Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-19 / 194. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. AUGUSZTUS 18. • AKTUÁLIS* 3 Telítődtek a megye földjei esővízzel, készenlétben állnak a legnagyobb szivattyútelepek: ha további forrásokat nem különítenek el a védekezésre, akár belvízkatasztrófa is lehet a nyárvégi esőzések következménye. A hét végén még a nap is kisüt, és a tűzijátékra eláll az eső, hétfőtől azonban újabb csapadék várható. Az időjárás tiszteli a nemzeti ünnepet: szombaton, ha nem is teljesen felhőtlen, de legalább csapadékmentes este várja majd azokat, akik a programokra, tűzijátékokra kíváncsiak - tudtuk meg az Országos Meteorológiai Szolgálattól. Hétfőtől azonban szomorúbb időre számíthatunk, újra eső áztatja majd a megyét. - Egyelőre még a tavalyi esőrekord sem dőlt meg, de mégis közel kétszer annyi csapadék hullott le augusztus első felében, mint amennyi a sokéves átlag - mondta Szudár Béla, a szolgálat munkatársa. - A csapadék eloszlása egyébként a megyében nagyon aránytalan, van olyan terület, ahová ebben a hónapban 10 milliméternyi eső esett, de Pitvaros környékén 139 milliméternyit mértek. Ilyenkor átlagosan egyébként 35-40 milliméternyit szoktak regisztrálni. A szolgálat munkatársa az évszázados NAPSÜTÉS LESZ Szegeden kisebb megszakításokkal szinte folyamatosan esett az eső csütörtökre virradóra, és tegnap a kora délutáni órákban is nagy zuhé volt. A meteorológiai szolgálat ügyeletese azt mondta, 13 milliméter csapadék hullott. A hét végére viszont nyárias időt jósolnak. Szombaton és vasárnap 26-27 fokig emelkedik a hőmérséklet, a napsütés is zavartalan lesz. A heves esőzések miatt a tűzoltókat egy helyre riasztották: Deszken egy Kossuth utcai lakóházból kellett kiszivattyúzni a vizet. eredmények tükrében úgy nyilatkozott: az utóbbi évek időjárási „furcsaságaihoz" hasonló játszódott le az 1930-as években, amikor több, egymást követő évben is különösen csapadékos, hűvös volt a nyár. A megye települései közül egyébként a legkevesebb esőt augusztusban eddig Szegeden mérték, a város külterületén 72 millimétert, míg a belvárosban 86 millimétert jegyeztek fel - öszszehasonlításképpen Szentesen ez idő alatt összesen 128 milliméternyi csapadék hullott. - Bizony, érezhető az utóbbi hetek esőzése a földeken is, hiszen a talaj Csongrád megyében szinte mindenütt telítődött nedvességgel, több szivattyút máris működtetni kell - közölte lapunkkal Balla Iván, a Tisza-Maros Szögi Vízgazdálkodási Társulat igazgatója. - Nagyon súlyos gondokat okozhatnak a további, kiváltképp az őszi esőzések, hiszen a tavaszi belvízvédekezésre a csatornafenntartók minden többletforrásukat elköltötték, és ennek ellenére is kimondható, hogy a vízelvezetők rendkívül rossz állapotban vannak. Ezért újabb helyi források biztosítása szükséges, hogy elkerülhető legyen az őszi belvízkatasztrófa. - Szerencsére még egyetlen bejelentés sem érkezett hozzánk belvízproblémákkal kapcsolatban, de három szivattyútelepet is készenlétbe helyeztünk - mondta Kemény László, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság ügyeletese. Méréseik alapján Apátfalva és Makó térségében 197 milliméternyi eső esett az utóbbi napokban, ezért a Maros mentén várható legkorábban a belvíz megjelenése. Öszszesen tizennyolc szivattyúházat állíthatnak üzembe veszély esetén. I. sz. Szent István ünnepe PANEK SÁNDOR „Elmentem a Szent Estén templomába J megtalálkoztam e bárom lányval..." - szól a régi csángóföldi vízvető imádság olyan szívet markolóan archaikus nyelven, amitől megtorpan a-modern ember gondolkodása, ahogyan megtorpanunk az utcazajban hirtelen beállt csendtől. Az imádságos ősiségben talán nyugtalanít is valami; talán az, hogy Szent István ünnepe, a legrégebbi magyar ünnep, amelyet még Szent László király vezetett be augusztus 20-ára, mert 1083-ban e napon szentelték megl. István relikviáit a fehérvári bazilikában, ez az ünnep ma már közkeletűen inkább tűzijátékokban és utcai programokban fejeződik ki. Átörökítődött-e hozzánk augusztus 20. évezredes szelleme? Amely az Árpád-koron végig fennmaradt; amelyről 1686-ban XI. Ince pápa elrendelte, hogy Buda vára visszafoglalásának évfordulóján évente emlékezzék meg az egész katolikus világ; amelyre Mária Terézia hazahozatta a török időkben eltűnt, majd Dubrovnikban előkerült Szent Jobbot•, amely 1860-ban, amikor a szabadságharc után ismét ünnepelni lehetett a napot, országszerte nemzeti tüntetést váltott ki; s amelyet Ferenc József 1891-ben munkaszüneti nappá, Rákosiék pedig az alkotmány napjává, és a népköztársaság napjává alakítottak. Hogyan örökítődhetett át, amikor mára már nemhogy egy csángó imádság, de egy Jókai-regény világa is élesen különbözik a rohanó, technika uralta életünktől?A történelem során újra és újra időszerűsített ünnep vajon ugyanúgy jelenti-e számunkra a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának jeles napját, ahogyan elődeinknek?Egyáltalán: értjük-e még elődeinket? Megvan-e a képességünk, hogy beleérezzünk: a századokkal ezelőtt a helyünkben élt emberek ugyanúgy honfitársaink voltak, mint a maiak, gondolataik éppúgy forogtak a magyarság életkérdései körül, mint a mieink? Csak a kor változott: szokások, technológiák, újító gondolatok vitték előre a kort, és takarták el előlünk egyben azt, hogy hozzánk hasonló emberek éltek akkor is. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a mi korunk problémái súlyosabbak, a mi időnk tudása megújítóbb, mint bármikor. Pedig itt vannak közöttünk, akik előttünk tisztelték Szent István ünnepét, itt vannak, eltemetve, de átadták nekünk hazaszeretetüket, tetteik hatása minket vitt előbbre, örökségük miránk szállt, s ha nem építjük ezt bele emlékezetünkbe, akkor magányosakleszünk, 15 milliónyian együtt. Nincs az a kommunikációs technika, az a piaci szemlélet, vagy az a fogyasztói életérzés, ami őket összekötné velünk. Egyedül az ünnep ébren tartott emlékezete képes erre. Szegedre tart az uszadék Valószínűleg ma, legkésőbb hol- ugyanis a folyó „kimászott" a hulnap éri el Szegedet a Kiskörén lámtérre, és magával sodorta az „elengedett" tiszai hordalék, ágakat és az elöregedett fákat. Előamely zömmel ágakból áll. reláthatóan vagy ma, vagy holnap éri el Szegedet az az 1500 négyzetMUNKATÁRSUNKTÓL méternyi uszadék, amely időközben szétterült és le is lassult a víAz Alikövizig gyorsabb utat prog- zen. Az uszadékot a kiskörei víznosztizált azzal a tiszai uszadékkal lépcső egy időre megfogta, összekapcsolatban, amelyet hétfőn en- gyűjtötte, hétfőn azonban elengedtek el a kiskörei vízlépcsőnél, gedték. A vízügyi igazgatóság az Dobi László, a vízügyi igazgatóság úszóműveknek, csónakházakigazgatója elmondta, a Tisza ter- nak jelezte, hogy gyakrabban támészetes hordaléka közeb't Szeged volítsák el a felakadó ágakat, s fifelé, vagyis nem szennyezésről van gyelmeztessék a motorcsónakoszó. A magasabb vízállás miatt sokat is a balesetveszélyre. Kínáló paprikából, krumpliból a Felvonulási téren Bográcsban főznek a pestieknek Több ezer gazda indul ma és holnap Budapestre, a Felvonulási térre a Magosz szervezésében, Csongrád megyéből eddig kétszázan jelezték, hogy útra kelnek. Bográcsokat visznek magukkal, hogy megvendégeljék a fővárosiakat, cserébe a tavaszi vendéglátásért. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) szervezésében a tavaszi, február közepétől március közepéig tartó gazdademonstráció helyszínén, a Felvonulási téren már ma megkezdődik az ökörsütés, 20-án pedig ökumenikus istentisztelet, gazdanagygyűlés lesz. Hét bogrács paprikást főzünk a polgároknak - mondta Kispál Ferenc, a Magosz Csongrád megyei elnöke. - Azokat a budapestieket szeretnénk megvendégelni, akik szállással, meleg étellel és itallal segítettek bennünket kora tavasszal, a hidegben, hóesésben - tette hozzá. A Csongrád megyei termelők a vidék termékeiből ételkóstolót rendeznek, hogy a pestiek lássák, milyen zöldség és gyümölcs terem idehaza, hogy meggyőzzék őket, ne az áruházláncok silány kínálatából válasszanak. Kétkilós kiszerelésben krumplit, hagymát, paprikát, sárgarépát osztanak majd a „vendégeknek". Négy traktor csak szimbólumként érkezik a térre, emlékeztetve a tavaszi demonstrációra - adta hírül a Magosz. A 20-i nagygyűlésen és az azt követő fórumon számba veszik a tavaszi demonstráció nyomán elért eredményeket. Ezzel kapcsolatban közölték: van, ami teljesült, van, ami részben, s van, ami egyáltalán nem. így például a gabonatárolók építéséhez ígért uniós forrást nem kapták meg a gazdák. Pedig az utóbbi évek tárolási gondjai bebizonyították, saját tárolóval kell rendelkezni. Továbbá a nagy vasúti pontoknál, kikötőknél az államnak kellene nagy intervenciós raktárakat építeni. Kispál Ferenc szerint az új agrárminiszter, Gráf József már tett pozitív, piacvédelmi intézkedéseket, de még nem elegendőt. F.K. Árokba csúszott egy kamion a 47-es főúton Kishomoknál Balesetveszélyes a kétsávos szakasz A tűzijátékok idején várhatóan nem esik az eső Ismét belvízre számítanak A sokéves esőátlag duplája esett le az utóbbi hetekben. A szegedi Bem utcában mindenütt állt a víz Fotó: Schmidt Andrea Újabb baleset történt a 47-es főút azon részén, ahol Vásárhely után nem sokkal a négy sáv kettőre szűkül. Mivel a sofőr elaludt a volánnál, és gyorsan is ment, kamionja az árokba csúszott Kishomoknál. Az algyői híd és Vásárhely között a kétsávos szakaszon csak az idén tizennégy balesethez riasztották a rendőröket. Szerencsére senki sem várakozott annál a 47-es főúti buszmegállónál, melyen áthajtott egy kamion, s az útszéli fák és bokrok között állt meg. A baleset tegnap kora reggel történt Kishomoknál. Január elsejétől mostanáig ezen a részen, vagyis ahol négyről két sávra szűkül a 47-es, az említettel együtt három baleset volt már. A főút kétsávos szakaszán összesen tizennégy, melyből egy súlyos, egy pedig könnyű sérüléssel végződött. Az elmúlt esztendők statisztikáit is figyelembe véve megállapítható, hogy a 47-es főútnak a Vásárhely és az algyői híd közötti szakaszán bekövetkezett balesetek túlnyomó többsége, mintegy 95 százaléka a kétsávos részen történik. Csak daru segítségével tudták ismét az útra húzni az árokba csúszott kamiont Fotó: Korom András Ezért a vásárhelyi rendőrök az említett szakasz ellenőrzését kiemelten kezelik. Sűrűn készülhet itt a figyelmetlen sofőr járműjéről „sztárfotó". A sebesség mérése mellett itt fokozottan figyelik más közlekedési szabályok - megfelelő előzés, követési távolság és elsőbbségek megadása - betartását is. - Nem akarok nagyképű lenni, de a 47-est úgy ismerem, mint a tenyeremet. Különféle műanyag eszközöket szállítok Debrecenből Szegedre már két évtizede. A több mint kétszáz kilométeres útnak ettől a részétől tartok a legjobban - árulta el Menyhért Ferenc. A középkorú szegedi férfi hozzátette: csak a mentőangyalának köszönheti, hogy megúszta baleset nélkül. Például a napokban egy motoros jobbról, a forgalomtól elzárt területen előzte meg teherautóját a négysávos végén. A vásárhelyi Gerendás PéterIDÉN SEM EPÜL Mivel a központi költségvetésben nincs rá keret, így idén sem kezdik el a 47-es főút Hódmezővásárhely és az algyői Tisza-híd közötti szakaszának szélesítését. A forgalmas főút négysávúsítása 2003-ban megszakadt, így a két város, Szeged és Vásárhely közt mintegy négy és fél kilométeres szakaszon maradt a két sáv. A becslések szerint a szélesítési munkálatok mai áron számolva - mintegy hárommilliárd forintba kerülnének. Egyelőre nem lehet tudni, mikor folytatják a beruházást. nének a közeli Öreg-Kishomokon van kertje. Az idős asszony kerékpárral jár ki ide városi házából. Hosszú percek telnek el, mire sikerül neki áttolni kétkerekűjét a főúton. - Van jogosítványom, de nem szeretek vezetni. A KRESZ-t jól ismerem, ezért tudom, mit jelentenek az útszéli táblák. Úgy érzem, a sofőrök többsége ezek jelentésével nincs tisztában, mert a sebességkorlátozó táblák mellett szinte elsüvítenek autóikkal - mondta. K.T.