Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-25 / 198. szám

12 •MEGYEI TŰKOR" CSÜTÖRTÖK, 2005. AUGUSZTUS 25. NEMZETKÖZI PROGRAM A függőcinege-program a kutatás nemzetköziségének iskolapéldája. A projektet a Nagy-Britanniában élő Székely Tamás indította el évekkel ezelőtt, Szentirmai Istvánnal együtt. Vezetője a Szegeden élő Mészáros Lídia, aki a jelenleg az Egyesült Államokban dolgozó Menyhárt Otíliával és a holland René van Dijk-kel együttesen dolgozik a programon. Mindhárman ifjú kutatók - PhD-hallgatók -, s a projektet gyakran mások is segítik közreműködésükkel. Vasalják a Szürkét Istenem, de rég volt! Első iskolai fogalmazásunk címe volt ez. Az iskolaudvar egyúttal kovácsműhely udvara is volt, a műveletet szinte naponta láthattuk. Szünetekben mi játszottunk azokkal a kis bakokkal, amelyekre föladta a lábát, hogy a lópedikűr zökkenők nélkül dolgozhasson. Egyet-egyet be kellett szolgáltatnunk arra az időre, de táthattuk a szánkat egészen addig, amíg a szünetnek vége nem lett. Könnyen írtunk róla. Amikor a szalagfűrésszel ismerkedtünk, a bognárhoz mentünk el. A háború napjai voltak azok, fatalpakat kanyarított a visító fűrész. Arról is írtunk fogalmazást. Pedagógiai tudatosságot érzek ki belőle most is. Tessék jól odafigyelni a világra! Elfogynak a lovak, fogynak a kovácsok, a fatalpak is inkább a fejekbe költöznek. Elképzelni azonban tudom, hogyan történne ma a Szürke megpatkolása. Ketten viszik szerencsétlen párát, és azonnal egymás szavába vágnak. Az egyik azt mondja, az első lábán kezdjék, a másik kapásból kontrázza. Áll, csak áll a bőrkötényes kovács, ebben 6 lenne a szakértő. Valahogy megegyeznek mégis, legyen első az első láb. De melyik! A jobb oldali, vagy a bal1 Óriási a kérdés, ki kell kérni a jogállami parlament döntését. Összekap az ottani patkó két szárnya az igazi patkó fölverése tárgyán. Megbízza az ügyrendi bizottságot, az kimondja, ide kétharmados többség kell. Először az egyik párt képviselői vonulnak ki, hogy határozatképesség ne legyen, aztán, megjuhászodván visszatérnek, de kedvet kap a manőverre a másik oldal is. Szinetár Miklós nem rendezte jobban az operai nagy vonulásokat. A parlamenti ciklus végére mégis megszületik a salamoni döntés: mind a kettő egyszerre patkoltassék. Baj van persze idelenn, mert a csikókorból éppen kinövő Szürkét az otthoni gazdaiskolában, magánúton, hosszas türelemmel csak arra tanították, hogyan kell föladnia az egyik lábát, és hogyan a másikat, ha amaz már földet ér. Ha a kecskét kellene patkolni, az ágaskodó jószág, de a Szürke leginkább lónak született. Mielőtt azonban előadná a kovács türelmi ötletét, fokozódik a nemzetközi helyzet. Hogyan rakják föl a patkót ? Ha a betyárvilágban valamely futóbetyár fordítva verette föl, ' hogy amikor jön, úgy lásson, mintha menne, a mostani betyár világban is meg kell ezt fontolni. Vissza az ügyrendi bizottság elé. Előtte azonban fontosabb téma fekszik, bár szőrmentében a patkolás gubancaival rokon: adhat-e ideiglenes megbízatást mandátuma lejárta utánra a közszolgálati főnök, vagy nem adhat ? Ebbe már bekapcsolódik a médiasereglet is, maga előtt görgetve bizonyos brókerügyek gubancait is. Ahol ilyen nemzeti összefogás van a nemzet nagy kérdései megtárgyalására, ott nagyot kurjant valaki a nép közt, és betelefonál. Azt mondja, ha a leköszönő államelnök se követhette az öcsászári és ökirályi örökösödési luxust, és nem nevezte ki ideiglenes utódját, és egyetlen távozó tanszékvezető se teheti meg az egyetemeken se, sót az iskolaigazgató se kavarhat bele, hallgasson a közszolgálati is. A Szürke meg csak áll az istállóban, vasalatlanul. Amikor végre megint mester elé kerül, azon veszi észre magát, hogy a négypárti, nemzeti, jogállami demokrácia jegyében mind a négy lábáról egyszerre akarják lekapni. Egyenkint a galuskát, uraim! Elnyeríti magát, és szépen, sorban, egyenkint fölrúgja mindegyiket. Két lábbal, egyszerre. A hátsókkal. Drága Tanító Bácsi, erre hányast kapnék ? H. D. A kereskedelem nem készük fel a rendeletre Elemek begyűjtése Hétfő óta hatályos az a rendelet, amelynek értelmében a gyártóknak és kereskedőknek kell gondoskodniuk a használt energiaforrások begyűjtéséről és hasznosításáról. Az első elemgyűjtők majd csak szeptember végén jelennek meg Budapesten és a megyeszékhelyek boltjaiban. A tanárképző főiskola és egy-két üzlet azonban már megelőzte korát. Az elromlott tévék, hűtők, porszívók után a jövőben az elemeket árusító üzletek kötelessége, hogy a „kimerült energiaforrásoktól" megszabadítsák a lakosságot. A begyűjtési kötelezettség azokra az elemet árusító kereskedőkre vonatkozik, akik leszerződnek a gyártókkal: a hálózatban a tervek szerint országosan körülbelül húszezer bolt vesz részt. A rendelet szerint a gyártóknak a forgalomba hozott szárazelemek és kis kapacitású akkumulátorok idén legalább 7, jövőre 10, 2007-ben pedig 13 százalékát kell majd visszagyűjteniük és ártalmatlanítaniuk. Jelenleg a megyében még csak néhány üzlet, önkormányzat és iskola gondoskodik arról, hogy ne a szeméttel együtt kerüljön a kukákba ez a veszélyes hulladék. A tudományegyetem (uhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kara biológia tanszékének folyosóján például külön elemgyűjtő szemetest helyeztek el - élen járva a környezettudatos magatartás elterjesztésében. Az elemeket árusító üzletek közül a Fuji előzte meg korát, pontosabban a rendelet hatályba lépését: Tasnádi Lászlóné, a szegedi Kárász utcai bolt vezetője elmondta, bárki beviheti hozzájuk a lemerült elemeket, azokat öszszegyűjtik és a vegyszerekkel együtt viszik el az üzletből. Ugyanerre a több üzlettel rendelFÉl KILÓ ELEM CSALADONKÉNT II A gyártóknak és importőröknek forgalmukkal arányos - kilogrammonként 560 forintnyi - biztosítékadási kötelezettséget ír elő a vonatkozó kormányrendelet. A környezetvédelmi felügyelőségek ennek az ősszegnek a terhére végeztethetik el a gyártók hulladékgazdálkodási feladatait, ha azok nem tesznek eleget a jogszabály előírásainak. Az adatok szerint egy négytagú család évente átlagosan fél kilogrammnyi elemet használ el, országosan így kétezer tonna veszélyes hulladék keletkezik. kező Ofotértnél nem találtunk példát. Felhívtunk elektronikai cikkeket árusító üzleteket, országos hálózatok áruházait is, de még egyik helyen sem állítottak ki elemgyűjtőket. Szabóné Tanács Edit, a szegedi, Szilléri sugárúti Euronics üzletvezető-helyettese elmondta: még nem kapták meg azt a körlevelet, amelyik a begyűjtésre utasítaná őket. A rendelet hatályba lépése után valamennyi gyártónak nyilvántartásba kell vetetnie magát az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségen. Ez