Délmagyarország, 2005. szeptember (95. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-09 / 211. szám

PÉNTEK, 2005. SZEPTEMBER 9. • AKTUÁLIS* 5 A pótfelvételi könnyebben leküzdhető akadály Vigaszágról 713 gólya jutott Szegedre Csak a fizetős szakokra, de csak egyetlen helyre nyújthatták be jelentkezési lapjukat a pótfelvételizők. A szegedi egyetem 7840 elsőéves diákja közül több mint hétszáz vigaszágon jutott a gólyák közé. Megveszi a diplomáját a Szegedi Tudományegyetem idei elsőéves hallgatói közül az 3417 diák, akik költségtérítéses képzésre váltottak belépőt. A felsőoktatási intézményekbe való bejutás ezen formáját 1997 óta teszi lehetővé a törvény, Szegedre idén 6187 fiatal így pályázott. Köztudott, hogy a fizetős szakokon általában alacsonyabb pontszámmal is be lehet kerülni. Idén például 47 ponttal kevesebbet kellett elérnie a költségtérítéses diáknak, mint az állam által taníttatottnak a Szegedi Tudományegyetemen a munkaügyi kapcsolatok főiskolai szakon, ahol 121, illetve 74 jelentette a belépőt. Aztán mondjuk a kommunikáció-magyar szakon az ingyenes képzésen 134, a fizetősön 120; a közgazdász-gazdálkodó szakon 135, illetve 94 pontnál húzták meg a vonalat. Idén legalább 72 pontot el kellett érnie a fizetős szakokra pályázóknak is a sikeres felvételihez. E körbe cseppentek most a pótfelvételizők is. A „nyári felvételi" elnevezésű jelentkezési lapot benyújtóknak ugyanis csak költségtérítéses helyek maradtak. Az egyetemek és a főiskolák több mint tízezer helyére felvételizhettek a vigaszágra szorulók. Az SZTE 11 kara közül egyedül a zeneművészeti nem hirdetett pótfelvételit. A további tíz kar által felkínált több mint hétszáz helyre közel ezren jelentkeztek. Ugyanakkor a pótfelvételivel próbálkozók sem érdeklődtek például a mezőgazdasági menedzser-asszisztens szak iránt. A gyógyszerésztudományi kar mindössze 4 helyet hirdetett, s töltött be sikeresen. A vigaszágiak közül a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karra jelentkeztek a legtöbben: a 315 pályázó közül 298 sikerrel vette az akadályt. Az SZTE különböző képzési formáira összesen közel 18 ezer 600 fiatal jelentkezett, s közülük 7840 pályázóból lett gólya. Ú. I. A kukoricatermelők aggódnak Bőven terem, de bizonytalan az ára Az időjárás nagyrészt kedvezett idén a kukoricának, a termelők azonban mégsem nyugodtak: nem tudják, hol tárolják, kinek adják el terményüket. A felvásárlási ár várhatóan alacsony lesz. Ha az időjárás a mostanihoz hasonló marad, jó minőségű és szép mennyiségű lesz a termés idén kukoricából - mondta egy fiatal apátfalyi gazda, Langó Attila. Több lábon álló családi gazdaságuk száz hektáron termel, s a belvíz mindössze öt hektárt érintett belőle. A vetésforgóra és a növényvédelemre is ügyelő gondos termelő mégsem nyugodt. A bő termés lenyomja az árakat, mázsánként jó, ha kétezer forintot kap majd. A várható termésből egyelőre még semmi sincs lekötve. Ha a kukorica nem érik be időben, a szárításra is költenie kell majd. Langó Attila úgy látja, a gondok gyökere a lecsökkent állattartási kedv. Mivel alaposan megcsappant az állomány, a hizlalás is ráfizetéses. Ezek után az a kérdés, hogyan alakul az intervenció, illetve a kivitel. E tekintetben Tasnádi Gábor, a megyei Földművelésügyi Hivatal vezetője tegnap, a Czagány gazdabolt szervezésében Apátfalván megtartott kukoricanapon derűlátóbb volt. A megyében ötvenkilencezer hektáron terem kukorica, a várható termésnek meglesz a helye őszre. Központi támogatással jelentősen bővül a tárolókapacitás. Az országból megindult kifelé a gabona. Az apátfalvi falugazdásztól, Antal Józseftől megtudtuk: a vetésforgóban, búzával párban, sőt például petrezselyem helyett is termesztett kukoricával a helyi őstermelők legalább harmada foglalkozik. SZ. I. M. A víznyelőkbe nem folyt bele a csapadék, mert magasan volt az útburkolat Újra marnak, aszfaltoznak A Rókusi körúton újraaszfaltozzák a vízelvezetők környékét, mert eredetileg túl magasra emelték a burkolatot Fotó: Karnok Csaba Cikkeink hatására tegnap eltüntették a szegedi jogi kar előtt a kátyúkat. A munkát nem az útfelújítást végző Soltút Kft., hanem a Szegedi Mély- és Magasépítő Rt. végezte. Utóbbi cég vezetője lapunknak azt mondta: őket csak akkor hívják, ha már nagy a baj. A Soltútnak több helyen fel kell marni és újra kell aszfaltozni az utat. MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi önkormányzat - pályáztatás után a Soltút Kft.-t bízta meg a városi utak kátyúzásával. A cég 80 millió forintért vállalta a felújítást, amit kiadott egy alvállalkozónak. A Soltút Kft. egyik ügyvezetője, Rencsár fudit lapunknak elmondta: a szegedi Estrada Kft. végzi a munkát. A kivitelezőről szakmai körökben még nem hallottak, így nem csoda, ha a szegedi kátyúzásokkal gond van. A Rókusi körúton a műszaki ellenőrzést követően újra fel kellett marni az aszfaltot, mert nem felelt meg a követelményeknek. A reklamációk miatt tegnap a helyszínen bejárást tartott a Soltút Kft. egyik műszaki vezetője. Paska István elmondta: a Rókusi körút mellett a Dugonics és a Vág utcában kell újraaszfaltozni az utat. - A kátyúzás jó ütemben halad: 1700 tonna aszfalt bedolgozására kötöttünk szerződést és ennek kétharmadát már teljesítettük - nyilatkozta a műszaki vezető. Ennek ellentmond, hogy a szegedi utak kezelője, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. - cikkeink hatására - elrendelte a jogi kar előtti kátyúzást. Az egyetem előtt szinte már járhatatlan volt az út. A munkát tegnap délelőtt nem az idei pályázat nyertese, a Soltút végezte, hanem a Szegedi Mély- és Magasépítő Ipari Rt. Kiderült: a környezetgazdálkodási kht. nem véletlenül kérte fel a céget a munka elvégzésére, hiszen a város még 2002 áprilisában négyéves szerződést kötött az rt.-vel. Nagy Sándor vezérigazgató szerint mégis alig kapnak munkát Szegeden. - Csak akkor hívnak bennünket, ha már nagy a baj. Jól tudják a városban, hogy kátyúzáshoz használatos speciális gépeinkkel minőségi munkát végzünk - mondta a vezérigazgató, aki arra számított, hogy a négyéves szerződés cégének 3-400 millió forintos bevételt jelent majd. Ehelyett eddig összesen 75 milliós megrendelést kaptak. Nem tartja helyesnek az évenkénti pályáztatást, mert ezáltal nem lehet folyamatos munkát végezni. Szerinte ebből adódik, hogy két éve állandó csúszás van a kátyúzással, ami többletköltséget eredményez. Lapunk úgy tudja, a szegedi utak kezelője jelezte a megrendelő önkormányzatnak, hogy több helyen a víznyelők környékén magasabb a burkolat, ami miatt nem folyik le a víz. Ilyen munkát nem vesz át a város. Információink szerint a kivitelező szombatig átnézi az összes, általa elvégzett kis felületű útjavítást, majd a jövő héten újra egyeztet az ügyben a megrendelővel. Solymos László városüzemeltetési alpolgármester azt hangsúlyozta, hogy csak minőségi munkát vesznek át és fizetnek ki. A többletköltség a kivitelezőt terheli. Kérdésünkre elmondta: az évenkénti közbeszerzési pályáztatással az volt a céljuk, hogy leszorítsák az árakat. Egy új intézmény három és fél milhárdba kerülne Tiszta, de zsúfolt a nagymágocsi kastélyotthon Tizenhárom-tizenöt ágyas szobákban élnek a nagymágocsi kastélyotthon lakói közül sokan. Az időseknek és betegeknek egyenként legalább hat négyzetméter térre volna szükségük - a törvény szerint. A kívánatos megoldást egy új ápolási otthon jelentené a megyei fenntartású intézmény számára, ez azonban egyelőre csak álom. Nagymágocson most tartják az idősek hetét. A nagymágocsi kastély a Károlyiak egykori lakhelye, műemlék: az épület szerkezetén változtatni tehát nem lehet, pedig kellene. A lakók közül sokan tizenhárom-tizenöt ágyas szobákban élnek, s mindannyiuknak egyenként 4,2 négyzetméter élettér jut, miközben a törvény szerint legkevesebb hat négyzetméterre volna szükség. Most háromszázhatvanöt lakója van a kastélynak, és hatvanan vannak még a várólistán - mondja Joó Károlyné igazgató, aki szerint az ősz és a hideg idő beköszöntével ez a szám növekedni fog. Úgy véli, hogy a szociális alapellátás elégtelensége miatt szorulnak sokan arra, hogy felvételt kérjenek az otthonba. A kastély vevőre, az otthon lakói megfelelő körülményekre várnak Fotó: Tésik Attila Erzsébet szerint azzal, hogy széthullottak a sok generációs családok, az idősekről nem tudnak gondoskodni a hozzátartozók, vagy nem érzik fontosnak, hogy ezt megtegyék. A mágocsi otthon ápolóinak szemében azonban a magukra hagyott öregek az elsők: •akik, ha nem élhetnének itt, étlen és szomjan, fűtés és orvosi ellátás nélkül maradnának. A kastélyban - a zsúfoltság ellenére az épület adottságainak is köszönhetően az ápolók otthonos, tiszta környezetet teremtettek. A végleges megoldás persze az volna, ha a kastély vevőre találna, és felépülne egy új otthon. Két éve egyszer jelentkezett egy amerikai befektetető, aki látott fantáziát a Károlyiak egykori lakhelyében, a megyei önkormányzat átadta volna az épületet a hozzá tartozó 54 hektáros területtel együtt - ha a vállalkozó épít helyette egy szociális otthont. Egy új létesítmény legkevesebb 3-3,5 milliárd forintba kerül. A befektetető összegyűjtött minden információt a kastéllyal kapcsolatban, majd amilyen meglepetésszerűen érkezett, olyan gyorsan meg is szakadtak a tárgyalások. Tehát továbbra is a jelenlegi keretekből kell a legtöbbet kihozni. A megyei fenntartású intézmény folyamatosan fejleszt, nemrégiben építettek egy gurulószékes tárolót, amit a benn élők kerékpártárolónak hívnak. A faluban egyébként gyakran előforduló köszönési forma a jó napot helyett a jó egészséget, mert Mágocson tudják, hogy az mekkora érték. Az intézmény igazgatónője, Erzsébet azt mondja, az öregek hetének programjaira bárki eljöhet. A közönséget többnyire önkormányzati tisztviselők, az ápolási szakma képviselői, a benn élők gondnokai vagy hozzátartozói alkotják. De akadnak olyan idősek itt, akikhez soha nem érkezik látogató. BLAHÓ GABRIELLA