Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-17 / 192. szám

6 •MEGYEI TŰKOR« SZERDA, 2005. AUGUSZTUS 17. Bálint Ádám a népszerűséget köszönheti a Megasztárnak A csikócsapat Rómeója Bár zártkörű előadáson, de főszerepet játszhatott a Dóm tér színpadán Bálint Ádám. A Megasztárból megismert fiatal énekes a tartalékos - úgynevezett csikócsapat Rómeója, aki akkor ugrana be, ha Dolhai Attila megbetegedne. Mint mondta: álmait látta megvalósulni a szegedi szabadtérin. Nem volt nyilvános, mégis majdnem telt ház előtt tartották a Rómeó és Júlia főpróbáját csütörtökön este. A színpadon azonban ezúttal olyanok játszottak, akiket a nézőtéren helyet foglalt rokonokon, szereplőkön, újságírókon, valamint az operettszínház meghívott vendégein kivül valószínűleg nem lát majd más a következű előadásokon. Ók voltak ugyanis az úgynevezett „csikócsapat", vagyis azok a fiatal tehetségek, akik akkor ugranak be, ha valamelyik szereplő megbetegszik. Az ifjú énekesek között csupán egy név volt, amely sokak számára ismerősen csenghet: Bálint Ádám. Az idei Megasztár egyik döntősére ráadásul nem kisebb szerepet osztottak, mint Rómeóét. Két budapesti előadás után hatalmas lehetőséget kapott: négyezer ember előtt, a Dóm tér színpadán énekelhetett, mely a legnagyobbak közül is csak keveseknek adatik meg. - Amikor Szegedre érkezBálint Ádám szíve-lelke a színházé Fotó: Schmidt Andrea tem, az álmaimat láttam megvalósulni - lelkendezett Ádám. - Tizenkét éves korom óta arra vágytam, hogy egyszer egy nagy színpadon főszerepet játszhassak. Hogy ez pont itt történhetett meg velem, egyszerűen elképesztő! Mint mondta: az, hogy eljátszhatta ebben a nagy sikerű darabban az egyik főszerepet, a Megasztár-szerepléstől független. - Három éve tanulok az operettszínház stúdiójában, ezért kerülhettem be a csapatba. Ráadásul nem is ez az első főszerepem: tavaly a Valahol Európában című darabban is engem választott ki a rendező. A Rómeó és Júlia próbái már akkor megkezdődtek, amikor a TV 2 tehetségkutató versenye még javában tartott. Ádám azonban megoldotta, hogy helyt tudjon állni mindkét helyen. - Szerencsére elengedtek néhány forgatásról, és most, a turné alatt is elnézik a hiányzásaimat. De igazából a Megasztár már lezárult, mostantól mindenki úgy használja fel az ott szerzett népszerűséget, ahogy tudja. Én talán azt köszönhetem ennek a műsornak, hogy kíváncsiak rám az emberek. Lemezről is folynak tárgyalások, de nem akarom túlvállalni magam, úgyhogy lehet, hogy lemondok a lehetőségről a színház javára. Hiszen nekem ez a szívem-lelkem. Ósztől az operettszínházban a fiatalok és a már ismert sztárok együtt játszanak majd. - Nagyon segítőkész és kedves velünk mindenki, a próbák során pedig sokat tanulhattunk tőlük - mesélte Ádám. Mint mondta: Szegeden is mindennap kiment a Dóm térre, hogy lássa: Dolhai Attila hogyan oldja meg a különféle feladatokat. - Amit jónak találok, el is lesem tőle, arra pedig külön büszke vagyok, hogy volt már olyan, amit én találtam ki, és aztán ő is átvette. Ádám időközben elutazott Szegedről, hiszen megasztárosként kellett színpadra állnia a Szigeten. Azzal a csapattal, melynek tagjaként egy egész ország a szívébe zárta. Három hónap után megint jóban vagyunk Tóth Gabival, úgyhogy már ezen a fronton sincsenek problémák - foglalta össze dióhéjban a megaházbeli exbarátnőjéhez fűződő jelenlegi viszonyát a fiatal énekes. - Rajta kívül talán négy-öt emberrel marad majd meg a barátságunk hosszabb távon is. De hogy kik ők, az maradjon az én titkom. TÍMÁR KRISZTA Darvasi-regény és Lengyel András-portré Simái Mihályt köszönti a Tiszatáj Kedves szerzőjét, a hetvenéves Simái Mihály költőt köszönti augusztusi számában a Tiszatáj. MUNKATÁRSUNKTÓL A létezés túloldala című tanulmányával Olasz Sándor főszerkesztő, SMS SM-nek kezdetű levelével Pataki Ferenc festőművész, Figyelmeztesd a fekete rigót című versével Silay Ferenc köszönti az augusztusi Tiszatájban a 70. születésnapját ünneplő Simái Mihályt. A József Attila-díjas szegedi költőtől négy új verset is olvashatunk a folyóiratban. Többek között Tandori Dezső, Lászlóffy Csaba, Oravecz Péter és Kollár Árpád költeményei, Darvasi László Virágzabálók című regényének részlete, Kiss László novellája szerepel még a szépirodalmi összeállításban. Darvasi baráti hangú ajánlásával két helybeli fiatal szerző először publikál a lapban: a „könnyű kézzel, biztosan, pontosan és olykor zavarba ejtő szabadsággal" író Thri Tímea és a „mellesleg kiváló szegedi kapus", Dobó Csaba - „őt egyelőre a dolgok kicsisége, kis boldogsága és kis esendősége izgatja". Az Örökség rovat közli Murádin fenő Buday György a szülőföld emlékezetében című írását. Olvasás/politika: a Paul de Man-ügy címmel Kulcsár-Szabó Zoltán tanulmányát is olvashatjuk. A Tisza-parton mit keresek? sorozatban Lengyel András gondolkodástörténésszel készült interjú Az emberi teljesítmény minősége a döntő címmel. A lapszámot Nicolas Muller fotói illusztrálják, amelyek az 1936-os Szegedi Szabadtéri Játékokon készültek. A várt tízezer helyett ahg több mint hatezer néző Csalódott a Nyári esték szervezője Az előzetesen számított tízezerrel szemben alig több mint hatezer nézője volt a Ságvári gimnázium és az Anna fürdő udvarán a Nyári esték előadás-sorozatnak, amely szombaton a Lili bárónővel zárult. Kilencedik alkalommal szervezte meg ezen a nyáron Hrabovszky András, az Accord Kft. ügyvezetője a Nyári esték című színházi rendezvénysorozatot. Az idén már két játszóhelyre, a Ságvári gimnázium és az Anna fürdő udvarára várták a közönséget. Amikor a Lili bárónő szombati előadásával záruló sorozat tapasztalatairól kérdeztük, a vállalkozó csalódottan készített gyors öszszegzést. A sok eső és a nyári színházi túlkínálat miatt a várt 10-11 ezer helyett alig több mint hatezer nézője volt a sorozatnak. A produkciók többségét fél ház előtt játszották, minél könnyedebb volt egy darab, annál többen voltak rá kíváncsiak. így a Csala Zsuzsa, Harsányi Gábor és Straub Dezső nevével fémjelzett bohózatra, a Kölcsönlakásra tódultak az emberek, míg a Komámasszony, hol a stukker? című Görgey-komédiára jó ha százötven jegyet eladtak. Nem tolongtak a beregszásziak szenzációs Karnyónéjára sem, úgy látszik a szegediek közül kevesen hallottak Vidnyánszky Attila nagyszerű társulatáról. Hrabovszky András azt mondja, okulva az idei tapasztalatokból, jövőre már nem akar kísérletezgetni és kockáztatni, elsősorban bulvárdarabokat hoz majd Szegedre, és jóval kevesebb előadást tervez. Úgy véli, itt nem eléggé vállalkozásbarát az önkormányzat, senki sem hangolja össze a nyári programokat, újabb és újabb szervezők jelennek meg, túlkínálat alakult ki. Végül mindenki rosszul jár, mert kicsi a fizetőképes kereslet. Ezért Komáromban, Siófokon és más városokban is tájékozódott már, ahová érdemes lenne saját szegedi produkciókatvinni. H.ZS. Kálloy Molnár Péter és Harna Péter a Komámasszony, hol a stukker? szegedi előadásán DM/DV-fotó A Nagy Könyv listájára is felkerült a csongrádi bakfis naplóregénye A 14 éves Leirer Aliz íróként még szégyellős Lcirer Aliz már befejezte tavaly megjelent könyvének folytatását, de Lilla újabb naplója még kiadóra vár Fotó: Bíró Dániel A Nagy Könyv ezres listáján a 355. helyre tornázta föl magát Leirer Aliz Lilla titkos naplója című könyve, amely tavaly jelent meg a Szabadföld Kiadó gondozásában. A tizennégy éves csongrádi lány műve felkeltette korosztályának érdeklődését, Aliz pedig, amikor csak teheti, író-olvasó találkozókra jár, és töri a fejét a jövőn, mert a napló folytatásával már elkészült. Alig hitt a szemének Leirer Aliz édesanyja, amikor nemrégiben lánya nevével találkozott egy internetes olvasói fórumon. Az örömteli, s egyben felejthetetlen pillanat annak volt köszönhető, hogy Aliz tavaly megjelent regénye felkerült a Nagy Könyv ezres listájára, és annak első felébe, a 355. helyre tornázta fel magát a hazai olvasóközönség szavazatai alapján. A Szabadföld Kiadó gondozásában megjelent mű kétezer példányának zöme a tavalyi könyvhét óta gazdára talált, a raktáron maradt pár száz kötet sorsa viszont a kiadón belüli tulajdonosváltás miatt kérdésessé vált. - Az volt az álma, hogy a neve egyszer szerepeljen egy könyvborítón - árulta el lánya féltett titkát Leirer Tiborné. Az édesanya szerint ezt a vágyát már hatványozottan túlszárnyalta Aliz, hiszen akár a nagy szerzőket, lányát is folyamatosan író-olvasó találkozókra hívják az ország különböző iskoláiból és könyvtáraiból. Ilyenkor felkerekednek, költség és tiszteletdíj nem számít, csak azok a kíváncsian ragyogó szemek és érdeklődő tekintetek, amelyek visszaigazolják, hogy Aliz nem hiába ír már ötéves kora óta, és nem hiába született meg Lilla titkos naplója 2003-ban. - Már elkészült a folytatás, de még nem adom ki a kezeim közül, mert többször el kell olvasnom - mondta lapunknak Aliz. A csongrádi bakfis az alkotás során nem kér sem segítséget, sem tanácsot hozzátartozóitól, sőt betekintést sem enged a munkafolyamatba, mivel szerzőként meglehetősen szégyellős. Szemérmessége addig tart, amíg az eső karaktertől az utolsóig kész nincs a mű. Egyébiránt nála az írás „kedvfüggő". - Van úgy, hogy hetekig hozzá sem nyúlok a billentyűzethez, máskor meg egy nap alatt hatvan oldalt írok le anélkül, hogy elfáradnék - tette hozzá. Suli után, ha nem számítógépe előtt fantáziál, papír fölé görnyed és rajzol, mert a divattervezés is kellemes kikapcsolódást jelent számára. Nem csinálhatja azt sem rosszul, mert a könyvét végül saját rajzaival illusztrálta a kiadó. Ha pedig irodalmi feltöltődésre vágyik, előkerülnek J. Wilson könyvei, no meg Móricz Zsigmond Árvácskája, amit egy iskolai feladat elkészítése során kedvelt meg, és azóta is nap mint nap újraolvassa a megható történetet. Lilla következő naplójáról elárulta, benne a nyár eseményei vannak terítéken, és ebbe természetesen beletartoznak a fiúkés a bulik is. Azt még nem tudni, hol jelenik meg, de a szülők hamarosan ismét körbejárják a hazai kiadókat, hátha akad megint egy segítőkész' szerkesztő. Addig azonban Aliz törheti a fejét, hogy belefogjon-e egy újabb naplóba, vagy a regényírás más vizeire evezve játsszon a szavakkal a jövőben. BÍRÓ DÁNIEL