Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-04 / 181. szám

12 "MEGYEI TÜKÖR CSÜTÖRTÖK, 2005. AUGUSZTUS 4. Magyarul tanul 39 külföldi diák Szegeden Gulasch, pilótakeksz, disznótoros Japán, svcd és kanadai fiata­lok is részt vesznek az ötödik szegedi Hungarológiai Nyári Egyetemen. Egy hónapon ke­resztül ismerkednek a ma­gyar nyelvvel, kultúrával, tör­ténelemmel, valamint ha­zánk és Szeged nevezetessé­geivel. - Csókolom! - kiált az Aradi vér­tanúk téri Irinyi épület portásá­nak Christopher. Az amerikai fiú már másodszor vendége az SZTE Hungarológiai és Közép-Európa Tanulmányok Központja által szervezett Hungarológiai Nyári Egyetemnek, nyelvünket 14 hó­napja tanulja. - Sonka, disznótoros, bor, pá­linka - sorolja azonnal a leg­fontosabb szavakat, érzékeltet­ve képzettségét a magyar gaszt­ronómiában. Egy alsóvárosi családnál lakik egész augusz­tusban, egy hónapig tehát csak magyarul beszél. Velünk is. Kezdetben csak mutogatással tudta megértetni magát, aho­gyan ő fogalmaz: „mint egy bar­langlakó". - Ekkor még furcsán néztek rám, kérdezték, ki ez a boy Ame­rikából. Azért tanulom a nyelvet, mert nagyon tetszik ennek az alig tizenötmilliós nemzetnek a kultúrája, történelme. Zavar, hogy az amerikaiak szinte sem­mit sem tudnak a magyarokról, igaz, ez fordítva is így van - ösz­szegzi tapasztalatait Christo­pher. A kanadai Elizabeth is meg­kóstolt már néhány itteni spe­cialitást - barátnői mellettünk éppen pilőtakekszet rágcsálnak ám a „gulasch" még ismeret­len számára. Szeged már nem, hiszen társaival megnézték a város nevezetességeit, legjob­ban a dóm tetszett neki. A lány magyar felmenőkkel is büszkél­kedhet, szülei is számos alka­lommal jártak már Magyaror­szágon. - Nehéz a magyar nyelv, mert nagyon különleges. Először az „igen" és a „nem tudom" sza­vak jutnak eszembe. Napi hat órán keresztül tanuljuk a nyel­vet, valamint Magyarország történelmével, kultúrájával, irodalmával és művészetével is megismerkedünk az egy hóna­pos kurzus során - meséli Eli­zabeth. Szőnyi György Endre prog­ramigazgatótól megtudtuk, az ötödik nyári egyetemre 39 kül­földi diák érkezett 16 ország­ból, például Finnországból, Ja­pánból, Litvániából. Az Euró­pai Unió Erasmus csereprog­ramjának a nyelvtanulás mel­lett az is célja, hogy az itt tanu­lók otthon is népszerűsítsék Magyarországot. A résztvevők zöme ösztöndíjas, ám mellet­tük egyéni jelentkezők is érkez­tek városunkba, ők 550 eurós tandíjat fizetnek és egy szegedi panzióban lakhatnak. Itt-tar­tózkodásuk teljes költsége mintegy ezer euró. Cserébe megismerhetik Szeged nyári fesztiválhangulatát, úszhatnak a Tiszán és kirándulhatnak Pécsre, Villányba, valamint Bu­dapestre is. T.G. A térképen kis pont, de nagyszerű ország a mienk a finn, angol, spanyol, olasz diákok szerint • Fotó: Gyenes Kálmán Tüntetés a magas ponthatárok miatt Tüntetésre hívja a szülőket, ta­nároltat holnapra egy egri gim­náziumi tanárnő. A demonst­rációról niár beérkezett a ké­relem a rendőrséghez. A meg­mozdulás célja, hogy az Ok­tatási Minisztérium találja nteg a felelősöket az idei, kivételesen inagas ponthatárokért. Csdkvdriné Veréb Valéria szemé­lyes okból kezdte szervezni a tüntetést. Idén érettségiző lányát 137 ponttal nem vették fel az EL­TE pszichológia szakára, ott ugyanis 138 pont volt a határ. - Ezzel semmi baj nem lenne, ha jogszerű eljárás keretében, igazságos versenyben történt vol­na. De nem így volt. Az idén érettségizettek jogszerűtlen hát­rányban voltak a korábban vég­zettekkel szemben - állítja Csák­váriné Veréb Valéria az Origó in­ternetes hírportálnak nyilatkoz­va. A tanárnő azt szeretné elérni, hogy a minisztérium nevezze meg a felelősöket, és kérjen elné­zést. Tisztában van vele, hogy már más szülői szervezetek is til­takoztak, és az Alkotmánybíró­ság is foglalkozott az üggyel. - Nem várom, hogy történjen valami, a ponthatárok már meg­vannak, de valaki tévedett, ezért vállalnia kell a felelősséget - fo­galmazott. A tanárnő körülbelül 150 embert vár a demonstráció­ra. Az Alkotmánybíróság koráb­ban kimondta, hogy az új érett­ségi pontszámítási rendszere igazságtalan előnyt ad a koráb­ban érettségizetteknek az először vizsgázókkal szemben, mert ők ­némi pénzért - újraírhatják az érettségit emelt szinten, ami ha nem sikerül, a korábbi érettségi­jüket akkor is beszámítják. így a felvételin az idősebbek akár plusz hét ponthoz is juthattak tét nélkül. Az Ab a szabályozás korrekciójára hívta fel az oktatá­si tárcát, amely az elmarasztaló döntést pozitívan értékelte, mert a taláros testület nem semmisí­tette meg a pontszámításra vo­natkozó rendelkezéseket. Felajánlhatják a költségtérítéses képzést azoknak, akiket nem vettek fel Mindenki jöhet, aki fizet A túlképzés miatt csökkentették a jogász­és közgazdászképzés keretszámait az ál­lamilag finanszírozott alapképzésen. A Sze­gedi Tudományegyetem (SZTE) a költség­térítéses hallgatók számának növelésével próbálja ellensúlyozni a bevételkiesést. A népszerű szakokról kimaradók közül azon­ban nem mindenki vállalja, hogy 95-110 ezer forintot fizet félévenként. - Szegeden akartam továbbtanulni közgaz­dász szakon. Egy ponton múlott, hogy nem vettek fel. A 134 pontommal simán bejutot­tam volna a pécsi vagy a debreceni egyetem­re, de oda nem adtam be a jelentkezési lapo­mat, mert nem szerettem volna elmenni a városból - mondta a Radnóti gimnáziumban idén érettségizett Kutasi Levente, aki a költ­ségtérítéses képzést nem jelölte meg a felvé­telinél. Pedig a fizetős képzésre már 94 pont­tól felveszik a diákokat Szegeden. Áthúzott számítások Kutasi Levente szeptemberben gazdaságin­formatikus szakon kezdi el a tanulmányait az SZTE-n - államilag finanszírozott nappali képzésen. A fiatalember valószínűleg nem próbálja meg újra a közgázt, mert - mint mondta - egyre több felől hallja, hogy telített a piac közgazdászból. Krajkó ]udit viszont nem tudja elképzelni, hogy nem pszicholó­gusként fog dolgozni. A frissen érettségizett szegedi lány 134 pontjával Szegedről és Pécs­ről is lemaradt. Költségtérítéses képzésre mindkét helyre felvették volna, de ő nem kér a fizetős képzésből. - A harmadik helyen az SZTE környezettudományi szakát jelöltem meg, ahová bejutottam, de még hezitálok, nem tudom, hogy elkezdjem-e a tanulmá­nyaimat szeptemberben - mondta Krajkó Ju­dit. Vágás a jogászoknál Az államilag finanszírozott nappali jo­gászképzésen - mint megírtuk - nem tud­ták feltölteni a létszámot Szegeden, mert a minisztérium nem engedélyezte, hogy egy ponttal lejjebb vigyék a ponthatárt. Emiatt 36 hallgatót és közel 15 millió forintos költségvetési támogatást veszített a szegedi jogi kar. Az ügyben levelet írtak a jogi kari dékánok az oktatási és az igazságügyi mi­niszternek. - Még nem kaptunk hivatalos választ, de a televízióban Mang Béla felső­oktatásért felelős helyettes államtitkár azt nyilatkozta, hogy jövőre kompenzálják a szegedi egyetemet - mondta érdeklődé­sünkre Szabó Imre. Az SZTE jogi karának dékánjától megtudtuk, hogy a költségtéríté­ses képzésre meghirdetett 65 helyet feltöl­tötték. Itt 110 ezer forintot kell fizetniük a hallgatóknak félévente. Noha pótfelvételit nem hirdettek jogászképzésre, Szabó Imre elképzelhetőnek tartja, hogy megemelik a költségtérítéses képzés keretszámát. Ha ugyanis egy diák eredetileg államilag finan­A szegedi jogi karra már pótfelvételivel sem lehet bejutni Fotó: Miskolczi Róbert szírozott szakra jelentkezett, de nem vették fel sehová, az egyetem felajánlhatja számá­ra a költségtérítéses képzést. A fizetős - más - Mi egyet kérünk: ha a túlképzés miatt lét­számcsökkentésre van szükség, az minden karnál ugyanolyan százalékos arányban tör­ténjék meg. Ne fordulhasson elő a jelenlegi helyzet, hogy Szegeden, Debrecenben és Győrött több mint 30 százalékos, míg a má­sik öt jogi karnál csak 5-15 százalékos a csökkentés - hangsúlyozta a dékán. Három hallgatóval ugyan, de csökkentet­ték a létszámot a szegedi közgazdászképzés esetében is - tudtuk meg Hetesi Erzsébettől. Az SZTE Gazdaságtudományi Karának dé­kánja elmondta: 100 helyett csak 97 diákot tudtak felvenni, mert ha egy ponttal lejjebb viszik a ponthatárt, úgy 79-cel többen jutot­tak volna be a szakra. A költségtérítéses kép­zésben tanuló hallgatóknak félévente 95 ezer forintot kell fizetniük. Az SZTE-n pótfelvéte­lit is hirdettek közgazdász szakra. A keret­szám tíz, de a karnak lehetősége van arra ­mondta a dekán -, hogy akár duplájára emel­je a létszámot. sz. c. sz. Augusztus 12-éig jelentkezhetnek a továbbtanulni akaró fiatalok Tízmillió-kétszázezerért orvos lehet Az egyetemekre még be lehet kerülni, de a legtöbb helyen már csak úgy, ha a diák fizet. A költ­ségtérítéses képzésre augusztus 12-éig lehet jelentkezni. A Sze­gedi Tudományegyetemen leg­többet az orvosin kérnek: fél­évenként 850 ezer forintot. A „nyári felvételi" eljárásban csak egy intézménybe és csak egy szakra, szakpárra lehet jelent­kezni. A választható képzések listája részletesen megtalálható a www.felvi.hu internetes oldalon. Csak azoknak a jelentkezését fo­gadják el, akik 2005-ben nem je­lentkeztek, vagy akik ebben az esztendőben nem nyertek felvé­telt egyetlen felsőoktatási intéz­ménybe sem. A jelentkezési la­poknak a jövő péntekig, augusz­tus 12-éig kell beérkezni. Ilyen lapot térítésmentesen annál a felsőoktatási intézménynél lehet beszerezni, ahol felvételit hirdet­tek. Az ország egyetemein, így a sze­gedin is sok szakon van még hely, de a tanulmányért fizetni kell. A leghorsosabb az ára a fogorvosi és az általános orvosi tanulmányok­nak: egy félévért 850 ezer forintot kérnek. (Ráadásul a fogorvosin már csak két hely van.) A mai ár­KÖLTSÉGTÉRÍTÉS AZ EGYETEMEKEN 1 WJ EZER FT/FÉLÉV A nyári felvételi után betölthető költségtérítéses helyeken kell ennyit fizetni Szegedi Semmelweis Tud.egy. Egyetem Pécsi Tud.egy. Debreceni Egyetem Fogorvos 850 1126 898 850 Általános OJU — orvos 848 Általános OJU — orvos 848 Gyógysze- ^ resz 500 480 Közgazdász 95 --150 Jogász -150 Forrás: DM-gyüjtés DM-grafika folyamon számítva - tizenkét fél­évet alapul véve - 10 millió 200 ezer forintot kell a családi kasszá­ból elővarázsolni. Az Altalános Orvostudományi Kar dékáni hiva­talvezetője, Lednitzky András el­mondta, hogy az állami normatí­vának megfelelően alakították ki a díjazást. Hozzátette: az egész vilá­gon az orvosképzés a legdrágább. ­Aki kitűnő tanuló, a költségtérítés fokozatos csökkentését kérheti. Ha valaki négy-öt szemeszteren át kiválóan tanul, és ha van hely, át­vehető az állami finanszírozásba ­jegyezte meg Lednitzky András. A gyógyszerésztudományi ka­ron húsz diákot tudnak még fo­gadni, a félévi díj 476 ezer forint. Ennek feléért az egészségügyi főis­kola hirdetett ápoló, gyógytornász és védőnő szakot öt-öt főnek. Az SZTE többi karán nem ilyen ma­gasak az árak. Ha valaki munka­ügyi kapcsolatok vagy társada­lombiztosítási szakon szeretne próbálkozni a jogi karon, hatvan­ezer forintért megteheti. Klasszi­kus jogászképzésre pótfelvételit nem hirdettek. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karon, ha a jelentkező az alkalmassági és a gyakorlati vizsgán túljut, és még vállalja a 80 ezer forintos féléven­kénti tandíjat, akár testnevelő ta­nár is lehet. Ugyanennyiért peda­gógiát is lehet végezni. Valamivel százezer forint felett kell fizetni a földrajz-, a biológia- és a ké­mia-technika, valamint a rna­gyar-történelem tanári szakon. A természettudományi karon a tari­fa 111 ezer forint, kivétel a bioló­gusképzésen, ahol a felár harminc százalék. A bölcsészeknél csak a kommunikáció-magyar szakon hirdettek pótfelvételit 180 ezerért. A költségtérítési díjak befizeté­sét általában a beiratkozáskor kell igazolni, egyes karokon azonban - mint például az orvo­sin - részletfizetés kérhető. CS. G. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom