Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-19 / 194. szám

PÉNTEK, 2005. AUGUSZTUS 19. •MEGYEI T Ú K 0 R • 7 Náray Erika a pálya széléről került vissza a csúcsra Szentesről indult Júlia Dadája Öt főszerepet játszik párhuzamosan a Budapesti Operettszínházban a szentesi dráma tagozatról indult Náray Erika, aki most a Dadát alakítja a Rómeó és Júlia Dóm téri előadásain. A színművészeti után a Zeneakadémia dzsessz tanszakát is elvégző színésznő hosszú útkeresés után az elmúlt években jutott fel a csúcsra. Húsz évvel ezelőtt Alföldi Róbert mellett osztálytársa, Náray (Nagy) Erika számított a szentesi dráma tagozatos gimnázium legígéretesebb tehetségének. Sokan azt jósolták, nagy drámai színésznő lesz belőle. Fel is vették a színművészetire, de a diploma után szinte eltűnt a pályáról. Sokk után dzsessz - Elegem lett mindenből, nem szerződtem le színházhoz. Az életem négy meghatározó éve volt az, amit a szentesi gimnáziumban töltöttem. Alföldi Robitól Hevesi Tamáson át Zsédáig a magyar színházi és zenei élet számtalan nagy egyénisége indult onnan. A csodálatos szentesi időszak után sokkhatást jelentett számomra a főiskola. Úgy éreztem, bement egy kíváncsi, lelkes, idealista lány, és kijött egy olyan, akinek semmi köze már a színészi pályához, utálja az egészet. Szerencsém volt, hogy a diploma után egy évvel összehozott a jó sorsom néhány zenészszel, akik rábeszéltek, hogy jelentkezzek a zeneművészeti főiskola dzsessz tanszakára. Miután zenei általános iskolába jártam, és nyolc évig csellóztam, rövid idő alatt sikerült felkészülnöm a felvételire. Akkoriban azt sem tudtam, hogy mi az a dzsessz, ezért bátran kezdtem énekelni. A pofátlanságom és a lelkesedésem vitt be a Zeneakadémiára, ahol négy éven át tanultam, közben pedig saját zenekarommal, a Golden Era of fazz-zel havi húsz-harminc koncertet adtam. Rengeteg dzsessz standardét tanultam, sokat kluboztunk - mesél a kanyargós indulásról a ' Dóm téren az előadásra készülve Náray Erika. Megszületett Kamilla Főként Lengyel Györgynek köszönheti, hogy visszakerült a színi pályára. Két musicalfőszerepet is kapott tőle: a Chicagóban és A három testőrben játszott Pécsett és Debrecenben. Utána kisebb szerepekre meghívták a József Attila Színházba, és dolgozott a szinkronban is. - Ezeket tanulás mellett is tudtam csinálni. Egy ideig a szinkronizálásból tartottam el magam, a kezdetektől fogva énekeltem az összes Walt Disney-film magyar változatában. Két éven át minden másnap este a Musical World című produkcióban léptem fel a Vigadóban, utána nyelvet tanultam New Yorkban, ahol rengeteg színházi előadást is megnéztem. Hazatérve férjhez mentem Bergendy István fiához, aki szintén zenész, basszusgitáron és bőgőn játszik. Hamarosan megszületett kislányunk, Kamilla. Amikor Kerényi Miklós Gábor lett a Budapesti Operettszínház igazgatója, társulatot szervezett, sok meghallgatást tartott, az egyikre én is elmentem. A Mozartban megkaptam Waldstatten bárónő szerepét, ami nagy találkozásnak bizonyult, óriási sikerem volt vele. A következő évadra már szerződést is kínáltak, mert a Rómeó és Júlia, a Helló! Igen?! és a Sweet Charity szereplőgárdájába is bekerültem. A Szépség és a Szörnyeteggel együtt már öt operettszínházi produkcióban játszom. Szeme tűzben ég - Az egyik kolléga azt mondta: amit az osztálytársaim tizenvalahány év alatt játszottak el, azt én most az utóbbi három évben bepótoltam. Keveseknek adatik meg, hogy a másodvonalból, szinte a pálya széléről visszatérve az egyik legnépszerűbb színház legjobb produkcióiban főszerepeket kapnak. Nagy bátorság volt a direktorunktól, hogy enynyire bízott bennem - véli a színésznő, aki esténként vastapsot kap a szabadtérin, amikor Júlia Dadájaként dzsesszes stílusban elénekli a Szeme tűzben ég kezdetű slágert. - Azt is mondhatnám, a hangom akadályozott meg abban,' hogy drámai színésznő legyek. De nem bántam meg. Ma nagyon népszerűek a zenés darabok, azokat a színészeket, akik jó hangi adottságokkal is rendelkeznek, beszippantják ezek a sikerprodukciók. A musicalekben is arra törekszem, hogy a játékomból kiderüljön: valaha prózai színésznőnek készültem. A Dada például ilyen szempontból is hálás szerep, az ember megcsillogtathatja benne a humorérzékét, karakterformáló tehetségét, azután pedig nagy drámai kiteljesedéssé is válhat az alakítása. HOLLÓSI ZSOLT Náray Erika a Dada jelmezében Fotó: Schmidt Andrea Regióra a filmekről A panelházak felújítási lehetőségeinek elemzése után a filmeknek szenteli mai műsoridejét az MTV szegedi stúdiójának Regióra című magazinja, amely 13 órakor jelentkezik az MTV-n. Az első magyar természetfim-fesztiválról - amelyet Pusztaszeren tartanak, mert ennek környéke volt a kedvenc működési területe a fesztivál névadójának, Csizmazia Györgynek - lesz beszélgetés, majd Hell István kísérleti filmjét mutatják be: mese és valóság viszonya - a hajléktalanok nézőpontjából. Az ünnepnapon töltik be harmadik életévüket Négy torta a babazsúron Tortát igen, lovat nem kapnak az ikrek Fotó: Karnok Csaba Szombaton ünneplik harmadik születésnapjukat a szegedi négyes ikrek. Lapunk ajándékcsomaggal lepte meg Ritát, Andrist, Botondot és Zolit, akik nagyon örültek a játékoknak. Holnap igazi babazsúrt rendez nekik családjuk: mindegyikük külön tortát kap. Augusztus huszadika a Berecz család életében három éve már nem elsősorban nemzeti ünnep, hanem négyes születésnap. A szegedi négyes ikrek hivatalos „babazsúrja" holnap lesz, lapunk már tegnap felköszöntötte a gyerekeket, akiknek egészséges fejlődéséért három éve az egész gyermekklinika izgult. A Móra utcai ház elé érve biztosak lehettünk: nem tévesztettük el a házszámot. Egy kisebb óvoda környékén sincs akkora zsivaj, mint ami az utcára kihallatszott. - Ez nem mind a mi gyerekünk, vendégeink is vannak - szabadkozott mosolyogva az édesanya, Bereezné Juracsek Marianna. Rita, Andris, Botond és Zoli önfeledten rohangáltak a szobájukban, ám amikor meglátták a nekik szánt ajándékcsomagokat, azonnal körénk csoportosultak. A szatyrokból hápogó plüsskacsák, macis tolltartók és strandlabdák kerültek elő. Hihetetlen, de a négy tökéletesen egyforma ajándékcsomagon is pillanatok alatt össze tudtak veszni a kicsik. Botond a labdának örült legjobban, azonnal dobálni is kezdte a szobában. Rita a kacsátölelgette, Andris pedig a macis tolltartót. - Mit kell bele tenni? - kérdezte. Mikor azt javasoltuk, színes ceruzáival töltse meg a kis tartórészt, egyből anyukájához rohant, hogy vegye elő a filctollakat. - Nem, mert tegnap is alig tudtuk a nyomait lesikálni az arcotoktól - jött a válasz. Egyedül Zolika volt, aki nem tudta eldönteni, melyik ajándéknak örül a legjobban. - A labdának - mondta. - Meg a kacsának. Meg a macinak - tette hozzá, miközben mindegyiket a kezében szorongatta. Miközben a kicsik - anyukájuk legnagyobb örömére - a négy kacsát egyszerre hápogtatták, arról próbáltuk kérdezni őket, mit kérnek majd a szüleiktől szombatra. - Én máktortát. És még csokis tortát is - mondta Zoli. - Én meg sok ajándékot és sok Túró Rudit kiabált Andris, Botond pedig csak bólogatott: ő is ugyanezt. Mindannyian külön tortát kapnak, hogy ne érezzék úgy: összevontan ünneplik őket. A lisztérzékeny ikrek számára a speciális édességet „harmadik nagymamájuk", Kati néni készíti majd. Minden kívánságuk azonban így sem teljesülhet. Andris például a vendéglista összeállításánál azt mondta: hívjanak meg egy fekete lovat is. Véleménye szerint ugyanis az állat jól érezné magát az udvaron. Ha ló nem is, rokonok mindenképpen jönnek majd, hogy felköszöntsék a Berecz gyerekeket, akik ősztől oviba mennek. Már nagyon készülnek a nagy napra, amikor büszkén csatlakozhatnak a Karolina-óvoda mini csoportosai közé. TÍMÁR KRISZTA Egy királyi főszakács étkei - Beatrix konyhájában a történelem az úr Serben pácolt malacnak húsa Eddigi életének felét a konyhában töltötte Németh Attila. A Kaposvárról a szegedi grillfesztiválra érkezett szakácsot folyamatos újdonságkeresése vezette el a történelmi korok konyhájáig. Érdekeset, izgalmasat, különlegeset alkotni - ez a cél vezérli. Serben pácolt malacnak húsa mustáros lében úsztatva házi szömörcsöggel. Nyílvesszővel lőtt szárnyasnak húsa zsenge fűszerekkel. Régi korok konyhájában járunk. Tehetjük, hiszen ezekben a napokban a szegedi ínyenceket kápráztatja el a Nagyszakácsiban minden évben megrendezett királyi főszakácsverseny egyik bajnoka, Németh Attila. A 30 esztendős kaposvári fiatalember életének felét a konyhában töltötte, s egyre inkább úgy látja: a mai vendéglátásban csak az alkothat maradandót, aki érdekeset, izgalmasat, különlegeset kínál a vendégeknek. így teremtette meg tehát Beatrix konyháját, ahol nemcsak a belbecs, hanem a külcsín is számít: az ételek körül kitömött fácán, vaddisznófej idézi régi korok nagy lakomáinak hangulatát. A reneszánsz kori receptúrák alapján készített étkek valóban királyiak, s a dolog pikantériáját az adja, hogy elkészítésükben bizony nincs semmi ördöngösség! A 21. századi háziasszonyok is gyorsan elkészíthetik a királyi udvarok ételeit, mivel eleink sem ettek mást, mint mi manapság, a különbség legfeljebb az ételek elkészítésének módjában rejlik. A serben pácolt malachús pélA korabeli receptúrák szerinti ételek elkészítése nem ördöngösség. Németh Attila királyi főszakács szerint az ördög a részletekben rejlik: az asztalt fácán, vaddisznófej díszíti Fotó: Gyenes Kálmán dául nem idegen a jelenlegi kor magyar konyhájától, talán csupán ritkábban választjuk a sört pácként. A házi szömörcsög sem a Marson termett csodaétel, hanem - tarhonya. Németh Attiláék konyhájában kaporral készítik. Első hallásra talán furcsa párosítás, de kóstolás után jelentjük: nagyon finom. - Konyhánkban a történelmi korokat idézzük, vendégeink a honfoglalás, a reneszánsz, a római kor és a 60-as évek ízeit ismerhetik meg - mondja a királyi főszakács. - A gasztrokalandozás, amelyet mi nyújtunk, megtöri a megszokást, ráadásul az adott kornak megfelelő ruhában szolgáljuk fel az étkeket. Németh Attilától azt is megtudtuk: vendégeik kedvéért a fiatalabb fűszereket is használják, így például csípős ételekhez a chilit. A mostani higiéniai szabályok miatt viszont nem készíthetik a sülteket a reneszánsz korhoz hű módon. Akkor ugyanis a húsokat friss agyágba tekerték, kemencében megsütötték, és amikor elkészült, egyszerűen eltörték a megkeményedett sárréteget. A régi korokhoz képest az étkezési szokások is változtak: ma már nem apródok szolgálják fel erőltetett menetben a fogásokat - lassabban, komótosabban eszünk, s egy-egy alkalommal kevesebb félét. Ráadásul manapság már nem aranyozzák az ételeket: a reneszánsz korban a csontokat, sülteket aranyporral díszítették, s a lakomák szervírozói akkor sem mondtak le az effajta esztétikumról, amikor kiderült: az aranypor bizony rosszullétet, gyomorgörcsöt okoz. NY. É.