Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-22 / 195. szám

8 • MEGYEI TÜKÖR« HÉTFŐ, 2005. AUGUSZTUS 22. meymutatjuk mindenkinek! VÁRJUK 06-30/30-30-443 irmis@delmagyar.hu J**®' Kérjük, írja meg nevét és lakhelyét! I Icgjnhhtikttl ini'ffjfh'ntcljiik! Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! Kedves Ohiiél 4 mejjelenéshei a bekütdS egyetértéién IMI a képen láBialo iieaiely (kiskoráakné! a lónényts képnitló) loiiéiaittlésa síükseges l)fl. MAGYARORSZÁG A DÉLMAGYARORSZAG és a DÉLVILÁG m DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobile Rt, 1 " WtMftúVAtJi Mobile- - ] ^artner ÉRETTSÉGIZETTEK, FIGYELEM! Szerezzenek jó elhelyezkedési lehetőségeket biztosító felsőfokú szakképesítést! A Kecskeméti Főiskola GAMF Kara és az ÁFEOSZ Szakközépiskola 2005 szeptemberében LOGISZTIKAI MŰSZAKI MENEDZSERASSZISZTENS négy féléves, államilag finanszírozott, akkreditált felsőfokú szakképzést indít nappali és esti tagozaton. Konzultációs napok az esti tagozaton: péntek délután és szombaton. A jelentkezés korhatárhoz nem kötött. A képzéssel kapcsolatban részletes tájékoztatást dr. Tóth Józset főiskolai docens (76/516-340, 20/354-42-24, e-mail: toth.jozsef@gamf.kefo.hu, KF GAMF Kar Gazdaságtudományi Intézet, 6000 Kecskemét, Izsáki út 10.) ad. VESZELYES, IPARI és HASZONHULLADÉK > Veszélyes hulladékok hasznosítása > Környezetvédelmi mérések • Környezetvédelmi bevallások átvétele, gyűjtése, szállítása, ártalmatlanítása HATQSAGIENGEDELLYEL Kérje ingyenes szaktanácsadásunkat! Design Kft. 6722 Szeged, Moszkvai krt. 8/a. Telefon: 62/542-345, 30/681-1484 Fax: 62/542-346 wwxv.mav.hu Szeged Napfém 6.45 Móra 9.45 Hírős 12.45 Dank» Pista 15.45 Maros 18.45 Budapest -Nyugati Napfény 6.35 Móra 9.35 Hírős 12.35 Dankó lista 15.35 Maros 18.35 délmagyarorszAo PRESZTÍZS DÍJ Eljött az idő! Ismét itt van Ön előtt a lehetőség! Keresse szeptembertől pályázati felhívásunkat! Gregus Máté unokáját, Imre bácsit a Székkutasért díjjal tüntették ki Fotó: Schmidt Andrea Fából készült kulacs díszíti a szckkutasi Gregus Imre családi házának falát. Az ereklyét nagyapjától, Gregus Mátétól örökölte. Persze a 83 éves unokának nem csak ez az egy emléke van nagyapjáról: a levelezést, a könyveket is megőrizte. Az egykori mintagazda leszármazottja a közelmúltban vehette át a Székkutasért díjat. „Nagyon közkedvelt ember a faluban" - árulta el Imre bácsiról az ünnepséget követően Vígh Viktor polgármester. Valóban barátságosan fogadott bennünket otthonában, annak ellenére, hogy nem jeleztük látogatásunkat. Csupán a fotóriporter kolléganőm munkája miatt berzenkedett is kicsit, mondván, miért kell olyan sok képet készíteni róla. Néhány perc elteltével viszont már belemerült a Gregus család, valamint saját történetének elbeszélésébe. Mindenekelőtt leszögezte, hogy ő: parasztember. A második világháborút követően a vásárhelyi gimnázium egyik tanára rábeszélte, hogy vegyen részt a paraszt fiatalok továbbképzésén. Fnnck köszönhetően juthatott ki Dániába közel félszáz társával együtt, tanulmányútra. Eredetileg kettőszázán utaztak volna, viszont akkoriban a helyzet már „fokozódott", s a párt megpróbálta megakadályozni a dániai utat, ám végül hiába erőlködtek, nem tudták meghiúsítani a látogatást - magyarázta Imre bácsi. Dániában egy nagygazdaságban dolgozott, ahol már akkor szövetkezésbe tömörülve gazdálkodtak. Nemzedékek óta így folyik kint a munka, nem vétlenül tartanak ott, ahol tartanak - jegyezte meg Imre bácsi, aki egy tejszövetkezetben is megfordult, ott a világhírű dán vaj készítésére specializálódtak. Eredetileg egy évig maradtak volna Dániában, ám a politika megint közbeszólt, s hamarabb haza kellett jönniük. Persze, akadtak olyan fiatalok, akik inkább kint maradtak, ám Gregus Imrének meg sem fordult a fejében ez a lehetőség. A föld szeretete haza hajtotta. Pedig nem sokáig élvezhette a gazdálkodás örömét. Az államosítással éppen csak egy kis háztájija maradt meg a kulákká minősített Gregus családnak. így aztán állami gazdaságokban lett vízvezeték-szerelő. A privatizáció után persze visszakapta a földjeit, az egykori családi birtok helyén viszont tsak kevéske jutott neki. Most a lányáékkal közösen gazdálkodik. Imre bácsi szívesen beszél nagyapjáról, aki - mint mondta nagyon egyenes jellemű ember volt. Sem hátrányát, sem pedig előnyét nem érezte annak, hogy ő egy elismert ember unokája. Igaz, családi házukban, ahol nagypapája is élt, számos híres személyiség megfordult. Gyerekként azonban nem igazán foglalkoztatták az illusztris vendégek, így csak később tudta meg, hogy az egykori látogatók között volt az író, Móricz Zsigmond is. GREGUS MÁTÉ, A MINTAGAZDA ok Gregus Máté 1861-ben született, apja kisbirtokán tanulta a földművelést. 1887-ben átvette a gazdaság irányítását, kölcsönök felvételével újabb földeket, gépeket vásárolt. Rövidesen azonban eladta birtokát, s Pósahaimon vett 40 hold földet, melynek homokos talaján belterjes gazdálkodást folytatott, s mintagazdaságot hozott létre. Eper-, alma-, körte-, valamint szilvafa volt gyümölcsösében, csemetekertje révén országos hírnévre tett szert. Gregus Máté haladó, modern gazda volt, aki 1935-ben részt vett a pusztán tartott íré-paraszt találkozó szervezésében. Meglátogatta Móricz Zsigmond, Tornyai János, Veres Péter, Darvas József. 1938-ban halt meg. UTAZZON AZ INTERCITY FEDÉLZETÉN BUDAPESTRE! Ajánljuk kényelmes és gyors InterCity vonatainkat, a menetidő Szeged-Budapest viszonylatban 2 óra 13 perc. A kedvező eljutási lehetőség érdekében az új Hírős IC járatunk naponta közlekedik augusztus 29-től. Az InterCity vonatok indulási ideje: Hétfőtől csütörtökig és szombaton 1. osztályú menetjegyéhez az InterCity-pótjegyet ajándékba adjuk. A VASÚTI MENETDÍJAT ÜDÜLÉSI CSEKKEL IS KIEGYENLÍTHETI! Kérjen részletes tájékoztatást a helyi tarifával hívható MÁVDIREKT: 06-40/49-49-49-es telefonszámon. Kellemes utazást kívánunk! Elérjük céljait. MÁV 50 %-os kedvezmény 6 főtől az ínyenc menüinkből válaszzott 24 órával előre megrendelt a vasárnapi ebéd árakból, Abigél Hotel 594-510, www.abigeIhotel.hu Gregus Imre szerint nagyapja nagyon egyenes ember volt Világlátott parasztember a kutasi vízvezeték-szerelő Vályogházakat épít a volt Délép-vezér Vályogházakat épít a Délép volt vezérigazgatója. Egy-egy épület akár harminc-negyven százalékkal is olcsóbban készülhet el vályogból, mint téglából. Csakhogy hiánycikk a vályog - már a romák sem foglalkoznak vályogvetéssel. - A dóci önkormányzat felkért, hogy építsek egy iskolát. Annyi pénzük nem volt, hogy téglából húzzuk fel az egyemeletes, nyolc tantermes épületet. Azt mondták, nekik megfelel a vályog is, amit a helybeli munkanélküliek állítottak elő, tehát munkát is biztosított az építkezés - ismerteti az iskolaépítés előzményeit a 77 éves Sipos Mihály, a Délép volt vezérigazgatója. Az egykori nagyvállalat építette a tarjáni és újszegedi panelvárosrészeket. - Éppen akkor kezdett terjedni a bioépítészet, amikor nyugdíjba mentem. Érdekelt a technika, így belevágtam. Terveztem, építettem házat fából, aztán jöttek a vályogépületek, köztük a dóci iskola, ezeknek generálkivitelezője voltam - mondja. Csakhogy a vályoggal gondok vannak - teszi hozzá. Igaz, hogy nyáron hűvös, télen meleg a belőle emelt ház, miközben falai szinte lélegeznek, igazi bioépület - ám a vályogház szó hallatán a legtöbben ma is a régi, földes padlójú, szigeteletlen parasztházakra gondolnak. S bár a mai, modern vályogház éppúgy beton alappal, beton vagy tégla lábazattal készül, szabályosan leszigetelve, mint bármely egyéb épület - kevés a megrendelő. Magához a vályoghoz - sárga agyag, törekkel keverve - sem egyszerű hozzájutni mondja Sipos Mihály. Olyan kivitelezőt kell fölkérni a munkára, aki ismeri a vályogbeszerzés titkait. Mi is nyomozni kezdtünk. Lévén a vályogvetés ősi cigány mesterség, megkerestük az ügyben Szirtesi Zoltánnét, a szegedi cigány kisebbségi önkormányzat (CKÖ) képviselőjét. Kiderült: ő maga is próbálta kezdeményezni a vályogvetés újjáélesztését tavaly, ám ez, résztvevők híján, nem járt sikerrel. - Nagyon kevesen csinálják - tájékoztat Rostás Mihály, a Térségi Cigány és Polgári Érdekvédelmi Egyesület, illetve a kisteleki CKÖ elnöke -, a vályogkitermelésre alkalmas területek az utóbbi években jórészt magánkézbe kerültek, s a tulajdonosok drágán mérik a földjükről elvihető agyagot. Ugyanakkor tudtuk meg - a kiskunfélegyházi Bárányi Zsolt akár Csongrád megyébe is elszállítja az általa öszszefogott brigádok által készített vályogtéglát. F.CS. SAJÁT KEZŰLEG Legjobb helyzetben az érezheti magát, aki saját, házépítésre szánt telkéről ki tudja termelni az agyagot. A hódmezővásárhelyi Halász Gábor saját udvarán, saját kezűleg létesített vályoggödörből termelte ki az agyagot, és építette föl családi házukat. Vakációzó gyermekei segítségével - s tengernyi szakirodalom elolvasása után. A dóci általános iskola épületét is vályogból építette Sipos Mihály Fotó: Schmidt Andrea MUNKATÁRSUNKTÓL Parasztembernek vallja magát, ám kényszerből sokáig vízvezeték-szerelőként dolgozott a 83 éves székkutasi Gregus Imre. Családi indíttatása sokat jelent számára: nagyapja, Gregus Máté házában többek között Móricz Zsigmond is megfordult. Gregus Imrét a közelmúltban tüntették ki a Székkutasért-díjjal.