Délmagyarország, 2005. szeptember (95. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-24 / 224. szám

Szombat, 2005. szeptember 24. SZIESZTA 11 TÓBIÁS KLÁRA A MAGYARSÁG ÉS AZ EMBERARCÚ MŰVÉSZÉT ELKÖTELEZETTJENEK VALLJA MAGAT álmok Hatvanadik születésnapját ünnepelte szeptember 10-én Tóbiás Klára szegedi tűzzománc- és szobrászművész. Selymes fényű és ugyanakkor elsöprő erőt sugárzó képein a pogány mítoszok, a magyar mese- és mondavilág alakjai tűnnek föl, szobrai történelmünk jeles alakjainak és sorsfordulóinak állítanak emléket. A magyarságát büszkén valló művész elutasítja a nemzeti érzelmek kisajátítását, önmagát eszköznek tekinti az egyetemes emberi értékek közvetítésében. Hogyan válhat magyarrá a Piéta? Tóbiás Klára szegedi képzőművész műtermében választ kapunk a kérdésre. A fájdalomtól megtört asszonyt formázó gipszmodell arcáról egyszerre sugárzik gyász és anyai gyöngédség, szenvedés és a gyermek ringatása közben áradó szeretet. Az édesanya azonban nem halott gyermekét tartja ölében, hanem a magyar nép zászlaját. A gyűlölt Rákosi-címertől megszabadított, közepén lyukas trikolor úgy omlik el az anya karjai között, mint Michelangelo szobrán, Mária karjában Jézus élettelen teste. Magyar Piéta A hasonlatosság nem véletlen: Tóbiás Klára tűzzománc- és szobrászművész alkotásának címe - Magyar Piéta - is utal az ihletet adó elődre, de oly módon, ahogyan csak itt, Magyarországon tarthatja anya az ölében a történelmi viharok pusztításának áldozatul esett gyermekét. „Ötvenhatban keresztre feszítették a nemzetet. A levétel a rendszerváltozással megtörtént, de a nép lelkének föltámadására még várni kell" - fogalmazott a művész. A hatvanadik születésnapját a közelmúltban ünneplő Tóbiás Klára büszkén vallja és vállalja magyarságát, de óva int a fogalom kisajátításától. „Tévedés ne essék: a nemzeti érzelmek, a haza szeretete nem jelentik a politikai oldalak szerinti elkötelezettséget. A rendszerváltozás óta eltelt idő, a kezdeti lelkesedést követő csalódás megmutatta, hogy az üres szólamok mögül hiányzik az erkölcsiség, amely hitelessé tenné a hatalomra törő erőket, a nép számára. Hitvallásomból eredően szeretnék láttatni valamit mindabból, ami történelmünkben, valamint az azt megelőző időkben gyökerezik. Az írásbeliség előtti korokból a monda- és mesevilágot idéző szájhagyomány, és érzelmeink őriznek képeket és lenyomatokat" - fogalmazott a művész. 12 hónap, 12 angyal Tóbiás Klára gyermekkorában megmutatkozó, ösztönös tehetsége szobrász édesapja és festőművész nagybátyja hatására bontakozott ki. Tűzzománc képeiről időtlen, opálfényű derengésben lebegő szentek és angyalok, a csillagokat, holdat és napkorongot szarvuk között hordozó, emberfejű és állattestű mesealakok, szemükből mindentudást sugárzó mitológiai figurák néznek ránk mind a zománc, mind a szobrászat műfajában rátalált arra, ami csak az övé, ami a művészt azzá teszi, ami: a biztos képzőművészeti felkészültségre alapozott egyéni formanyelv és karakter. Művésznek nem lehet ennél nagyobb dicsérete" - fogalmaz Kiss Beáta, a Nemzeti Az Egi nyilas alakja, tűzzománcképen Tóbiás Klára Magyar Pietája az alkotó műtermében Galéria művészettörténésze. Egyszerűbben szólva: képei, szobrai megérintik a nézőt. Még azokat is, akik nem mélyedtek el a magyar nép mese- és mondavilágának tanulmányozásában, csak gyermekkorukból őriznek homályos emlékeket csillagok közt rúgtató táltosokról, turulmadárról, Hunorról és Magyarról, az égig érő fa körül repdeső tündérekről, Csaba királyfiról, vagy a világot fölfalni készülő sárkánykígyókról. Mindez tűzzománc képeken tárul elénk, amelyek készítéséhez kevés a rajzkészséget kifejlesztő szorgalom. A festett vörösréz lapokat akkor (és csakis akkor!) szabad kivenni a kemencéből, amikor alkotójuk megérzi, hogy a mű készen van. Ehhez együtt kell élni a forróságban izzó formákkal, lélekben „tudni", mikor ölt testet (azaz: képet) mindaz, ami heteken, hónapokon át készült világra jönni az alkotó lelkéből. Egyes témákat tűzzománc alkotások sorozatában dolgozott föl a művész. így mutatta be többek között a Cantata Profana, valamint a Tizenkét hónap, tizenkét angyal képeit is. Szentek, királyok, oroszlánok A korábban tűzzománcművészként ismert alkotó meglepetést kelFOTÓ: FRANK YVETTE Tóbiás Klára tűzzománc képeivel először 1981-ben, Szegeden állt a közönség elé, majd egyéni és csoportos kiállítások sora következett. Többek között a Vigadóban és a Hiltonban, számos vidéki városban, Ópusztaszeren, hazai és nemzetközi bemutatókon láthatták műveit. Meghívták Tallinba, Lavallba; Helsinkiben a Magyar Köztársaság nagykövetségének kulturális és tudományos központjában rendeztek alkotásaiból tárlatot. A kiemelkedő siker hatására műveit Finnország nagyvárosaiban is bemutatták. Alkotásaiból október 7-én a szegedi egyetem Tanulmányi és Információs Központjában rendeznek kiállítást. tett, amikor szobrászként is megmutatta tehetségét. Az ország egyik első II. világháborús emlékművét a röszkei plébánia kertjében állították, 1989-ben. Tóbiás Klára első szobra volt ez. Gyulay Endre megyés püspök „a megfeszített ember emlékművének" nevezte a műalkotást, amelyen az egyszerű, névtelen katona feszíttetik meg, testét átjárja a növényvilág mindent magába szövő enyészete. Az Európa Nostra-díjas szegedi Belvárosban, a Klauzál téren fölállított millenniumi díszkút országalmát tartó, négy égtáj felé néző oroszlánjai szimbolikus jelentést hordoznak. A keleti a hitet, a nyugati a becsületet, az északi a bátorságot, a déii a fényt jelenti. A mórahalmi királyok kútjának avatóünnepségén víz helyett bor folyt a medencékbe, amelyeknek féldomborművekkel díszített, hatszögű tartóoszlopán az Árpád-házi szentek képmásai: István, Imre, László, Erzsébet, Margit és Kunigunda láthatók. Földeákon állították föl Tóbiás Klára Szent László-szobrát. Csodaszarvas a Kékesen Egyedülálló terv készült a csodaszarvas-legenda bemutatásáról is. „E művet népem hitének táplálására szánom, hogy azt ne engedje kialudni! A férfiaknak kell e példa, hogy férfiak maradhassanak, a nőknek, hogy szépségüket felismerhessék, égi Szarvasanyánk törékenységében és szépségében. A gyermekeknek adja vissza hitét a mesék tiszta világában" - fogalmaz a csodaszarvas emlékmű ars poeticájában a művésznő. A menekülő szarvast üldöző Magyar és Hunor szobrait fölemelő talapzat megnyitásával a néző beléphet a műalkotásba. Maga is része lehet az eseménynek, társa vadásznak és üldözöttnek. Felülnézetből kitűnik, hogy az átjáró valójában turulmadarat formáz. A műalkotást eredetileg Kékestetőn állították volna föl. Pap Gábor művészettörténész szerint az ország legmagasabb pontja minden szempontból a legmegfelelőbb lenne „az eredetmonda, s vele a magyarság hétköznapokon túlemelkedő jelentőségű küldetésének megidézésére." Az elképzelés azonban egyelőre - megbízás híján - csak terv maradt. Hasonlóképpen mecénásra vár a Csaba királyfi visszatérése című szoborkompozíció terve is. A mű modellje már elkészült. A székely himnuszban is megénekelt csillagösvényen száguldó nyíllal, dárdával fölfegyverzett katonák figurái az apokalipszis lovasait idézik. Tóbiás Klára művészi hitvallását is megfogalmazta. Idézzük az ars poetica záró sorait: „Magamat a magyar művészet, egyetemes értelemben véve pedig az emberarcú művészet jegyében köteleztem el. Olyan szerencsés vagyok, hogy álmaimat a világ legszebb és egyik legidőtállóbb anyagába, tűzzománcba zárhatom. Ahhoz, hogy megleljem nyugalmamat, még sok mindent el kellene mondanom, meg kellene mutatnom abból a világból, amit képzeletemen keresztül egy magasabb hatalom látnom enged. Semmi mást nem akarok, csak ezeket az üzeneteket és népem szavát közvetíteni." NYILAS PÉTER Eltűntek nyomában Szinte hétről hétre, hátborzongató rendszerességgel bukkannak fel újabb eltűnt személyek fényképei az újságok hasábjain és a televízió képernyőjén. Sajnos a keresés nem végződik mindig sikerrel, nem minden esetben tudják az ügyet megoldani sőt előfordulhat, hogy mire a nyomozók rekonstruálják az eltűnt személy mozgását, összerakják pszichológiai profilját, összeáll a „kirakós játék", már késő. Mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy eltűnési esetté váljon egy bejelentés? Milyen módszerek, lehetőségek állnak a nyomozást végző hatóság rendelkezésére? Ezekre és még számtalan, a témát érintő kérdésre kaphatunk választ vasárnap este 7 órakor a Negyedik Dimenzió magazinban, melynek műsorvezetőjeként Gellérfy László és Sós Tibor várja a nézőket a Telin Televízió képernyőjén. megmutatjuk mindenkinek! VARJUK 06-30/30-30-443 mms@deimagyar.hu Kérjük, írja meg nevét és lakhelyét! I legjobbakat megjelentetjük! Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJEK BE és Ml KOZZETESSZUK! tete Olía»! A laesjeleneshsr a beküldi egreSéraésén kíiiil a képen láshaló sremélr íkiskaniaknál a (érvényes képviselő) taáiáralésa sriikséjes. DÉLMAGYAR08SZÁG DÉLVILÁG MAR CSAK 5 NAPIG 5-letes kedvezményekkel várjuk! \ ° MINDEN VÁSÁRLÓNK TOMBOLÁT KAP! Sorsolás: szeptember 29., 17 óra 6727 Szeged, Algyői út 31. • Nyitva tartás: h.-p.: 9-18, szo.: 9-13 TeUfax: (62) 462-891, wvnv.fantaziafuggony.hu A DEtMAGYARORSZAG és a DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobile Rt. T" • -Mobile Partner | számít hopp szépít.