Délmagyarország, 2005. szeptember (95. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-16 / 217. szám

14 • KAPCSOLATOK« SZERDA, 2005. SZEPTEMBER 14. A régi Maros-meder rejtélye A makói öreg oskola falai állnak meg Fotó: Bogoly József Ágoston Makó kortárs prózaírót adott a magyar irodalomnak. Jámborné Balog Tünde Árapály a Vizes utcán című novellafüzére varázslatos élményt nyújt az olvasónak. A Széphalom Könyvműhely kiadásában idén megjelent novelláskötet az anekdotikus elbeszélések és a tárcanovellák hagyományába illeszkedik. Rokonvilága Tömörkény és Móra írásművészetében, a mai szegedi tárcairodalomban, az újságban publikáló Szív Ernő, Podntaniczky Szilárd és Farkas Csaba írásaiban is felfedezhető. Milyen a jó tárca és a hozzá közel álló novella? Az élőbeszéd oldott hangnemében szól. Történetmondása atmoszférát tölt a mondatokba. Irodalmi közjátékkal, hangulatokkal szövi át a változásba tűnő dolgokat. A Maros-meder változása, az áradások rakoncátlansága mély nyomokat hagyott az emberek emlékezetében. Jámborné Balog Tünde írói világában az esőnek, a víznek, Medárdnak, a Maros makói medertitkának és a fölötte húzódó régi makói Vizes utcának fontos szerepe van. Ez az utca ma Mikes Kelemen nevét viseli. A néhai Vizes utca és környéke a mai Mikes utca alatti időrétegekkel, a régi emberekkel él együtt. Az ősi Maros-mederre települt makói utca eleje a templomtérrel szomszédos. Ha felmegyünk a makói református ótcmplom fehér tornyába, délnyugati irányban fölülről látjuk a régi Maros-meder titkát őrző legendás utcákat. Makói diákként 1877 és 1880 között a református algimnáziumba menet naponta a Vizes utca sarkánál gyalogolt el Tömörkény István. A makói öreg oskola falai állnak még. Az idő vándorai itt még ma is visszanéznek ránk. Ahol Jámborné Balog Tünde könyvében a régi Maros-meder fölé épült makói utca kis történetei életre kelnek, ott folyó homok mozog a régi Maros-meder alatt. Sodorvonalán mindenből, még a széttört kaleidoszkóp tükörcserepeiből is az emlékezet és a megélt idő éled újjá. A régi Maros-meder alján, a mélyben áramló homokfolyam vajon hová ömlik? Talán éppen a Styx nevű mitológiai folyóba? Vagy inkább a holtak lelkét feledésbe burkoló Léthé, a felejtés mitikus folyója felé lejtene ez a környék? Errefelé alakul ki a Maros-víz mitológiája? A Vizes utcai lidérPROGRAM PONT «T4XI3» 333<333 E-mail címünk: ajanlot" delmagyar.hu MOZI SZEGED BELVÁROSI MOZI ZSIGMOND VILMOS TEREM 15.30 és 17.45 és 20 óra: Földre szállt boszorkány. Színes amerikai film. BALÁZS BÉLA TEREM 16.15,18.30 és 20.45 óra: Kész cirkusz. Színes magyar film. CSÖKE JÓZSEF TEREM 16 és 20.30 óra: El Ctimino - Az út. Színes magyar dokumentumfilm) 18.15 óra: Genezis. Színes, m. b. francia természetfilm. GRAND, CAFÉ 17 óra: Éjjel nappal fiatalok. Brit-német film, 19 óra: Kiss Kiss. Brit film; 21 óra: Hilindromák. Amerikai film. PLAZA CINEMA CITY Fekete víz: 13.15, 15.30, 17.45, 20, 22.15 óra. Vadgalamb: 13, 14.45, 16.30, 18.30 óra. Földre szállt boszorkány: 14.15, 16.15, 18.15, 20.15, 22.30 óra. Éjszakai járat: 13.15, 17.30, 19.45, 21.45 óra. A remény bajnoka: 14, 16.45, 19.30, 22.15 óra. A sziget: 14, 16.30, 22 óra. Tök alsó - Európai turné: 14, 18, 20, 22 óra. Kicsi kocsi: Tele a tank!: 16 óra. A titkok kulcsa: 15.45, 18, 20.15, 22.30 óra. Charlie és a csokigyár: 15, 17.15 óra. Anyád napja: 20.15, 22.30 óra. Fantasztikus négyes: 15.30 óra. Mr. és Mrs. Smith: 19.30, 21.45 óra. Madagaszkár: 13.45 órá. VÁSÁRHELY MOZAIK MOZI 16 óra: Csutak és a szürke ló; 17.45 óra: Kicsi kocsi: Tele a tank!; 20 óra: A repülő török klánja. SZENTES 15.30 óra: Aviátor. Színes amerikai-japán-német filmdráma; 17.30 óra: Csontdaráló. Színes amerikai filmvígjáték; 20 óra: Farkasok birodalma. Színes francia akcióthriller. PITVAROS 19 óra: Madagaszkár. KÜZÉLE1 SZEGEI) A Széchenyi téren Student Start Fesztivál 15-21 óra: Nu Line, DJ Team, Meteorosok, túzzsonglőrök, kőris-, deszkásbemutatók, civilbemutató, masszázssátor, hennázás, utcaszínház, graffity; Koncertek: 15 órakor: Fun 10; 17 órakor: Gawx; 18.30 órakor: Tepsy Épscg; 20 órakor: Atomtorta. Az ifjúsági házban (Felső Tisza part 2.) 16 órától Nefelejcs Nyugdíjasklub: Hkula ~ Klubvezető: Sikula Szabolcs A Nemzetiségek Házában (Osztróvszky u. 6.) 13 órakor: görög nyelvi óra; 15 órakor: lengyel nyelvi óra; 16.30 órakor: örmény nyelvi óra. A Somogyi-könyvtár gyermekkönyvtárában 15 órakor: Ne tartsd titokban! címmel az országos Nagy Könyv-programhoz kapcsolódva gyerekek, könyvtárosok, nyugdíjasok mesélnek kedvenc olvasmányaikról. Az Alsóvárosi Kultúrházban (Rákóczi u. 1.) 16 órakor: dr. Pataki Márta Ágnes ügyvéd ingyenes jogi tanácsadása. A máltai játszótéren (Retek u. 2-4.) 16 órakor: dia- és filmvetítés. A Bálint Sándor Művelődési Házban (Temesvári krt. 42.) 17 órakor: 25 éve alakult meg a szegedi Galaktika Klub. Előadások: Trethon (udit: A magyarországi sci-fi-mozgalom indulása és élete. Erdödi Károly: A szegedi sci-fi-élet kezdetei. Az előadások után Kiss Ernő nyitja meg a kiállítást, amelyen az utóbbi huszonöt év országos sci-fimozgalmának relikviáit tekintheti meg a közönség képek a klubokról, diavetítés, fanzinok (Androméda, Metamorf, Szupernóva, Vega, stb.), tábori fotók. A Közéleti Kávéház rendezvénye a Bartók Béla Művelődési Központ dísztermében 18 órakor: 15 éves az Aphrodité. Divatbemutatóval egybekötött rendhagyó születésnap. Vendég: Héjjá Zsoltné, Éva cégvezető. Közreműködnek: Canticum Kamarakórus, vezényel Gyüdi Sándor, ForgóDiana Napsugár iparművész, Ótott Ildikó tanár, Komonyi Zsuzsa (ének), Papp Janó jelmeztervező, Tóth Károly önkormányzati képviselő, a Toledói Baráti Egyesület elnöke. Házigazdák: Szebercnyi Klára és Fülep László, az MTV műsorvezetői. ALGYÓ A faluházban (Búvár u. 5.) 10 órakor: Fiesta tánciskola (Pálinkó Lujza); 15 órakor: hit- és lélekklub (Nemes Nagy Rózsa); HÓDMEZŐVÁSÁRHELY a Hódtói Sportcsanrok előtt: az Eötvös család ifjabbik generációjának bemutatója 18áig, péntek 18 órakor, szombaton 15 és 18 órakor, vasárnap 15 órakor. KONCERT és BULI SZEGED A Coco Club eá Caféban (Híd u. ó.) 22 órakor: Retro party: Dl Sindel (meglepetések). KIÁLLÍTÁS GŐftT Gőry Pitice &Terasz, 6723 Szeged, Liszt u. 9. ¿1.. 