Délmagyarország, 2005. szeptember (95. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-16 / 217. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. SZEPTEMBER 15. • MEGYEI TÜKÖR­7 A szimfonikusok kürtöse Makón és a Szegeden is tanít Az év zenésze: Kecskés György Titkos szavazással Kecskés György kürtművészt választot­ták az év zenészévé a Szegedi Szimfonikus Zenekar tagjai. A kecskeméti születésű muzsikus három éve tagja az együttesnek, előtte a színház zenekarának szólamvezetője volt. - Édesapám inspirációjára vá­lasztottam épp a kürtöt. Ő is ezen a hangszeren játszott, elvé­gezte a szegedi konzervatóriu­mot, és bár játszott zenekarban is, nem lett profi muzsikus. Álta­la nagyon hamar megszerettem a kürtöt, ami szerintem a legsokol­dalúbb zenekari hangszer, ugyanakkor szólójátékra is kivá­lóan alkalmas. Bachtól Ligeti Györgyig sok nagy zeneszerző komponált rá csodálatos darabo­kat ~ mondja Kecskés György, aki a,szegedi zeneművészeti főis­kolán Király Istvánnak, a szimfo­nikusok egyik alapító tagjának növendékeként végezte el a taná­ri szakot. Azután 1993-ban Deb­recenben a nagy tudású, neves zenepedagógus, Kökényessy Miklós tanítványaként szerzett kúrtmúvész tanári diplomát. Ugyanabban az évben a Szegedi Nemzeti Színház zenekarának első kürtöse lett, játszott a Pál Tamás vezette Salieri Kamaraze­nekarban is. Mozart kürtverse­nyeinek előadójaként Olaszor­szágban, Portugáliában, Spa­nyolországban és Németország­ban is sikerrel fellépett. Mesteré­nek, atyai barátjának tekinti a szegedi zenekarból indult Bern­hardt Antalt, a Mannheimi Ope­ra szólókürtösét, akitől sok szak­mai tanácsot kapott. - Azt remélem, hogy a múl­tamnak, a jelenemnek és a jö­vőmnek egyszerre köszönhetem ezt a megtisztelő díjat, ami azért számít számomra különösen nagy elismerésnek, mert a kollé­gák minden évben titkos szava­zással ítélik oda. Tehát nem vala­milyen felsőbb hivatalos szerv adja, hanem a muzsikusszakma. Boldog vagyok, hogy a Szegedi Szimfonikus Zenekar tagja lehe­tek, mert így operát is rendszere­sen játszhatok. Ezt a műfajt kü­lönösen szeretem, amiben talán közrejátszik a feleségem, So­mogyvári Tímea Zita magánéne­kes is, aki Berdál Valériánál ta­nult, majd a bécsi zeneakadémia oratórium szakán szerzett diplo­mát. Minden évben hallhatja őt néhány koncerten a szegedi kö­zönség is. Jó dolognak tartom, hogy zenekarunk szimfonikus repertoárja egyre szélesebb, nem­csak Csajkovszkijból, Brahmsból és Beethovenből áll a műsorunk, hanem minden évadban ját­szunk valami különlegességet is. A karmesterkurzusok, a svájci és a spanyolországi turnék is izgal­mas kihívást jelentenek - meséli a kúrtmúvész, aki szerint a réz­fúvósok összetartó társaság. A kürtszólamban senki sem akarja elvenni a másik elől a nehéz fel­adatokat, mindenki tudja, hogy egy-egy szólóért keményen meg kell dolgozni. Kecskés György a klasszikus re­pertoárt szereti legjobban, Mozart áll a legközelebb a szívéhez. A muzsikálás mellett oktat is: a ma­kói magán zeneiskolában és a Szegedi Tudományegyetem Zene­művészeti Főiskolai Karán. Nagy felelősségnek tartja ezt a munkát, mert ma már nem elég csak a kürt fújását megtanítani a növendé­keknek, hanem sokrétű felkészí­tésre van szükség. A hangfelvéte­lek elterjedésével a közönség egy­re igényesebb, ezért egyre maga­sabb színvonalon kell játszaniuk a mai muzsikusoknak. HOLLÓSI ZSOLT Kecskés György kúrtmúvész szeretett hangszerével Fotó: Frank Yvette Dyga Zsombor szerint a pénzhiány sem lehet akadálya a filmkészítésnek Kész cirkusz a moziban Megtartották a Belvárosi mozi őszi évadjának első premierve­títését Szegeden. Dyga Zsom­bor Kész cirkusz című alkotása tetszett a közönségnek. A fiatal rendező-forgatókönyvíróval be­szélgettünk. - Az elejétől próbáltunk arra fi­gyelni, hogy ez egy hihető törté­net legyen. Aki megnézi a fil­met, az bele tudja képzelni ma­gát a szituációba. Ebben a mozi­ban nincs vér, nincsenek fegy­verek. Csak egyszerű, hétköz­napi történések, amelyekre a film szereplői rosszul reagál­nak, és ez a humor forrása ­mondja Dyga Zsombor. Akármelyikünkkel előfordul­hatna, hogy egy mellettünk el­száguldó autóból kidobott táska a fejünkre esik. Mint becsületes megtalálók, vissza szeretnénk juttatni jogos tulajdonosának. S hogy azután mindenkinek vala­milyen okból nagyon fontossá válik ez a tárgy, arról már nem tehetünk. - A párhuzamos szer­kezet érdekelt legjobban: mi az az időintervallum, amíg - a vég­kifejletig - lehet fokozni a vára­kozást. A feszültség, a tempó volt a legfontosabb. Dyga Zsombor nem ezzel a filmmel debütál a szakma és a közönség előtt: több kisjátékfilm után, 2003-ban elkészült Tesó cí­mű mozija elnyerte a nézők és a kritikusok tetszését. A még csak harmincéves rendező szerencsés embernek tarja magát, hogy idá­ig eljutott, de véleménye szerint, A Tesó sikerének köszönhető, hogy az új Dyga-filmben sztárok vállaltak szerepet Fotó. Karnok Csaba aki filmet akar csinálni, és ezt komolyan is gondolja, az előtt adott a lehetőség. - Megírtuk a forgatókönyvet, készítettünk egy minimum költségvetést, odavit­tük Durst György producernek, aki megszerezte rá az anyagia­kat. Az, hogy valamire nincsen pénz, nem jelent olyan nagy aka­dályt: ilyenkor kreatívabbnak, átgondoltabbnak kell lennünk ­vallja Dyga. Ehhez képest igen­csak ütős szereplőgárdát sikerült megnyernie a rendezőnek. Elég ha csak Udvaros Dorottya, Óno­di Eszter vagy Csuja Imre nevét említjük meg. A rendező úgy gondolja, az előző filmje sikeré­nek köszönhető, hogy a neves színészek elvállalták a Kész cir­kusz főszerepeit. - Amíg el nem kezdődött a forgatás, kicsit szkeptikusak voltak. De mikor látták, hogy tudjuk mit akarunk, és nem állunk le fél órákra gon­dolkodni, akkor felvették a rit­must, és ment minden, mint a karikacsapás - meséli élményeit a forgatásról Dyga Zsombor. A filmről a napokban, a be­mutató hetében az első vélemé­nyek már megjelentek. Jól vet­ték a kritikusok. - Eddig tíz na­gyobb vetítésen vagyunk túl. Az igazi megmérettetés az, amikor megy a film, te beállsz hátulra, és látod, hogy a közönség akkor és úgy reagál, ahogyan elgon­doltad. Ez az igazi siker ­mondja a filmrendező, aki már újabb ötleteken töri a fejét, és következő munkáiban újabb ol­daláról is szeretné megismer­tetni magát. KISS GÁBOR GERGŐ Hubay, Görgey, Márai, Beckett és Pasolini a kínálatban Godot és borászok a Pinceszínházban Hubay Miklós zenés darabjával, az Egy szerelem három éjsza­kájával indul az évad a szegedi Pinceszínházban, amelynek műsorkínálatában Görgey, Má­rai, Thomas Mann és Beckett egy-egy műve is szerepel. A Pinceszínház mellett működő Szemüveg - Szegedi Művészeti Egyesület jegyzi a Horváth Mi­hály utcai magánteátrum új sze­zonjának első bemutatóját: szep­tember 23-án Czene Zoltán ren­dezésében az első magyar musi­calt, Hubay Miklós Egy szerelem három éjszakája című zenés da­rabját játssza a Szegedi Egyetemi Színpad (SZESZ). Ugyancsak a Szemüveg produkciójaként mu­tatják be a szegedi stúdiósok ok­tóber 21-én Toronykőy Attila rendezésében Görgey Gábor fer­geteges vígjátékát, a Komámasz­szony, hol a stukkert. A Pince­színház vezetője, Kancsár József és Lőkös Ildikó dramatizálta Má­rai Sándor A gyertyák csonkig ég­nek című regényét, amit novem­berben Sándor János állít majd színpadra Bánffy György és Sin­ka Károly főszereplésével. Érde­kesség, hogy a két barát, Henrik és Konrád fiatalként is megjele­nik majd a produkcióban, őket a tavaly Casanovaként sikert ara­tott Hegedűs Zoltán és a Duna­kanyarban megismert Sárközy József alakítja. A Franciaország­ban élő magyar származású szí­nész, Alexander Hering címsze­replésével Kancsár József viszi színre Thomas Mann dramati­zált novelláját, a Mario és a va­rázslót. Alexander Hering, aki Ariane Mnouchkine társulatá­ban is játszott, Párizsban pedig búvésziskolát is végzett, két nyelven játssza majd a darabot. Tavasszal mutatják be Molnár László szolnoki színművész ren­dezésében a Godot-ra várva cí­mű, immár klasszikussá lett Beckett-darabot. Kancsár József elmondta: idén is az 1,8 millió forintos önkor­mányzati támogatásból, a NKA és a NKÖM pályázatain elnyert pénzekből, valamint a szponzori támogatásokból hozzák létre a produkcióikat. Elindítják az éj­szakai színházi sorozatot, amely­ben extrémebb, kuriózumnak számító darabokat tűznek mű­sorra - éjjel 11 órai kezdéssel. El­sőként a három évtizeddel ezelőtt rejtélyes gyilkosság áldozatává lett homoszexuális olasz író, köl­tő és rendező, Pier Paolo Pasolini Vágyak című egyfelvonásosát mutatják be. Október 23-án in­dul a Borpáholy című sorozatuk, amelyben neves borászok közre­működésével tartanak színházi esteket. Első alkalommal Pozsgai Zsolt Szeretlek, Faust című da­rabját olvassák fel, amely tulaj­donképpen az egyszerre előzetes­ben ülő Jávor Pál színművész és Mindszenty József bíboros, her­cegprímás dialógusa. H.ZS. Vlasics Károly emlékkiállítása a múzeumban A tiszai táj festője Juhász Gyula baráti köréhez tartozott Vlasics Károly festőművész, akinek képeiből emlékkiállítást rendeztek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. MUNKATÁRSUNKTÓL A fiatal szegedi képzőművészek pártfogója volt az 1968-ban el­hunyt Vlasics Károly festőmű­vész. A múzeum már néhány éve is, születésének 120. évfordulóján emlékkiállítást szeretett volna rendezni tiszteletére, de nem volt elegendő anyag egy méltó tárlat­hoz. Később kiderült: a festőmű­vész idős korában, volt modelljé­vel kötött harmadik házasságából született leánya, Paragjné Vlasics Anikó édesapja több mint har­minc festményét őrzi otthonában. Az örökös a múzeummal együtt dolgozott azon, hogy megrendez­hessék az emlékkiállítást. A képek egy részét restaurálni kellett, a költségekhez többek között a Sze­gedért Alapítvány is hozzájárult. Vlasics Károly 1882. szeptem­ber 2-án Szegeden született, itt kezdett festeni tanulni, majd isko­láit Debrecenben és Nagyszeben­ben fejezte be. Rövid ideig édesap­ja iparművész műtermében is dol­gozott, majd Budapesten, Bécsben élt, és hosszabb időt töltött Szent­pétervárott is. Az olasz frontról hazatérve baráti kapcsolatba ke­rült a baloldali értelmiségi körök­kel, 1919-ben a művészek szak­szervezetének helyi titkárává vá­lasztották. Művészete az alföldi festészet hagyományait követte, főként Tisza-parti részleteket, al­földi tájakat, embereket, életképe­ket festett. Móra Ferenc és Juhász Vlasics Károly időskori önarc­képe is szerepel a tárlaton Gyula baráti köréhez tartozott, ami egész életében hatással ma­radt világlátására. A második vi­lágháború után egyik alapítója volt a szegedi képzőművész sza­badiskolának, amely közel száz fővel az ország legnagyobb képző­művészeti köre volt. Később a Tá­bor utcai szakkört vezette, ahon­nan több ismert szegedi művész került ki. Kortársa és barátja, Tá­pai Antal szobrászművész mond­ta róla: „nincs még egy piktor Sze­geden, akinél emberi lényeg és külső forma annyira egyöntetű." A múzeumban kiállított hatvanöt Vlasics-alkotás november 27-éig tekinthető meg. » MM». Megéri tesztelni a minőséget AUTÓSZERVÍZ Autóink minősége minden képzeletet felülmúl. Egy Toyotában ülve a vezetés kényelmesebb, biztonságo­sabb és élvezetesebb, mint gondolná. Látogasson el Toyota-márkakereskedésünkbe, próbálja ki kedvenc modelljét, és szeptemberben megajándékozzuk Önt a Minőség Diplomájával, amely tanúsítja, hogy tulaj­A Minőség Diplomája. Szerezze meg, és használja fel a Toyotánál! TODAY TOMORROW TOYOTA 96 KFT. 6800 Hódmezővásárhely, Szántó K. J. u. 178. Tel.: 62/535-700, fax: 62/535-701, 6728 Szeged, Dorozsmai út 9. Tel./fax: 62/551-700 donosának minőségi autós élményben volt része. A diploma azonban nemcsak eszmei értéket képvisel, hiszen tulajdonosa bármilyen új Toyota személyautó vásárlásakor értékes tartozékkedvezményekre is jogo­sult 50, 100, vagy akár 150 ezer forint értékben. További részletek márkakereskedésünkben. www.tmax.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom