Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-10 / 186. szám

SZERDA, 2005. AUGUSZTUS 10. • MEGYEI TŰKOR­7 Az ígéret embere ígéretre születik az is, akinek a megfogamzását senki se várja. Hol­tig tartó ígéretre. Innentől azonnal megkezdődik a visszaszámlá­lás, és utolsó leheletünkig el is tart. Kinek szép az ígéret, kinek nem. Magam szépnek tartom, az életnél szebb ajándék el se kép­zelhető. Ezt a nagy ígéretet kisebbek bélelik ki. Úgy is mondhatnám, ezek teszik elviselhetővé. A mi nemzedékünké a tyúkkal meg a tojással volt tele. Ne együk meg az aranytojást tojó tyúkot! Az előttünk járókban a vigasztalódás parancsígérete tartotta a lelket. Nekik még nem a legjobb, de utódaiknak már az éjsza­káik is napsütéssel lesznek tele. Ne szépítsük a dolgot, a mi éj­jeleink ugyanolyan sötétek, akkor is, ha utcáink lámpásait újakra meg újabbakra cserélgetik. Hol van már az a tyúk, ame­lyik az aranytojásunkat tojta volna ? A biológia eleve ellene mond minden aranytojásnak, mert abból semmi nem kelhet ki. Az emberiség hol az aranyborjút imádta, hol meg beérte az aranytojással is. ígéretnek azonban lennie kell, ha elevenbe reped a világ, ak­kor is. A biblia szerint Mózes népének negyven esztendeig kel­lett a pusztában bolyongania, hogy eljuthasson az ígéret földjé­re. A negyven esztendő rajtunk is eltelt már, ebben akár test­vérükké is fogadhatnának bennünket, bár mi helyben toporog­va bolyongtunk. Volt benne egy kicsit előre, még nagyobb hát­ra, cammogtunk is valamit, de a legnagyobb ígéret most is az, mikor érjük utol a legfejlettebb országokat. Ki húsz évre teszi, ki negyvenre. Az ígéret emberei vagyunk. Nem tudom, belekalkulálják-e a szakmányjövendók mondói, hol lesznek akkor a fejlettebbek? És kik lesznek azok ' Mert a nagy sakktáblákon az állás állandó­an változik. Ha csak a paraszt lép, már más az esély. Es ha üti Most az ázsiai kistigrisek a sláger. Tudjuk, a tigris a nagymacs­kák családjába tartozik, tehát kismacskáknak is mondhatnánk őket. Az alamuszi macska nagy árkot ugrik, tartja a közmon­dás, ők azonban nem alamusziak, mernek egészen nagyot is ugorni. Mostani korunk legnagyobb ígéretén is eltelt már tizenöt év. Egész évszázad nem kínál akkora lehetőséget, amekkorával az kecsegtetett bennünket - az örök életűnek kikiáltott öregátkost taszította le a trónról -, mégis elbaltáztuk azt is. Aztán mellé­kalapáltunk a szög fejének négy év múlva, és arra is ráfejeltünk a következő fordulóban. A mostaniról még korai beszélnünk, vannak, akik a teljes csődöt látják benne, és olyanok is, akikre az alagút vége mosolyog már. Az örök csomagoló elvtárs bokros teendői legfontosabbikának még ma is a maga csomagját tartja. Még mindig az vinne legjobban előre, ha meghúzzuk a nadrág­szíjat. Akinek a gerincéig búzták már, azt se tudja mondani, állj, ne to­vább. Tanulnunk kellene Mózes népétől. A nagy idegenvezető nem mehetett be az ígéret földjére. Igaz, mi nem a földet keressük, a megvalósult ígéretet várjuk. Jó lenne, ha nem sült galamb képé­ben. H. D. A szélesítéshez megkell szerezni a földterületet Uj főúton Dunaföldvárra Forráskút és a megyehatár kö­zött elkezdődik a Szegedről a dunaföldvári hídra vezető út szélesítése. Az új főút hosszú évek alatt épülhet meg, Sze­gedet Székesfehérvárral és Győrrel kötné össze a duna­földvári és a dunaújvárosi hídon keresztül. Két megye közútkezelői közösen dolgoznak a Szeged-Dunaföld­vár összeköttetés javításán. A tervek szerint ezen a nyomvona­lon egy új főút szelné át az Alföl­det, amely Szeged, Székesfehér­vár és Győr között teremt kap­csolatot. Valamikor ez az út főút­nak minősült, a közutasok tervei szerint a korszerűsítés után 53l-esnek nevezik majd el. A munka elsőként Csongrád megyében kezdődik el, az 5405-ös számot viselő út megye­határ és Forráskút közötti szaka­szán dolgoznak majd. A 3700 méteres útszakasz főúttá építése 590 millió forintba kerül. A hat­méteres burkolatot hét méter szélesre kell átépíteni, az autó­busz-megállókhoz pedig autó­buszöblöket kell építeni. A pénzt a regionális operatív program pá­lyázatán nyerte el a megyei köz­útkezelő kht. Rigó Mihály, a megyei közútke­zelő műszaki igazgatója szerint ' FÖLDVÁSÁRLÁS Az útépítés előkészítése során rengeteg földtulajdonossal kellett egyeztetni. Az új út szélesítéséhez néhány négyzetmétert igénybe kell venni az út menti földekből. Rigó Mihály elmondta: a polgármester rábeszélésére a forráskútiak en­gedélyt adtak a terület használa­tára, így az építés elindulhat, az elnyeri uniés forrás nem vész el. A földtulajdonosok és a közútkezelő azonban nem egyezett meg az ár­ról, a tulajdonosok többet kérnek, mint az értékbecslő által megadott összeg. • AZ 531 -ES SZAMU FOUT NYOMVONALA A tervezett és épülő gyorsforgalmi utak közötti területet szeli át tí v»> Forráskút k Hódmezővásárhely l ^J ö) n» i Dunaújváros Kecskemét I •H n —• ' • * • A RfS • _ Iffll • ^^ A • Utmmmmmm na i—• i Szekszárd Szeged SZEGED Forrás: Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht az új főút kettős jelentőségű: Szegedet összekapcsolja két du­nai híddal, a dunaföldvárival és az épülő dunaújvárosival, má­sodsorban a székesfehérvári, győri logisztikai központokkal. A mérnök elmagyarázta: a terve­zett és épülő M5-ös, Mó-os, M8-as és M9-es pálya trapéz­alakban zárja körül az Alföld kö­zépső részét. Bács megyében ki­alakul egy „fehér folt", egy föl nem tárt terület, amely 30 perc­nyi távolságnál messzebb van a gyorsforgalmi utaktól. Ezért a közutasok a Bács megyeiekkel megegyeztek, hogy megtervezik ezt az új főutat, amely átszeli a föltáratlan területet. Hagyomá­nyos kétsávos, de a főúti szabvá­nyoknak megfelelő út épül. A Csongrád megyei közutasok a megyehatártól egész Dorozs­máig szereztek építési engedélyt, pénz egyelőre az említett 3700 méteres darabkára jutott. A sze­gedi szakaszra egyelőre egy ta­nulmányterv készült. Eszerint Dorozsmát kikerülné az új főút, amelyet az ötös útba kötnének be. Rigó Mihály elmondta: az M5-ös autópályába is torkollhat­DM grafika na az új főút, dc az autópályát építő állami részvénytársaság ezt nem támogatja. A főút átmegy a településeken, elkerülő szaka­szokat nem terveztek bele, mert megdrágította volna az építést, gyakorlatilag lehetetlenné tette volna a munkák megkezdését. A Bács-Kiskun megyei közutasok egyelőre nem tudták a szélesítés­hez szükséges földterületeket megszerezni, Csongrád megyé­ben viszont egy-két héten belül átadja a munkaterületet a kivite­lezőnek a közútkezelő. M. B. I. Működik az elektronikus ügyintézés a megyében Nehézgép-kezelői állást ajánlottak Aba Sámuelnek E-mailekkel teszteltünk néhány hivatalt. Arra voltunk kíváncsiak, hogy egy egyszerű polgár épkézláb, illetve képtelen kérdéseire milyen gyorsan reagálnak a címzettek. A netről nézve úgy tűnik, egyre kisebb az alapja annak a közhiedelemnek, hogy a hi­vatalnokok rugalmatlanok. A megcélzott intézmények zöme a legfurább megkeresésre is korrekt módon válaszolt. A mai hivatalok zöme tényleg szolgáltat. Legalábbis ezt szűr­tük le saját tapasztalatainkon keresztül. Egyszerű polgárként nyitottunk egy ingyenes e-mail címet harmadik királyunk, az 1041-1044 között regnált Aba Sámuel nevén, s aztán egyszerű és bonyolult kérdéseinkkel bombáztunk néhány hivatalt. Állásajánlat egy nap alatt A Csongrád Megyei Munkaügyi Központhoz írt levelünkben szá­munkra megfelelő állás után ér­deklődtünk. Magunkat nehézgép­kezelői vizsgával, C kategóriás jo­gosítvánnyal, s kazánkezelői vizs­gával rendelkező egykori uránbá­nyásznak adva ki. A válaszra csak egyetlen napot kellett vámunk. A Borbélyné Nagy Mária nyomta­tott aláírásával érkezett levél egy nehézgépkezelői, három tehergép­kocsi-vezetői állásról is tájékozta­tott, s jelezte, hogy az ajánlatok részletes leírása olvasható a www.csmmk.hu című honlapju­kon. Találmány, vandálok ellen Mégsem mentünk el nehéz­gépkezelőnek Szegedre, helyette magunkat az ausztriai Deutschkreutzben élő fejlesztő­mérnökként kiadva, segítsé­günket ajánlottuk fel a szentesi önkormányzatnak azoknak a vandáloknak a leleplezésében, akik rendszeresen a Kurcába dobálták az önkormányzat által telepített virágokat. A Sztantics Csaba jegyzőnek írt episzto­lánkban jeleztük, hogy mélyen megérintett bennünket a sajtó­ban olvasott szentesi eset. Miu­tán családunk 1916-ban a Szen­tes Lapistó városrészéről költö­zött Burgenlandba, így szívün­kön viseljük ma is a város sor­sát. Felajánlottuk ezért találmá­nyunkat, egy olyan, az egész­ségre és a környezetre ártalmat­lan festéket, ingyenes kipróbá­lásra, mely kiszórását követően egy órán belül aktivizálódik, s aki hozzáér, annak 12 órán be­lül harsányzöldre színeződik a keze. Ezt csak a szintén álta­lunk feltalált szappannal lehet lemosni, különben hat hétig nem kopik le. Hiába kaptuk meg napokon belül a választ, a rendőrök már elfogták a gyanúsítottakat, mire megérkezett Baloghné Berezvai Csilla főkertész korrekt válasza. Ebben köszönettel veszik a fel­ajánlást, s ha a szer ártalmatlan és beválik, akkor akár rendelné­nek is belőle. Torzó a hódtavi csatának Később bepötyögtünk a számí­tógépbe Aba Sámuel egykori ta­nyai tanuló nevében egy újabb le­Elektronikus ügyintézés. Mikecz Péter, a vásárhelyi polgármester titkára is lelkiismeretesen vála­szol az e-mailekre Fotó: Tésík Attila velet, immár a vásárhelyi polgár­mesteri hivatalnak. A dr. Mikecz Péternek, Lázár János titkárának írt sorainkban arról érdeklődtünk, hogy vajon mi lehet az a rózsaszín hagyma alakú épület, melyet osztálytalál­kozónkról Szeged felé utazva, a 47-es út mellett mutattak meg. Azzal, hogy az a hódtavi csata so­ha fel nem avatott emlékműve lenne. Itt sem kellett soká várni a válaszra. Maga a polgármester adta azt a tájékoztatást, misze­rint valóban a hódtavi csata hő­seinek állított emlékművet pil­lantottam meg, amelyet civil kezdeményezésre kezdtek el épí­teni, az ügy mellé segítő szán­dékkal az önkormányzat is felso­rakozott. Mivel azonban a koor­dinálás nem tartozott sem illeté­kességi, sem hatáskörébe, így az minden jó szándékuk ellenére sem valósult meg. A polgármes­ter hozzátette: az önkormányzat és a helyi kezdeményezők igye­keznek befejezni a munkát, s várható - de nem biztos! -, hogy az emlékművet jövőre mégis fel­avatják. Elengedtünk egy olyan e-mailt is, melyet dr. Juhász Eerencné­nek, a szegedi földhivatal vezető­jének küldtünk. Aba Sámuel földjei Már a képtelenség határát sú­roló problémát találtunk ki: Aba Sámuel ebben egyetlen örököse a szlovákiai Kassán található anyai nagymamája egyik leszármazott­jának. Azért kértük a segítséget, mert a szlovák hivatalos szervek jó szándéka ellenére sem juthat­tunk hozzá mindezidáig azokhoz a földekhez, melyeket Kassa, Eperjes, Bártfa és Révkomárom környékén örököltünk. Minden­nek - lódítottuk - az az akadálya, hogy a szlovák törvények szerint nem elegendőek az államosítás­kor kiállított földhivatali bejegy­zések, de kellenének nekik azok a levéltári dokumentumok is, me­lyek a földek 1913-as megvásár­lásakor születtek. Ezek másolatát ugyan megőrizték a révkomáro­mi telekkönyvi hivatalban, ám a Magyar Néphadsereg 1968-as be­vonulása idején az iratok egy ré­szét, benne a miénket is, a ma­gyar katonák lefoglalták, és „egyéb célra" felhasználták. A szlovákok szerint ezek az iratok szerencsére nem semmisültek meg, valahol Magyarországon őr­zik azokat. Arra kértük a hivatal­vezető asszonyt, hogy adjon taná­csot, hol lehetnek, ha nincsenek az Országos Levéltárban, s más számba jöhető iratőrző helyeken. Harminc nap után sem kaptunk választ kérdésünkre. így aztán te­lefonon hívtuk fel a hivatalt. Kide­rült, a hivatalvezető szabadságát tölti. Felfedtük azonban célunkat és hamis levelünk tartalmát Ga­rainé Király Mariann helyettes ve­zető előtt, aki azonban nem találta nyomát, hogy azzal valamelyik be­osztottjuk dolgozik-e. - Nem tudom, mi lett a levél sorsa - mondta, hozzátéve, rendszeresen kapnak és külde­nek elektronikus postát, s ezek­re is vonatkozik a harmincna­pos határidő. A helyettes vezető nem tartotta elképzelhetetlen­nek, hogy Aba Sámuel levele ­képtelen tartalma miatt - nem került a feldolgozandó ügyek közé. B. K.A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom