Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-30 / 202. szám

4 '•AKTUÁLIS" SZERDA, 2005. AUGUSZTUS 31. The Cure kaliberű zenekar jövőre nem várható A harmadik SZIN sikeres, de nem nyereséges Integráció az óvodától az egyetemig Apátfalvi cigányság Apátfalván sikerült elérni, hogy csaknem minden cigány gyereket beírassanak szüleik az óvodába. Ez azért fontos eredmény, mert a tapasztalatok szerint így könnyebb dolguk lesz az iskolában, addigra föl tudnak zárkózni társaikhoz. A hat éve működő helyi pedagógiai program legfontosabb része ez a fölzárkóztatás, de már látható az eredmény is, elsősorban az iskolai bizonyítványokban. A Maros utcai óvodában magyar és cigány gyerekek között teljes az összhang Fotó: Gyenes Kálmán A vadászok szerint a csongrádi gazdák túloznak Nyulak csemegéznek a szőlőben KÖRKÉP BAKS. Holnap 13 órától tartja következő ülését az önkormányzat képviselő-testülete a polgármesteri hivatal házasságkötő termében. Balogh Lajosné polgármester beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről és az önkormányzat 2005. évi költségvetési gazdálkodásának időarányos helyzetéről. Majd előterjesztések, bejelentések, interpellációk következnek. MÓRAHALOM. Az önkormányzat rendszeresen csatlakozik az Oktatási Minisztérium által meghirdetett Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat rendszeréhez. A felsőoktatási szociális ösztöndíjrendszer a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok szántára is elérhetővé kívánta tenni a felsőoktatásban való részvételt, ezért központi költségvetési és önkormányzati források mobilizálására került sor. Ezt a kezdeményezést a továbbiakban is folytatja az Oktatási Minisztérium, és meghirdette a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázati rendszer 2006. évi fordulóját, melyhez a mórahalmi önkormányzat ismét csatlakozik. A városban 2004-ben több mint 40 felsőoktatásban tanuló fiatal nyújtotta be pályázatát, akik közül 32 fő részesült támogatásban. A pályázati rendszer sajátossága, hogy két félévre nyújt támogatást, ami azt jelenti, hogy minden évben újból kell pályázniuk a résztvevőknek. - A mórahalmi társulat az idén Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című, három felvonásos színművét adja elő, melynek már folynak a próbái. A bemutató október 15-én, szombaton lesz. - Szeptember 3-án közel hatszáz Csongrád megyei mozgáskorlátozott találkozik a mórahalmi fürdőben. A megyei találkozót a mőrahalmi mozgáskorlátozottak csoportja szervezi. A rendezvény 10 órakor ünnepélyes megnyitóval kezdődik, majd a mórahalmi kulturális csoportok mutatkoznak be: a kórus, a mazsorettek, a fúvósok, a néptáncosok és a kötélugrók. RIJZSA. Hagyományőrző lakodalmat rendez a Rúzsai Baráti Kör szombaton, melyen az ötven évvel ezelőtti házasodási szokások elevenednek fel. A rendezvény délután két órakor kezdődik, a lakodalmas menet díszes fogatokon három órakor vonul fel a település utcáin. A vendégek ez után a művelődési házban reggelig mulathatnak. SZEGED-TÁPÉ. Minden volt pajori lakost és iskolást várnak az idei találkozóra szeptember 3-án. A megemlékezést és a találkozót 11 órától az iskola emlékhelyénél tartják. A résztvevók ezután sátrat állíthatnak, bográcsozhatnak, beszélgethetnek. Forrai Sándor szervező kéri, értesítsék a találkozóról rokonaikat, ismerőseiket. Várják azokat is, akik az első találkozón nem vettek részt. ZÁKÁNYSZÉK. Az általános iskola tanévnyitó ünnepségét szeptember 1 -jén, csütörtökön tartják a sportcsarnokban. Ezt követően az 1-4. osztályosoknak délig, az 5-8. osztályosoknak délután 1 óráig lesz tanítás. - Az eredeti tervek szerint szeptember 3-án megrendezésre kerülő paprikafesztivál technikai okok miatt elmarad. Szeptember 30-áig jelentkezhet­nek a szociálisan hátrányos hely­zetűek a Magyar Nemzeti Üdü­lési Alapítvány pályázataira. munkatársunktól Két programot is indít a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány a szociálisan hátrányos helyzetűek üdültetése érdekében. A Hazai üdülés nevű pályázat azoknak a nyugdíjasoknak vagy nyugdíjsze­rű ellátásban részesülőknek szól, akik havonta 57 ezer forintnál ke­vesebb pénzt kapnak. A nyertes pályázóknak 30 ezer forint értékű, névre szóló üdülési csekket ad az alapítvány, ha az érintett megfize­ti a differenciált önrészt. Az Őszi pihenés pályázatra pedig azok a Magyarországon dolgozó vagy re­gisztrált munkanélküli személyek jelentkezhetnek, akiknek a havi bruttó együttes jövedelme - ez le­het munkabér, gyes, gyed, gyet, ápolási díj, munkanélküli ellátás­nem haladja meg a 75 ezer forin­tot. A nyerteseknek 40 ezer forint értékű, névre szóló üdülési csek­ket ad az alapítvány, a jelentkező­nek 15 ezer forint önrészt kell kifi­zetnie. A pályázatok benyújtásához szükséges adatlap, valamint az üdülési esekkel kapcsolatos többi információ a www.udulesi­csekk.hu címről tölthető le. A nyulak az elmúlt időszakban megszaporodtak Csongrádon ­figyelmeztetett Havasi fánosné. Arról számolt be, hogy tavasszal az ő szőlejének fiatal hajtásait is Nem csupán a helyi cigány ki­sebbségi önkormányzat tartja si­keresnek az apátfalvi óvoda speci­ális pedagógiai programját. Mint azt Faragó Erzsébettől, a Maros utcai óvoda vezetőjétől megtud­tuk: speciális eszközökkel igye­keznek esélyegyenlőséget biztosí­tani a hátrányos helyzetből induló kicsik számára, az eredményesség fokmérője pedig nem más, mint az általános iskolai tapasztalat: az apátfalvi cigány gyermekek sem­mivel sem teljesítenek rosszab­bul, mint magyar társaik. - A legfontosabb eredmény, amit pedagógusaink a családok látogatásával elértek, hogy a falu csaknem minden cigány gyerme­ke jár az óvodába, ami a legtöbb, ilyen jelentős cigány lakosságú település óvodáira nem jellemző - mondta az óvodavezető. - Az integrált nevelést hatodik éve, 1999 óta gyakoroljuk a falu mindhárom óvodájában, évről évre egyre elfogadottabb a lakos­ság körében a programunk. Oda­figyelünk a tisztálkodásra, de a kulturális integrációra is; az óvo­dai foglalkozásokon jelen van a cigány néptánc és a zene, ebben jelentős segítséget kapunk a ki­sebbségi önkormányzattól. Természetesen nem külön cso­portban foglalkoznak a cigány­gyermekekkel, így a többiek is megismerik a kisebbség kultúrá­ját. A nemzeti nyelvű oktatást lerágták a vadnyulak, és ezzel ko­moly kárt okoztak a telepítvény­ben. Mivel az önkormányzati képviselő másoktól is tudomást szerzett a mezei nyulak megnőtt egyelőre - szakember hiányában ­nem sikerült bevezetni, de a jövő­ben ezt is tervezik. Viselkedés­módjukban, habitusukban igenis különböznek a cigány gyerekek a magyaroktól, de a megfelelő oda­figyelés és foglalkoztatás követ­keztében semmi lényeges különb­ség nem tapasztalható. Korábban egy roma származású pedagógus segített sokat az óvónőknek, ám ő már nyugdíjba vonult. Jelenleg le­velező képzésen vesz részt egy pe­dagóguspályára készülő apátfalvi lány is, aki gyakorlati idejében nyújt segítséget a nevelésben. - Rendkívül fontos munka az óvodai szocializáció. Műveltség­ben, egyebekben jellemzően két évvel vannak lemaradva a ci­gánygyermekek hasonló korú magyar társaiktól, ám az apátfal­vi óvodák programjainak ered­ményeképp ez a különbség isko­lakezdésre gyakorlatilag nem mutatható ki. A sajátos nevelési módszer egyébként példaértékű lehetne más, jelentős kisebbsé­get számon tartó települések szá­mára is - mondta a programmal kapcsolatban Károlyi Sándor, az apátfalvi cigány kisebbségi ön­kormányzat elnöke. Úgy tapasz­talja, a faluban a gyerekek között nincs megkülönböztetés, távol­ságtartás, és a pozitív iskolai eredmények is jelzik a nevelés si­kerességét. I.SZ. étvágyának következményeiről ­bekerítéssel sem sikerült megóv­ni sok helyen a kertet -, ezért az önkormányzati ülés nyilvános­ságát fölhasználva kérte: akadá­lyozzák meg a nyulak túlszapo­rodását. A bejelentésre válasz is érke­zett. Ebből kiderült: a Május 1. Va­dásztársasághoz nem fordult senki kártétel miatt. A vadász­társaság vezetője szerint terüle­tükön folyamatosan csökken a nyulak száma, ezért nincs szük­ség nagyobb gyérítésre. Novem­berben és decemberben 390 álla­tot ejthetnek el. Hasonló véle­ményen van a Bokros Ellésparti Vadásztársaság is. A tavaszi számláláskor 8 ezer hektáron mindössze 330 állatot számol­tak meg, ez jóval kevesebb a megengedettnél. Ahol kártételt jelentettek, ők kilőhették a nyu­lakat. Idei tervükben egyébként 220 állat szerepel. A Bársony Ist­ván szakközépiskola vadászterü­letén szintén megcsappant a vadnyulak száma. Az újraszámlását nem kérte Havasiné, de megjegyezte: lehet, hogy akkor a vadász kevés. A probléma komoly, a gazdáknak immár arra is gondolniuk kell, hogyan, mivel riasszák el a kü­lönben aranyos állatokat, amikor hajtani kezd télutón a szőlő. B. GY. GY. Nem minden koncert volt telt házas, de a szervezők nem panaszkodhatnak Fotó: Karnok Csaba Legjobb esetben is nullszaldós, de sikeres volt az idei SZIN. A 28-29 ezer látogató több mint fele nem Szegedről érkezett, de csak 2500-an sát­raztak a Partfürdőn. A hangerő a mérések szerint a megengedett értéknek megfelelt. Gondok azért voltak, például a mosdók tisztaságával. Sikeres rendezvényként értékelte Boros Gyula teg­nap lapunknak az elmúlt hét végén megrendezett Szegedi Ifjúsági Napokat. A fesztivált szervező ifjú­sági ház vezetője elmondta: amíg tavaly a látogatók közel 80 százaléka szegedi volt, addig ebben az év­ben a 28-29 ezer SZIN-ező több mint fele más tele­pülésekről illetve külföldről érkezett, ami azt jelen­ti, hogy az újjászületett fesztivál fiatal kora ellenére ismert és népszerű. A látogatók közül 2500-an sát­raztak, a többiek komfortosabb szállást választot­tak: a környékbeli szálláshelyeken és a kollégiu­mokban pihentek. Boros Gyula hangsúlyozta: a The Cure-hoz ha­sonló sztár-együttes eddig még nem koncertezett a Dél-Alföldön - bár lehet, hogy a SZIN-en ezután nem is fog, ugyanis a körülbelül 85 millió forintos költségvetés közel harmadát költötték a bandára. A rendezvény ezért várhatóan nullszaldós lesz vagy néhány százezer forintos veszteséget könyvelhet el. A The Cure fellépésének napján egyébként ugyan­annyian -9-10 ezren - váltottak jegyet a fesztivál­ra, mint szombaton az Alphaville koncertjére. A szervezők péntekre több nézőt vártak, valószínűleg azonban sokan drágának találták az aznapi, négy­ezer forintos belépőjegyet, a híd és a rakpart ugyan­is tömve volt a rendezvényt csak kívülről élvező né­zőkkel. Boros Gyula a negatív tapasztalatok között a mosdók állapotát említette - pedig folyamatosan több mint tíz ember takarította a kis helyiségeket ­és elismerte, voltak súrlódások a biztonsági szolgá­lat emberei és a fesztivál látogatói között. A fiata­lok kifogásolták a biztonsági emberek által velük szemben használt kemény hangot, de összetűzésre nem került sor. A hangerőt független, külső szakértő a négy nap alatt folyamatosan mérte, az önkormányzat által engedélyezett 60 decibelhez képest a koncertek 55-58 decibelen szóltak. - Előfordulhatott, hogy egy-egy együttes hangsze­relése olyan volt, hogy a 61-62 decibelt is elérte, de összességében halkabb volt az idei SZIN mint a ta­valyi - magyarázta Boros Gyula. A sár ellen folyamatosan küzdöttek a szervezők, de a Partfúrdőt borító vastag iszapréteget kevés eső is pocsolyává változtatta. Húsz-harminc autónyi homokot szórtak szét, ember nagyságú zsákokban szállították a fúrészport, amit aztán az eső min­dennap újra eláztatott. A szervezőkben fölmerült, hogy a fesztivál idő­pontját jövőre megváltoztatják, de egyelőre erről még nem döntöttek. GONDA ZSUZSANNA DECIBELEK Naponta 15-20, a négy nap alatt összesen 80-100 lakos­sági bejelentés érkezett a rendőrséghez a koncertek hangereje miatt - mondta Szilassi-Horváth Jenő köz­rendvédelmi osztályvezető. Hozzátette: a mérések sze­rint a hangerő többnyire 60 decibel alatt maradt, ha en­nél magasabbat mértek, a rendezők rövid időn belül in­tézkedtek és halkítottak a zenén. Fűznek a szegediek Csütörtökön indul és vasárnapig tart Szegeden az a Guinness-rekord kísérlet, melynek során a világ leghosszabb paprikafúzérét kísérlik meg elkészíteni civil szervezetek és a város lakói. Az eddigi rekordot 2001-ben állították fel Texasban, ott 314 méteres füzért fűztek. A szegediek csütörtök délután öt órakor kezdik csomózni és fűzni a Sze­gedi Paprika Rt. által rendelkezésükre bocsátott 40-50 mázsa friss szedésú fűszerpaprikát a Széchenyi téren. A munkát csak éjszakára hagyják abba, vasárnap öt órára ugyanis el kell készülni a 400 méte­res füzérnek, melyet a tervek szerint a verseny után a Kárász utca fölé húznak ki. A szervezők - a Szegedi Felsővárosiak Civil Egyesülete és a város önkormányzata - számítanak a szegediek segítségére, akár csak néhány óra erejéig is. Akik kilátogatnak az esemény színhelyére, a Széchenyi téren felállított színpadon többek között a röszkeiek ha­gyományőrzők előadását, a Rozsdamaró zenekart, a Storyville Jazz Band-et hallhatják a fűszerpaprika napok műsorában. Huszonötezret kaphatnak üdülésre Pihenésre pályázni A vadászok szerint a c: Nyulak esi A csongrádi szőlőben a hajtásokat eszegető nyulak kártétele már-már ugyanolyan jelentős, mint a jégverés vagy a fagyás volt ­hangzott cl a testületi ülésen. A vadak számát a gazdák többre becsülik, mint a vadgyérítésre jogosult vadászok, akik pontosan ismertették, melyik társaság területén hány nyúl tartózkodik. Eszerint a megengedettnél még kevesebb is a tapsifüles. A sok nyúlnak csak a vadászok örülnek, de ők is csak befogás ide­jén - képünk illusztráció Fotó: Tésik Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom