Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-11 / 187. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. AUGUSZTUS 11. •AKTUÁLIS« 5 ELVIRÁGZOTT CSATORNAFEDŐK Általában útjelző táblák hívják fel a figyelmet az úthibákra, illetve arra, ha valamilyen munka közben gödrök vagy kiemelkedések maradnak több na­pig a helyszínen. A találékony útépítők ezt másképp oldották meg a Maros­tői, a Kikindai, a Tárogató és a Fürj utcában. Az aszfaltozás előtti utolsó munkaként megemelték és szintbe hozták a csatornavégeket. Ha ezek fö­lött valaki elhajt, a jármű alja bánja. Ezért leveles gallyakat szúrtak a csa­tornafedőkbe. Nem számítottak rá, hogy egy teherautó mindet lekaszálja. Azt kérik, óvatosan közlekedjenek a csatornázott, de még nem aszfaltozott területen. A csatornaépítők teljes gőzzel dolgoznak, hiszen a jó időt sze­retnék kihasználni. Van, ahol még most építik a rendszert, máshol már az út helyreállí­tását végzik és az útépítők asz­faltoznak. A csatornafedők megemelése azonban még sok bosszúságot okozhat. MUNKATÁRSUNKTÓL Szegeden jövő szeptemberre száznyolcvan kilométeres csa­tornahálózat készül el. Ebből 120 kilométer már a földben van. A Culvert 2003 konzorcium létesítményvezetője, Csepregi András elmondta: várhatóan az év végéig a vezetéképítés kilenc­ven százaléka elkészül, míg a fennmaradó -résszel jövő április­ban végezniük kell, hogy 2006-ban az aszfaltozást be tud­ják fejezni. A már csatornázott, műszaki­lag átadott területeken a lakók arra panaszkodnak, hogy a csa­tornafedők megemelésével az út szintje magasabb lesz az eredeti­nél és eső esetén a víz - árkok hiányában - majd a járdán höm­pölyög. A létesítményvezető sze­rint a tender kiírásának megfele­lően járnak el. - A meglévő útszerkezethez nem nyúlhatunk, nem marha­tunk bele, mert a kiírás ellen vé­tenénk. Ráadásul ránk foghat­nák, hogy gyengítjük az út teher­bírását. Ezt a műveletet nem vál­lalhatjuk fel, ezért a minimális öt centiméteres aszfaltréteget húzzuk a már meglévőre - jelen­tette ki Csepregi András. Arra a kérdésre viszont nem válaszolt: mi lenne a logikus? Elismerte: ha tartani kellene az utak eredeti szintjét, többe kerülne a csator­názás. Erre viszont nincs pénz. Az aszfaltozok serényen dol­goztak az elmúlt egy hónapban. Július elején kezdték a végső ré­teg kialakítását, és tegnapig 57 ezer 300 négyzetmétert aszfal­toztak le Szegeden. A legnagyobb utcai terület, 5100 négyzetméter a petőfitelepi Göndör soron várta az útépítőket. Ebben a városrész­ben 13 ezer 400, Újszegeden 2100, Alsóvároson 5900, Maros­tőben 10 ezer 200, Dorozsmán 25 ezer 700 négyzetméteres felü­let kapott új burkolatot. Az elkö­vetkező hetekben Dorozsmán, az iparvárosban, Baktóban, Új­szegeden és Marostőben talál­kozhatnak a lakók útépítőkkel. Csepregi András azt is elmondta, hogy az aszfaltozással november 15-éig nem szeretnének leállni, hiszen összesen 600 ezer négy méter aszfalt szőnyeget kell le­fektetniük jövő szeptemberig. A SZIN a fogyatékkal élőké is Sötét szoba, kerekes székes akadályverseny A lábbal festést is kipróbálhatják, és benevezhetnek kerekes székes akadályversenyre is a SZIN-re látogatók. Az egészséges fiatalok testközelből ismerhetik meg a mozgássérültek, fogyatékkal élők mindennapos nehézségeit az esélyegyenlőségi parkban. A Szegedi Ifjúsági Napokon a zene mellett teret kap a művészet, a ci­vil szféra, és az esélyegyenlőség. A négynapos rendezvényen az esély­egyenlőségi parkba látogatók testközelből szembesülhetnek fogyaték­kal élő társaik mindennapos problémáival, nehézségeivel, a diszkri­minációval, valamint a családon belüli erőszak súlyos következmé­nyeivel. Mindenki kipróbálhatja például a kerekes széket, egy aka­dálypályán végiggurulva tapasztalhatják meg azt, fogyatékkal élő tár­saiknak hogyan kell nap mint nap megküzdeniük akadályokkal, buk­tatókkal, járdaszegélyekkel. A sötét szobában tapasztalhatják a fiata­lok, hogyan tájékozódnak nem látó társaink, milyen az, ha a látó­szerv hiányában a többi érzékszervre támaszkodva kell eligazodni a világban. A parkot a Szegedi Ifjúsági Ház Kht. és az Esélyek Háza Sze­ged Csongrád Megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Irodája alakítja ki a Partfürdőn a Szegedi Ifjúsági Napokon, augusztus 24. és 27. kö­zött. NY. É. Az árat az önkormányzat maximálja Tíz százalékkal emelték a taxitarifát A most csatornázott területeken emelkedik az út szintje A végső fázis az aszfaltozás Az újszegedi Ágnes utcában már aszfaltoztak a csatornázás után Fotó: Miskolczi Róbert A külföldi értékesítés a jövő útja Palackozott borok Bokrosról Egy kilométer ára egy liter ben­zin árának felel meg a nyu­gat-európai országok taxistari­fájában - mondják a szegedi tár­saságok vezetői. Ilyen arányú áremelést itt nem hajthatnak végre, elriasztaná az egyébként is kisszámú utazóközönséget. - Rendszeresen járok taxival, az elmúlt egy hónapban is legalább ötször utaztam az egyik társaság­gal - mondta íankó Gábor egyete­mista, aki nem vette észre a tarifa­emelést, mert mint mondta, a tíz százalék elenyésző összeg. A sze­gedi taxisok - megelőzve fővárosi kollégáikat - egy hónappal ezelőtt emeltek árat. Az öt társaság egy időben léptette életbe a tízszázalé­kos fuvardíjváltozást. A maximált tarifahatárt nem léphetik át, pedig Bálán Tibor, a 65 sofőrt foglalkoztató Gábriel ta­xi vezetője szerint az lenne az üd­vös, ha a nyugat-európai mintá­hoz hasonlóan egy kilométer ára megegyezne egy liter benzinével. A kontinens nyugati felén ez 350 forintnak felel meg. Itthon ­szemben a 270-280 forintqs lite­renkénti benzinárakkal - a szegedi társaságok körülbelül 180 forint­tal számolhatnak. Az öt társaság mintegy 350 so­főrje és a - becslések szerint - 15 szabadúszó taxis osztozik az egyre kevésbé fizetőképes, szűkülő pia­con. A város területén a személy­taxi-szolgáltatás legmagasabb egy­ségdíjait az önkormányzat 1999-ben alkotott, és 2001-ben módosított helyi rendelete szabá­lyozza. Eszerint a város közigazga­tási határáig a szolgáltatás alapdí­ja maximum 300, a kilométerdíj 220 forint lehet, normál tarifával számolva. A maximált árat senki nem lépheti túl. A taxisok szerint nem azért csökken az utóbbi évek­ben folyamatosan az utasok szá­ft NYUGTAT EL KELL KÉRNI Hl Sok utas panaszkodik: a szabad­úszó taxisok sokkal drágább tari­fával fuvaroznak. Amennyiben túl­lépik a helyi rendeletben kiszabott maximális szolgáltatási díjakat, az utas a fogyasztóvédelmi felügyelő­séghez fordulhat. Ehhez azonban el kell kérnie a sofőrtől a nyugtát, azon ugyanis - a készpénzfizetés­ről kiállított számlával ellentétben - szerepel a kilométerdíj és a megtett kilométer is. ma, mert egyre többen vesznek sa­ját autót, hanem azért, mert egyre „apad az emberek pénztárcája". A társaságok egységesen 300 forin­tos alapdíjjal dolgoznak, a Tempó­nál 185 forintot számolnak fel ki­lométerenként. - A drasztikusan emelkedő benzinárak miatt volt szükség a tarifaemelésre. A mostani vitel­díjak azonban messze nem köze­lítik meg a nyugat-európait. Ezt nem is tehetjük meg, így is egyre kevesebb az utas - erősítette meg kollégája véleményét Nagy Lajos, a Tempó egyik vezetője. Az öt szegedi társaság eltérő ta­rifával, de minimális különbsé­gekkel szállítja az utasokat. Egy 5 kilométeres átlagfuvart tekint­ve maximum 50 forint lehet az árkülönbség. Nem így a szabad­úszók: náluk jóval „vastagabban fog" a taxióra, egy útért akár öt-tízszeresét is elkérhetik a tár­saságok díjának - még ha ez nem is jogszerű. Hiszen a helyi rende­let rájuk is vonatkozik. A szabad­úszók teljes egészében saját zseb­re dolgoznak, nem kell a bevétel bizonyos százalékát szolgáltatói díjként a közös kasszába befizet­ni - amiért egyébként az adott cég vállalja az utasszervezést. NYEMCSOKÉVA A taxisok szerint egyre kevesebb az utas Fotó: Frank Yvette E héten megkezdték a palacko­zást a Bokrosi Borászati Kft. megújult pincéjében is. A cég sorsa két éve majdnem megpe­csételődött, azóta azonban új irányítással, hitelek fölvételé­vel modernizálták a feldolgo­zást. - Sokféle engedély birtokában augusztus 10-én megkezdtük a palackozást Bokroson is - ezzel a hírrel fogadott Bodor István, a kft. ügyvezetője. A csongrádi borünnepen már palackozott vö­rösboraikkal mutatkoznak be. Megkezdték a szüretre való fel­készülést is, a becslések szerint szeptember közepén kezdődhet meg a felvásárlás a bokrosi pin­cében. Azoktól mindenképp át­veszik a termést, akik tavaly is hozzájuk vitték. Ugyanis jelen­leg nagyon nehéz jó áron eladni a bort. Gulyás Ferenc, a Csongrádi Hegyközség elnöke, a kft. egyik résztulajdonosa hosszan sorol­ta a szőlőtermesztők, a borké­szítők siralmas állapotát. A va­lódi, vagyis szőlőből készített fehérbort nagy tételben 40-50, a vörösbort 75-80 forintnál többért nem lehet eladni. A Hegyközségek Nemzeti Taná­csa felmérése szerint az idei szüretkor egyévi mennyiség az ország pincéiben reked, s eh­hez jön hozzá ugyanennyi új bor - ha fölvásárolják. Remél­hetően Csongrádon nem ma­rad szőlő a tőkén. A túlkínála­tot fokozza a mintegy másfél millió Eiektoliter műbőr, mely alacsony árával fokozza a piaci zavart. Bodor István, aki minőségpár­ti, azt mondta: a legfontosabb ennek a vidéknek a népesség­megtartó képességét erősíteni. Más munka itt és környékünkön nincs, a szőlőhöz és a zöldséghez itt értenek. Ezért nem szabad ar­ra várni, mikor adnak pénzt a tő­kekiszedéshez, hanem azt kell nézni, hogyan lehet nyereségessé tenni a szőlőtermesztést és a borkészítést. - A bokrosi pince megmentése, a palackozás megkezdése is ezt szolgálja - mondta az ügyvezető. - Jó bort pedig csak minőségi szőlőből lehet csinálni. Tehát ra­gaszkodjunk ehhez, ha egyelőre alacsony áron is tudjuk csak el­adni az egyébként jó borokat, mert hosszú távon ez lesz a kifi­zetődő. Nem kell versenyezni a 200-250 mázsákat termelő em­berekkel, a kitörési pont a külföl­di értékesítés. Ehhez nagyon kel­lene az a környezetvédelmi tá­mogatás, amit az osztrák szőlész megkap, amit évek óta beígértek, de egy fillért nem láttunk belőle. Három fagykáros év után ez föl­érne egy vérátömlesztéssel, mert az elmúlt négy évben csak egy­szer lélegezhettünk föl egy kicsit. B. GY. GY. Bodor István megmutatta a próbapalackozás eredményét Fotó: Bálint Gyula György

Next

/
Oldalképek
Tartalom