1 AHOl. A TÁl^tLÁSHAN FENSÉGES RÁADÁS VAN! Assutljñgláás: (62) 422-157 ceket újraidéző írások között a Homokfolyó című novellának kulcsszerepe van. Hangneme egyszerre históriai és misztikus. „Régi térképeken látható, hogy a Maros nagy, patkó alakú kanyarral kerülte meg az ótemplom sövényfalú fatornyos elődjét, a Hold utcán jött, és két sarokkal idébb, a Vizes utcán tért vissza mostani folyásához." Romok a mélyben. A múltból átszólongatott töredékhangok novellafüzérré formálódtak. A Vizes utcai csodák c. elbeszélést az írói képzelet pillanatképei teszik izgalmassá. A világhírű argentin író, Jorge Luis Borges rflegírta a Funes, az emlékező című novelláját, ez a mű azóta az emlékezet példaszerűségét képviseli korunk világirodalmában. Krúdynál az idő SZEGED A Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság székházában (Klauzál tér 9.) megnyílt: Nánay Szilamér festőművész kiállítása. A tárlat megtekinthető: szeptember 16-áig, hétköznapokon 10 órától 18 óráig. A Bartók Béla Művelődési Központ B galériájában (Vörösmarty u. 3.) megnyílt: Balikó András szobrászművész Harangjáték bábokkal című kiállítása. A tárlat megtekinthető: szeptember 23-áig, munkanapokon 10 órától 18 óráig. Olasz Kulturális Központban (Dugonics tér 2.) megnyílt: XXXIII. Nyári Tárlat. Megtekinthető: szeptember 16áig, hétfő kivételével naponta 10 órától 18 óráig. Az Alsóvárosi Kultúrházban (Rákóczi utca 1.) megnyílt: Laczikné Csehpál Éva zseníliából készült figuráinak kiállítása, valamint dr. Apró Ferencné festménykiállítása. Mindkét tárlat megtekinthető: szeptember 23-áig, hétköznap 10 órától 18 óráig, szombaton 10 órától 13 óráig. A Móra Ferenc Múzeumban (Roosevelt tér 1-3.) látható: Úton-útfélen... Múzeumi kutatások az M5-ös autópálya Csongrád megyei szakaszán. Nyitva: december 31-éig; a Báck Manci - Az elfeledett fotográfusnő című kiállítás. Nyitva: szeptember 25-éig, valamint Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök 75. születésnapja alkalmából rendezett Egy püspöki szolgálat emlékei című kiállítás. A tárlat szeptember 30-áig tekinthető meg, Vlasics Károly festőművész (1882-1968) emlékkiállítása. Látható: december végéig. Hétfő szünnap. MAKÓ A József Attila Múzeumban (Megyeházi u. 4.) megnyílt: A Makói Művésztelep zárókiállítása. Nyitva: szeptember 19-éig, hétfő szünnap. reflexiójára épülő írásmód máig lenyűgözi az olvasókat. Jámborné Balog Tünde novellái is bővítik az irodalmi megértés lehetőségét. Az Árapály a Vizes utcán című novellafüzér Meridián című ciklusát érdemes kitüntetett figyelemmel olvasnunk. A jelen és múlt egyidejűségét, a tervező ember és a bevégző sors kapcsolatát érzékeltetik a földmérő Giba Antal és a prédikátor Szirbik Miklós alakját megörökítő írások. Az olvasó a jelenbe írt múlttal találkozik. A Vizes utca az ódon világ mának szóló üzenetét hordozza. A Vizes utcai lidércek című novellaciklus tagjai