Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-29 / 201. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN HÉTFŐN Várjuk olvasóink SMS-szavazatait! Küldjenek frappáns vá­laszt vagy egy egyszerű igent, nemet a kérdés­re! A legjobb vála­szokat megjelentet­jük! Szívesen vesszük, ha kérdést ^^ is javasolnak, miről PÉNZ BESZÉL SZERKESZTI: HEGEDŰS SZABOLCS, FÁBIÁN GYÖRGY • 2005. AUGUSZTUS 29. NAPI MELLÉKLETEK Kedd GYÓGY-ÍR Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA WWW.DELMAGYAR.HU Kisebb almatermés várható MTI Az idén az előzetes becslések szerint 440-470 ezer tonnás almatermés várható, szemben a tavalyi 670 ezer tonnával ­mondta Kovács Lajos, az Alma Terméktanács információs ve­zetője Újfehértón egy kerté­szeti fórumon. A várható mennyiség a szakemberek kö­zött vitatott, mert a termés­becslés minden korábbinál nehezebb, ugyanis a rossz idő­járás, a sok csapadék miatt egy táblán belül is nagyok az el­térések. Az értékesítési lehetőségek­ről Kovács Lajos elmondta: az étkezési alma piaca még meg­lehetősen képlékeny. A sűrít­ménynek való gyümölcs át­vétele a tavalyi 10 forintos ki­logrammonkénti árral szem­ben az idén ősszel várhatóan 15 forintról indul. A terméktanács vezető tiszt­ségviselője szerint Sza­bolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben, ahol az ország 40 ezer hektárnyi almaterületének több mint 60 százaléka ta­lálható, 30-40 százalékos ter­méskieséssel számolnak. A Nyírségben a. tavalyi 403 ezer tonnával szemben az idén 220-250 ezer tonna alma be­takarítása várható. Az információs vezető be­számolója szerint a tavalyinál kevesebb alma termett Bara­nya, Borsod, Csongrád, Fejér, Hajdú-Bihar, Jász-Nagy­kun-Szolnok és Komá­rom-Esztergom megyében is. Kovács Lajos a várható érté­kesítési nehézségeket azzal magyarázta, hogy a nyu­gat-európai hűtőházakban a múlt évi almatermésből még jelentős mennyiség maradt meg, amit most alacsony áron kínálnak. A jonagold fajtát például 8 eurócentért - 20 fo­rintért -, míg a goldent 18 eurócentért - 70 forintért ­árusítják. SMS-rovata Ön volt bőrgyógyásznál az elmúlt évben? kérdésünkre válaszát SMS-ben telefonszámra! A hét kérdése: ön szerint fontos egy nagyvállalatnál a kommunikáció? Háromszintű minimálbért javasol a kormány jövőre Hamarosan megkezdődik a vita az Országos Érdekegyeztető Ta­nácsban (OÉT) a jövő évre kötelező minimálbérről. A kormányzat már nyilvánosságra hozta azt a szándékát, hogy a létminimum­hoz kötött, háromszintű minimálbért javasol a tárgyalásokra. MTI A kormányzati javaslat szerint a szakképzettség nélküli személyek­nél a minimálbérnek el kellene érnie az egykeresős, egyszemélyes háztartások létminimumát, amely jövőre 63 ezer forint. A középfokú végzettségűeknél ennek 110 százaléka lenne a minimálbér, amely jövőre 70 ezer forint. A felsőfokú végzettségűeknél az alap minimál­bér 120 százaléka lenne a legkisebb bér, amely jövőre 77 ezer forint. Az idei évre még egyszintű volt a kialkudott minimálbér. Összege teljes munkaidőben nem lehet kevesebb az 57 ezer forintnál, bár a szakszervezetek szerint ezt több helyen teljesíthetetlen norma­feltételekkel kijátsszák a munkáltatók. A Munka törvénykönyve tervezett módosításában többek között erre a problémára is megoldást keres a kormány a szociális partnerekkel. A minimálbér 2004-ben 53 ezer forint volt. A legkisebb bért 2001-ben emelték meg jelentősen, 25 ezer 500 forintról 40 ezer forintra. Ezt követően 2002-ben is jelentős emelés volt, ekkor 50 ezer forint lett a minimálbér. A bruttó 50 ezer forint nem változott 2003-ban sem, de az adójogszabályok miatt ez nettóban többet ért mint az előző évben. A 39 ezer 750-es nettó összeg 43 ezer 750-re változott. A 2004-es bruttó 53 ezer forint 45 ezer 845 forintot jelentett nettóban. Fontos viszonyítási alap, hogy miként aránylik a minimálbér az átlagkeresethez. A magyarországi minimálbér az utóbbi évek je­lentős emeléseivel már körülbelül az átlagkereset 50 százalékát jelenti. Az Európai Szociális Charta 60 százalékos ajánlást tartalmaz, de ezt a szintet kevés ország éri el. Egyes ágazatokban komoly gond a minimálbér kigazdálkodása. A textiliparban például a dolgozók 65 százaléka keresett a múlt év végén 57 ezer forint alatt, a mezőgazdaságban, a bőrtermék gyártásában, a kereskedelemben és az építőiparban is a dolgozók csaknem 50 százaléka. Újra emelkedett a BUX MTI A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) hivatalos részvényinde­xe, a BUX az elmúlt héten 4,21 százalékot emelkedett, és is­mét 21 ezer pont fölé nőtt az értéke, az index pénteken 21 ezer 135,06 ponton zárt. A részvénypiac heti forgal­ma 60,05 milliárd forint volt, míg az előző héten 71,17 mil­liárd forint értékben születtek üzletek. A legnagyobb forgal­ma a Mólnak volt, 25,29 mil­liárd forint értékben keresked­tek vele, ami az összforgalom 42,12 százaléka. Az olajrész­vény árfolyama az előző heti esés után fölfelé korrigált, pénteken 20 ezer 310 forinton zárt, ami egy hét alatt 7,46 százalékos drágulás. A második legforgalmasabb papír az OTP volt, az össz­forgalom 28,67 százalékát ki­tevő, 17,22 milliárd forintos adásvétellel. A bankpapír 3,58 százalékos erősödéssel, 7924 forinton zárt pénteken. A múlt héten a szokásosnál nagyobb figyelmet kaptak a Magyar Te­lekom részvényei, miután a jegybank hétfőn 50 bázispont­tal csökkentette az alapkama­tot. A Magyar Telekom árfo­lyama 5,07 százalékkal 994 fo­rintra nőtt. Forgalma 6,65 mil­liárd forint volt, az összfor­galom 11,08 százalékát tette ki. NAGY KÍNÁLAT, SOVÁNY KERESLET Kipukkadt a megyei ingatlanpiac Társasházépítés Vásárhelyen. Az új lakások jobban mennek Nincs munkahely, alacsonyak a jövedel­mek, nehezen kapható banki hitel, s nem jöttek az uniós csatlakozás után az oszt­rákok, németek, hogy megvegyék a ma­gyar ingatlanokat - mindez együttesen okozta azt a megye településein, hogy tavaly óta 10-20 százalékkal is zuhantak az ingatlanárak. Tavasszal változtak meg a banki hitel­felvétel feltételei, az ügyfelek számára hátrányosan, s ez alaposan befolyásolja a megye nagyobb településeinek ingatlan­piacát. Ráadásul azok sem jártak jól, akik évekkel ezelőtt kifejezetten arra számí­tottak, hogy Magyarország európai uniós csatlakozása után nagy számban jönnek nálunk házat lakást vásárolni az oszt­rákok vagy a németek. Az általános jel­lemzők mellett speciális okokat is látnak az ingatlanpiac kipukkadására az álta­lunk megkérdezett ingatlanközvetítők. Hódmezővásárhelyen tavasz óta leg­alább 25-30 százalékkal estek az ingat­lanárak, a használt lakások, házak érté­ke kifejezetten az űj hitelkonstrukció előnytelen változása miatt. A helyi pi­acra csak kismértékben gyakorol nyo­mást a spekuláció - tudtuk meg Vata Zoltán ingatlanközvetítőtől. Hozzátet­te, ez már nemcsak a városban lévő la­kásokat, házakat érinti, de tapasztalha­tó a város Rózsadombjának tartott Kis­homokon is. A város ingatlanhelyzetét jelentősen befolyásolja, hogy az önkormányzat rendszeresen ingyenes telkeket biztosít a harmincöt év alatti fiatal pároknak, azzal a feltétellel, hogy azon házat kell építeniük. így akik hitelképesek, azok vevőként nem jelennek meg a piacon, eladóként azonban igen, ugyanis eddig is laktak valahol. A másik jellegzetes­ség, hogy sokan építettek maguknak házat Kishomokon, feladva városi laká­sukat. Szintén megérezte a piac, hogy a nyugdíjaslakóparkba költözők is eladó­ként jelennek meg korábbi otthonuk­kal. Az utóbbi évek helyi jellegzetessé­ge, hogy a lakások évente majd egymil­lió forinttal drágultak, így várható volt, FOTÓ: SCHMIDT ANDREA hogy egyszer zuhanni kezdenek az árak. A megyeszékhelyen 8-10 százalékkal csökkentek az ingatlanárak - tudtuk meg a Paletta Ingatlanközvetítő szegedi mun­katársától, az ok ugyanaz: nehéz hitelhez jutni. Csongrádon kevés a munkahely, a fiata­lok minimálbérért dolgoznak, így nem hi­telképesek, ezért tavasz óta gyakorlatilag áll az ingatlanpiac - osztotta meg velünk véleményét Ambrus Lajosné, az ELAD-Lak Ingatlanközvetítő tulajdonosa. Nem látja ilyen tragikusnak a makói helyzetet Rácz Dóra. A Monopolli In­gatlanközvetítő adatai szerint ugyanis a helyi piacot fellendítette, hogy a Tesco a leendő áruház területén lévő házakat megvásárolta a tulajdonosoktól, s a für­dőfejlesztésnél hasonló vásárlások tör­téntek. Az addig ott élők pedig jelentős vásárlóerőként jelentek meg. A hagyma­városban egyébként azt tartja jellemző­nek: az emberek a nagyobb lakásból ki­sebbe költöznének, hogy némi pénzhez jussanak. B.K. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom