Délmagyarország, 2005. szeptember (95. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-21 / 221. szám

12 «KAPCSOLATOK« CSÜTÖRTÖK, 2005. SZEPTEMBER 22. A húzóerő Civilizációnk hajtómotorja a piac. Ennek a környezetvédők is örül­hetnek. hiszen - mint László Ervin világhírű filozófiaprofesszor nyilatkozza egy helyen - „a piac nagyon jól tud reagálni arra, ami már van. És arra is, ami épp csak elkezdődik, egy trendre, ami már elindult." Márpedig a környezet-, természetvédelem jellemzően ilyen trend. Épp indul. Most még sokan a többi piaci tényező korlá­tozójának. ötödik keréknek tartják, pláne kerékkötőnek. Ezektói a környezetvédőktől ezt sem lehet, meg azt sem lehet, mondják. Ho­lott épp a környezetvédelem teremt új lehetőségeket a fejlődés szá­mára. Van-e jelenleg nagyobb kihívás, mint a nem környezetszeny­nyezö mezőgazdaság, ipar létrehozása • Kapásból látható: nincs. Mindez rengeteg kutatást, fejlesztést igényel, az új eszközök gyár­tása, bevezetése ipari tevékenységet. De olyat, ami nem vagy csak kevéssé környezetszennyező - nehogy maga a környezetvédelmi beruházás létrejötte több környezetszennyezéssel járjon, mint ha nem jönne létre. Környezetszennyező ez vagy az 1 Megvan a feladat a folyton megoldandó problémákat kereső emberiség számára: úgy kell módosítani, hogy ne károsítsa a környezetet. Beláthatatlan tu­dományos-technikai fejlesztések előtt áll a világ. A környezetvéde­lem, amelyre sokan mint piacgátló tényezőre tekintenek, miha­mar az egyik legnagyobb húzóerő lehet. Amennyiben létrehoznak valamit, most már nemcsak az a szempont, hasznos-e, hanem mellette rögtön az is: árt-e a környezetnek. Ha árt - akkor még to­vább kell dolgozni a projekten. Kétségtelen: betartandó korlátozá­sokat-szabályokat is jelent a környezetvédelem, ezeknek azonban nem az a céljuk, hogy valamiféle gúzsba kötött-ledermesztett világ jöjjön létre. Hanem csak megszabják, nagy vonalakban: mi az, amit tényleg nagyon nem szabad, ha pár évtizeden belül nem aka­runk másik, lakható bolygót keresni, ami ugye, kissé macerás ­macerásabb, mint a környezetvédelem. Miért mondjuk mindezt ? Mert szeptember 22-én tartják világ­szerte a planetáris etika világnapját. A világnapot a László Ervin ál­tal létrehozott Budapest Klub indította el. Célja: egy olyan maga­tartásforma létrehozása, mely magától értetődőnek tartja a kör­nyezet, a természet megóvását, nem csupán az ember, de az egész Föld és a rajta élö minden lény jólétét, sorsát tekintve. FARKAS CSABA A diplomás asztrológusok titoktartást fogadnak Kedvez a Hold-állás a főiskolán Második tanévét indítja a főváro­si Raktay Ervin Asztrológia Főis­kola szegedi tagozata. A képzés négyéves, fizetős. A diplomával praktizálhatnak a esi llagjósok. - A Hold állása kedvez a beirat­kozásnak és a tanév indításának - felelte kérdésemre Bórtis Ber­nadett Letícia szervező és tanár, amikor azt firtattam, miért indul később a tanév a Baktay Ervin Asztrológiai Főiskola szegcdi ta­gozatán. - Természetesen utána­néztünk, hogyan állnak a csilla­gok. „Üresjáratokra" nem szer­vezünk, ha pedig egy bolygó visz­szafelé mozog, még a jól induló dolgaink is visszafelé sülhetnek el. Az ilyen időszakokra érdemes nyugalmat teremtenünk ma­gunk köré, a saját érdekünkben. Az időpont-meghatározást te­hát a csillagok irányítják az aszt­rológusiskolában, a tanterv azonban hagyományos rendet követ. Tizenkét negyedév, vagyis négy esztendő alatt az alapoktól egészen a felsőfokú képesítésig jutnak a hallgatók. Az elsőévesek szimbólumokkal, állatövi je­gyekkel, égitestekkel és csillagá­szati alapokkal ismerkednek. Horoszkópszámítást gyakorol­nak, hogy a negyedik év végére a csillagok állásából egyre bonyo­lultabb képletekkel jósolhassa­nak. Elsajátítják az órahorosz­kóp lényegét, általános és sajtó­horoszkópot állítanak össze. In­diai, kínai és azték asztrológiai alapokat szereznek. Vizsgázni is kell, az asztrológusjelöltek elmé­letből és gyakorlatból bizonyíta­nak, az utolsó évben pedig szak­dolgozatot készítenek: horoszkó­pot írnak, bolygóállást elemez­nek. Az iskola nem akkreditált, az érettségizetteknek felsőfokú képesítést ad. A végzősök eskü­jükben fogadalmat tesznek, hogy megbízhatóan és jó szándékkal dolgoznak, a titkokat megőrzik, és a halála időpontjáról soha sen­kinek nem adnak felvilágosítást. DOMBAI TÜNDE Környezetvédelemre vállalkozott egy szegedi dinasztia A Zöld Föld nem veszteséges A roncsautók tárolásánál is figyelembe kell venni a környezetvédelmi előírásokat Fotó: Schmidt Andrea Régen én jártam ügyfelek után, ma az ügyfelek jönnek hozzám ­mondja a tíz éve működő, kör­nyezetvédelmi szakmai terve­zéssel és szakértéssel foglalkozó iroda vezetője, Szilágyi Árpád­né. Egyszemélyes cég a Zöld Föld - az első egyéni vállal­kozás, amely környezetvédelmi területen megalakult Szegeden. Soha nem volt veszteséges. Olyan cégnél dolgozott évtizede­kig a szegedi Szilágyi Árpádné, ahol sok gondot okoztak a vegy­szerek. Az élővilágot pedig min­dig is szerette. Munkahelye meg­szűntével magától értetődő volt számára: a környezetvédelem lesz a területe. Beiratkozott a fő­iskolára, környezetvédelmi szak­technikusi képesítést szerzett, és elindította a Zöld Föld Környe­zetvédelmi Tanácsadó Irodát ­egyéni vállalkozóként, egy szál maga. Többet ésszel - A kezdet nagyon kalandos volt - emlékszik vissza. - Föltér­képeztem a környezetvédelmileg ellátatlan területeket, aztán ki­mentem Kübekházára. Fölkeres­tem a cégeket. Azt mondtam: Jó napot kívánok, tudják-e önök, hogy cégükre ilyen meg ilyen környezetvédelmi jogszabályok vonatkoznak? Nem tudjuk-volt a válasz. Akkor én segítek önök­nek, hogy az első környezetvé­VERSENYSZFERA Nem tudni, hogy mennyi, környezetvédelmi, illetve - többek között - ilyen tevékenységet is folytató cég működik a megyében. A Csongrád Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamaránál legalábbis nem vezetnek róluk nyilvántar­tást, s az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság sem rendelkezik e cégekről kimutatással. Székel/ Anna, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége ügyvezető igazgatója tájékoztatása szerint az országos szövetségnek tizenegy szegedi tagja van - de ennek sokszorosa lehet a környezetvédelmi területen tevékenykedő, megyei cég összlétszáma. A környezetvédelmi szolgáltatásokat igénylő vál­lalkozások - mondja Kardos Sándor, a megyei zöld hatóság igazgatója ­megversenyeztetik az e területen dolgozó cégeket, illetve korábbi tapaszta­latok alapján választanak közülük. delmi ellenőrzésnél ne kelljen nagy pénzeket fizetniük - mesé­li. Tíz ember közül kilencnek mindez nyilván nem sikerült volna, neki azonban sikerült. Hogyan? - Akikkel én a mun­kám során találkozom, kiváló szakemberek, meg tud állni a cé­gük szakmailag, pénzügyileg. Ki­oktatással semmire sem mennék velük, segítőkészséggel, empá­tiával annál inkább. Amikor kö­rülnézek egy cégnél, rögtön lá­tom, mi okozhat súlyos pénzek­ben mérhető gondokat, ha nem változtatnak. De azért vagyok ott, hogy megváltoztassuk. A környezetnek is jó lesz és a cég­nek sem kell fölösleges kiadások­tól tartani - beszéli. Jól csinál­hatja, hiszen a vállalkozása tíz éve sosem volt veszteséges, és pár éve pedig már nem ő megy az ügyfelek után, hanem azok őutá­na. Van dolog, bőven Milyen cégek milyen környe­zetvédelmi gondjaival találko­zik? Mezőgazdaságiak esetében például a növényvédő szerek föl­használása, tárolása, ártalmatla­nítása a probléma, iparszerű ser­téstelepeknél a levegőszennye­zés, illetve a terület hígtrágyater­helésének megakadályozása a feladat, festőüzemeknél szintén a légszennyezés szorítandó visz­sza, az autójavítóknál a veszélyes anyagok tárolását kell szakszerű módon megoldani. És így tovább. Léteznek tevékenységi körök, amelyek nem is végezhetők kör­nyezetvédelmi