Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-18 / 193. szám

6 • AKTUÁLIS« CSÜTÖRTÖK, 2005. AUGUSZTUS 18. A teljes választ acók között kisorsolunk 8 cb ebenként 4 napos bérletet/ kerülő mozifilmek közül hármai! Cím: Telefonszám: OTT LEHETSZ A sorsoláson való részvétel Beküldi i határidő: 2005 Cím: Délmagyarország Ki.idó A borítékra írd rá: SZIN-JÁTÉ Tűzijáték: este 9-kor Több olvasónk érdeklődött: mikor kezdődik augusztus 20-án a szegedi tűzijáték? Solymos László alpolgármester elmondta, összhangban az országos rendezvényekkel, szombaton este 9 órakor lövik fel a rakétákat az égre. léhát idén nem a szabadtéri játékok előadásának szünetében borul fénypompába az ég, a Rómeó és Júlia első felvonása ugyanis negyed 11 körül érvéget. a Opusztaszeri buszjáratok A Tisza Volán Rt. augusztus 20-án a Szent István-napi ünnepség alkalmából a menetrend szerint közlekedő járatok mellett további buszokat indít Ópusztaszerre. Csengeléről, a községháza elől 7 óra 30 perekor indul autóbusz, a járat 7 óra 55 perckor indul tovább Kistelekről, és 8 óra 10 perckor érkezik az ópusztaszeri emlékparkhoz. A szegedi autóbusz-állomás 7-es kocsiállásáról az alábbiak szerint indulnak buszok Sándorfalván át az emlékparkba: 7.00, 7.30, 8.00, 8.30, 9.00. A kisteleki vasútállomásról reggel 8.00, 9.00, és 10.00 órakor indulnak buszok az emlékparkba. Az ópusztaszeri emlékparktól Szegedre a járatok az alábbi időpontokban indulnak: 11.30, 12.30, 13.30, 14.00, 14.30, 15.00, 15.30, 16.30 és 17.30. Az emlékparktól Kistelekre az alábbi időpontokban közlekedik busz: 14.30, 15.30, 16.30, 17.30. Augusztus 20-án a Szegqd-Baks-Csanytelek-Tömörkény-Csongrád valamint a Szeged-Sándorfalva-Dóc-Ópusztaszer-Baks között közlekedő vonalakon a reggel 7 óra és a 18.25 között közlekedő menetrend szerinti járatok mindkét irányban betérnek az emlékparkhoz. Több mint ötven alkotást neveztek Pusztaszeren Csizmazia György emlékének szentelik a filmfesztivált Egy eltűnőiéiben lévő szakma öregjei találkoztak a napokban a csongrádi művésztelepen. A kovácsok szerint igenis megmenthető a szakmájuk, csak el kell érni, hogy minél több kíváncsi fiatal léphessen be a műhelyekbe, ahol az üllő hangja zene, az izzó vasat pedig tényleg csak addig szokás ütni, amíg meleg. A művésztelep vezetője, Dudás Sándor azt mondta, hogy Maszlag Péter ötlete volt a kovácstalálkozó, Pétertől - a fiatal, állás nélküli kovácstól - meg azt hallottam, hogy Sándor találta ki. Amikor szembesítettem őket, akkor derült ki, hogy amikor beszélgettek a kovácsmunkákról, akkor vetődött fel: mi lenne, ha a szakma öregjei találkozhatnának, egy kicsit kalapálnák a vasat, és fölidéznék az ősi mesterség virágkorát. Tavaly még eljött a nyolcvan fölötti Kolláth András bácsi, bár nem vette kezébe a kovácskalapácsot, de jó szóval tartotta nálánál ifjabb társait. Az ő szerepét most a hetvenhat éves Vikor Antal vette át. Megromlott a látása, de az emlékezete még kitűnő. - Amikor apám inasnak adott, akkor a mesternek fizetni kellett az ellátásomért. És amit mondtak, azt csinálni kellett: egészen más világ volt akkoriban. A fújtató mellől szólítottam el Almási Jánost (74), akit a csongrádi Klapka utcában keresnek föl megfogyatkozott kuncsaftjai. Egyedül él, a maga főztjét eszi, a fia parkettázó lett, Dorozsmán lakik. - Valamikor 20-22 kovács dolgozott Csongrádon, most meg ketten vagyunk! A szakmát 1947-ben kezdtem el tanulni, minden második utcában volt egy műhely, igaz, akkor még sok ló volt és kevés gumikerekes kocsi - emlékezett vissza azokra az időkre, amikor a mezőgazdaság még nem volt meg kovácsok nélkül. - Ma már az ekevasat se köll élözni, a régit eldobják, mert van új helyette. Közben elkészült a patkó, amit Tyúkász István csongrádi gazda lova várt, egy kicsit idegesen. Azt mondják, a hátsó lábával nagyot tud rúgni a ló, ha rosszul veri be a szöget a kovács. Mire János leszögezte: - Aid kovács akar lenni, s fél