Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-25 / 198. szám
16 • KAPCSOLATOK* CSÜTÖRTÖK, 2005. AUGUSZTUS 25. A2 ÜGYVÉD VÁLASZOL Elsöbbségadás és a forgalmi rend változása Dr. Juhász György Tibor Bajtársi találkozó Csongrádon Tisztelt Ügyvéd Úr! Az elmúlt években Szegeden egyre több helyen alakítottak ki egyenrangií útkereszteződéseket. Régebben erre „forgalmi rend megváltozott " feliratú táblákkal külön felhívták a figyelmet. Ma már ilyet nem nagyon látok. Honnan tudhatom, hogy védett útvonalon haladok-e? Az nem várható el, hogy minden mellékutcánál lassítsak és megnézzem, jön-e jobbról valaki, vagy van-e kitéve neki elsőbbségadás kötelező tábla. Ezek a kereszteződések nagyrészt 30 km-es zónában vannak. Mi történik akkor, ha a jobbról érkező ezt jócskán túllépi és összeütköznek, ilyenkor csak a balról jövő a hibás ? Még egy közlekedési témájú kérdésem lenne. A Dugonics téren a villamos mindig határozottan áthajt a körforgalmon. Neki van elsőbbsége, vagy csak 6 az erósebb 1 Tisztelt Olvasó! A második kérdésére egyszerű és rövid választ adhatok. A körforgalomban haladó járműnek elsőbbséget kell adni a körforgalmat keresztező villamos részére. Sőt: egyenrangú útkereszteződésekben még a balról jövő villamosnak is elsőbbsége van. Az első kérdés összetettebb. Nagyon sok témát (közlekedésszervezés, vezetésbiztonság) érint. Én természetesen csak jogi szempontból próbálok tájékoztatást adni. Bár ezekből van kevesebb, mégis fő szabály szerint minden útkereszteződés egyenrangú, azaz bennük a jobbkézszabályt kell követni. Elsőbbségünk csak azokkal a jobbról érkező járművekkel szemben van, amelyeknek „elsőbbségadás kötelező" vagy „Állj! Elsőbbségadás kötelező", közismert néven stoptábla van kitéve, illetve ha szilárd útburkolaton haladunk, akkor a földútról érkezőkkel szemben. Mint minden szabály, ez alól is van kivétel, hiszen érkezési irányától függetlenül elsőbbséget élvez a megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használó gépjármű, továbbá minden ilyen gépjárművekkel kísért (közrefogott), zárt csoportban baladó megkülönböztető fényjelzést használó gépjármű. Büntetőjogi vagy szabálysértési szempontból fontos, hogy az elsőbbségadásra kötelezett jármú vezetője általában akkor is felelősséggel tartozik az elsőbbségadási szabályok megszegéséért, ha az elsőbbségre jogosult a megengedett sebességet túllépte. Az elsőbbségre jogosult, aki a megengedett sebességet túllépte, az elsőbbségadási kötelezettség megszegésével összefüggő közúti balesetért ugyancsak felelősséggel tartozhat, kivéve, ha a baleset a jármú megengedett sebessége mellett is bekövetkezett volna. Ez utóbbi esetben a gyorshajtót nem büntethetik meg, de ekkor is kötelezhetik a kár egy részének viselésére, hiszen a sebességhatár betartása mellett nyilvánvalóan kisebb kár keletkezett volna. Azt kell mondanom, ha ismeretlen környéken jár, és önnek nincs kitéve tájékoztató, például főútvonalat vagy alárendelt úttal történő kereszteződést jelző tábla, akkor bizony minden mellékutcánál meg kell győződni az elsőbbségi viszonyokról. Az elsőbbség persze csak jog, amiről le is lehet mondani. Sok újonnan egyenrangúvá tett kereszteződésben az ott lakók még mindig a régi, megszokott elsőbbségi helyzetet alkalmazzák, amit adott esetben a forgalom fő áramlása indokolhat is. Ez szép szokás, de akár egy kisebb koccanásnál is több százezer forintos meglepetést okozhat. A csongrádi Béri Balogh Ádám Honvéd Nyugdíjasklub a közelmúltban bajtársi találkozót tartott és katonai tiszteletadás mellett emlékhelyet avatott a volt laktanya területén a demokratikus hadsereg, valamint a laktanyában állomásozó 28. Műszaki Ezred jogelődje megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére. Az emlékezés helyszínén - a mintegy 300-an, jelenleg más alakulatoknál szolgálatot teljesítő aktív és időközben nyugállományba vonult egykori katona és közalkalmazott, valamint érdeklődő mellett - megjelent a térség országgyűlési képviselője Vincze László, valamint a városi önkormányzat képviselő- testületének több tagjai is. A helyiek mellett érkeztek résztvevők Szentesről, Orosházáról, Kiskunfélegyházáról, Szegedről, de néhányan még Nyíregyházáról és Budapestről is. A volt laktanyában Ágoston Imre nyugállományú alezredes, klubelnök bevezető szavait követően Darók József nyugállományú ezredes, az 1991-ben Szentesre átdiszlokált műszaki ezred utolsó parancsnoka elevenítette fel az alakulat és a jogelődök történetét. Beszédében kiemelte, hogy a II. világháború utáni nehéz helyzetben is kiválóan megálltak helyüket a műszaki alakulatok, amelyek tevékenyen vettek részt az ország hídjainak és vasútvonalainak újjáépítésében. Beszédét követően felavatta az emlékhelyet, melynek fő eleme az a kétoldalas faragott emléktábla, melyet Simmer Sándor fafaragó készített. A tábla emléket állít egyrészről az egykori műszaki ezrednek, másrészről pedig a nyugdíjasklub névadójának, Béri Balogh Ádámnak. Bedő Tamás, Csongrád polgármestere emlékszalagot kötött az alakulat egykori csapatzászlajára, majd a felavatott emlékhelynél áldást mondott Máté Sándor őrnagy, protestáns tábori lelkész. Ezek után a megemlékezők átvonultak a nyugdíjasklub helyiségébe, és megtekintették az elmúlt évben létrehozott emlékkiállítást. A visszaemlékezéseket, beszélgetéseket követően a megjelentek részt vettek a csongrádi kenyérünnepen és borfesztiválon, valamint a Honvéd Együttes vidám operettrészletekből álló műsorán. Hasonló bajtársi találkozót várhatóan öt év múlva rendeznek legközelebb Csongrádon. FEKETE IMRE, CSONGRÁD Az emlékhely: a kétoldalas faragott emléktáblát Simmer Sándor fafaragó készítette Tesco-tangó és a Sulinet-akció Az ember fogyasztói jószág. Ennek működő kapitalista társadalmakban örülni szoktak, sőt mindent megtesznek azért, hogy még inkább azzá tegyék. Például kiszolgálják az áruházban. Szóba állnak vele. Hogy Magyarország még mennyire nem tartozik az előbb említett társadalmakhoz, erről szól ez rövid történet. Az ember augusztus 21 -én átautózik Szentesről Vásárhelyre, hogy a postaládájába bedobott Tfcsco-katalógusban meghirdetett Sulinet-akció keretében vásároljon. Hogy apró építőkocka legyen az információs társadalom pazar épületében, hiszen folyton ezt szajkózzák neki. Holnap reggel 6-kor kezdődik az akció, mondja az eladó, akkor tessenek visszajönni. Az ember megnézi a katalógust, jogos a válasz, augusztus 22-én reggel 6 óra az akeió kezdési időpontja. Másnap délelőtt újra átautózik Vásárhelyre. Háromnegyed kilenckor megint kosarába teszi a számítógépes eszközt, és elindul a műszaki pult felé személyi igazolványával és adóazonosító jelével. Ott két eladóról pattan le, először egy piros inges fiúról, aki hetykén vágja arcába, nincs Sulinet-akció, nem érkeztek meg a minisztériumból a kódok. Milyen kódok? - bambul az ember értetlenül, de válasz nincs, hülyékkel itt nem állnak szóba. Na, majd hátha az almazöld inges leány. Az ember mutatja a katalógusban meghirdetett akciót, de az almazöld büszkén jelenti ki: ő nem látta még ezt a katalógust. Látszik rajta, fogalma sincs, miért csinálják kora reggel a fesztivált a túlmozgásos vevők. Elindul a Tesco-tangó. Információs pult. Lepattanás. A hölgy elfordul, telefonálni kezd, szinte lehány. Az ember már szégyelli magát, tényleg, mit szórakozik tízezer forint adójóváírásért. Vissza a műszaki pulthoz. Cirkuszolás. Nem segít ez sem. Aztán a zöldséges pultnál végre rálel Lászlóra, aki olyan főnöknek néz ki, mappa van a kezében és telefonál. Ő már kedves, és Imréhez irányít. Imre is kedves, intézkedni kezd, majd fél óra múlva kijelenti: nyugodjunk meg, a problémánk valós. Megnyugszunk. Végre elismerik, hogy nem elmebeteg hazudozók vagyunk, akik a multik rendjét kívánják felforgatni, nem antikapitalista zavarkeltők, nem hisztis anarchisták, hanem valós problémánk van. Valós problémánkra azonban Imre sem talál megoldást, igazunk van, de mi vagyunk az első vásárlók, megérthetjük, hogy még nem működik a rendszer. Akkor adjon egy papírt, hogy nem tudtuk a Sulinet-akciót igénybe venni. Könyörgünk, de Imre hajthatatlan. Ő nem ad papírt, se Sulinetet, se semmit, legyünk megértők, és várjunk, hátha rendbe jön a rendszer, megérkezik a kód, felépül az emberarcú kapitalizmus hazánkban. Két órája várunk, mondjuk. Imre sajnál minket. Mi is sajnáljuk magunkat, mert megunjuk, és tízezer forintot bukva Sulinet-akció nélkül vásároljuk meg a készüléket. Egy adójóváírásról szóló akción, gondolom, jó néhány adópénzből fizetést kapó állami alkalmazott dolgozik, hogy az valóban igénybe vehető legyen. Vagyis ez esetben nem dolgozik. Nem működteti a rendszert, nem küldi a kódokat, valamit nem csinál, konkrétan a munkáját, de a fizetését megkapja. Az a Tesco cég baja, hogy az alkalmazottai nincsenek tisztában az európai viselkedési normákkal. De az már a mi bajunk, hogy az adóforintokból fizetett állami, minisztériumi alkalmazott nem végzi a munkáját, ráadásul ezzel kárt okoz az adózónak. Aki őt fizeti. Magyarul: arra a kézre út, ami enni ad neki. Ez pedig nem szép dolog. CSERNA-SZABÓ ANDRÁS, SZENTES Olvasónk azt is kifogásolta, hogy az újság nem járt azonnal utána a problémának, amikor ő fölhívta az üzletből a szerkesztőségünket, emellett azt a választ is kapta, írja meg élményeit olvasói levélben. Lapunk vásárhelyi munkatársa azonban még aznap kereste Danks Emesét, a Tesco Global Rt. kommunikációs igazgatóját - a multicégnél csak ő nyilatkozhat -, és ő kedden reagált kérdéseinkre. Azt mondta: elnézést kér a kellemetlenségért. Valóban nem működött az Oktatási Minisztérium rendszere hétfőn, ezért nem lehetett regisztrálni a Sulinet vásárlóit. Hozzátette: azért a termékekhez bárki hozzájuthatott, s a vásárlásokat - ezt munkatársai a vevőkkel is közölték - kedden utólag a Sulinet nyilvántartásába vették, tehát aki visszament, az végül igénybe vehette az adókedvezményt is. Kedden erre a lehetőségre fölhívtuk olvasónk figyelmét. A SZERKESZTŐSÉG Emlékpont: többségi akarat Munkáspártiak és MSZP-sek fúbe-fába belekötve kézzel-lábbal tiltakoznak a vásárhelyi Emlékpont ellen. Tehetik. Most már végre demokrácia van, nem úgy, mint „régen". És törvényesség is van, nem úgy, mint „régen". Egy dologról azonban nem szólnak az elvtársak: törvényes-e, szabályos-e, jogos-e az, hogy ott, úgy és annyiért épüljön Emlékpont, ahogy az önkormányzati döntés azt megszavazta? Szerintem a vásárhelyi baloldalnak az önkormányzati választásokon kellett volna jobban igyekeznie. Ha elbukták a helyi választásokat, akkor most túrjenek egy kicsit, úgy, mint ahogy mi túrtünk negyven kemény éven át. Mi, akik a fegyveres párthadsereg „bátorítása" ellenére sem akartunk marxisták-leninisták lenni. Demokráciában a többség akaratát tisztelni kell! KÖVÉR KÁROLY, SZEGED Legyen súlya az adott szónak! Van hatékonyabb lobbi, mint a tüntetés címmel megjelent írásukat a tények pontosítása érdekében az alábbiakkal szeretném kiegészíteni: A 47-es főközlekedési út Szeged-Hódmezővásárhely közötti táv négysávúsítása több szakaszban készült. Az utolsó, 4,5 km-es szakasz egy befejezetlenül maradt beruházás, mint amikor a felépült házra nem teszik fel a cserepeket, csak egyik oldalon. így nem túl szerencsés összehasonlítani egy újonnan indítandó, - elkerülő út létesítését kezdeményező - beruházásért folytatható lobbi tevékenységgel, hiszen jelen esetben a 2001-2002-es költségvetést követő 2003. évi költségvetés nem tervezte be az útszakasz darabban maradt részének befejezéséhez szükséges összeget. Az országos közutak között „halálútként" elhíresült fő közlekedési út e rövid szakaszának érintett, 4,5 km-es része egy befejezetlen beruházás. Valamely okból - a két irányból indult útszélesítés középső, legveszélyesebb szakaszánál - egyszerűen leállították az építkezést és a még szükséges öszszeget azóta sem kísérelték meg beállítani a központi költségvetésbe. Miután a törvény lehetőséget biztosít a kisajátítási eljárás bírósági szakaszában közbenső ítélet meghozatalára, a kisajátítási eljárás esetleges lezáratlansága sem lehet akadálya a közérdek érvényesülésének. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata egyébként valamennyi - tulajdonát képező - földterületet ingyenesen adott át az útszélesítéshez minden külön lobbitevékenység nélkül, csupán észszerúségi okból, mint ahogyan minden lehető segítséget megadott az eljárást folytató kht. részére. Egy közmondás szerint mindenki önmagából indul ki. Bizonyára naivitásomnak tudható be, de nem értem, miért kell lobbitevékenységet folytatni egy nyilvánosan, a lakosságnak adott kormányfői ígéret megtartásáért. írásuk azt sugallja, nem lehet hinni az adott szóban ma Magyarországon. Szerintem ez nem így van. Az adott szónak súlya van, akár lobbiznak ellene vagy mellette, akár nem. DR. KORSÓS ÁGNES JEGYZŐ, HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Szabadtéri hanghatás és a néző Kedves szabadtéris hangmérnökök! Engedjék meg, hogy szóljak néhány szót a hangosítással kapcsolatban. Én ugyan nem értek a hangosításhoz, csak a hallgatáshoz. Nem vonom kétségbe a berendezések és a szakértelem világszínvonalát, de amit a közönség hallott, az színvonal alatti. Engem például nagyon zavart, hogy a színpad két szélén elhelyezett, háztömbnyi hangfalakból fölváltva dübörgött a hang, miközben a színész ellenkező irányból énekelt. Vagy csak imitálta az éneklést? Valamikor a 60-as, 70-es években az ultramodem nézőtér előtt, a régi, a csikorgó-nyikorgó fapadok idejében, a világszínvonalú berendezések előtt is volt hangosítás. Akkor a hétezres nézőtér bármelyik sarkából ugyanazt és ugyanonnan hallotta a néző. Az újságfényképen látható Matz Ádám természetesen azt nem hallhatta. Biztosan meg lehetne keresni az akkori hangosító személyzetet, amely használható tapasztalatokat tudna átadni. Az biztos, hogy a padok alatt kis hangszórók voltak elhelyezve, és ez adta azt a hanghatást, mintha a néző is a zenekarban ülne. Persze aki most van először szabadtérin, annak csodálatos, hiszen nem tudja, milyen volt régen. Lehet, hogy fölöttem múlt el az idő? GYŐRI LAJOS, SZEGED