Délmagyarország, 2005. július (95. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-26 / 173. szám
CSÜTÖRTÖK, 2005. JÚLIUS 28. »AKTUÁLIS* 219 Bíznak benne, hogy minden reggel felébrednek Székelyék ma indulnak nászútra Sarm-es-Sejkbe Az egyiptomi merényletsorozat elbizonytalanította a szegedi Székely házaspárt, a fiatalok ma mégis elindulnak nászútjukra a terrortámadás sújtotta Sarmes-Sejkbe. Hétfő reggel a Kartago Tours Oroszlán utcai irodájába egy fiatal pár érkezett, hogy lemondja az egyiptomi Sarm-es-Sejkbe tervezett nászútját. A béke városaként emlegetett egyiptomi üdülőparadicsomban hatvannégy ember vesztette életét a szombatra virradóra végrehajtott merényletsorozatban. Székely Tibor és felesége a hét végén kötött házasságot és ma indul a terrortámadások helyszínére. Az egyhetes utazás 270 ezer forintjukba kerül. - Kinek van kedve nézegetni a felrobbantott épületetek? Az utasok nem tehetik ki a lábukat a szállodából? - kérdezte az ifjú feleség. - Akkor inkább elmegyek Gyopárosfürdőre és lógatom a lábamat a medencébe. Esküvő után nem akarunk meghalni! Londonban kétszer robbantottak, Egyiptomban miért ne ismételhetnék meg? A fiatalok már a szabadságukat is kiíratták. Székely Tibor áradozA Székely házaspár inkább Korfura szeretett volna utazni, de már nem tudták lemondani az egyiptomi utat Fotó: Schmidt Andrea va mesélt a Sínai-félsziget déli csücskében lévő város szépségeiről: a korallos mélyvízről, ahová még a közeli Jordániából is átjárnak búvárkodni. Míg a fiatal házaspár tanakodott, mit tegyen, az 0RAK0N MULT A VÁSÁRHELYI CSALAD ELETE Ma késő este érkezik haza Sarm-es-Sejkbó'l a vásárhelyi Rischák Károly és családja. Életük csupán néhány órán múlott, hiszen pénteken éjjel abban a bazárban kerestek papucsot a nagymamának, amelyet másnap reggel felrobbantottak. A férfi édesanyja, Rischák Károlyné Ida a rádióból értesült az egyiptomi borzalmakról. Azonnal próbálta elérni mobiltelefonon a fiáékat, de a vonalak túlterheltsége miatt nem tudott velük beszélni. Végül a Külügyminisztériumot hívta, ahol megígérték neki, hogy megkeresik a családját. Rischák Károly - akit tegnap nem sikerült elérnünk - nem sokkal később visszahívta édesanyját, és megnyugtatta, hogy jól vannak. Nyaralásukat nem szakították meg, az előzetes terveknek megfelelően ma landolnak Ferihegyen. irodába érkezett egy idősebb hölgy, aki Sarm-es-Sejkbe akart utazni, de már nem volt szabad hely. Az asszony szinte vidáman mesélte, hogy ugyanott öt évvel ezelőtt egy Mercedesbe rejtett pokolgép robbant mellette. Székely Tibor és felesége arra gondolt, inkább Korbtra utazna, mondván: egy szigetre biztosan nehezebben jutnak be a terroristák. Ám mivel a Külügyminisztérium állásfoglalása szerint Egyiptom biztonsági megítélése nem változott, s nincs ok, hogy veszélyeztetett övezetnek nyilvánítsa Sarm-es-Sejket. Ezért az utasoknak nem jár vissza a befizetett pénz. így Széfcelyék akkora összeget buktak volna, hogy bár a terrortámadások elbizonytalanították őket, ma mégis elutazMIKGR JAR VISSZA A PÉNZ? Ha az utas 35 nappal az indulás előtt mondja le az utat, akkor fejenként 3000 forint kezelési költséget kell fizetnie, és visszakapja a befizetett pénzt. Ha 34-30 nappal módosít, akkor a befizetett összeg 90, ha 29-20 nappal a 60. ha 19-10 nappal a 40, ha 9-6 nappal korrigál, az ár 20 százaléka jár vissza. Ám ha valaki indulás előtt kevesebb mint öt nappal mondja le az utat, akkor az egész összeget ki kell fizetnie. nak nászútra a sínai-félszigeti városba. - Bízunk abban - tette hozzá Székely Tiborrté -, hogy minden reggel felébredünk! A. T. J. Láthatatlan nemzetbiztonsági ellenőrzések és szigorítások Az áramszolgáltatás kulcsfontosságú, ezért szigorúbb az ellenőrzés Fotó: Frank Yvette A londoni terrortámadások után a nemzetbiztonsági szolgálatok adatközlésre kérték a bevándorlási hivatalokat. Főleg olyan információkra voltak kíváncsiak, amelyek az arab országokból érkezőkre vonatkoznak. Ezzel párhuzamosan megerősítették a nagy energiaszolgáltatók őrzését. MUNKATÁRSUNKTÓL Információink szerint az 55 halálos áldozattal járó londoni terrorcselekmények után a nemzetbiztonsági szolgálatok fokozott óvatosságra szólították fel a nagy energiaszolgáltatókat, köztük a Mol Rt. algyői üzemét és a Magyar Villamos Művek Rt. sándorfalvi úti transzformátorállomását és elosztóját. A vállalatok területére érkező járműveket átvizsgálják, a belépők adatait rögzítik, táskáikat ellenőrzik, a bel- és külföldi küldeményeket átvilágítják. Ezzel egyidejűleg az úgynevezett vészhelyzetekre vonatkozó forgatókönyveket is elővették. A szigorításoknak nincsenek látható jelei, a külső szemlélődő a fokozott biztonsági intézkedésekből semmit nem vesz észre. Az elmúlt napokban, közvetlenül az első londoni merényletek után, a nemzetbiztonsági szolgálatok adatszolgáltatásra kérték a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalokat, a szegedi székhelyű regionális igazgatóságot is. Információink szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársai főleg azoknak az adataira voltak kíváncsiak, akik valamelyik közel-keleti, arab vagy muszlim országból érkeztek és engedéllyel tartózkodnak Magyarország területén, illetve kérelmükben még nem született döntés. Hivatalosan sem a Nemzetbiztonsági Hivatalnál, sem a bevándorlási hivatalnál nem erősítették meg információinkat. Petiik Orbánné, a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatója elzárkózott az erre vonatkozó kérdéseink elől. Megkeresésünkre hasonlóan reagált a Nemzetbiztonsági Hivatal Csongrád megyei kirendeltségének helyettes vezetője is. Kérdéseinket azzal hárította el, hogy „ha volt, ha nem volt ilyen, az nem publikus". NINCS FOKOZOTT ERDEKLODES A Szegeden élő arab közösségek képviselői nem tapasztalták, hogy az elmúlt napok terrorcselekményei után a különböző magyar hatóságok fokozott érdeklődést mutatnának irántuk. Hivatalosan vagy Informálisan még azokat sem keresték meg, akik az elmúlt hónapokban meglátogatták valamelyik közel-keleti országban élő családtagjaikat. Előre tudják a gabona tárolóhelyét MUNKATÁRSUNKTÓL Az intervenciós felvásárlásra felajánlott, illetve átvett kalászos gabona kellő tárolási lehetőségeinek biztosítása, a felvásárolt áru minőségének és mennyiségének megóvása érdekében nagy kapacitású gabonatárolók hosszabb távú, 2+2 évre szóló szerződéses lekötésére készül a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). Ezzel tehermentesíteni kívánják a piaci szereplők által rövid távra (legfeljebb egy évre) felajánlott tárolókat is - jelezte lapunknak a hivatal sajtóosztálya. A megfelelő, már meglévő, vagy épülő tárolóval hosszú távon rendelkezni jogosult természetes, vagy jogi személyek, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, ha van a 141/2003. (IX. 9.) kormányrendelet szerinti ügyfél-regisztrációs számuk és az MVH honlapján (www.mvh.gov.hul közzétett közleményben részletezett egyéb feltételeknek is megfelelnek, kérelmezhetik ilyen szerződés kötését. A szükséges okmányokkal felszerelt kérelmüket július 30-áig személyesen, vagy postán az MVH intervenciós intézkedések igazgatóságára kell eljuttatniuk. Amennyiben a kérelmüket elfogadják, az MVH kétéves tárolási szerződést köt az érintettekkel, akik a második évben annak két évvel való meghosszabbítását kérhetik. Kutyakaja FEKETE KLARA Házi kedvenceink közül valószínűleg több megsértődne, ha azokat a húsokat tálalná eléjük a gazdi, amikre a fogyasztóvédők újabban bukkannak. Magyar József, a szentesi Hungerit Rt. vezérigazgatója nevezte felháborodásában „kutyakajának" azt a menüskálát, amelyik a szalmonellás csirke- és kacsahústól kezdve a legelképesztőbb kínálatot produkálja, de valószínűleg 6 sem a négylábúnknak nagy gonddal elkészített konzervekre gondolt. Azoknak ugyanis csak a szaga kellemetlen, az íze - Brúnó kutyámat elnézve - mennyei lehet. Mindenesetre Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, megérezve a politikai lépéskényszert, az uniós piacokon versenyhátrányba került magyar termelők és a vevők védelmében nemrégiben hadat is üzent a rossz minőségű termékeknek. „Magyarország nem lesz a silány külföldi élelmiszerek lerakóhelye" - nyilatkozta a miniszter, aki számon fogja kérni a láncokon, hová lett a pultokról a magyar áru, és a kereskedőkkel közösen becsületkódexet akar kidolgozni. A szaktárca vezetője azt ígérte, ha nem tudnak megegyezni, jönnek a „lépések". Azt ugyan nem fejtette ki, mire gondol, de a hat láncnál beígért ár- és értékarányosság-ellenőrzés a borok esetében, továbbá a tejimport szigorúbb nyomon követése azért sejtet valamit. Sok lépésre nincs mód, mivel egyik uniós tag sem korlátozhatja saját belső piacán más EU-ország termékének forgalmát. Legfeljebb az egészséghez való jog alapján, kirívó esetben, mint amilyen a BSE, vagy a dioxinos csirke esetében is történt, eresztheti le átmenetileg egy-egy áru előtt a sorompót. Aztán, ha az uniós szeméttől már sikeresen megóvtuk magunkat, jön az, hogy mi legyen a leleményes magyarokkal, akik ugyancsak szívesen kotyvasztanak olcsó és fertőző élelmiszereket: hol egy kis szalmonellás disznósajtot, hol baktói lángolt kolbászt. Becsületkódex ide vagy oda, a lehetőségek tárháza végtelen. Nem Csongrád megyei a vétkes kolbászgyártó Aid megette, az sem betegedett meg Ha nem derül ki, hol gyártották a szalmonellával fertőzött kolbászt, a rendőrség nyomoz majd az ügyben. A baktói forgalmazó két gyártó céggel dolgoztat, de még csak az egyikről bizonyosodott be, hogy teljesen vétlen. A kolbászból már sehol nem lehet kapni, és eddig nem is jelentettek ezzel kapcsolatos megbetegedéseket. Elképzelhető, hogy a rendőrségen folytatódik a szalmonellás kolbász ügye. Ha ugyanis az Állat-egészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás munkatársainak nem sikerül kideríteniük, hol gyártották a fertőző élelmiszert, ennek kinyomozására a rendőröket kérik meg. Mint megírtuk, a Temesvári körúti Coop Áruházban egy rutinellenőrzés során szalmonellafertőzést okozó baktériumot találtak a Baktói csípős lángolt kolbászban. Az árut egyébként azért vonták ellenőrzés alá, mert az uniós szabályokkal ellentétben nem volt rajta feltüntetve a gyártó. Adatokat gyűjtenek - Most adatokat gyűjtünk, hogy kiderüljön: ki a felelős a közegészségügyi veszélyeztetésért. A forgalmazó Baktóhús Kft. ugyanis nem tudta egyértelműen bemutatni, melyik tételt melyik beszállító cége gyártotta - mondta el Pollákné Faragó Katalin megyei osztályvezető főállatoryos. - Az eddig szóba került két üzem közül az egyiket, amelyik a megyében van, már ellenőriztük. Arról kiderült: nem ott gyártották a kolbászt. A másik cég viszont nem Csongrád megyei, így ott a területileg illetékes hatóság vizsgálódik. A gyártónak kötelessége lett volna az értékesítés előtt laboratóriumi vizsgálatot végeztetnie az árun. Ezt minden bizonnyal elmulasztotta, különben nem kerülhetett volna ki a polcokra a szalmonellás kolbász. A forgalmazó számításai szerint valamivel kevesebb mint száz kilót kínáltak eladásra belőle. Mivel csak harmincat zároltak, 70 kilónyit valószínűleg elfogyasztottak a gyanútlan vásárlók. Tóth Ferenc, a Baktóhűs Kft. vezetője azt elismerte, hogy a szabálytalan címkézésben ők a vétkesek. Mint mondta: úgy tudták, hogy elég csak a forgalmazót, azaz saját magukat feltüntetni rajta. A szalmonellával kapcsolatban azonban nem érzik felelősnek magukat, az élelmiszer-biztonságért ugyanis a gyártó a felelős. - Ennek ellenére ezután sem tervezzük, hogy megszakítjuk gyártó cégeinkkel az üzleti kapcsolatot, hiszen eddig nem volt probléma egyikkel sem - tette hozzá. Maximum egy-két szál Nem ilyen elnéző a Temesvári körúti bolt üzletvezetője: Makra Imre megszakította a kft.-vei az együttműködést, mostantól nem vásárol tőlük. Arra a kérdésre, hogy miért nem nézték meg a címkét áruátvételkor, azt válaszolta: eddig ez eszükbe sem jutott, de az eset óta ezt is ellenőrzik. A boltban egyébként már másfél hete nem lehet kapni a baktói kolbászból, ekkor vitte el az élelmiszer-ellenőr a készletet. - Maximum egy-két szálat adtunk el belőle, de azóta sem jelezte senki, hogy rosszul lett tőle - mondta az üzletvezető. Ebből a kolbászból készít szendvicset többek között a bolt egyik alkalmazottja, Kormányos Attiláné is, aki azóta is nyugodtan eszi, hogy tudja: szalmonellával fertőzött. - Semmi bajunk nem volt még tőle. Akkor meg minek dobjam ki? - érvelt. Napi 8-10 eset Az ÁNTSZ-nél sem érzékelik, hogy a szalmonellás kolbász megnövelte volna a fertőzések számát. Deák Zsuzsa városi tisztiorvos elmondta: változatlanul napi 8-10 esetet regisztrálnak, a kikérdezéskor azonban eddig senki nem említette, hogy a baktói kolbásztól lett volna rosszul. Továbbra is a csirkehús, a tojás és a tej okoz gondot leggyakrabban. TÍMÁR KRISZTA