a lótól, az eleve elveszett ember... Hogy miért? Mert a ló azortnal észreveszi, hogy fél az ember, és az ügyetlen kovácsot könnyen megrúgja... Sok mestgye volt, hosszú lenne fölsorolni, mondta a fiatal - jelenleg munkanélküli - Maszlag Péter. Azt tapasztalja, valamennyi érdeklődés ma is van a szakma iránt, reméli, nem hal ki. Egyelőre nincs igazán kereslet az igényesen kovácsolt vasmunkák, például kapuk, kerítések, rácsok iránt. Akinek van pénze, az is az olcsóbbat, a gyárit veszi. Végül elmondta: - Többen rendeltek tőlem igényes munkát, elvitték, de nem fizették ki rendesen... Ezért is hagytam abba a vállalkozást. A művésztelep vezetője örül a látogatóknak, akik közül nemcsak a fiúk, a lányok is kérték: hadd kalapáljanak egy kicsit! S jött vasárnap egy osztrák, régebb óta Spanyolországban élő kovácsmester is. Mint megtudtuk, Friedrich Dramsteidl egyrészt tanulni szeretne, másrészt tanítani - ha igénylik. lövőre is szeretnék megrendezni a kovácsok találkozóját, s tervezik bővíteni a programot. A művésztelep vasból készült cégére is hirdeti majd, hogy itt nemcsak festők, szobrászok, grafikusok alkottak, hanem kovácsok is. BÁLINT GYULA GYÖRGY Országos természetfilm-fesztivált rendeznek a hét végén Pusztaszeren. A hagyományteremtő céllal induló seregszemle a maga nemében első az országban. Első alkalommal rendeznek önálló természetfilm-fesztivált Magyarországon, amelyen nemcsak hazai, hanem határon túli vajdasági és erdélyi - rendezők munkái is láthatók lesznek. A korán elhunyt szegedi természettudós, Csizmazia György nevével fémjelzett seregszemlét, melyet a Szeged Filmművészetéért Egyesület hozott tető alá, Pusztaszeren több helyszínen tartják, holnaptól vasárnapig: a Fűszercsarnokban, a polgármesteri hivatalban és az Arpád-emlékműnél. Mint az egyesület elnöke, Csabai Ferenc elmondta, a közel hatvan alkotás bemutatásának színhelyéül azért épp Pusztaszert választották, mivel a négy éve elhunyt neves szegedi ornitológus, Csizmazia György kutatásainak egyik fő terepe a község környéke volt. A hagyományteremtőnek szánt rendezvényen tematikus blokkokba rendezik a műveket, melyeket három szakember rendező-operatőr, természetfotós és a Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi őrszolgálatának vezetője - értékel majd. A filmesek - akiknek ötöde Csongrád megyei kötődésű - értékes tárgynyereményekhez juthatnak: ezzel segítik a szervezők az újabb természetfilmek forgatását. A díjakat Gombos András, a környezetvédelmi tárca politikai államtitkára adja át. - Sajnos éppen most közölték velem, hogy nincs lehetőség a filCsizmazia György neve összeforrt a természettel mek megvásárlására - mondta Sáfrány József filmrendező, a zsűri elnöke. Hozzátette: a természet- és dokumentumfilmek támogatásának annyira kicsi a büdzséje munkahelyén, a Magyar Televízióban, hogy csak ingyen tudnák bemutatni a zsűrizett legjobbakat. A szakember elmondta azt is, eléggé szégyenletes, hogy a gyakorlatilag magyarok által kitalált műfaj produkcióira szinte egyáltalán nincs pénz a magyar költségvetésben - eltekintve az ORTT és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium rendkívül szűkös pályázati forrásaitól. Sáfrány rámutatott, hogy a filmek bemutatása még a mozikban sem lehetséges, ugyanis a nagyrészt VHS-re forgatott alkotások technikailag nem alkalmasak erre, a digitalizálásra, illetve a filmre forgatásra pedig szintén nincs pénz. Mint hangsúlyozta, természetfilmet manapság már csak erősen elhivatott alkotók készítenek, ezért igazán örvendetes, hogy ilyen nagy számban érkeztek nevezések a filmfesztiválra. Hozzátette, jön egy-két kimagasló tehetség is, mint Szabados Tamás, Kormos Ildikó vagy Lakatos Iván, ő azonban nagyon kíváncsi a fiatal vidéki filmesek munkáira is, akik mindig meglepetést okoznak. TOMBÁCZ RÓBERT Kovácsműhely a művésztelepen Csongrádi lópatkolás: csak az ügyetlen kovácsot rúgja meg a ló! Fotó: Bálint Gyula György