Délmagyarország, 2005. július (95. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-23 / 171. szám

SZOMBAT, 2005. JÚLIUS 23. • MEGYEI TÜKÖR* 7 Ideológiák békéje Szentségtörő szavak következnek most: nekem se higgyenek! Azok se, akik eddig hittek. Én se hiszek senkinek. Ameddig erőm engedi, igyekszem mindent úgy átbogarászni, hogy erények és csalfaságok legalább a fölismerhetőségig eljuthassanak agyacskám rekeszeibe. Ez eddig, szőröstül-bőröstül egyedül rám tartozik, minek aka­rom kibeszélni ? A legtöbb vallási, filozófiai és ideológiai irányzat -az igen és a nem harcára, a jó és a gonosz küzdelmére épül, miért nem jó nekem az, ami évezredek óta itt van, ahol mi vagyunk ? Mit is jelent az ideológia ? Eszmék rendszere. Eszméből legalább annyi van, mint emberből, rendben is lennék velük, de a rend­szerbe foglalás már halálos valami. Ott már csontok törnek, vér folyik, és embereket temetnek. Amióta eszét tudja az emberiség, üti és vágja a másikat, mert annak nem úgy forog az esze kereke, mint az övé. Ennél nagyobb bűn nem létezik, mars a pokolra! Azt is oda küldik, aki a mennyek országa jegyében fogott kardot. Emlékszünk még a keresztes háborúkra ? Isten sírja reszketett a szent a honban. Támadtak ideológiák, amelyek mindezt osztályalapokra helyez­ték, és embermilliók pusztulása lett ebből is. Világháborúból hiva­talosan kettőt tart számon a történelem, de mellékesen több har­madik is van már. A keleti és a nyugati nagy hódítók - Xerxész, akit Ahasverusnak is ismerünk, Nagy Sándor, Napóleon, Hitler és Dzsugasvili - annyi embert tudott fanatizálni, számolatlanul száll­tak sírba, vagy maradtak temetetlenül, vadak javára. Es Pol Pot, meg a többi • Minden nagy csatában legalább két főhős termett: a győző és a legyőzött. A többi névtelenül bukott. A hősöknek szob­rokat emeltek, a többinek semmit. A szobrok sorsa pedig, hogy időnként erőszak dönti le őket. Vallásháborúk ma is vannak. A mohamedánok máig vívják a ke­resztények ellen. A Krisztus-követők keresik az együttműködés le­hetőségeit. egyre jobban hódít az ökuménia eszméje, ami a sarkok gömbölyded lekerekítése valójában. Tedd vissza hüvelyébe kardo­dat, és imádkozzunk együtt! Fondorlatot lát ebben is a legnagyobb szláv vallás főpapja, és azt mondja, addig egy lépést se közelít, amíg a római egyház föl nem adja hittérítő törekvéseit. A hittérítés vég­eredményben a hívek elhódítását jelentené. Mögötte is ott van a hódítás. Krisztus és a Sátán. Nem kéne nekem ilyen kozmikus magasságokban elmélked­nem, az is elég, ha rányitom a tévét az országgyűlésre, vagy a pár­tok vitájára. Amit az egyik egy üdvözítő igazságnak kiált ki, azt a másik azonnal beletapossa a sárga földbe. Aztán fordul a kocka, mert négyévenként fordulni szokott, más lesz az igazság, és máso­kat vernek bele a pöcegödörbe. Mert minden párt ebben az egyben teljesen azonos nézetet vall: az ő ideológiája az egyetlen IGAZ­SÁG. Mondhatsz, amit akarsz, elvégre szólásszabadság van, de ha nem azt mondod, amit mi, beragasztjuk a szádat. Mondja valaki, a skizofrénia súlyos fajtája az, hogy valaki csak a maga rögeszméjét hajtja. Tudathasadásnak fordítják, ennél tovább már nem hasadhat. Szemellenzős ideológiának ismertük meg az öregátkosban. Most mintha abból is több lenne. Óhajtanunk sza­bad az ideológiák békéjét, de egyelőre nem számolhatunk még ve­le. „Ökumenizmusra" való törekvés ugyan van - bocsánat, hogy a vallási műszót ide is átteszem -, de csak annyiban, hogy a nagyha­lak megeszik a kishalakat. Pártfúziónak szokták mondani, de ezt se tessék nekem elhinni. Béke veletek, emberek! H.D. Fürdőzők és kórokozók a standokon - Vízminőség Csongrád megyében Kiváló és nem megfelelő A Tisza a Maros-torkolat fölött tisztább, megfelelő minősítést kapott a mindszenti strand is illusztráció: Tésik Attila A csongrádi Körös-torok, valamint a már­télyi Holt-Tisza vize „kiváló", sok szabad strand viszont sajnos „nem megfelelő" minősítést kapott a legutóbbi mérésnél. A vízminőséget idén már az üzemeltetők­nek kell rendszeresen ellenőriztetniük, az ANTSZ csak szúrópróbaszerű mérése­ket tart. A medencés strandok helyett nagy hőségben sokan választják az élővizeket, és a Tiszára, Marosra, vagy a környékbeli bányatavakhoz mennek úszni. Nem árt azonban előzetesen tájékozódni a víz minőségéről, hiszen külön­féle betegségeket, súlyos esetben fertőzéseket is okozhatnak az ezekben a vizekben találha­tó kórokozók. Az új jogi szabályozás értelmében már nem az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ANTSZ) feladata a rendszeres el­lenőrzés, azt ugyanis az üzemeltetőnek kell elvégeztetnie kéthetente. - A hatóság is végez szúrópróbaszerű ellen­őrzéseket, de idényenként csak egy-két alka­lommal - mondta el Kovács Ferenc megbí­zott megyei tiszti főorvos. A strandok vízminőségét a beküldött min­ták alapján állapítják meg. Ha a víz egymást követő két alkalommal kap „nem megfelelő" minősítést, az ANTSZ kezdeményezi a für­dőhely bezárását, melyet csak három negatív minta után lehet újra megnyitni. A „vízmi­nőségi eredményt" mindenhol ki kell írni, hogy arról a fürdőzők tájékozódhassanak. Mivel a strandszezon az elhúzódó árvíz mi­att is későn indult, még nem érkeztek be az első önmérések eredményei az ÁNTSZ-hez. A hatóság azonban június végén elvégezte a megye fürdőhelyein a víz minőségének vizs­gálatát, ezekre lehet jelenleg támaszkodni. A nem kijelölt fürdőhelyek közül a szegedi Foka, a makói szabad strand, valamint a mindszenti naturistastrand kapott nem meg­felelő minősítést. A Lapos és a Sárga vízminő­sége június 29-én, a mért időpontban megfele­lő volt. Ezt azért érdemes hangsúlyozni, mert folyóvizek esetében a víz szennyezettségének mértéke is óráról órára változik. Ml NEM MEGFELELŐ? UH Az, hogy egy fürdőhely nem megfelelő minősítést kap, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a víz egész­ségre ártalmas. Csupán arról van szó, hogy a kór­okozók száma a határérték feletti. Húsz év óta még egyszer sem fordult elő olyan járványos megbetegedés, amely a víz nem megfelelő minő­ségére lett volna visszavezethető. Ilyen rossz eredmény esetén egyébként az ÁNTSZ hatóságilag tiltaná meg a fürdőzést. A kijelölt fürdőhelyek közül a sziksóstói naturistastrandon több mérést is végeztek. Májusban és június elején még megfelelő volt a vízminőség, a hónap végén és július közepén azonban már nem volt az. Megfelelő minősítést kapott azonban a sándorfalvi bá­nyató, az algyői szabad strand, valamint a szentesi és a mindszenti strand is. A csongrá­di Körös-torok, valamint a mártélyi Holt-Ti­sza vize pedig kiváló. TÍMÁR KRISZTA Marácziné másfél éve nem kap munkát Az üzemorvosig sem jutott el a hepatitises A jogszabály szerint egészségi állapotuk miatt nem érheti diszk­rimináció a munkavállalókat, mégis megesik, hogy betegségük miatt utasítják cl az állásokra pályázókat. Maráczi Mihályné másfcl cv után feladta, tiogy valaha is dolgozhasson, hepati­tisesként ugyanis sehol nem látják szívesen. A mai világban, pláne a Philadel­phia című film óta azt gondolhat­nánk, a súlyos, esetleg halálos be­tegséggel küzdőknek nem kell olyan mértékű diszkriminációval szembesülniük mindennapjaik során, mint akár csak egy évti­zeddel ezelőtt. Hiszen szinte mindent lehet tudni az AIDS-ről, vagy a hepatitisről, azt is, hogyan terjednek. A betegek érdekeit bi­zonyos területeken jogszabályok is védik. Mindezek ellenére elő­fordul, hogy kénytelenek azzal szembesülni: a társadalom peri­fériájára szorultak. Maráczi Mihályné másfél éve keres magának munkát - hiába, hepatitis C vírussal fertőzött, ezért sehol nem alkalmazzák. Utoljára a szegedi fonalfeldolgozó­ban utasították el, ahová csoma­golásra jelentkezett. - Időpontot kértem az igazgatótól, hogy meg­tudjam: mi az oka, hogy még a be­tanított munkára sem vagyok jó ­mesélte az asszony. - O a megbe­szélésre az üzemorvost is elhívta, akit kértem: magyarázza el, hogy érintéssel nem fertőzök. Legna­gyobb megdöbbenésemre azon­ban a szakember is helyesnek tar­totta a döntést, hogy a többi dolgo­zó védelmében ne alkalmazzanak. A Szefónál nem kívántak az ügyről nyilatkozni, megkérdez­tünk azonban egy másik üzem­orvost, hogyan kezelné a hasonló eseteket. - Mindig az orvos fele­lőssége, felveszi-e az ilyen jelent­kezőket, a munkáltatót viszont nem tájékoztathatja arról, mi­lyen betegségben szenved az ille­tő - mondta el Lencse Katalin. ­Jogszabályban van rögzítve, hogy például a hepatitisesek hol nem dolgozhatnak. Ide tartozik az egészségügy, valamint minden olyan munkakör, ahol gyerekek­kel kell foglalkozni. A csomago­lás nem ilyen terület. A törvény értelmében minden állásra, amely nem szerepel a ki­vételek között, fel kell venni a be­tegeket is - egészségi állapot miatt tilos a hátrányos megkülönbözte­tés. Előzetesen azonban a mun­káltatónak joga van munkakör-al­kalmassági vizsgálatot kérnie. Csakhogy Maráczi Mihályné­tól soha nem kértek ilyen vizsgá­latot, jelentkezését mindenütt azonnal elutasították. Legutóbbi kudarca annyira megviselte, hogy pszichiátriai kezelésre szo­rult. Már nem is akar tovább pró­bálkozni: felhagyott a munkake­reséssel. - Abban bízom, hogy a hamarosan esedékes felülvizsgá­latomon megállapítják: jelentő­sen romlott az egészségi és pszi­chés állapotom, és talán több lesz a rokkantnyugdíjam. T.K. Táplálkozási lánc: a félholdszarvúak a mocsári növényt, a honatyák a bivalyszalámit eszik Jön a szegény ember marhája Bivalyok kerülhetnek a Körös-Maros Nem­zeti Park Igazgatóságának kardoskúti lá­togatóközpontjába. Az egykori vásárhelyi pusztához tartozó Kardoskút mellett a Ma­kó közelében lévő Montághpusztára is ke­rülhetnek ilyen állatok. Egykor Csongrád megyében is tartottak-te­nyésztettek bivalyt. Újrahonosítása indokolt lehet: a Balaton-felvidéki, illetve a Fertő-han­sági nemzeti parkok tapasztalatai szerint na­gyon sokan kíváncsiak a „rámás bivalyra", amelyet félhold alakú szarváról neveznek így. Aki most akar bivalyt látni, nem kell a Du­nántúlra utaznia: a nemzeti park Dévaványa közelében lévő réhelyi látogatóközpontjában is megfigyelheti az állatokat - innen kerül­nek majd egyedek a mi térségünkbe is. - Romániából, a Fehér-Körös vidékéről ho­zott be bivalyokat a nemzeti park igazgatósá­ga, még a kilencvenes években, s jelenleg fél­száz egyedből álló bivalygulyával rendelkezik - mondja Bontovics Csaba, a nemzeti park mezőgazdasági felügyelője. Hozzáteszi, a bi­valynak nem csak bemutatóértéke van: kitű­nően hasznosítja a mocsári, vízi növényze­tet, amit semmilyen más háziállat nem fo­gyaszt, tehát a túlszaporodó mocsári növény­zet gyérítésére is alkalmazható. Megyer Csa­bától, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igaz­gatóságának osztályvezetőjétől, a Magyar Bi­valytenyésztők Egyesületének titkárától pe­dig azt is tudjuk: idegenforgalmi célokra, ku­riózumként bivalyborjút is vágnak már több helyen az országban. Mi több, a Parlament Vadásztermében bivalyszalámit is fölszolgál­nak, a szürkemarha-szalámi mellett. Az egyesület célja az állomány további növelése, egyelőre főként génmegőrzésre, ezt gazdasági hasznosítás is követheti. A bivalynak nem csupán jövője van - múlt­ja is. Az Elő- és Hátsó-India mocsaras dzsun­geljeiben élő ázsiai bivalyt már évezredekkel ezelőtt háziasították. Európába a népvándor­lás során kerülhetett, a Kárpát-medencébe ­A bivalyt még az avarok hozhatták be a Kárpát-medencébe Bontovics Csaba szerint - az avarok hozhat­ták be. Régi írások szerint a délorosz sztyep­pékre sőt Olaszországba is. A forráskritika az utóbbiakat megkérdőjelezi, mondván, a szö­vegben használt latin „bubalus" szó nemcsak a bivaly, de a bölény megjelölésére is haszná­latos volt (bár a bölényt nehezen tudták vol­na bárkik bárhová is bevinni, mert sosem há­ziasították). Az első írott bivalyemlék Ma­gyarországról a XI. századból származik, Er­délyből. Romániában a Kárpátokon innen és túl ma is elterjedt háziállat; Kalotaszegen „szegény ember marhájának" nevezik, épp a táplálékra vonatkozó igénytelensége miatt. - Apósom, luhász Nagy János is vett bi­valyt negyvenötben, mert ló nem volt, elvit­ték az oroszok - mondja Herczeg Mihály, a hódmezővásárhelyi történész, nyugalmazott levéltár-igazgató. Hozzáteszi: a népi emléke­zet szerint a cséplőgépet vontató bivalyt, ha út közben pocsolyát látott, semmilyen mó­DM/DV-fotó don nem lehetett rábírni a továbbhaladásra, még a cséplőgépet is képes volt a vízbe bele­húzni, és ott dagonyázott napestig. Magyar­országi visszaszorulását az magyarázhatja, hogy Alföld-szerte egyre több mocsaras, vize­nyős területet csapoltak le, melynek növény­zetét csak a bivaly ette. Bontovics Csaba tu­domása szerint az utolsó kardoskúti bivaly­ról 1969-ben készült fénykép. Nemsokára talán újak is készülhetnek. F.CS. FOSZFOR A HÚSÁBAN, ZSÍR A TEJÉBEN |U A bivaly - mint a máig használt szókapcsolat jel­zi - bivalyerős; egy bivaly vonóereje ötven szá­zalékkal nagyobb, mint egy szarvasmarháé. Teje zsíros, hat liter tejből akár egy kiló sajt is készít­hető, és a tehéntejnél több vitamint tartalmaz - a bivalyborjú húsában pedig több a foszforvegyü­let, mint a szarvasmarhaborjúéban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom