Délmagyarország, 2005. szeptember (95. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-05 / 207. szám

HÉTFŐ, 2005. SZEPTEMBER 5. • MEGYEI TŰKOR" 3 Csapás Amerikára PANEK SÁNDOR Napok óta megdöbbenve szemléli még a dramatizált hírekhez szokott emberis, hogy a leggátlástalanabb katasztrófafilmet is képes beigazolni a valóság. Az Egyesült Államok déli államaira olyan erővel sújtott le a „legyengült" hurrikán, hogy az áldozatok száma valószínűleg több lesz, mint amennyit a szeptember 11-i merénylet és az iraki háború együttvéve szedett. Es a szenvedést még az amerikai büszkeség sem enyhíthette: a világ legerősebb országa számára az elmúlt napokban világossá vált, hogy akár egymilliós nagyságú városát is védetlenül érheti a természeti csapás. Az ENSZ segélyalapjainak csökkentésére a napokban javaslatot tevő világhatalom abba a helyzetbe került, hogy külföldi segélyeket is el kell fogadnia, különben nem tud úrrá lenni a több millió ember gyors segélyezését igénylő válsághelyzeten. A Bush-kormánynak súlyos lecke volt a déh államokra lecsapó hurrikán. Amíg az iraki háború havonta közel 5,6 milliárd dollárt emészt fel (ennyiből ki lehetne fizetni a magyar költségvetés egyéves hiányát), addig a New Orleans környéki védművekre egyre kevesebb jutott az amerikai költségvetésből. New Orleans nemcsak a katasztrófa megelőzésére nem volt felkészülve, de arra sem, hogy következményeit enyhítse. Négy nap kellett, mire a víz alá került nagyvárosba szövetségi segítség érkezett. Aligha van Amerika-szerte olyan ember, aki ne tenné fel a kérdést, hogy mit keresnek Irakban a világ legjobb hadierejének helikopterei, amikor New Orleans-i házak tetején öt nap óta emberek várnak a segítségre. Kudarc a Bush-politika számára az is, hogy mindeddig nem csatlakozott az emberi tevékenység okozta világméretű klímaváltozással foglalkozó egyezményekhez: a Katrina hurrikán elegendő intés volt arra, hogy a gyarapodó számú időjárási szélsőségek hatása alól az Egyesült Államok sincs biztonságban. A legmegdöbbentőbb a New Orleans-i tragédiában mégis az volt, ahogyan az összeomlott a közrendben az emberi természet szennye elszabadult. Fosztogatók jelentek meg az utcákon, fegyveres bandák terrorizálták a bűzben és mocsokban összezárt embereket, nőket erőszakoltak meg, egyes helyeken még a mentést is abba kellett hagyni. Mintha a kulturált Nyugat által borzadva szemlélt ruandai helyszín elevenedett volna meg, nyitva hagyva azt a súlyos kérdés, hogy vajon az emberi természetbe vagy a helyi társadalomba vannak-e kódolva ezek a szörnyű tettek. Várhatóan Orosháza telepe fogadja be a hulladékot 70 kilométert utazik a csanyi szemét Hiába utazott az isztambuli láthatásra az anya Karcsika megint eltűnt Kevesebb a szegedi elbocsátás A regisztrált munkakeresők száma emelkedik, az elbocsátottaké viszont csökken Szegeden és közvetlen környékén. - Több mint ezer fővel, 6428-ról 7475-re nőtt a regisztrált munkanélküliek száma Szegeden és térségében 2002 és 2005 júliusa között - jelentette ki az MTI-nek Rákos Tibor fideszes országgyűlési képviselő a napokban a megyei munkaügyi központ adataira hivatkozva. - A regisztrált munkanélküliekről szóló összesítésből azonban az is kiderül, hogy idén márciusban ennél is magasabbra emelkedett a munkanélküliek száma, akkor 7650 fő volt. A júliusi zárónapon pedig 7475 munkanélküli szerepelt a kirendeltség nyilvántartásában, ami 820-szal több az előző évi számnál. Ez az emelkedés több mint tízszázalékos növekedést jelent egy év alatt - tájékoztatott Fejes Ágnes, a központ információs és tájékoztatási osztályának munkatársa. - A szegedi kirendeltséghez tartozó munkanélküliek egyharmada szakmunkás, több mint egynegyede betanított munkás és átlagban nyolc százaléka segédmunkás. A szellemi foglalkozásúak aránya Szegeden meghaladja a harminc százalékot, ami közel két és fél ezer munkanélkülit jelent. A gimnáziumban érettségizettek és a diplomával rendelkezők aránya szinte azonos, tíz százalék körüli. A regisztráltak között ötszázzal több volt a nő. Rákos Tibor, az országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának tagja közleményében kiemelte, nyár elején az idény jellegű munkalehetőségek ellenére egy hónap alatt 314-gyel gyarapodott a munkanélküliek száma, majd hozzátette, már nem csak az alacsonyan kvalifikált munkavállalók nem találnak állást. A honatya kijelentését az árnyalja, hogy nyár elején a pályakezdők miatt élénkült meg a munkakeresők beáramlása: közülük 227-en jelentkeztek, minden negyedik végzős diplomás - derül ki a munkaügyi központ adataiból. Júliusban a szakmunkásképzőt és a szakközépiskolát befejezők jöttek többen, mint egy évvel korábban. Az általános iskolát végzettek kevesebben voltak, a diplomások száma hasonló a tavalyihoz. A munkanélküliségi ráta júliusban egyedül Szeged térségében maradt alatta a megyei átlagnak: a szegedi 8,4 százalék, a megyei pedig 10,6 százalék. A munkaerő-piaci mozgásokból szembetűnő, hogy az elbocsátások száma csökkenő tendenciát mutat: 2002-ben 1071 embert, egy évre rá 1680-at bocsátottak el. Tavaly viszont csupán a felét, 895 munkavállalót. A folyamat egyelőre változatlan. Az idei első félévben arányosan megint kevesebb embert építettek le a munkaadók: 336-an lettek állástalanok. DOMBAI TÜNDE szolgáltató jogosult a szolgáltatás díját beszedni. A nem fizetésnek máig ható következménye az egyébként is szégyenletesen alacsony nyugdíjakból történő letiltás. Az önkormányzat mára többet fizet a hulladék elszállításáért, mint amennyit kommunális adóként beszed - tette hozzá a község vezetője, aki szerint a kimagaslóan magas kommunális adó csökkentése azonban azért sem lehetséges, mert a forráshiány pótlására beadott pályázat értékelésekor megkövetelik, hogy az önkormányzat saját bevételei néhány százalékkal növekedjenek. A másik nehéz feladat a megtelt csanyteleki szeméttelep rekultivációja, amire uniós forrás híján más keretből kell pénzt találni, és nem is keveset: 62 millió forintot. A hatástanulmány elkészítésére már nyújtott be pályázatot az önkormányzat, a pénzügyi keret kimerülése miatt viszont a csanyi igény várakozó listára került. Csanyteleknek alkalmazkodnia kell a kialakult helyzethez, ezért - mivel közelebbi nem volt - az orosházi programhoz készülnek csatlakozni. A Békés megyei városban hulladéklerakó, -hasznosító és -égető is épül, és várhatóan 2007-ben meg is kezdi működését. B. D. Nem a kukákkal, sokkal inkább a régi teleppel van gond Csanyteleken Fotó: Tésik Attila Megdőlt a Guinness-rekord Papp Edina (előtérben) nem találkozhatott fiával Fotó: Blikk Nem teljesen fölöslegesen utazott Törökországba a hét végén Papp Edina: bár nem láthatta Karcsikát, az apa újabb jogsértését jegyzőkönyvezték, hogy a következő tárgyaláson fölhasználják. - A nagyszülők házához mentünk az ügyvéddel, a végrehajtóval és a tolmáccsal - mesélte Tüysüz Mehmed Karcsika szegedi édesanyja, Papp Edina, aki pénteken utazott el Isztalbumba, hogy láthassa a fiát. - Délelőtt tízkor kellett volna találkoznunk, de csak a nagyszülőket találtuk otthon, akik azt mondták, nem tudják, hol a gyerekem és az apja, ők sem látták őket napok óta. A török bíróság alig több mint egy hete első fokon ugyanúgy az anyának ítélte a gyereket, mint korábban a magyar. Am mivel a nem jogerős döntést megfellebbezte az apa - aki egy éve jogellenesen szöktette Törökországba Karcsikát Edina nem hozhatta haza a gyereket. A bírósági döntés szerint kéthetente láthatja - a mostani lett volna az első. - Egyetlen haszna volt Edina odautazásának - mondta Földesi Szabó László, az asszonyt segítő Egymásért Alapítvány kuratóriumi elnöke. - A végrehajtó jegyzőkönyvet vett föl az apa szüleinek házában arról, hogy az apa ismét törvénybe ütköző cselekedetet hajtott végre. Reményeink szerint ez is latba esik a gyermek-elhelyezési per szeptember végére kitűzött második bírósági tárgyalásán. Edina mást nem tehet e pillanatban, mint megvárja ezt a tárgyalást. A gyermekéért küzdő szegedi asszony tegnap érkezett haza Isztambulból. - Minden arra megy, hogy lélektanilag kikészítsenek mondta. - De nem fogom föladni, még akkor se, ha igaza lesz az ügyvédnőnek: még legalább 4-5 hónapig fog tartani az eljárás, s a végrehajtással is lesznek gondok. Három helyett hetvenhárom kilométer távolságra kell majd szállítani a csanytelekiek szemetét, mivel a község önkormányzata idő előtt kilépett a felgyői lerakót építő hulladékgazdálkodási társulásból. A most folyó tárgyalások szerint 2007-től Orosházára kerülhet a falu hulladéka. A régi telepre semmiképp: azt ugyanis bezárták. Amíg a szomszédos településeken munkahelyeket, infrastruktúra-fejlesztést és környezetkímélő hulladékgazdálkodást remélnek a felgyői lerakó megépülésétől, addig a csanyiak szívhatják a fogukat, amiért választott vezetőik az ezredfordulón kiléptek a 83 önkormányzatot tömörítő homokhátsági konzorciumból. Az anyagi megfontolásból hozott döntés produkált ugyan egyszeri bevételt a községnek, de a kiválás következményeivel - vélhetőleg - nem számoltak az előző ciklus vezetői. - A csanytelekiek azt gondolták, hogy el nem végzett szolgáltatásért nem kell fizetniük, ami így igaz, kivéve a kötelező közszolgáltatást, s ide tartozik a kommunális hulladékgyűjtés és -szállítás is - mondta lapunknak Forgó Henrik polgármester. - Ebben az esetben ugyanis már a rendelkezésre állás is teljesített szolgáltatásnak minősül, amelyért a Tfegnap délután megdőlt a paprikakötözés Guinness-rekordja Szegeden. Hétszázan álltak be a fárasztó munkába, köztük guineai paprikakutató is. A rekorddöntő egyesület jövőre új Guinness-kísérletet tervez. - Ha nem áll be közénk, nem adunk ám riportot - mondta tegnap délután a középkorú Erika, aki már öt órája hurkolta a fűszerpaprikákat, hogy besegítsen az új Guinness-rekord felállításába. Nem kellett kétszer mondani: amúgy is ki akartam próbálni, vajon nehéz-e megtanulni a műveletet. A harmadik paprikahármas már segítség nélkül is elkészült. - Ez egy jó buli, meg aztán szegedi is vagyok, nem volt tehát kérdés, hogy kijövök-e paprikát kötözni - beszélt a nő, hogy a kötelező penzumot teljesítettem. Mint mondta, a betonon gondos sorokba fektetett paprikát korábban egy New York-i magyar turista akarta megdézsmálni: fölvilágosították, hogy a Klauzál téri paprikapiacon keresgéljen inkább őröltet. A szikrázó napsütésben kellemes fűszerpaprika-illat úszik a levegőben, ami érthető, elnézve az negyven-ötven méteres szakaszokban tekergőző paprikakígyót. Sándor Zoltán, a Szegedi Felsővárosi Civil Egyesület elnöke szerint mintegy ötven mázsa paprika lehet a vezetőkötélen, amire a nagyjából másfél méteres madzagokat fölkötözik. Súlyát, ahogyan hosszát és elkészítésének szabályosságát a Guinness-központ munkatársai ellenőrzik. Az elnök megköszönte minden résztvevő munkáját - amire rendkívül büszke hiszen a regisztrált hétszáz kötöző nélkül a rekord nem dőlhetett volna meg. Jövőre már most újabb rekordot terveznek: annyi csónakot szeretnének összekötni a Belvárosi és a Bertalan híd között, hogy száraz lábbal el lehessen jutni egyiktől a másikig. A paprikafüzér közel negyvenezer paprikából áll Egyszer csak meglepő jelenségre leszek figyelmes: egy fekete bőrű, középkorú férfi kötözi a paprikákat nyugdíjas nők koszorújában. Mohamed Laye Toure Guineából érkezett Szegedre - természetesen a paprika miatt, ugyanis a Fűszerpaprika Kutató Kht.-nál dolgozik a város közelében. - Azért jöttem, hogy paprikás legyen a hangulat - mondja nevetve, kis akcentussal, de bírva a magyar nyelvi humort, az asszonykórus nagy derültségére. Mint elmondta, szülőföldjén csakis frissen fogyasztják a paprikát, de a „szegedikummal" itt ő is gyakran ízesít. Még egy valódi fűzőtűt is hozott magával, s csak a helyszínen értesült róla, hogy most - a magyar Fotó: Karnok Csaba szokástól eltérően - csomózni fogják a paprikát. TOMBÁCZ RÓBERT SIKERÜLT! A négynapos erőfeszítésnek köszönhetően tegnap délután megdőlt a paprikakötözés Guinness-rekordja. Az esetleges trónkövetelőknek igencsak rá kell kapcsolni, ha fölül akarják múlni a szegedieket: a füzér hossza ugyanis 698 méter, közel negyvenezer paprikából áll, tömege pedig 50 mázsa. A Kárász utca fölött ma hajnalban kifeszített paprikakígyót egy hétig lehet megcsodálni, utána egy része a paprikamúzeumba kerül.