Délmagyarország, 2005. szeptember (95. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-22 / 222. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. SZEPTEMBER 22. • AKTUÁLIS" 3 Szentgyörgyi Pál alpolgármester (balról a harmadik) Szabó László, Makrai László és Török Csaba ellenzéki képviselők gyűrűjében Fotó: Karnok Csaba JELKÉPES ASZFALTOZÁS H „Évtizedek óta várjuk az autópályát, de az utolsó száz nap telik el a leglassabban" - mondta Botka László polgármester tegnap délután az M5-ös északi csomópontjánál, amikor a szegedi közgyűlés tagjai megtekintették az M5-ös építkezés egyik helyszínét. A bejáráson az MSZR az SZDSZ és a Centrum Párt csaknem valamennyi képviselője részt vett, az ellenzéket azonban mindössze négyen képviselték. Az északi csomópontnál éppen aszfaltoztak, amiben jelképesen a polgármester is részt vett egy rövid időre: az egyik úthengert irányította. sikerült megegyezni a konceszszorral. Az AKA-nak a sztráda építésének elkezdésére 2003. december 31 -éig volt joga. 2004. január 7-én hangzott el a sorsdöntő bejelentés: Medgyessy Péter miniszterelnök kormányülést követően azt nyilatkozta, az AKA Rt. részvényeinek közel 40 százalékát az állam megvásárolja, az M5-ös március 12-étől bekerül az országos matricás rendszerbe. Ezzel egy időben kiírják az M5-ös Szegedig történő meghosszabbítására is a pályázatot. A miniszterelnök kijelentette: az autópálya-szakasz 45,4 kilométere 2005. december 31-éig épül meg. A füst azonban csak február 11-én szállt fel: ekkor jött létre a megállapodás a koncessziós társasággal. Ekkor tette Medgyessy Péter az azóta szállóigévé vált kijelentését is: „Szabad a pálya." Március 12-én a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM| az utolsó szerződést is aláírta az AKA Rt. részvényeinek kivásárlásáról, a sztráda bevonásáról a matricás rendszerbe, s a beruházás folytatásáról. Egy nappal korábban, március 11-én „tavaszi nagytakarítást" tartott az AKA Rt. az M5-ös sztrádán, hullottak a régi útdíj táblák a fizetőkapukról, az utak mellett pedig kitették a matrica jelzést. Az új autópálya-szakasz alapkövét, 2004. április 6-án helyezték el ünnepélyesen. Majd hatéves szünet után, 2004. május 15-én elkezdődött az M5-ös továbbépítése Szegedig. A közel 50 kilométeres szakasz több mint 90 milliárd forintba kerül. Ezt követően tavaly ősszel döntés született a Röszkéig tartó 15 kilométeres szakasz megépítéséről is, amelynek munkálatai idén márciusban kezdődtek el, az átadás határideje 2006. március 31. F. K. HAJRÁ >, - Az építkezés Kiskunfélegyháza és "!! Szeged közötti szakaszán 1500 ember dolgozik, közülük ötszázan Szegedről és a környező településekről származnak. A 45.4 kilométeres új szakaszon 4 csomópont. 3 pihenőhely és 32 híd épül, a munkálatok során 1,2 millió négyzetméter burkolat készül el és több mint 4,6 millió köbméter földet mozgatnak meg - mondta Piry Tamás, az egyik kivitelező, a Debmut Rt. létesítmény főmérnöke. FEKETE KLARA Mindegy, mennyiért építik, és nem érdekel, kinek ment pénz a zsebébe, csak adják már át az M5-öst - mondta ingerülten egy autós a minap. Olyan egyénről van szó, aki hetente kétszer-háromszor teszi meg a Szeged-Budapest távolságot oda és vissza. Deresedő homlokára mutatva hozzátette: érdekelné, hány ősz hajszálat köszönhet a halálútnak is elkeresztelt régi 5-ősnek, és arra is kíváncsi lenne, vajon hány évet vett el az életéből a folyamatos stressz. Egy, csak egy mondat volt mindössze, ami ismerősöm száján kicsúszott, mégis minden szegedi érti. Aki ebben a városban élt az eltelt évtizedekben, tudja, mit jelent Budapestre eljutni autóval, ismeri az összes kanyart Félegyházáig, az út valamennyi hibáját, rutinból és elővigyázatosságból szinte az útpadkáról is lemegy, hogy felkészüljön a szemből jövő, kocsisorokat, kamionokat előző meggondolatlan Ás kialvatlan pilótákra. Emellett azt is le kellett nyelnie, hogy a szeme láttára épült fedés szépült meg az utolsó évtizedben a korábbi poros, álmos Félegyháza, ahol mindig átadtak valamit, és ahol egyre kisebb lett a munkanélkühség. Egy mondatot idéztem csak, és máris messzemenő következtetésekre kellett jutnom: ha korábban ért volna Szegedre a pálya, talán már mi is könnyebben élhetnénk. Ugyanez a mondat persze a politológus számára is csemege, ki lehet belőle olvasni azt, hogy a közvélemény sokallja a sztrádaépítésre fordított összegeket, és hát azt is látni természetesen, hogy az egyszerű ember ebben valami turpisságot sejt. De hab a tortán, hogy már ez sem érdekli: mindössze biztonságosan szeretne utazni és rövid időn belül célba érni, hogy ne őszüljön meg, és főként ne haljon meg idő előtt. Rektorok a maradványképzésről Törvény szerint megegyeztek Az egyébként is súlyos gondokkal küzdő egyetemi gazdálkodásban nehezen kezelhető, és számos intézmény számára megoldhatatlan gondot jelent, hogy a korábban törvényben előírt pénzügyi maradványképzési kötelezettségen felüli megtakarítást írt elő a kormány. Mint arról lapunkban beszámoltunk, például a Szegedi Tudományegyetemnek a költségvetési törvényben korábban előírtnál 1,2 milliárddal többet, összesen több mint 6 milliárd forintot kellett volna zárolnia éves költségvetéséből. Az SZTE tegnap kiadott közleménye szerint a szeptember 20-án tartott rendkívüli rektori és gazdasági főigazgatói konferencián Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára bejelentette, hogy a magyar felsőoktatásnak csak a 2004-es, az Országgyűlés által elfogadott költségvetési törvényben előírt tartalékképzési kötelezettséget kell teljesíteni. Az év hátralévő hónapjaiban, a törvényben előírt tartaléköszszeg képzés abban az esetben teljesíthető, ha az OEP, az OTKA, az Innovációs és Szakképzési alapok, valamint más, az egyetem által nem befolyásolható források időben megérkeznek a Szegcdi Tudományegyetem számlájára. Hivatalosan még 100 nap van hátra az M5-ös átadásáig December közepére ígérik Lapunk sztrádaórája ma fordul rá a 100-as számra, a miniszterelnök ígérete szerint az AKA Rt.-nek kereken száz nap múlva kell átadnia az M5-ös Kiskunfélegyháza és Szeged közötti, közel 50 kilométeres szakaszát. A beruházó tegnap óvatosan úgy fogalmazott: ha az időjárás engedi, már korábban, akár december közepétől is használhatjuk az autópályát. Nemcsak a Délmagyarors.zág méri az időt, hanem az M5-ös sztráda beruházója, az Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. is: tegnap Olivier Bonnin, a cég vezérigazgatója bejelentette, ha az elkövetkezőkben már nem kell a nyárhoz és az elmúlt napokéhoz hasonló csapadékos időszakokat átvészelni, akkor december közepén, de legkésőbb karácsonyra átadják az M5-ös Szegedig tartó szakaszát. A december 31-i határidőt azonban mindenképpen tartani kívánják. „Első osztályú autópályát szeretnénk határidőre átadni a déli régióban élőknek" - fogalmazott a vezérigazgató. Az AKA Rt. tájékoztatása szerint Kiskunfélegyháza és Szeged között teljes egészében leterítették az aszfalt alap- és kötőréteget, a kopóréteg készültségi foka 65 százalékos. Rosszabbul áll az M5-ös és a régi 5-ös út közötti mintegy 3 kilométeres szakasz, mivel csak idén év elején dőlt el, hogy M43-asként, kétszer kétsávos autópályaként építik meg. A hányatott sorsú M5-ös mögöttünk álló tíz évének története az Antall-kormány utolsó napjaiban, 1994. május 2-án megszületett, az AKA Rt.-vei 35 évre szóló koncessziós szerződés aláírásával kezdődött: ennek értelmében a sztráda ennyi időre a társaság tulajdona, használatáért autópályadíjat kérhet. Ezt követően 1994-1998 között, a szocialista-szabad demokrata kormányzás idején megépült egy újabb szakasz Kecskemét és Kiskunfélegyháza között. Majd a Fidesz hatalomra kerülése után elaludt a sztrádaépítés ügye, nem Az eurorégió éléskamrája Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari szakkiállítás és konferencia kezdődik ma 10.30-kor a Hangár Expó területén, a DKMT (Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégiós Fejlesztési Ügynökség Kht.) szervezésében. Az eurorégió éléskamrája című konferencia során csütörtökön tartanak előadásokat a szakemberek az agrárium problémáiról, a kiállítás viszont háromnapos, szombaton este zárul. Grúz határsértők MUNKATÁRSUNKTÓL Négy grúz fiatalember próbált a minap bejutni Magyarországra Kiszombornál, a határőrök azonban föltartóztatták őket. A huszonéves fiataloknál nem voltak okmányok. Kunos Gyula határőr mérnök százados, az orosházi igazgatóság sajtóreferense arról tájékoztatta lapunkat, hogy a grúzok már évekkel ezelőtt elhagyták a hazájukat, Moszkvában éltek és dolgoztak, illegálisan. Nemrég úgy döntöttek, szerencsét próbálnak Nyugat-Európában, és egy kamionsofőr segítségével jutottak el egészen a romániai Nagyszentmiklósig. Innen gyalog közelítették meg a határt, és a Maros töltése mellett gyalogolva jutottak el magyar területre. Uniós agrárküldöttség vizitált a megyében Sokkoló panaszáradatra ígéretet kaptunk Az Európai Parlament szakbizottsága szemlét tartott a fábiáni Kinizsi 2000 Rt. tehenészeti telepén is Fotó: Tésik Attila Csongrád megye agráriumával ismerkedett tegnap az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának küldöttsége. A jórészt szakemberekből álló delegációt sokkolta a panaszáradat, ám megígérték, hogy képviselik majd a magyar érdekeket Brüsszelben. Uniós tagságunk másfél éve óta az Európai Parlamentnek még egyetlen szakbizottsága sem járt Magyarországon. A mezőgazdasági bizottság szocialista párti tagja, Tabajdi Csaba úgy véli, Brüsszelben nem ismerik az EU új tagállamainak a gondjait. Ezért hívta meg tegnap Csongrád megyébe a grémium Jean Claude Fruteau alelnök vezette küldöttségét, hogy személyesen győződjenek meg a magyar valóságról. - Rojtosra beszélhetem a számat az Európai Parlamentben az új tagállamokat érintő hátrányos megkülönböztetések ellen, ha csak az európai színvonalú értékekkel ismertetem meg a vendégeket, és nem a valós helyzettel - fogalmazott Tabajdi. Ezért a Lantos Györgyi és Máté István csongrádi szobrászművésszel szervezett találkozó után ellátogattak nehézségekkel küzdő szentesi magántermelőkhöz, és felkeresték a fábiáni Kinizsi 2000 Rt. tehenészeti telepét, valamint a szentesi Árpád-Agrár Rt.-t is. Mint ismeretes, előzőleg Budapesten, a Parlamentben járt az uniós szakbizottság, hogy találkozzon a mezőgazdasági érdekképviseleti és szakmai szervezetek vezetőivel. Tabajdi szerint ott sokkolta őket a panaszáradat. Ám a szentesi és a mórahalmi térségben tett vizitjük során megbizonyosodtak arról, hogy van oka az aggodalmaknak, még akkor is, ha a térségben előállított termékek meghatározó része európai színvonalú. A Magyar Agrárkamara, egyben az Árpád-Agrár Rt. elnöke, Csikai Miklós azért örült az uniós szakemberek látogatásának, mert azt vallja: ne egymásról, hanem egymástól informálódjunk. Reményei szerint idehaza is sikerül megértetni, hogy nem az EU az oka a magyar agrárium mostani állapotának, hanem az elmúlt évtizedek kormányzatai. Ugyanakkor azt mondta a parlamenti és a szentesi találkozón is az uniós küldöttségnek: azonos elbírálást várnak a brüsszeli támogatást illetően a régi tagállamokkal. Ok ugyanis igyekeznek az EU-ban előírt szigorú minőségi szabványoknak megfelelni, készek a versenyre, ha azonosak a feltételek az unió régi tagállamai és a tíz új között. De az nem jelent egyenlő esélyt, ha Brüsszelből a magyar termelők harmincszázalékos földalapú támogatást kapnak, míg a tizenöt régi tagország gazdái száz százalékot. A rendszerváltozás előtti időkre utalva Csikai azt mondta: „Mi voltunk már egy blokkban, és nem akarunk új tízek lenni." A delegációt vezető bizottsági alelnök, Jean Claude Fruteau mindenesetre úgy nyilatkozott az Árpád-Agrár Rt.-nél szerzett benyomásai alapján, hogy azok nem esnek egybe a magyarok pesszimista megnyilvánulásaival. Az uniós támogatások odaítéléséről különben nem az EP szakbizottsága dönt, ám képes befolyásolni azt. Mostani látogatásuk alkalmából megígérték, hogy szószólói lesznek a tízek, köztük hazánk érdekeinek. Tabajdi Csaba szerint a Csongrád megyei vizit többet ért, mintha az uniós küldöttség tagjai elolvastak volna egy százoldalas tanulmányt. BALÁZSI IRÉN