közül a Niobé gyermekei című mesternovella kezdő hangütése felejthetetlen: „(uharlevelek arany szőnyegén sétálok haza az iskolából, és a füstszagú esti párán át olyan valószínűtlen a világ, mintha képzeletem festené rá az alkonyi égre, a Világvégeház mégis valódinak látszik a Vizes utcát lezáró óriási filmvásznon. Ám, ha figyelmesen nézem, akkor látom, hogy néhol meggyűrődik, aztán kisimul az előtte lobogó avartűz hője és a mögötte tátongó űr hidege által keltett légmozgások hatására. Gondos kezek időnként cserélik a képet." A múlt arcára formálódik a saját idő és tapasztalat. A futólag felbukkanó dolgok vágyódást keltő hangulatot keltenek az emberben. A múló időt az elbeszélés, a novella gondozza tovább. Anekdotikus, élőmúltas irodalom születhet. Magas színvonalon kifejeződött ez Krúdy Gyula műveiben és Márai Sándor Szindbád hazamegy című regényében. A Makón élő Jámborné Balog Tünde írásművészetc űj színekkel gazdagította az emlékezés és felejtés prózavilágát, a magyar novella hagyományát. BOGOLY JÓZSEF ÁGOSTON, FÖLDEÁK A kőszegi gondolat Ha valaki eddig kételkedett volna Orbán Viktor úr zsenialitásában, emberi és politikusi nagyságában, az a napokban csattanós választ kapott erre a kérdésre magától az érintettől. Olyan gondolatokkal, ötletekkel örvendeztette meg híveit, illetve lepte meg az őt nem eléggé csodálókat, hogy csak na! De miről is van szó? Kőszegi beszédében a privatizációról szólván többek közt ezt mondta: „Ha a privatizáció szabályos volt, mögötte nem volt vagy nem bizonyítható a korrupció, de nemzetgazdasági érdekből egy bizonyos vagyontárgynak állami tulajdonba kellene lennie, akkor azt kell mondani a tulajdonosnak, hogy legyen kedves, adja vissza". Hogy ez milyen egyszerű és nagyszerű, hogy erre korábban még nem jött rá senki! Mennyi hercehurcától lehetett volna megkímélni az ártatlanul szenvedő emberiséget! Például a franciák 1789-ben odamehettek volna XVI. Lajoshoz azzal hogy: „Ide figyelj, Lajos, az államadósság kissé magos! Hiába érvényes és korrupciómentes a te és a hűbéreseid vagyona, a nép és az állam érdeke úgy kívánja, hogy legyetek kedvesek, és adjátok viszsza azokat a köz javára". Ami múlt, elmúlt, kanyarodjunk vissza a mához! Mi van, ha a jogos tulajdonos mégsem hallgat a szép szóra? Mondhatjuk neki: „Ha én egyszer kinyitom a számat, ha én egyszer elkezdek beszélni!" Ugyanis egy kis vaj mindenkinek van a fején. Talán Marx mondta, talán nem, vagy a régi görögök, hogy a tulajdon lopás. Mint minden marhaságban, ebben is van valami. Am, ha mindezek ellenére sem adja vissza az illető a jogosan privatizált vagyont, én bizony nem tudom, mit kellene tenni. Bezzeg Orbán úr, ő biztos tudja, naná, hogy tudja! MÉHES JÁNOS, SZEGED Az állam szerepe Ki ne hallott volna Mátyás királyról, akit a nép nagyon szeretett, de akit a hatalmaskodó urak is megfelelően „tiszteltek". Lehet, hogy nagy királyunkat a népszeretet vezérelte, de lehet, hogy csak egy okos megfontolás: ha a birkát nyírni akarod, etetni is kell. Manapság is gondolhatnánk erre a szempontra, mert ha a gazdag mohó, akkor az újgazdag százszor inkább az. Nálunk pedig nagyon-nagyon gyorsan lezajlott az, amit általában eredeti tőkefelhalmozásnak neveznek. Számomra ma bizonyos megállapítások hamisan csengenek. Sok helyről hallhatjuk - de mindig ugyanarról az oldalról hogy önkényes állami beavatkozások helyett Magyarországot rábízhatjuk a szabad versenyre, s főleg a gazdaságot, mert az önjáró. Ehhez mindig hozzáteszik: „az állam a legrosszabb tulajdonos". Aki ezt mondja, talán maga sem hisz benne, hiszen az orra előtt prosperálnak a jól vezetett állami cégek a nagyvilágban is és itthon is. Ezek szinte kiverik mindenki szemét, de látásukhoz (sürgősen és önérzetesen) le kellene vennünk a szemellenzőt! Nem az állami vállalatok rosszak, hanem a jelenleg kinevezett vezetők, akiket ún. „más" szempontok alapján ültettek oda. Sajnos az „államgyengítési" elméletek is prosperálnak, ami arra szoktatja az államot, hogy elhárítson magáról minden felelősséget, (így könynyebb!), és úgymond a „lovak közé dobja a gyeplőt", ami bizonyos fokú anarchiához vezet. Jók-e az anarchikus, zűrzavaros állapotok? De még mennyire! lók is, kívánatosak is, de nem a többségnek, és nem a dolgozó tömegeknek, hanem - kíméletesen mondva - a szerencsések, az ügyesek számára. A zavarosban lehet igazán halászni. Ilyen körülmények között tudnak az erősek és kiváltságosok jól „kaszálni". Azt minden szegény elmondja halkan vagy félhalkan, hogy a burzsujon nincs mit szeretni. Én hozzáteszem: a burzsujon nincs mit védeni sem, anélkül is elég nagy a hatalma. Csak a kicsik és kiszolgáltatottak szorulnak védelemre. Ezt képes és hivatott megtenni az állami rend. Ma, mivel nincs elég pénz, szegényt látva az állam legfeljebb félrefordíthatja a fejét. Az a legnagyobb baj, hogy a védelmező állam szegényedik, gyengül. A munkás önvédelemre nem képes. A kiszolgáltatott és megalázott magyar munkás fél a munkanélküliségtől, ezért sok munkahelyen még a saját kis szakszervezeteiket sem merik megnevezni, nemhogy politikai céllal (ez lenne a méltó!), hanem még szűk érdekvédelmi céllal sem. Mondogatjuk, ismételgetjük, hogy igazságos Magyarországot akarunk. Ez felesleges. A népnek van szeme. Magától is észreveszi majd, ha tényleg igazságossá lett az ország. Végül dicsérem a kormányt: jól látja, hogy mindez (a gyengék megvédése a kiskirályokkal szemben) az állam feladata. Pont emiatt lenne szükség gazdag, erős államra, amelyik szilárdan markában tartja a kulcsfontosságú gazdasági vállalatokat. A nép szeretné, ha szigorú elvi alapon álló, kérlelhetetlen erkölcsű, netán még önzetlen vezetőket is látna az állam és vállalatai élén. KÖVÉR KÁROLY, SZEGED Tisztelt Olvasóink! Szerkesztőségünk továbbra is fenntartja a jogot arra, hogy a beérkezett észrevételeket esetenként rövidítve, szerkesztett formában adja közre. Az írások olvasóink nézeteit tükrözik, amelyek nem feltétlenül egyeznek meg a szerkesztőség véleményével. A jövőben leveleiket csak teljes névvel, lakcímmelAelefonszámmal fogadjuk.