a kötelezettség vonatkozik a tartozékként árusított, az ajándékba adott, valamint a készülékbe épített elem első hazai forgalmazóira is. F.K. A szovátai Kusztos Endrét már jól ismerik a Maros-parti fák Makóra jár megfiatalodni Függőcinege, a csapodár madárka A szülői gondoskodás génje A kortárs erdélyi képzőművészet egyik legnagyobb alakja, Kusztos Endre, mint minden évben, most is ellátogatott a makói művésztclepre. A Maros-part, és a telep szellemisége ezúttal is alkotásra késztette az idén 80 esztendős művészt: az eredmény látható a lőzscf Attila Múzczumban, a zárókiállításon. - Engem a makói művésztelep felfrissít, munkásságomban megfiatalít, erőt ad a továbblépéshez - vallja a művészközösség legidősebb tagja, a szovátai Kusztos Endre. Több mint egy évtizede jár rendszeresen a Maros-parti városba, de kapcsolata a telep vezetőivel, az itteni művészetbarátokkal a 70-es évek elejére nyúlik vissza. A Maros menti művésztelep vendégeként ismerkedett meg Makó és környéke szépségeivel a sóvidéki festő- és grafikusművész, ám az itteni élmények olyan hatással voltak rá, hogy a határon túli magyar képzőművészek táborának kezdetek óta állandó vendége. Drámai erejű, fekete-fehérben megkomponált képeit áthatja a saját sorsát, szülőföldjét, nemzetét, ért ezernyi csapás és fájdalom. Mindezek kimondására évtizedekkel ezelőtt egyszerű, ám egyetemes jelképet talált: a fát. Kicsavarodott, eltört, megtépázott, szénnel rajzolt fái gondolatot, érzést, olyan mondanivalót rejtenek, ami bárki számára megfejthető. Egyszer Benedek Marcell mondta neki, hogy az az igazán jó rajz, amit az iskolázatKusztos Endre a fával sok mindent el tud mondani Fotó: Szabó Imre lan, hétköznapi ember és a magas műveltségű is megért - hasonlatosan Petőfi Sándor költészetéhez. Kusztos Endrét ez a szándék, az ebből fakadó hit és szenvedély vezérli nap mint nap, amikor rajzolni kezd. A Maros-part árterének fáit különösen beszédesnek tartja. Azt mondja, az évek során barátságot kötött velük, a telep minden eddigi témájához talált köztük A MŰVÉSZETI AKADÉMIA TAGJA LETT A Makovecz Imre által vezetett Magyar Művészeti Akadémia amelynek célja, hogy a magyar kultúra értékőrző, mértékadó közösségévé váljon - idén tavasszal tagjai közé választotta a határon túli magyar képzőművészet három jeles alkotóját: Kusztos Endrét, a felvinci Sipos Lászlót és a korondi Páll Lajost. Mindhárman a makói művésztelep állandó alkotói. modellnek valót, amelyet aztán látomássá, szimbólummá változtatott képzelete. Az idei témát - Ember, táj, gondolat; Variációk József Attilára - mintha csak neki találták volna ki a művésztelep vezetői. Az időtől és áradásoktól meggyötört ártéri fák, csonkok szinte rokonságban állnak a költő rímekbe szedett szenvedéseivel. Idén is, korát meghazudtoló frissességgel járta a Maros-parti erdőket, hogy a költői képek, verssorok vagy a tragikus sors kifejezéséhez alkalmas fákat találjon. Egyik nap a munkába oly annyira belefeledkezett, hogy művésztársai már aggódni kezdtek miatta, nem tudták, merre jár. Antikor sötétedéskor előkerült lelkendezve nyugtatott meg mindenkit. „Kaptam egy fát!" mondta. Mert az erdélyi képzőművészet méltán híres nagy alakja ma is ajándéknak tartja, ha a gondolatait, érzéseit kifejező, természet alkotta képet megtalálja. VARGA MÁRTA letve mennyire meghatározott. A cinegéket befogják, egyedi jelkombinációval látják el, így hosszú távon szemmel tarthatják őket - itt tart jelenleg a program. A befogott cinegékből egyszersmind vért is' vesznek. A vérminta DNS-ét olyan szempontból vizsgálják a későbbiekben tovább, hogy tartalmaz-e olyan gént, ami „a szülői hatás génje" lehet. Ha tartalmaz, akkor minden példánynál tartalmaz, ám ez a gén példányonként változó mértékben, valamiben eltérést mutathat - s ez az eltérés szabályozza, hogy az adott példány „inkább hűséges", vagy „inkább csapodár". Lehet, nem is egy génről van szó amennyiben létezik -, hanem egész géncsoportról. - Ha mindez kiderül, onnantól kezdve a törzsfejlődéstanilag fejlettebb állatoknál, vagy akár az embernél is könnyen azonosítható lesz, milyen géntől, génektől függ: az egyed gondoskodik utódairól, vagy sem - mondja végül a kutató. A függőcinege-kutatás folytatódik. F.CS. A szülői hatás génjét keresik a kutatók a függőcinege - mint modellmadár - segítségével. E madárka különleges szaporodási stratégiával rendelkezik: egyikük csapodárabb, mint a másik. De azért fiókáikat vagy egyik, vagy másik általában fölneveli. A kutatások eredményeit az embernél is hasznosíthatják majd. - A függócinegepár egyike, vagy a hím, vagy a tojók még a fiókák kikelése előtt otthagyja a fészket, párjával és a tojásokkal együtt. Az utódok fölnevelését a másikra bízza - mondja Mészáros Lídia projektvezető. Az évek óta tartó függőcinege-kutatásoknak az SZTE Orvosi Biológiai Központja ad helyet; a madarak viselkedését a projekt résztvevői a Fehér-tavon tanulmányozzák. Hová áll tovább a fészkét-párját-tojásokat egyaránt otthagyó, csapodár madárka? Rögtön másik párt keres, és ha egészen csapodár, van rá esély: megismétlődik az előző eset. De az is lehet, hogy nem ismétlődik meg, és ekkor ő kelti ki a fiőkákat, ő gondoskodik róluk önállóvá válásukig - ez esetben a párja csapodár. Melyikük hagyja el a fészket, s melyikük gondoskodik az új generációról? Ez - a kutatók megfigyelései szerint - hosszas egyezkedés eredménye. A jelek szerint a cinegék kölcsönösen megpróbálják meggyőzni párjukat: neki - azaz a másiknak - kell ott maradniuk a fészekben, kikölteni a tojásokat, fölnevelni a kicsiket. Az ember úgy vélné, inkább a tojók vállalják e munkát, ám úgy tűnik, ez nem így van: ők is ugyanolyan könnyen otthagyják a fészekaljat, mint a hímek. Akár így történik, akár úgy - a fiőkákat minden esetben csak az egyik madár neveli föl. Kérdés, miért alakult ez így az Evolúció során, mit profitálnak e szaporodási stratégiából a függőcinegék? - Azt, hogy az egyes egyedeknek akár két-három fészekaljuk is lehet, több utód viheti tovább génállományukat válaszol Mészáros Lídia. Megfigyelték: akadt hím függőcinege, amely három tojóval is párosodott, tehát elvileg háromszor annyi fióka vitte tovább az ő génállományát, mintha megmaradt volna eredeti párja mellett. S hogy ez a szaporodási stratégia nemcsak az egyed, hanem a faj szempontjából is beválik, bizonyítja: a függőcinege terjeszkedik, a számára alkalmas élőhelyeket általában maradéktalanul kitölti. A kutatók most azt keresik, mitől függ: egy-egy példány inkább hűséges-e, vagy inkább csapodár, mennyire esetleges a hűség vagy csapodárság, ilA függőcinege a párjára bízza a fiókák fölnevelését Fotó: Miskolczi Róbert