Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-18 / 193. szám
CSÜTÖRTÖK, 2005. AUGUSZTUS 18. • HIRDETÉS" 5 A szentesieknek nem tetszik a baseballsapka Fotó: Schmidt Andrea Szürkéről feketére váltottak a szentesi tűzoltók, akiknek nem különösebben tetszik az amerikai típusú baseballsapka. Az uniformis többi része viszont szép hagyományokat, a háború előtti korszakot idézi. - Az új egyenruha viselését elrendelő belügyminisztériumi rendelet még nem jelent meg, de mi megelőztük - fogalmazott Kajtár István, a szentesi laktanya parancsnoka. A legénység már új ruhában olt, a szürkét feketére váltotta a csapat. A korábbi viselettel kapcsolatos probléma volt, hogy több gyártótól nem sikerült beszerezni hasonló árnyalatú szürkéket, így a szentesiek is „sokszínűen" vonultak riasztásra. A fekete ezzel szemben egyértelmű - a város tűzoltói azért is örülnek ennek a színnek, mert a háború előtti tűzoltó-egyenruhákat idézi. A szövet hatvanöt százalékban műszál, vagyis télen hideg, nyáron meleg, ezért nem túl kellemes, érdemes pamutholmit alávenni. Nem nagyon tetszik viszont a legénységnek a baseballsapka, finoman szólva komolytalannak tartják. A kisfiús viselet szerintük nem igazán illik a hivatáshoz. Vida-Szűcs Sándor törzszászlós és Kálmán Rajmund százados igyekszik minél kevesebbet hordani a sapkát. Bölcskei Molnár Zoltán és Balázs Csaba törzsőrmester társaival együtt mégis felveszi, ha már ez a szabály. A vagány baseballsapkán szerepel az önkormányzati tűzoltóság emblémája, s mint megtudtuk, ruházatukon a város címerét is hordhatják a fiúk - ha messzire mennek oltani, mindenki lássa: szentesiek. A következő öt évben kell megoldania a csapatnak, hogy az évi ruhapénzből spórolva gyűjtsön az úgynevezett társasági ruhára, melyet fogadásokon és ünnepségeken, vagyis nagyon ritkán kell majd viselni. B.G. A SZEGEDIEK SZERETIK Információink szerint a szegedi tűzoltók nem kifogásolják az új gyakorlóruhát. A lapunknak nevük elhallgatásával nyilatkozók elmondták, a műszálas alapanyagú öltözetet - amely különben antisztatikus - már egy éve hordják, de csak a laktanyán belüli foglalkozások alkalmával használják, s ha fáznának, megvédi őket a bélelt dzseki. A baseballsapkát elfogadták, látva, hogy a rendőrségtől kezdve szinte minden te-. rületen elterjedt. Ezer forintnál kezdődnek a bérleti díjak - négyzetméterenként Magánlakást nehéz irodának kiadni Tülipános hinta és vandáibiztos piramis Akárcsak édesapja, a kiskundorozsmai Törő Lilla is játszótéri eszközök tervezésével foglalkozik. Am amíg az iparművész apa inkább díszesen faragott fajátékokat készít, leánya a modern stílust ötvözi a hagyományos formákkal. Irodának alkalmas házból, lakásból túlkínálat van Szegeden. Aki lakásban kíván berendezkedni, az inkább megvásárolja, mintsem bérli az ingatlant, egyre többen pedig az irodaházakat választják. A rendszerváltás óta eltelt tizenöt év alatt egy tendencia teljes egészében megfordult a szegedi irodapiacon: a magánlakások iránt a kezdetekhez képest már elenyésző a kereslet. Bozsó Miklós ingatlanszakértő és vagyonértékelő, a Limit Kft. ügyvezető igazgatója szerint egy évig tartó kitartó keresgélés után nagy nehezen lehet csak bérlőt találni a belvárosi, nagy méretű önkormányzati lakásokra. Elmondta, a vállalkozók kiszámolták, egyszerűbb, ha megveszik az átlagosan 100 négyzetméteres lakás tulajdon- vagy bérleti jogát, mintsem havi 100-150 ezer forintért béreljék. Ha hitelt vesznek fel a vásárlásra, annak törlesztőrészlete nem éri el a lakásbérlet árát. Tapasztalatai szerint négyzetméterenként 1000-2000 forint közötti bérleti díjat lehet kérni a belvárosban, minden a helytől és a pluszszolgáltatásoktól függ. A Limit ügyvezető igazgatója hozzátette, a lakásokban általában ügyvédek, orvosok, könyvelők, közjegyzők, könyvvizsgálók rendezkednek be, míg az irodaházakat a cégek kedvelik. Ezekben a rendszerváltás óta irodaházakként működő épületekben - a Belvedere-ház, a Skála melletti „olajosház", a volt Agrober a MéGyakorló anyukaként a kiskundorozsmai Törő Lilla jól tudja, milyen játékok valók egy játszótérre. Kisfia, Ákos még csak másfél éves, de ügyes és erős gyerek lévén minden segítség nélkül mászik föl és siklik le azon a csúszdán, amelyet édesanyja és nagyapja együtt terveztek. A szabadtéri játszóeszköz-készítés mestersége a Törő családban „apáról leányra" száll. A nagypapa, a szekszárdi Törő György iparművész tizenöt éve készít fából faragott, szabadtéri játékokat. Játszóterek sokaságát rendezte be a tájegységre jellemző motívumokkal díszített hintákkal, mászókákkal, homokozókat szegélyező állatfigurákkal. Egy közülük a szegedi Hont Ferenc utca és Lomnici utca sarJÁTÉKLISTA Ujj Törő Lilla és Benke Tibor első saját tervezésű eszközeit a ferencszállási Csipet-Sziget játszótéren avatták. Csongrád megyében még Szegeden, a Boros József utcai óvodában, valamint a cikkben említett Hont Ferenc utcai játszótéren szórakozhatnak a gyerekek a házaspár készítette játékokkal. kán, a panelsor mögött megbújó játszótéren látható. A gumitéglával „alábélelt" hinta állványát tulipánfejek ékesítik - szomorú, hogy az egyiket már letörték. A virágminta a mászókán, csúszdán, de még a szemetes edényen is fölfedezhető. A játszótér középpontjában álló, oszlopos kötélpiramis a modern stílus képviselője: ezt már az iparművész leánya, Törő Lilla és férje, Benke Tibor tervezte. Amíg Ákos csúszdázik, majd a szomszéd házban lakó nagyobb gyerekeket bátran utánozva fölkapaszkodik a mászókán, édesanyja elmeséli, hogy a kötélpiramis acélsodrony szerkezete 2,5 tonna szakítószilárdságú. A többi játék: fészekhinta, ferde pókháló, kötélalagút, rugós állatok és körforgók - fölgyújthatatlanok. Persze megfelelő szerszámokkal a vandáibiztos játékokat is tönkre lehet tenni... A férj és feleség alkotta tervező és gyártó cég különlegessége, hogy - sokakkal ellentétben - ingyenes pályázatírással segítik az önkormányzatokat a játszótérépítésre való pénz megszerzésében. NY. P. Törő Lilla tizennyolc hónapos kisfia, Ákos is biztonsággal használja az édesanyja és nagyapja tervezte játékokat Fotó: Káinok Csaba Garázdák a Záportónál - hengerek égtek, padok törtek Másfél millió forint a kár A markoló tegnap cafatokban bányászta ki a gyűjtőhenger maradékát Fotó: Frank Yvette Folytatás az 1. oldalról - A Sólyom utca és a Záportó környékén rendszeresen járőröznek a tarjánvárosi rendőrőrs munkatársai - közölte Tuczakov Szilvána, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense. A rongálások visszaszorítása érdekében a rendőrség a lakosság támogatp közreműködését is kéri. Ha a környékbeliek észlelik, hogy valaki a köztulajdonban vagy más értékeiben kárt tesz, minél előbb telefonáljon a rendőrségre, hogy elfoghassák az elkövetőket. - A Sólyom utcai szelektív hulladékgyűjtő ismeretlen rongálói ellen feljelentést tettünk; a gyújtogatással megközelítőleg 600 ezer forint kárt okoztak tudtuk meg Bakacsi Zoltántól. A Környezetgazdálkodási Kht. szállítási és logisztikai részlegvezetőjének számításai alapján a Záporkertnél ennél is nagyobb, egymillió forintos rongálást okoztak a tettesek. A kht. tegnap eltávolította az összeroncsolódott hulladékhengert; a markoló többórás megfeszített munkával bányászta ki a maradványait. A mellette lévő, kevésbé szétégett kukát egyelőre a helyén hagyták, az még használható. lelenleg a cég a biztosítóval egyeztet, és néhány héten belül eltüntetik a rongálás nyomait. • Rongálásért egy év börtönbüntetés vagy közmunka, illetve pénzbírság járhat. Ha különösen nagy értékű rongálásról van szó, akkor a szabadságvesztés 5-től 10 évig is terjedhet. DOMBAI TÜNDE rey utcában, az Eszperantó utcai volt szakszervezeti székház egyre jobban felszerelik a helyiségeket, ma már alapkövetelmény például a klíma is. A szakértő szerint viszont nem éri meg újakat építeni, mivel annak ára a bérleti díjakból nem térül meg. A volt Csomiterv, ma Arany János utcai irodaház helyiségei már a rendszerváltáskor magántulajdonba kerültek, az ügyeket közös képviselő intézi, aki maga is irodával rendelkezik az épületben. Kapás Ferenc, a NOS Kft. ügyvezető igazgatója - az egyik tulajdonos A Skála melletti „olajosház" Fotó: Frank Yvette elmondta, csak a közös helyiségek maradtak eszmei közös tulajdonban. Elégedett a hellyel és a szolgáltatásokkal, az ügyfelek könynyen megtalálják őket, a parkolás sem okoz gondot: vendégeik részére napijegyeket tartanak készenlétben. Az Eszperantó utcai irodaháznak információink szerint költséges az üzemeltetése, a tulajdonos elmondta, hatalmasak az igények, amelyek viszont a kialkudott bérleti díjakban nem tükröződnek. Hasonlóképpen egy kézben volt a Gogol utcai Gogol Center irodaház, ám annak régi tulajdonosa, az Amerikai Ház Kft. már több évvel ezelőtt eladta a helyiségeket az akkori bérlőknek. Ma társasházként működik. FEKETE KLÁRA MTESZ-SZEKHÁZ MINT INNOVÁCIÓS KÖZPONT ^ Egyedülálló utat járt be az MTESZ-székház a Kígyó utcában. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek tulajdonában lévő épület hosszú ideig kereste funkcióját. Tavaly óta működik Innovációs központként egy sikeres Phare-pályázatnak köszönhetően. Valastyán Pál, az MTESZ Csongrád megyei elnöke elmondta, a bérlőket - például Civil Ház, DARFT tudatosan választották ki, velük közős pályázatokon vesznek részt. Az innovációs központban megforduló vállalkozók és cégek hitelezését a szintén itt berendezkedett Magyar Fejlesztési Bank segíti. Bor- és kenyérünnep Szakmai előadások előzték meg a borfesztivál nyitányát tegnap Csongrádon. A rendezvény ma délután 4 órakor kezdődik a Bor utcára keresztelt Dob utcában fölállított színpadon. A város szívéből, a Kossuth térről 5-kor karneváli hangulatú fölvonulás indul a fesztivál színhelyére. A fesztivált Frank József, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke és Bedő Tamás, a város polgármestere nyitja meg délután 6 órakor, fél 7-kor avatják fel a Szent Vince Borrend új tagjait, majd a Szeged Néptáncegyüttes, a helybeli fúvósok, színjátszók szórakoztatják a közönséget. Idén kilenc borházban kínálják a minőségi magyar nedűket, nemcsak a kereskedők, a borpincék, hanem a gazdák is. Új egyenruhában dolgoznak a szentesi tűzoltók is Itt a baseballsapka