Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-06 / 183. szám

Szombat, 2005. augusztus 6. SZIESZTA 11 SÍPOS MIHÁLLYAL A DÉLÉPRŐL, A HÁZGYÁRI LAKÁSOKRÓL, A CSŐDBE MENT VÁLLALKOZÁSOKRÓL Nyugdíjba készül a panelkirály Nézetei vitathatók? Senki nem tagadja. Véleménye elgondolkodtató? Azt hiszem, ezzel sem lehet vitába szállni. Ugyanis Sipos Mihály olyan korban volt Csongrád megye életének egyik meghatározó személyisége, amelynek tényszerű, indulatoktól mentes értékelése még ma is várat magára. Egy biztos: a Délép volt vezérigazgatója, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának egykori tagja ma sem köntörfalaz. Úgy véli, igenis dicséretre méltó munkát végzett cége három évtizeden át, s óriási hiba volt parancsszóra szétveretni a jól üzemelő nagyvállalatokat. Igencsak ellentmondásos véleményeket köthettem csokorba Sipos Mihályról most nyáron. Volt, aki azt hallván, a Délép egykori vezérét szeretném szóra bírni, úgy fogalmazott, kiváló szakember volt, remekül irányította a rábízott vállalatot. Más úgy emlékezett rá, mint olyan emberre, akinek a kezében túl nagy hatalom összpontosult. De olyat is hallottam - utalva a Délép által felépített több tízezer betonházra -, hogy ő volt a panelkirály. Ám nincs ebben semmi különös, személye már a hetvenes-nyolcvanas években is igencsak megosztotta a közvéleményt. Amit viszont senki nem vitatott el tőle: az ő irányítása alatt lett a Délép az ország egyik legnagyobb építőipari vállalata. Volt olyan időszak, amikor 7500 munkást foglalkoztatott ez az óriáscég, saját házgyárral, sportkomplexummal büszkélkedhettek, a legjobbak között vitézkedtek sportolóik, néptánccsoportjuk a világot járta, s elég körbenézni Csongrád megye lakótelepein ahhoz, hogy elismerjük, nagyon is maradandó nyomot hagytak világunkon. Iskolák és olcsó panellakások De vajon mennyire elégedett teljesítményével ennyi év távlatából visszatekintve maga Sipos Mihály? - tettem fel a kérdést a ma is aktív, saját vállalkozását nem lanyhuló lendülettel vezető 77 éves építészmérnöknek újszegedi otthonában. - Úgy érzem, büszkén tekinthetek vissza a magam mögött hagyott évekre, mert olyan vállalatot irányíthattam, ami a szocialista viszonyok között is nyereséget tudott produkálni, folyamatosan nőtt, terjeszkedett. Volt olyan év, amikor egy esztendő alatt 2500 lakást építettünk fel, ebből ezret Szegeden. A mi dolgozóink derekas munkájának köszönhető, hogy számos iskola, középület, sport- és gazdasági létesítmény is kinőtt a földből - összegezte tömören a délépes eredményeket Sipos Mihály. Amikor pedig közbevetettem, hogy a ma élők már korántsem ítélik meg olyan egyértelmű sikerként a Délép által felhúzott panelvilágot, így válaszolt: - Nézze, a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas években azt várták el tőlünk, hogy minél több családnak juttassunk új otthonokat, elfogadható áron. Erre a panelos technológia kínálkozott a legalkalmasabbnak, s tervezőink mindent megtettek annak érdekében, hogy ebből az építési módból a lehető legjobbat hozzák ki. Elsők között színeztük a házakat, a Délép házgyárában idővel már nagy erkélyes otthonok készültek. Egyébként is úgy vélem, nem lehet a mai kor igényei szerint megítélni a hetvenes években készült házakat. Gondoljon csak bele, akkor a családok nagy része szoba-konyhás, komfort nélküli lakásokból költözött hideg, meleg vizes, tapétás, szőnyegpadlós, távfűtéses összkomfortba, s ez igenis hatalmas előrelépésnek számított. Megjegyzem, a sokat bírált panel az akkori építési normáknak mindenben megfelelt, s állítom, hogy ezek a házak még kétszáz év múlva is állni fognak, csupán gépészeti berendezéSipos Mihály szerint a panelházak még kétszáz év múlva is állni fognak seiket kell felújítani, s a szigetelésüket kell megoldani. Ott volt a fontos döntéseknél Sipos Mihály kitért arra, hogy a cég belső élete is folyamatosan formálódott. - Én voltam az első nagyvállalati vezető, aki egyes részfeladatok teljesítése esetén prémiumban részesítette a dolgozóit. Volt, amikor táskában vittem ki a pénzt a munkásoknak, hogy ne kelljen még a irodaházig se bemenniük a forintokért. Komócsin Mihály jól le is szidott érte, mondván, mit szórom én egy állami vállalat pénzét. Én meg azt válaszoltam: nézze, Komócsin elvtárs, én csak azt fizetem ki a munkásnak, amiért megdolgozott. Egyébként is: a vállalat irányítását csak bízza rám, amíg nyereséget produkálunk. Sokan azt állítják, Komócsin akkora úr volt abban a világban, hogy nem lehetett vele vitatkozni. Erre azt mondom, én bizony sokszor összeakaszkodtam vele, de mégsem váltatott le. Talán, mert úgy látta, nem találna helyettem jobbat - emlékezett Sipos Mihály, aki azt sem tagadta: a megyei pártbizottság tagjaként jómaga is ott ült a legfontosabb döntések meghozói között. - Mondhatnak bármit ellenségeim, mert annyi év alatt minden bizonnyal ilyenekre is KOVÁCSMESTER EPITESZ FIA Sipos Mihály 1928-ban született Szarvason. Apja kovácsmester volt, akárcsak nagyapja. A Délép későbbi vezére szülővárosában érettségizett, úgy, hogy közben kitanulta hadifogságban lévő apja szakmáját Is, s vezette a kovácsműhelyt. Az ötvenes évek elején Sipos Mihály a fővárosba került, dolgozott a mélyépítési tervező vállalatnál, s munkája mellett elvégezte a műszaki egyetemet, építészmérnöki diplomát szerzett. Nem sokkal később Szegedre költözött, a Szegedi Tervező Vállalatnál kapott munkát, majd egyik alapítója lett a Csomitervnek. Komócsin Mihály pártvezető felkérésére vállalta el, hogy az akkor veszteséges ÉM Csongrád Megyei Állami Építőipari Vállalat élére áll. A céget az ő ötlete alapján keresztelték át Dél-magyarországi Építőipari Vállalattá (Délép) 1970-ben. Miután a cég magába olvasztotta a mélyépítéssel foglalkozó Alépet, 1975-ben már a Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat vezérigazgatója lett Sipos Mihály, egészen nyugdíjazásáig, 1987-ig. Ezt követően Budapesten dolgozott tanácsadóként, majd Szegedre visszatérve saját vállalkozást alapított, káeftéje ma is építkezésekkel foglalkozik. szert tettem, de én nem éltem vissza ezzel a hatalommal, nem loptam össze magamnak semmit, előfordult olyan esztendő, amikor nyolcvanadik voltam a Délép fizetési listáján. Hogy a nyolcvanas évek végére akkor mégis miért lett annyi haragosa, s miért került a támadások kereszttüzébe? Ezt Sipos Mihály így kommentálta: - Sok volt az irigyem. Folyamatosan piszkáltak, én meg úgy döntöttem, nem csatázom tovább, inkább nyugdíjba megyek. így aztán már nyugdíjasként nézhettem végig, hogyan esik darabjaira egy annyi munkával felépített vállalat. Mondhatom, igencsak fájt a szívem. Ma is azt állítom, nagyon hibás döntés volt parancsszóval szétveretni a nagyvállalatokat, kitalálni a jelszót, kis országnak kis cégek kellenek. Miért nem bízták ezt a piacra? Az életképtelen vállalkozások úgyis tönkrementek volna, de meggyőződésem: a Délép, korszerűsítve, felhasználva az új technológiákat és építőanyagokat, állta volna a versenyt. Már akkor számtalan külföldi megrendelésünk volt, jómagam egy magyar-francia vegyes vállalat létrehozásában gondolkodtam, ami Nyugat-Európában, éppen az olcsóbb magyar munkaerő miatt teret hódíthatott volna. Ehelyett merre fordult a világ? Kis magyar építőipari cégek próbálták felvenni a versenyt a FOTÓ: GYENES KÁLMÁN multikkal, s csodálkozunk, hogy ebben a harcban alulmaradtak. Ezután sem szakad el a szakmájától Beszélgetésünk végén Sipos Mihály már sorra illesztette egymás mellé bíráló mondatait. Elmondta: a fejlődés ellenére ma is számtalan minőségi kifogás merül fel az építkezéseken. A vállalkozások körbetartozásai sok kis céget a csődbe juttathatnak, a tőkeszegény kis- és középvállalkozások egyszerűen képtelenek megbirkózni a sokszor hatvan napnál is hosszabb fizetési határidőkkel, miközben feketemunkások árasztották el az építőipart, egymást érik a perek, a sokszor átláthatatlan alvállalkozói rendszerben égbe szöktek az árak. - Egyszóval van baj bőven. Meg az is fáj, hogy az egészségem sem a régi, megkoptak már az izületeim, meg a csontjaim. Ezért is határoztam úgy, hogy ez év végén befejezem aktív munkámat, s 77 évesen most már tényleg nyugdíjba vonulok. De abban biztos lehet, hogy halálomig nem szakadok el az építészettől, mert engem még úgy neveltek, hogy a munka ad értelmet az ember életének. Nagyon sajnálom, hogy sok mai fiatalt ezzel az igazsággal nem ismertetnek meg a szülei - köszönt el tőlem Sipos Mihály. BÁTYI ZOLTÁN 06-30/30-30-443 nms3 delmagyar.hu Kérjük, írja meg nevét és lakhelyét! I legjobbakat megjelentetjük! • Végre egy bokor bl-7 jjt' »lassan elkészül a báli frizurám Kedvei Olvasói | ÚsúedzéS 4 megjelenés, bei a beküldő egretértésén hlriil a képen lálhaté személy (kiskorúaknál a törvényes képviselő) hozzájárulása szükséges. • Álom, édes álom C/inbolai Gálsorné Szeged DÉ1AMGYARCRSZÁG DÉlYILÁt, A DÉLMAGYARORSZAG és 2 DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Moblle Rt. •F » »¡VIIlíllIP" * • Partner a világörökség listavezetője Olaszország lett a világörökség listavezetője, miután az UNESCO Világörökség Bizottsága a dél-afrikai Durbanban tartott legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy Siracusa és Pantalica barlangsírjai is méltók a címre. Negyven ilyen elismeréssel a világ egyetlen országa sem büszkélkedhet. A szakértők azzal indokolták döntésüket, hogy a siracusai kolónia, ahol előzőleg kifejlődött Pantalica történelem előtti civilizációja, a Földközi-tenger térségének nagy központjává vált, megelőzve olyan vetélytársákat, mint Karthagó vagy Athén. Siracusa a görög kortól a barokkig kivételes egyetemes értéket képviselt - írta a Corriere della Sera című olasz napilap. A lista júliusban 49 új kulturális és természeti kinccsel gazdagodott. Köztük vannak Norvégia nyugati partjainak fjordjai, a panamai Coiba nemzeti parkja, Macao történelmi műemlékei, az oroszországi Jaroszlavl régi városközpontja és a híres katalán építésznek, Gaudínak a korábbi három mellett további négy műve, a Casa Vicens, a Casa Batllo, amely formái és színei miatt Barcelona egyik turisztikai látványossága lett, a Sagrada Familia katedrális homlokzata és kriptája, valamint a Santa Coloma de Cervello Güell templomának sírboltja.