Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-27 / 200. szám

SZOMBAT, 2005. AUGUSZTUS 27. •AKTUÁLIS­3 MUNKATÁRSUNKTÓL Felszámolási eljárást kezdeményeztek a patinás cukrászda ellen A Virág fizet, ha kell Támogatás integrált fejlesztésekre Az egyetemi tudásközpont 1,2 milliárdja A dél-alföldi régió életminőségét javító komp­lex fejlesztésekre újabb tudásközpontot hoz­hat létre a Szegedi Tüdományegyetem. MUNKATÁRSUNKTÓL Hatmilliárdos beruházással újabb hat regi­onális egyetemi tudásközpont létesülhet az országban - ismertették tegnap a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal döntését. A Pázmány Péter-programra egyetemek és vállalkozások konzorciumai pályázhattak: a 15, összesen majdnem 25 milliárd forint összértékű támogatást igénylő pályázatból hatot választott ki a külföldi és hazai szak­emberekből álló irányító testület. A hatmil­liárdból két pályázó kapta a legnagyobb, egyenként 1,2 milliárd forintnyi összeget: az egyik a Szegedi Tudományegyetem, a másik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtu­dományi Egyetem konzorciuma. A szegedi konzorcium pályázatának té­mavezetője Szabó Gábor, az SZTE rektora volt. Mivel külföldön tartózkodik, szerdára ígért bővebb tájékoztatást, telefonon tegnap annyit mondott, hogy az újabb tudásköz­pont a régióban élők életminőségének javu­lását szolgálja majd, hiszen öt programja új, környezetbarát eljárások és intelligens esz­közök fejlesztését célozza. A környezettu­dományban, a nanotechnológiában, az in­formatikában, az energetikában és az egész­ségügyben elért kutatási eredményeket kí­vánják hasznosítani a konzorcium gazdasá­gi szereplőivel együtt. Az SZTE konzorciuma a tavalyi, ugyan­csak regionális tudásközpontok létesítését célzó, országosan összesen 9 milliárdos beru­házásból is kiemelkedően nagy összeget, 1,7 milliárdot nyert el: különböző egyetemi rész­legek, kutatócsoportok és gazdasági szerep­lök részvételével regionális neurobiológiai tudásközpont létesült. Ott túl a rácson BÁTYI ZOLTÁN Igen -ott túl a rácson valóban egy más világ van. Szigorú rezsim ­miként az őrök fogalmaznak. A kerítést koronázó szögesdrót ár­nyéka rávetül minden álomra - ahogy egy rabtól hallottam, még sok évvel ezelőtt. A szűk cellákban pedig éppen a reménynek jut a legkevesebb hely. A reménynek, miszerint elzárva is lehet, ha nem is teljes, de emberi életet élni. A reménynek: a szabadulás után olyan világ fogadja az egykori elítéltet, amelyben mindig akad egy-két ember, aki segítő kezet nyújt az újrakezdéshez. Éppen ezért erősítik ezt a hitet az egyházak a nem egyszer évti­zednél is hosszabb fogságra ítéltekben Szeged híres börtönében, a Csillagban. Nem csupán szívet, lelket melengető rendezvények sorát szervezik a marcona, de hat-nyolc év rácsos múlttal a hátuk mögött oly könnyen könnyet ejtő nehéz fiúknak, hanem a papok, a lelkészek segítenek abban is, ne szakadjon el minden szál azok közül, ami a szabad világhoz köti a fogva tartottakat. Karácsony­kor ajándékozási akciók kezdeményezői, lebonyolítói az egyhá­zak. Számos fogva tartott levelező partnerre, gondját meghallgató társra lelt az egyház segítségével, míg másoknak a rendszeres lel­ki gyakorlat az, ami elviselhetővé teszi a börtönéveket. Az egyház pedig szolgál, a szabadulás utáni szebb, tartalma­sabb élet lehetőségéről beszélnek papjai, elmondják: a bűnbánat mekkora erőt adhat az újrakezdéshez. Jómagam, mint a börtön­élet régi ismerője (első riportomat több mint húsz esztendeje ír­tam a Mars téri Csillagról) pontosan tudom, dehogy is lesz meg­tért bárányka mindig az ordasként viselkedöből. Ám az egyházak ezt átlátván is megvívják harcukat a lelkekért. De vajon mi - akik a piactéren majszolva lángosunkat csak fejünket csóváljuk a Csil­lagot látván - vajon elgondolkodunk-e azon egy-egy börtönben rendezett egyházi ünnep kapcsán, hogy nemcsak a megbánás, hanem a megbocsátás is - mekkora erény? Vagy átvillan-e raj­tunk: akik most a Csillag folyosóin ballagnak a kereszt mögött, pár év múlva újra közöttünk élnek majd ? Munkahely, lakás, ba­rátok, lehetőségek hiányában újra a bűn segítségével próbálnak talpon maradni ? Netán megtanulják, mert megtanulhatják, ho­gyan éljenek meg a fizetésből hó végéig • Nekünk, szabadoknak sem mindegy, milyen úthoz segítjük a szabadulókat. Békéjük ugyanis a mi békénket erősíti, gondjuk a mi gondunk is. Dóc és Sándorfalva környékén bujkál Rablót keres a rendőrség A rendőrség adatai szerint négy férfi - köz­tük a képen szereplő Csurár István - még július 11-én behatolt egy deszki házba, megverték a háziakat, majd elmenekültek. A nyomozók gyanúja alapján a bűncselek­ményt három társával Csurár István követ­te el. A fiatalember valószínűleg Dóc és ^Sándorfalva környékén bujkál. A Szegedi Rendőrkapitányság várja azok jelentkezését, akik információval rendelkeznek Csurár István jelenlegi tartózkodási helyéről, hívják a rendőrség 107-es, vagy 112-es segélyhívószámait, vagy jelentkezzenek személyesen a ka­pitányságon! A kamara egyezteti 22 szervezet programjait A régió 1500 milliárdot remél Összehangolatlanul készítik elő fejlesztési terveiket a kü­lönböző szervezetek. A Csong­rád Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál úgy döntöttek: egységesítik ezeket az elképze­léseket. Tegnap egy asztalhoz ültették az érintetteket. MUNKATÁRSUNKTÓL A dél-alföldi régió 1500 milliárd forintot remél a II. Nemzeti fej­lesztési tervtől; a három megye terveiben a gazdaságfejlesztés kapott prioritást - mondta a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács projektmenedzsere. Kó­nya Mónika a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK) tegnapi konferenciá­ján hangsúlyozta: legalább eny­nyire fontos a humánerőforrás, az életminőség fejlesztése, és az elérhetőség, azaz az infrastruk­turális fejlesztés. A szellemi al­kotások gazdasági hasznosítása, az eredmények jogi védelme, a kutatók és á gazdasági partnerek közötti kapcsolat kiépítése to­vábbra is a középpontban van. Konkrét tervek azonban még nem alakultak ki. A CSMKIK tegnap minikonfe­renciát rendezett a területfejlesz­tésről. A cél az, hogy a második Nemzeti fejlesztési terv (NFTII.) keretében elérhető uniós forrá­sokra célzottan, hatékonyan pá­lyázzon a régió. Szeri István, a CSMKIK elnöke szerint a külön­böző szervezetek fejlesztési prog­ramjai nem fedik egymást, ezért a régió fejlesztési terveiről hu­szonkét szervezet képviselőivel egyeztetnek. A Csongrád megyei koncepci­ót összehangolják a Bács-Kis­kun és Békés megyeivel. A leg­főbb cél, hogy a Dél-Alföld mi­nél nagyobb arányban részesül­jön a II. Nemzeti fejlesztési terv 2007 és 2013 között elérhető forrásaiból. Jelen pillanatig azonban a régió egyetlen nagy projektje sem került be az NFT II.-be - hangzott el. Szeri István a fontos infrastrukturális fej­lesztések közt említette a gyors­forgalmi utak építését, a forgal­mas főutak négysávosítását, a vasúthálózat bővítését és a Ti­sza hajózhatóvá tételét. Emel­lett a kutatás-fejlesztési, logisz­tikai programok segíthetik a ré­gió gazdaságának fejlődését. Kiss László felszámolási eljá­rást kezdeményezett a Virág cukrászdát üzemeltető cég el­len, mert az nem fizette ki ne­ki a bíróság által megítélt több százezer forintot. A szegedi vállalkozó szerint a felszámo­lóbiztos be is zárathatja a pati­nás cukrászdát. György Attila tulajdonos azt hangsúlyozta: ennyiért nem kockáztatja a cé­gét - ha kell, fizet. Gyulay Endrét arany emlékplakettel tüntették ki Körmenet a Csillagban A Szegedi Rendőrkapitányság csoportos rablás miatt folytat eljárást a szegedi Csurár István (képünkön) és három társa ellen. A Virág 2003. januári megnyi­tása után több, az épület átala­kítási-felújítási munkálataiban részt vevő vállalkozás perelte be a cukrászdát működtető céget. Áprilisban hírt adtunk arról, hogy a nyílászárók gyártásával és beépítésével foglalkozó Céd­rusbau Bt. jogerősen is pert nyert a Virág Cukrászda Kft. el­len, amelyet 666 ezer forint és járulékai megfizetésére kötele­zett a bíróság. Kiss László cégve­zető akkor úgy nyilatkozott: ha a határidő leteltével sem fizet a cukrászda, felszámolást kér a Virág ellen. A cukrászda nem fi­zetett, Kiss pedig felszámolási eljárást kezdeményezett a Fővá­rosi Bíróságnál a Virág Cukrász­da Kft. ellen. - Többször tár­gyaltam György Attila tulajdo­nossal és Hadfi fános jogi képvi­selővel, mindhiába, nem jutot­tam hozzá a pénzemhez. Pró­báltam inkasszálni, sikertele­nül, mert a cég bankszámláján nem volt pénz. A Virág ma már több mint egymillióval tartozik nekem. Nincs más lehetőségem arra, hogy megkapjam a pénzt. A bíróság jelezte, hamarosan kijelölik a felszámolót, aki - ha nem bírja rá a cukrászdát, hogy fizessen - bezárhatja a Virágot és zárolhatja a cég számláját ­magyarázta Kiss László. A Cédrusbau tulajdonosa úgy tudja, hogy a Virág a Bauring Kft.-nek harmincmillió, a Délfa A folyamatban levő peres ügyek ellenére a cukrászda működése láthatóan zavartalan Fotó: Schmidt Andrea Kft.-nek pedig hatmillió forint­tal tartozik. A Bauring ügyében szeptember közepén várható bí­rósági ítélet. A Délfa első fokon pert nyert a cukrászda ellen. - Kiss László nem csupán en­gem, hanem a munkatársaimat is állandóan zaklatja, telefonál­gat, faxokat és leveleket kül­dözget, hogy mikor fizetünk ­mondta György Attila, a Virág Cukrászda Kft. tulajdonosa. ­A Cédrusbau ügyében - a jogá­szokkal konzultálva - felülvizs­gálati kérelmet nyújtottunk be a Legfelsőbb Bírósághoz, mert szerintünk a vállalkozás inkor­rekt módon járt el velünk szemben. Bár a kérelem nem halasztó hatályú, pozitív elbírá­lás esetén elképzelhetőnek tar­tom, hogy nem fizetjük ki a pénzt. Még nem érkezett válasz a bíróságtól. Erre mondtam áp­rilisban, hogy határidőn belül kifizetjük a 666 ezer forintot ­magyarázta György Attila. A tulajdonos szerint Kiss László az újságon keresztül revolvere­zi a közvéleményt. Elmondta: több, az épület átalakítási munkálatain dolgozó céggel volt, van ügyük, amelyek 95 százalékát már lezárták. - Kor­rekten lezárjuk majd a Délfa Kft.-vei is a vitás kérdéseket, mert velük már korábban is dolgoztunk - közölte György Attila. A tulajdonos kérdésre válaszolva elmondta: ő nem tárgyalt Kiss Lászlóval, csupán tájékoztatta arról, hogy Hadfi Jánossal vegye fel a kapcsola­tot. - Nem tudunk a felszámo­lásról. Eddig még nem kaptunk semmiféle papírt a bíróságtól, hogy meg akarják szüntetni a céget, be akarják zárni a cuk­rászdát. Ha jár a hatszázezer vagy akár a hatmillió, kifizet­ném, ennyiért ugyanis nem kockáztatnám a céget - hang­súlyozta a tulajdonos. sz. c. sz. A Csillag börtönben tartott havi keresztúti ájtatosság után, a fogva tartottak lelki gon­dozását végző börtönpasztorációs szolgálat elismeréseként kitüntették Gyulay Endre megyés püspököt. MUNKATÁRSUNKTÓL Az elítéltek lelki gondozását segítő börtön­pasztorációs tevékenységéért a Csillag bör­tönben kitüntették Gyulay Endre megyés püspököt. A főpásztornak a fegyházban tar­tott pénteki körmenet után, Csóti András büntetésvégrehajtási dandártábornok, orszá­gos parancsnokhelyettes adta át a Büntetés­végrehajtási Szolgálati Emlékplakett arany fokozatát. Az országban elsőként Szegeden elkezdett börtönpasztoráció fontosságáról Stein Zol­tán, a fegyház parancsnokhelyettese lapunk­nak elmondta: a szabadságuktól megfosztot­tak egy részének a börtönélet nehézségei előli menekülést, másoknak a hit kínálta vigaszt jelenti az egyház által nyújtott lelki törődés. A szolgálat megszervezésében élenjáró mun­kát végzett Majzik Mátyás diakónus, a Csil­lag börtönlelkésze, aki maga is harminc évig dolgozott a büntetés-végrehajtásban. A Mé­cses Magyar Börtönpasztorációs Szolgálat el­nöke betegsége miatt nem vehetett részt az ünnepségen. A Csillagban fogva tartott, tizenegy vallási felekezethez tartozó, mintegy kilencszáz el­ítélt közül közel negyvenen rendszeresen részt vesznek a római katolikus Szent Jobb Lator kápolnában tartott istentiszteleteken. Innen indul minden hónap utolsó péntekjén a körmenet, amelynek résztvevői végigjárják a stációkat, Jézus keresztúti szenvedéseinek állomásait. Az elítéltek pénteken délután végigvonul­tak a börtön folyosóin,s imádkoztak a stáci­ók előtt. Stein Zoltán parancsnokhelyettes szerint azok az elítéltek, akiket lelkük mé­lyén megérint a kereszténység lényege, való­ban jobb emberré válnak. Minden hónap utolsó péntekjén körmenetre indulnak a katolikus rabok Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Oldalképek
Tartalom