megbízott alkal­mazása nélkül, a telepengedé­lyeztetésnek szintén szigorúak a föltételei. Az építési engedély megadásához szükséges a kör­nyezetvédelmi szakhatóság hoz­zájárulása is. Mindezt segíti a Zöld Föld, de pályázatokat is ír környezetvédelmi beruházások­ra, s környezet-egészségügyi fel­adatokat is ellát. Családi vállalkozás - Néhány éve Dániában jártam tanulmányúton. Tapasztaltam, hogy ott a cégek, az emberek éle­tük szerves részeként kezelik a környezet védelmét. Óvják kör­nyezetüket, és azt is tudják, mi­től, hogyan kell megóvni. Ná­lunk pedig általában nyűgnek vé­lik. Egykor nyilván Dániában sem volt ez másként, évtizedek­be telt, mire reflexszé vált, hogy a környezetre vigyázni kell ­mondja Szilágyi Arpádné. Hoz­zátéve: nálunk is le fog játszódni ez a folyamat, ugyanakkor intéz­ményes környezetvédelemre mindig is szükség lesz. Lesz munkája tehát lányának is - aki végzett jogász és most iratkozott be környezetvédelmi szakjogász képzésre. Fiának is, aki pedig nemrég szerzett környezetvédel­mi technikus, illetve hidrológus végzettséget. így indul egy környezetvédelmi dinasztia. F.CS. Igaz vadász szeptemberben nem lő nyúlra A sok eső használt a megye vadállományának Évek óta nem volt ilyen jó a mezeinyúl- és a fá­cánállomány a megyében, mint az idén. A ren­geteg eső és egyik következménye, a táplálék­bőség feldúsította a megritkult apróvadállo­mányt. A jövő évi őzbaktrófeák minősége szempontjából szintén kedvező lehet a sok eső. Tavasszal még attól tartottak a vadászok, hogy nem lesz elég mezei nyúl, nem lesz mire vadász­ni, s csökkennek az élőnyúl-befogásból származó jövedelmek is. Az aggodalom jogosnak látszott: az utóbbi kilenc évből az idei tavaszon volt a leg­kevesebb a nyúl. - Akkor még nem lehetett tud­ni, hogy csapadékos lesz az idei év, a sok eső kö­vetkeztében jobban fejlődik a növényzet, s a szo­kásosnál sokkal több és jobb táplálékhoz jut, te­hát az átlagnál jobban is szaporodik a nyúlállo­niány - mondja Szél István, az FVM-hivatal va­dászati osztályvezetője. Ilyen, kedvező viszonyok között, mint az idei, akár évente négyszer is fial­hat a mezei nyúl. Mindez azonban nem jelenti ­hívja föl a figyelmet a szakember -, hogy minden rendben van a nyúlállománnyal. A szeptem­ber-október mindig kritikus a nyulak számára: ilyenkor a betakarítás miatt szinte egyik hétről a másikra eltűnik a határból az eddigi, rengeteg en­nivaló, s az ínséges időkben a nyúlra veszedelmes betegségek is felüthetik fejüket. Egyébként éppen ezért az idei évtől megváltozott a mezei nyúlra vonatkozó vadászati rendelkezés: idénye egy hó­nappal előrébb jött: már szeptember elsején meg­kezdődött, és január helyett december végéig tart. Lehet, hogy a korábbi kezdés miatt kevesebb nyúl hullik el, vész kárba a vadászatra jogosultak szá­mára - mondja Szél István. Ugyanakkor fölhívja a figyelmet: miután még sokszor szeptemberben is vemhes a mezei nyúl, igaz vadász lehetőleg nem kezdi el ilyenkor a vadászatot. A fácánnak is kedvezett az esős időszak. A koráb­bi esztendőkben többek között épp azért ritkult meg az állomány, mert a légköri aszály miatt a csi­bék ki süni tudtak kelni a tojásból. Idén viszont nyolc-tíz csibét is vezetgető fácántyúkokat lehetett látni. S a kelés után még sokáig kizárólag rovarokat fogyasztó fiatalok föl is tudtak nevelkedni, hiszen a csapadék a rovaroknak is kedvezett. Az őzállomány számára ugyancsak jól jött a sok eső. A bőséges és sokféle zöld táplálék kedvező ha­tása - ha csak kedvezőtlen tél nem következik - a jövő évi trófeák minőségén is meglátszik majd. A vadásztársaságok a több, értékesíthető vad révén többletbevételhez juthatnak, és többet is tudnak visszaforgatni a vadállomány életlehetőségeinek ja­vítására, s ezzel együtt a természet védelmére. F.CS. Az idén a szokásosnál több a nyúl - a vadászok nagy örömére Fotó: Gyenes Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom