Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-03 / 180. szám

8 "MEGYEI TŰKOR" SZERDA, 2005. AUGUSZTUS 3. Egy kilométeren belül három évszázadnyi különbség A tanya örökségünk és álmunk is lehet Rcncsik Sándor ma is úgy él, mint a nagyszülei és a szülei Fotó: Frank Yvette Pappné Dohány Zsuzsannáék turistákat várnak tanyaházukba Fotó: Frank Yvette Az alacsony mennyezetű, döngölt falú, évszázados tanyában a kényelmet a petróleumlámpa jelenti - az újonnan épített kúria összkomfortja egy nagycsaládot és a turistákat is szolgálja. Három évszázadnyi különbség egy kilométeren belül, Mórahalom határában. A világon egyedülálló településforma a magyar tanya, de jövője a napi politikától függ. - Úgy élek, mint a nagyszüleim és a szüleim. Ásotthalom környékén nevelkedtem, ebbe a mórahalmi tanyába 1959-ben költöztünk. Az épület már akkor is több mint százéves volt, két kemencével, előttünk egy százholdas gazda lakta - tessékel beljebb az udvarra Bencsik Sándor. Vadid csahol és morog a három kutya. Rajtuk kívül hat macska, a gondozott kert és a közeli természetvédelmi terület, a Csodarét madarai, a rádió és a Délmagyarország jelenti a társaságot az egyedül élő férfinak, akit az unokahúga ápol, hetente egyszer látogat. - Az állami gazdaságba is innen jártam dolgozni huszonkét éven át. Akkoriban négyfős volt a család, de lakókat is tartottunk - idézi a legszebb éveket. - Villany nincs, de nem is igénylem. Az újságot délben, ebéd után olvasgatom, aztán megtalál a ház körüli munka. Megterem itt minden - a krumplitól a dinnyéig mutatja bizonyságul a ládákkal rakott kamrát. - Nagyon szép itt! Harapni lehet a levegőt, állandóan szól a madárdal... A tanya az életem. A sűrűn lakott Európában az érintetlen puszta sokmillió ember álmát testesíti meg. A világon egyedülálló településforma a több mint háromszáz éves múltra visszatekintő magyar tanyarendszer, mégis haldoklik - kongatja már sok éve a vészharangot Csatári Bálint geográfus. A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete igazgatója legutóbb a szegedi közművelődési nyári egyetemen ismételte: ha a tanya mint településforma megszűnik, elvadulhat a táj, elnéptelenedhet az Alföld egy része. A tanyák továbbéléséhez megfelelő infrastruktúra kell, vagyis az utak megléte és korszerűsítése, a villamosítás befejezése, a vízellátás megoldása, továbbá a tervezési és építési szabályozás szigorítása. Ehhez e különleges magyar településmodellt el kell fogadtatni az Európai Unióval is, az ugyanis nem ismeri a tanya fogalmát, így ilyen pénzforrásra csak kerülőkkel pályázhatnak a külterületeken élők. Fűszerpaprikáztunk, de mire 1994-ben Szeged-Alsóvárosról a mórahalmi tanyánkba költöztünk, befuccsolt ez a pénzkereseti forrás. Akkor találuun ki, hogy a tetőteret beépítve szálláshelyeket alakítsunk ki. Ehhez a Széchenyiterves pályázatunkkal támogatást is kaptunk - sorolja tanyai életük fordulatait Pappné Dohány Zsuzsanna. A nagycsalád nem tudatosan, hanem kicsit kényszerűségből tette élővé a szakemberek fogalommeghatározását, amely szerint a lakó- és munkahely térbeli együttese a tanya. - A földet a férjem a nagyszüleitől örökölte. Gyermekkori emlékei és a család igényei alapján tervezte meg a tanyaházunkat. A földszint a miénk - mutat körbe a tágas nappaliban, a korszerű háztartási gépekkel felszerelt tágas konyhában a négygyermekes családanya -, a tetőtér a vendégeké és a mi családi munkahelyünk. A tájba illő épület, a saját tavunk eleinte vonzotta a turistákat, de az idei vendégforgalommal nem vagyok elégedett. Ezért a férjem és én a tanyán kívül is dolgozni járunk, bosszankodom is eleget, hogy az ingázás milyen sokba kerül, és mennyire döcögős-sáros a bekötőút, de a tanyaházat, az itteni csendet és nyugalmat nem adnám semmiért. Itt szeretnénk elindítani az unokákat is, hogy közel legyenek a természethez. ÚJSZÁSZI ILONA FOGYATKOZVA H Az ötvenes évek fordulóján Magyarországon még több mint egymillió ember élt tanyán, az akkori népesség tizede. Az arány az Alföldön a 25-30, a Dél-Alföldön az 50 százalékot is elérte. Napjainkban 200-220 ezer ember él tanyán. Csongrád megyében a tanyák száma 12 ezer körüli. Ezek közül minden harmadikat 1919 előtt építették, 144 lakatlan, 90 összkomfortos, több mint hatezer komfort nélküli. A több mint 433 ezer fős Csongrád megyében külterületen a 2001. évi népszámlálás adatai szerint több mint 33 ezren élnek. Karitatív célú sorsjegy-forgalmazás A SZERENCSEJÁTÉK RT. KÖSZÖNI AZ EGYÜTTMŰKÖDÉST A Szerencsejáték Részvénytársaság még 2003-ban kezdte meg egy olyan, kaparós sorsjegyet értékesítő, új országos hálózat szervezését, amelyben csak megváltozott munkaképességű emberek dolgozhatnak. A program célja, hogy a korábbi munkahelyüket önhibájukon kívül elveszítő, a munka világából baleset, illetve tartós betegség miatt kiszoruló, s ennek következtében lelki és egzisztenciális gondokkal küszködő embertársaink kiszámítható jövedelemhez és tartós, biztonságos munkahelyhez jussanak. A kezdeményezés rövid idő alatt átütő sikert aratott. A sorsjegyárusok szerte az országban dolgozhatnak, többnyire bevásárlóközpontokban, egészségügyi intézményekben, pályaudvarokon és egyéb más forgalmas helyeken találhatók meg. Székely Gábort, a Társaság vezérigazgatóját kérdeztük arról, hol tart most a projekt megvalósítása. - Jelenleg 720 megváltozott munkaképességű sorsjegyárus áll az SZRT-Service Kft. alkalmazásában. Voltak már többen is, de nagyságrendileg nincs jelentős változás, 700 és 800 fő között stabilizálódott a létszám. A sajátos helyzetifői fakadóan az átlagosnál talán valamivel nagyobb a fluktuáció. Elmennek azok, akik nem képesek a követelmények teljesítésére, így azután természetesen nem a számításuk szerint alakul a jövedelmük, mindig vannak azonban, akik a helyükre lépnek. A legfontosabb, hogy a hálózat magja, ha úgy tetszik: törzsgárdája adott, sokan a kezdetektől megmaradtak közöttünk. - Mennyi jövedelemhez jutnak a sorsjegyárusok? - Ez alapvetően forgalomtól függő, de talán jól illusztrálja a lehetőségeket, ha elárulom, hogy a leghatékonyabban dolgozó kolléga jövedelme 2005-ben elérte a havi 71 ezer forintot. - Változott-e az értékesítési pontok száma? - Igen, 2004 decemberéhez képest több mint hússzal nőtt az értékesítési helyszínek száma, amely most 425. Ezért teljesen reális, helyénvaló az a megfogalmazás, hogy a karitatív sorsjegyárusok gyakorlatilag az ország minden táján, elsősorban azért a városokban, megtalálhatók. - Melyek azok a partnerszervezetek, akik a helyszínek ingyenes, illetve rendkívül kedvezményes biztosításával a legtöbbet tették a program sikeréért? - Együttműködő partnereink megnevezése igen hosszú listát tenne ki. Ezért közülük most azokat emelem ki név szerint, amelyek legalább öt értékesítő helyszínt tartanak fel számunkra. E csoportba tartozik a Plus Élelmiszer Diszkont, a Gemenc Volán, a Csemege Match Kereskedelmi Rt., a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft., a Praktiker Építési- és Barkácspiacok Kft., a MÁV Rt., valamint a TEMPÓ ABC. A Szerencsejáték Rt. nevében ezúton köszönöm meg az említettek és név szerint meg nem nevezett valamennyi partnerünk önzetlen támogatását, abban a reményben, hogy kapcsolatunk a jövőben is harmonikus és gyümölcsöző lesz, elsősorban a megváltozott munkaképességű sorsjegyárusok érdekében. <x>