Délmagyarország, 2005. július (95. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-26 / 173. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. JÚLIUS 28. »AKTUÁLIS* 219 Bíznak benne, hogy minden reggel felébrednek Székelyék ma indulnak nászútra Sarm-es-Sejkbe Az egyiptomi merényletsorozat elbizonytalanította a szegedi Székely házaspárt, a fiatalok ma mégis elindulnak nászútjukra a terrortámadás sújtotta Sarm­es-Sejkbe. Hétfő reggel a Kartago Tours Oroszlán utcai irodájába egy fia­tal pár érkezett, hogy lemondja az egyiptomi Sarm-es-Sejkbe ter­vezett nászútját. A béke váro­saként emlegetett egyiptomi üdülőparadicsomban hatvan­négy ember vesztette életét a szombatra virradóra végrehajtott merényletsorozatban. Székely Tibor és felesége a hét végén kötött házasságot és ma indul a terrortámadások helyszí­nére. Az egyhetes utazás 270 ezer forintjukba kerül. - Kinek van kedve nézegetni a felrobbantott épületetek? Az uta­sok nem tehetik ki a lábukat a szállodából? - kérdezte az ifjú fe­leség. - Akkor inkább elmegyek Gyopárosfürdőre és lógatom a lá­bamat a medencébe. Esküvő után nem akarunk meghalni! Londonban kétszer robbantot­tak, Egyiptomban miért ne ismé­telhetnék meg? A fiatalok már a szabadságukat is kiíratták. Székely Tibor áradoz­A Székely házaspár inkább Korfura szeretett volna utazni, de már nem tudták lemondani az egyipto­mi utat Fotó: Schmidt Andrea va mesélt a Sínai-félsziget déli csücskében lévő város szépségei­ről: a korallos mélyvízről, ahová még a közeli Jordániából is átjár­nak búvárkodni. Míg a fiatal há­zaspár tanakodott, mit tegyen, az 0RAK0N MULT A VÁSÁRHELYI CSALAD ELETE Ma késő este érkezik haza Sarm-es-Sejkbó'l a vásárhelyi Rischák Károly és családja. Életük csupán néhány órán múlott, hiszen pénteken éjjel ab­ban a bazárban kerestek papucsot a nagymamának, amelyet másnap reg­gel felrobbantottak. A férfi édesanyja, Rischák Károlyné Ida a rádióból ér­tesült az egyiptomi borzalmakról. Azonnal próbálta elérni mobiltelefonon a fiáékat, de a vonalak túlterheltsége miatt nem tudott velük beszélni. Végül a Külügyminisztériumot hívta, ahol megígérték neki, hogy megkeresik a családját. Rischák Károly - akit tegnap nem sikerült elérnünk - nem sok­kal később visszahívta édesanyját, és megnyugtatta, hogy jól vannak. Nya­ralásukat nem szakították meg, az előzetes terveknek megfelelően ma lan­dolnak Ferihegyen. irodába érkezett egy idősebb hölgy, aki Sarm-es-Sejkbe akart utazni, de már nem volt szabad hely. Az asszony szinte vidáman mesélte, hogy ugyanott öt évvel ezelőtt egy Mercedesbe rejtett pokolgép rob­bant mellette. Székely Tibor és felesége arra gondolt, inkább Korbtra utazna, mondván: egy szigetre biztosan nehezebben jutnak be a terroris­ták. Ám mivel a Külügyminisz­térium állásfoglalása szerint Egyiptom biztonsági megítélése nem változott, s nincs ok, hogy veszélyeztetett övezetnek nyilvá­nítsa Sarm-es-Sejket. Ezért az utasoknak nem jár vissza a befi­zetett pénz. így Széfcelyék akkora összeget buktak volna, hogy bár a terrortámadások elbizonytala­nították őket, ma mégis elutaz­MIKGR JAR VISSZA A PÉNZ? Ha az utas 35 nappal az indulás előtt mondja le az utat, akkor fe­jenként 3000 forint kezelési költ­séget kell fizetnie, és visszakapja a befizetett pénzt. Ha 34-30 nap­pal módosít, akkor a befizetett összeg 90, ha 29-20 nappal a 60. ha 19-10 nappal a 40, ha 9-6 nap­pal korrigál, az ár 20 százaléka jár vissza. Ám ha valaki indulás előtt kevesebb mint öt nappal mondja le az utat, akkor az egész összeget ki kell fizetnie. nak nászútra a sínai-félszigeti városba. - Bízunk abban - tette hozzá Székely Tiborrté -, hogy minden reggel felébredünk! A. T. J. Láthatatlan nemzetbiztonsági ellenőrzések és szigorítások Az áramszolgáltatás kulcsfontosságú, ezért szigorúbb az ellenőrzés Fotó: Frank Yvette A londoni terrortámadások után a nemzetbiz­tonsági szolgálatok adatközlésre kérték a be­vándorlási hivatalokat. Főleg olyan informáci­ókra voltak kíváncsiak, amelyek az arab orszá­gokból érkezőkre vonatkoznak. Ezzel párhuza­mosan megerősítették a nagy energiaszolgáltatók őrzését. MUNKATÁRSUNKTÓL Információink szerint az 55 halálos áldozattal járó londoni terrorcselekmények után a nemzetbizton­sági szolgálatok fokozott óvatosságra szólították fel a nagy energiaszolgáltatókat, köztük a Mol Rt. al­győi üzemét és a Magyar Villamos Művek Rt. sán­dorfalvi úti transzformátorállomását és elosztóját. A vállalatok területére érkező járműveket átvizs­gálják, a belépők adatait rögzítik, táskáikat ellenőr­zik, a bel- és külföldi küldeményeket átvilágítják. Ezzel egyidejűleg az úgynevezett vészhelyzetekre vonatkozó forgatókönyveket is elővették. A szigorításoknak nincsenek látható jelei, a kül­ső szemlélődő a fokozott biztonsági intézkedések­ből semmit nem vesz észre. Az elmúlt napokban, közvetlenül az első londoni merényletek után, a nemzetbiztonsági szolgálatok adatszolgáltatásra kérték a Bevándorlási és Állam­polgársági Hivatalokat, a szegedi székhelyű regio­nális igazgatóságot is. Információink szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársai főleg azok­nak az adataira voltak kíváncsiak, akik valamelyik közel-keleti, arab vagy muszlim országból érkeztek és engedéllyel tartózkodnak Magyarország terüle­tén, illetve kérelmükben még nem született dön­tés. Hivatalosan sem a Nemzetbiztonsági Hivatal­nál, sem a bevándorlási hivatalnál nem erősítették meg információinkat. Petiik Orbánné, a Belügymi­nisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hiva­tal regionális igazgatója elzárkózott az erre vonat­kozó kérdéseink elől. Megkeresésünkre hasonlóan reagált a Nemzetbiztonsági Hivatal Csongrád me­gyei kirendeltségének helyettes vezetője is. Kérdé­seinket azzal hárította el, hogy „ha volt, ha nem volt ilyen, az nem publikus". NINCS FOKOZOTT ERDEKLODES A Szegeden élő arab közösségek képviselői nem ta­pasztalták, hogy az elmúlt napok terrorcselekményei után a különböző magyar hatóságok fokozott érdeklő­dést mutatnának irántuk. Hivatalosan vagy Informáli­san még azokat sem keresték meg, akik az elmúlt hó­napokban meglátogatták valamelyik közel-keleti or­szágban élő családtagjaikat. Előre tudják a gabona tárolóhelyét MUNKATÁRSUNKTÓL Az intervenciós felvásárlásra felajánlott, illetve átvett kalá­szos gabona kellő tárolási lehe­tőségeinek biztosítása, a felvá­sárolt áru minőségének és mennyiségének megóvása érde­kében nagy kapacitású gabona­tárolók hosszabb távú, 2+2 év­re szóló szerződéses lekötésére készül a Mezőgazdasági és Vi­dékfejlesztési Hivatal (MVH). Ezzel tehermentesíteni kíván­ják a piaci szereplők által rövid távra (legfeljebb egy évre) fel­ajánlott tárolókat is - jelezte la­punknak a hivatal sajtóosztá­lya. A megfelelő, már meglévő, vagy épülő tárolóval hosszú tá­von rendelkezni jogosult ter­mészetes, vagy jogi személyek, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, ha van a 141/2003. (IX. 9.) kormányren­delet szerinti ügyfél-regisztráci­ós számuk és az MVH honlap­ján (www.mvh.gov.hul közzé­tett közleményben részletezett egyéb feltételeknek is megfelel­nek, kérelmezhetik ilyen szer­ződés kötését. A szükséges okmányokkal fel­szerelt kérelmüket július 30-áig személyesen, vagy postán az MVH intervenciós intézkedések igazgatóságára kell eljuttatniuk. Amennyiben a kérelmüket elfo­gadják, az MVH kétéves tárolási szerződést köt az érintettekkel, akik a második évben annak két évvel való meghosszabbítását kérhetik. Kutyakaja FEKETE KLARA Házi kedvenceink közül valószínűleg több megsértődne, ha azo­kat a húsokat tálalná eléjük a gazdi, amikre a fogyasztóvédők újabban bukkannak. Magyar József, a szentesi Hungerit Rt. ve­zérigazgatója nevezte felháborodásában „kutyakajának" azt a menüskálát, amelyik a szalmonellás csirke- és kacsahústól kezd­ve a legelképesztőbb kínálatot produkálja, de valószínűleg 6 sem a négylábúnknak nagy gonddal elkészített konzervekre gondolt. Azoknak ugyanis csak a szaga kellemetlen, az íze - Brúnó kutyá­mat elnézve - mennyei lehet. Mindenesetre Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, megérezve a politikai lépéskényszert, az uniós pia­cokon versenyhátrányba került magyar termelők és a vevők vé­delmében nemrégiben hadat is üzent a rossz minőségű termé­keknek. „Magyarország nem lesz a silány külföldi élelmiszerek lerakóhelye" - nyilatkozta a miniszter, aki számon fogja kérni a láncokon, hová lett a pultokról a magyar áru, és a kereske­dőkkel közösen becsületkódexet akar kidolgozni. A szaktárca vezetője azt ígérte, ha nem tudnak megegyezni, jönnek a „lé­pések". Azt ugyan nem fejtette ki, mire gondol, de a hat lánc­nál beígért ár- és értékarányosság-ellenőrzés a borok esetében, továbbá a tejimport szigorúbb nyomon követése azért sejtet va­lamit. Sok lépésre nincs mód, mivel egyik uniós tag sem korlátozhatja saját belső piacán más EU-ország termékének forgalmát. Legfel­jebb az egészséghez való jog alapján, kirívó esetben, mint ami­lyen a BSE, vagy a dioxinos csirke esetében is történt, eresztheti le átmenetileg egy-egy áru előtt a sorompót. Aztán, ha az uniós szeméttől már sikeresen megóvtuk ma­gunkat, jön az, hogy mi legyen a leleményes magyarokkal, akik ugyancsak szívesen kotyvasztanak olcsó és fertőző élelmiszere­ket: hol egy kis szalmonellás disznósajtot, hol baktói lángolt kolbászt. Becsületkódex ide vagy oda, a lehetőségek tárháza végtelen. Nem Csongrád megyei a vétkes kolbászgyártó Aid megette, az sem betegedett meg Ha nem derül ki, hol gyártották a szalmonellával fertőzött kol­bászt, a rendőrség nyomoz majd az ügyben. A baktói forgalmazó két gyártó céggel dolgoztat, de még csak az egyikről bizonyoso­dott be, hogy teljesen vétlen. A kolbászból már sehol nem lehet kapni, és eddig nem is jelentettek ezzel kapcsolatos megbetege­déseket. Elképzelhető, hogy a rendőrsé­gen folytatódik a szalmonellás kolbász ügye. Ha ugyanis az Ál­lat-egészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás munkatársa­inak nem sikerül kideríteniük, hol gyártották a fertőző élelmi­szert, ennek kinyomozására a rendőröket kérik meg. Mint megírtuk, a Temesvári körúti Coop Áruházban egy rutinellen­őrzés során szalmonellafertő­zést okozó baktériumot találtak a Baktói csípős lángolt kolbász­ban. Az árut egyébként azért vonták ellenőrzés alá, mert az uniós szabályokkal ellentétben nem volt rajta feltüntetve a gyártó. Adatokat gyűjtenek - Most adatokat gyűjtünk, hogy kiderüljön: ki a felelős a közegészségügyi veszélyezteté­sért. A forgalmazó Baktóhús Kft. ugyanis nem tudta egyértel­műen bemutatni, melyik tételt melyik beszállító cége gyártotta - mondta el Pollákné Faragó Ka­talin megyei osztályvezető főál­latoryos. - Az eddig szóba került két üzem közül az egyiket, ame­lyik a megyében van, már ellen­őriztük. Arról kiderült: nem ott gyártották a kolbászt. A másik cég viszont nem Csongrád me­gyei, így ott a területileg illeté­kes hatóság vizsgálódik. A gyártónak kötelessége lett volna az értékesítés előtt labora­tóriumi vizsgálatot végeztetnie az árun. Ezt minden bizonnyal elmulasztotta, különben nem kerülhetett volna ki a polcokra a szalmonellás kolbász. A forgal­mazó számításai szerint valami­vel kevesebb mint száz kilót kí­náltak eladásra belőle. Mivel csak harmincat zároltak, 70 ki­lónyit valószínűleg elfogyasztot­tak a gyanútlan vásárlók. Tóth Ferenc, a Baktóhűs Kft. vezetője azt elismerte, hogy a szabálytalan címkézésben ők a vétkesek. Mint mondta: úgy tudták, hogy elég csak a forgal­mazót, azaz saját magukat fel­tüntetni rajta. A szalmonellával kapcsolatban azonban nem ér­zik felelősnek magukat, az élel­miszer-biztonságért ugyanis a gyártó a felelős. - Ennek ellené­re ezután sem tervezzük, hogy megszakítjuk gyártó cégeinkkel az üzleti kapcsolatot, hiszen ed­dig nem volt probléma egyikkel sem - tette hozzá. Maximum egy-két szál Nem ilyen elnéző a Temesvári körúti bolt üzletvezetője: Mak­ra Imre megszakította a kft.-vei az együttműködést, mostantól nem vásárol tőlük. Arra a kér­désre, hogy miért nem nézték meg a címkét áruátvételkor, azt válaszolta: eddig ez eszükbe sem jutott, de az eset óta ezt is ellenőrzik. A boltban egyébként már másfél hete nem lehet kap­ni a baktói kolbászból, ekkor vitte el az élelmiszer-ellenőr a készletet. - Maximum egy-két szálat adtunk el belőle, de azóta sem jelezte senki, hogy rosszul lett tőle - mondta az üzletveze­tő. Ebből a kolbászból készít szendvicset többek között a bolt egyik alkalmazottja, Kormányos Attiláné is, aki azóta is nyugod­tan eszi, hogy tudja: szalmonel­lával fertőzött. - Semmi bajunk nem volt még tőle. Akkor meg minek dobjam ki? - érvelt. Napi 8-10 eset Az ÁNTSZ-nél sem érzékelik, hogy a szalmonellás kolbász megnövelte volna a fertőzések számát. Deák Zsuzsa városi tisz­tiorvos elmondta: változatlanul napi 8-10 esetet regisztrálnak, a kikérdezéskor azonban eddig senki nem említette, hogy a bak­tói kolbásztól lett volna rosszul. Továbbra is a csirkehús, a tojás és a tej okoz gondot leggyakrab­ban. TÍMÁR KRISZTA

Next

/
Oldalképek
Tartalom