcso­latba kerültünk az Itt élőkkel. A kolléga még csak más­fél éve „igazolt" a postához, de mint hangsúlyozta ez éle­te egyik legjobb lépésének bizonyult -Sokrétű munka a mienk, ami már önmagában vonzó - tette hozzá Brakszatórisz András, aki óriási megtisztel­tetésnek tartja, hogy ilyen rö­vid postai múlt ellenére az év postása lehetett. -A felesé­gem is azt hitte, hogy viccelek vele, amikor közöltem vele a jó hírt. Kétszer is vissza kel­lett hívnom, hogy elmondjam, ha hiszi, ha nem, én lettem a kiválasztottak egyike A fiatalemberek a mindenna­pi munkájuk mellett egyébként aktív futballisták. A Csongrád megyei Ásotthalom csapatá­ban játszanak, egyikük véde­kező-, a másikuk támadó kö­zéppályás Mint mondják, Igy nem csak a postán, hanem a futballpályán is jól kiegészí­tik egymást, (x) Az életmentő mobilpostások, Brakszatórisz András (balra) és Kondacs János monka közben

Next

/
Oldalképek
Tartalom