Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-12 / 188. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. AUGUSZTUS 11. "AKTUÁLIS" 3 Folytatás az 1. oldalról Nagybani piacként nem műkö­dött a mintegy harmincezer négyzetméter alapterületű léte­sítmény - mondta lapunk érdek­lődésére Kovács István telephely­vezető. Szerinte azért nem üze­mel a nagybani, mert a vásárlók nem jönnek el Szentesre. Romá­niából, Szerbiából és Horvátor­szágból Szegedig mennek a ka­mionok, hogy a dorozsmai nagy­banin pakolják meg mindenféle portékával a rakteret. A szentesi telepvezető úgy látja: egy ilyen lé­tesítménynek az a rendeltetése, hogy helyet adjon az eladók és a vevők egymásra találásának. Szentesen eladó volt, mert a vá­ros a paprika- és paradicsomter­mesztés egyik jelentős központ­ja, ám a felvásárlóknak nem érte meg e két termékért idejönni. Kovács István azt is elmondta: a globalizálódó világban megszűn­nek a nagybani piacok, mert az áruházláncok „lenyúlják" a zöld­ségforgalmat. Példaként említet­te a bécsi nagybanit, amelyet már bezártak. A szentesi létesítményt már hosszabb ideje úgy igyekeznek fenntartani, hogy bérbe adják különböző cégeknek, vállalkozá­soknak. A fedett csarnokrészek­ben van például villanyszere­lő-műhely, ruhakereskedés, és három zöldségfelvásárló is bérel helyiségeket. Az Árpád Nagybani Piac Kft. többségi tulajdonosa az Árpád-Agrár Rt., de mintegy 120 magánszemély is tagja a társa­ságnak. A bérleti díjak többé-ke­vésbé fedezik a létesítmény fenn­tartási költségeit. Almát termel a szentesi Badár Imre mezőgazdasági vállalkozó, aki a termést a Hosszúhegyesi Állami Gazdaságnak adja el léal­mának. Mint mondta: azért nem a dorozsmai nagybanira viszi a NAGYBANI HELYETT LOGISZTIKAI KÖZPONT A választókerület fideszes országgyűlési képviselője, Farkas Sándor volt a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke Torgyán József miniszter­sége idején. Lapunk érdeklődésére az Árpád Nagybani Piacról azt nyilat­kozta: annak idején is úgy érezte, hogy idejétmúlt a próbálkozás, mert ­mint fogalmazott - lehetett látni: más irányt vesz majd a zöldségkereske­delem. Ez be is bizonyosodott. Ilyen szempontból felesleges beruházás volt a szentesi. Farkas véleménye szerint nincs jövőjük a nagybani piacoknak, mivel logisztikai központok veszik át a szerepüket. gyümölcsöt, mert oda még a nyírségi termelők is szállítanak, "és ők lenyomják az árat. A szen­tesi nagybani piac felépítését azért tartja elhibázottnak, mert ahogyan a járdát is ott kell meg­építeni, ahol az emberek járnak, nem pedig a tervezők elgondolá­sa alapján, úgy a nagybanira is ott van szükség, ahol a termelő és kereskedő találkozik. A du­nántúli felvásárlóknak közelebb van Szeged, nem szólva arról, hogy ott minden zöldséget és gyümölcsöt megtalálnak. Szen­tesen viszont jobbára csak papri­ka és paradicsom terem, ezekért nem utaznak pluszban vagy száz kilométert. Badár véleménye szerint az a baj, hogy a szentesi nagybani felépítése előtt nem kö­rültekintően végezték el a piac­kutatást. BALÁZSI IRÉN Nagyban tévedtek a szentesi nagybani piac létrehozói Torgyán József agrárminiszter avatta fel 1999. március 27-én az Árpád Nagybani Piacot DV-archív Magas kitüntetések szegedi szakembereknek Ofalut védték a víztől A romániai árvízi védekezésben végzett kiemelkedő munkájáért kitüntetésben részesült az Al­só-Tisza vidéki Környezetvédel­mi és Vízügyi Igazgatóság öt munkatársa: Dobos Ferenc, Ke­mény László, Csűri György, Mé­száros János, valamint Stentel Zoltán. A szegedi szakemberek májusban Ofaluban küzdöttek az árvíz ellen. Az áprilisi árvíz óriási pusztítást végzett Romániában: négyezer embert telepítettek ki, 350 hidat teljesen elsodort a víz, négyezer ház megrongálódott, és 55 ezer hektárnyi terület került víz alá. Még folyt a mentés, amikor a nagy esőzések miatt május 4-én újabb árvízriadót fújtak Romá­niában. Négy nappal később sze­gedi és budapesti szakemberek érkeztek Ófaluba. A szegedi Ati­kövizig munkatársai Dobos Fe­renc vezetésével vették ki részü­ket a védekezésből. - Dízelmotoros szivattyúagg­regátort telepítettünk Ófalu mel­lett, ezzel emeltük át a Temesből kiömlő vizet a Bega nevű mester­séges csatornába - emlékezett a védelmi munkálatokra Dobos Ferenc, akit tegnap kitüntetésé­nek átvétele után értünk el tele­fonon. - Embertelen körülmé­nyek között, szakadó esőben, sárban dolgoztunk. Az aggregá­tort a műúttól másfél kilométer­re kellett telepíteni, a csöveket és a 16 szivattyút többször átrakod­tuk, mert az Ófalu felőli töltés­szakaszt nem tudtuk megközelí­teni. Ezért először terepjáró ko­csikra pakoltuk fel a gépeket, majd csónakokon vittük a felsze­relést a Begához. Dobos Ferenc, a védelmi osztag helyettes vezetője - kisebb-na­gyobb megszakításokkal - másfél hónapot töltött Ófalun, temesvári szállása és a település között na­ponta 100 kilométert autózott. A kinti magyarok nagyon várták az anyaországból érkező segítséget, ha kellett, beálltak segíteni - mást ugyanis nem tudtak adni a men­tőcsapatnak, csak kétkezi munká­jukat. Az Atikövizig öt szegedi munkatársát tegnap tüntette ki Persányi Miklós környezetvédel­mi és vízügyi miniszter. Dobos Fe­rencnek Vásárhelyi Pál-díjat ado­mányozott, Kemény László mi­niszteri elismerő oklevélben ré­szesült, Csűri György, Mészáros fános valamint Stentel Zoltán Sa­jó Elemér-emlékplakettet kapott kiemelkedő munkájáért. NY. É. Megjött a Perseida Csodálatos csillaghullást fi­gyelhetnek meg a máról hol­napra, péntekről szombatra virradó éjszakán az égbolt tit­kait fürkészők - ha nem lesz felhős az ég. A Perseida mete­orraj legsűrűjébe érünk. Évről évre augusztusban legsű­rűbb a csillaghullás. A legtöbb meteort 12-éről 13-ára virradó éj­szaka észlelhetjük - ekkor ér a Föld a raj legsűrűbbjébe. De előtte és utána néhány nappal is az át­lagnál több, az égen néhány pilla­natra fényes csíkként fölvillanó hullócsillagot láthatunk - mond­la Sárneczky Krisztián, az SZTE doktorandusza. Legkedvezőbbek meteormegfigyelési szempontból a hajnali órák, ekkor a meteor­áramlat „szembemegy" a Földdel. Mi alkotja a meteorrajt? Egy üs­tökös, a Swift-Tuttle, anyagából szétszóródott porszemcsék töme­ge. Amikor a szemcsék találkoz­nak a Földdel, a felső légkörbe ér­ve a súrlódás hatására fölfényle­nek-elégnek - ezt látjuk mi hulló­csillagként. A látványhoz szüksé­ges - a felhőtlen égen túlmenően -, hogy a megfigyelő ne városban nézze az eget, hiszen ott a mester­séges fények észlelhctetlenné te­szik a csillaghullást. Legjobb kör­panorámás megfigyelőhelyen vár­ni a csodás égi tűzijátékot. F.CS. A legnagyobb vonzerő még mindig a szabadtéri Egyre több a visszatérő vendég Felesleges beruházások BALÁZSI IRÉN Nagy pénznek számított kétszázmillió forint az 1990-es évek vé­gén. Ezért fogadták megelégedéssel a szentesi térségben a zöld­ségtermesztők, a fóliasátrakban görnyedő gazdák és a nekik segí­tő családtagok, hogy nagybani piac épül a településen. A történeti hűség kedvéért idekívánkozik: már a Horn-kormány idején is el­hangzottak az ígéretek az egymást követő agrárminiszterek szájá­ból, hogy minden anyagi támogatást megadnak egy zöldség-gyü­mölcs nagybani piac kialakításához Szentesen. Az így utólag már nem deríthető ki. miért nem tartotta szavát az MSZP vezette koalíció. Elképzelhető az a változat, miszerint nem futotta a jel­képes nagykalapból, ám az sem kizárt: rájöttek közben az agrár­tárca vezetői, hogy zsákutca a multinacionális cégek uralta világ­ban a nagybani piacokon való kereskedelem. Most mindenesetre a szocik moshatják a kezüket, mondván: ők nem asszisztáltak a dorozsmai nagybanihoz 50 kilométernyire lévő szentesi piac felépítésénél. Bezzeg Torgyán József, aki ugyan eltűnt a pohtikai élet színpadáról, ám a hagyatéka máig él, azaz inkább életképtelen. Az ó minisztersége ideién adott ugyanis tá­mogatást a johboldah kormány az Árpád Nagybani Piac megvaló­sításához, amelyről azt mondja a fideszes parlamenti képviselő, Farkas Sándor, hogy felesleges beruházás volt. Ilyen szempontból viszont akár kidobott pénznek is említhetnénk az építményre for­dított csillagászati összeget. Adódik ellenben a kérdés: vajon mennyit herdáltak el így a köz pénzéből szerte az országban ' Mert Torgyán azon az emlékezetes 1999. március végi szombaton azt mondta a megye minden tájá­ról Szentesre érkezett hívei körében a nagybani felavatásakor: a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium az ország más te­rületein is segíti anyagiakkal újabb nagybani piacok létrehozását, hiszen a régiók kialakulása ezek nélkül elképzelhetetlen. Akkor azt is mondta Torgyán József, hogy mindenkinek látnia kellene a fővárosi nagybaninál a fáradt termelők végeláthatatlan sorát. Az exminiszter szerint a vidéki gazdák még azt sem tudták, hogy egyáltalán bejutnak-e a felvásárlóhelyre, ahol a világszínvo­nalú ámikért megalázóan kevés pénzt kapnak. Csakhogy hiába épült meg Szentesen és még ki tudja hány helyen az országban a nagybani piac, há nemrégiben is arról beszéltek a Kurca-parti te­lepülésen: egy szegény, fáradt termelő a dorozsmai piacról haza­felé tartva veszítette életét a közúton. det is német turisták látogatják a legnagyobb számban, de megfordulnak nálunk olaszok, angolok, amerikaiak, japánok is. Májusban megkezdődik a fesztiválok, gasztronómiai és kulturális rendezvények sora, s egészen a nyár végéig kínál gazdag programot a város. - Szeged legnagyobb attrakciója még min­dig a szabadtéri játékok - mondta a város To­urinform-irodájának vezetője, Ács Szilvia. ­De már egyre több vendéget vonz Szeged napja és a borfesztivál is. Az iroda februártól részt vesz az ország szakkiállításain, s a vá­rost több kiadványban népszerűsítik, nem­csak magyar, hanem angol, német, francia, flamand és olasz nyelven is. Az irodában né­met, belga, holland turisták keresik a progra­mokat összegyűjtő prospektusokat, és na­gyon kelendő a fotókkal gazdagított, Szeged­ről készült kiadvány is. A turisták nemcsak a kulturális programo­kat keresik, hanem a kikapcsolódás, szabad­idő aktív eltöltésének lehetőségeit is. Idén a szegedi fürdőknek nem kedvezett sem a vál­tozékony, esős-hűvös napokkal tarkított nyár, sem a Tisza hosszan tartó magas vízál­lása. Ez utóbbi miatt például a partfürdő csak július 1 -jén nyitott ki, s bár azóta a kemping­ben folyamatosan telt ház van, a látogatók száma a SZUE-t, a Partfürdőt és a Szikit te­kintve 30 százalékkal kevesebb a tavalyival összehasonlítva, még úgy is, hogy például a Délmagyarország rendezvényén több ezren fordultak meg a partfürdőn. A városnéző sé­tahajó hetente kétszer indul a Tiszán - telt házzal. Sokakat vonz a gumikerekes kisvo­nat, a gasztronómiai és zenés fesztiválok so­ra. Aki tehát Szegedre látogat nem csalódik, mert választék van bőven - a következő év nagy feladata nem más, mint idecsalogatni a vendégeket. Mert a tapasztalat szerint aki itt van, az egy évvel később ismét visszatér, és jó hírét viszi a városnak. NYEMCSOK ÉVA Az év első felében hárommillió turista fordult meg a magyar szálláshelyeken, en­nek fele belföldi. Az országos adatokat tekintve a dél-alföldi régióba érkeztek a legkevesebben - viszont Szegeden egyre több a vendég. A város legnagyobb att­rakciója még mindig a szabadtéri játékok, de Szeged napja és a borfesztivál is egyre több honfitársunkat vonzza. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) leg­frissebb jelentése szerint a magyar régiókban még mindig a dél-alföldi kullog az utolsó he­lyen - legalábbis ami a kereskedelmi szállás­helyeken eltöltött éjszakák számát illeti. Az év első felében ide érkezett a legkevesebb lá­togató: 95 ezer belföldi és 310 ezer külföldi választotta az ország déli részét. Szeged sze­repléséről nem szolgáltat külön adatot a KSH, az viszont bizonyos, hogy a szállodák lényegesen több vendéget fogadtak idén, mint a tavalyi esztendőben. A Forrásban pél­dául tavaly év elejétől július 31 -éig majdnem 24 ezren szálltak meg, az idei év hasonló idő­szakában pedig nyolcezerrel többen. A szállo­dai szobák kihasználtsága is nőtt: 39,1 száza­lékról 50,2 százalékra. - Főként a wellness-szolgáltatásokat veszik igénybe a zömében belföldről érkező vendé­geink - mondta Makiári Lászlóné, a gyógy­szálló igazgatója. - Ezen a héten végig telt há­zunk van, sokan jönnek a szabadtéri játékok előadásaira is. Idén jelentősen, háromszoro­sára nőtt az üdülési csekket felhasználó ven­dégek száma, az üdülési támogatás is közre­játszik abban, hogy jóval többen szállnak meg nálunk, mint tavaly. Ahogyan Magyarország más városait, Szege­A turistacsoportok egyik fix helye a Dóm tér Fotó: Gyenes Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom