Délmagyarország, 2005. július (95. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-18 / 166. szám

10 A PÉNZ BESZÉL 2005. július 18., hétfő KÖLTSÉGTÉRÍTÉS MUNKÁBA JÁRÁSÉRT „A KICSIK A NAGYOKAT, A NAGYOK A KICSIKET HOZZÁK MAGUKKAL A KAMARÁBA" Fehér Éva megmozgatná a megye gazdaságát A kamara ¡mázsáért és a hozzá való kö­tődésért, a köztestületnek hátat fordított cégek visszahívásáért szeretne munkál­kodni a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK) nemrégiben megválasztott új, ötödik alelnöke, Fehér Éva. A férfiak között egyedüli női ve­zetőként az országosan és egységesen igénybe vehető szolgáltatásokat kívánja bővíteni, valamint elérni, hogy a kamara újra részt vehessen a törvényalkotásban. A kamarai küldöttgyűlés nemrégiben az alelnökök közé választotta Fehér Évát, aki a CSMKIK szolgáltató tagozatát is vezeti. Nem egyszerű feladatkört kapott, ráadá­sul olyan elképzelésekkel vállalta el a posztot, amelyek rendkívül munkaigé­nyesek. Azt mondja, a kamarának szol­gáltatni kell - ezt természetesen nem ő jelentette ki először, évek óta ezt teszi a megyei szervezet -, de oly módon, hogy ezeket a bizonyos szolgáltatásokat az or­szág területén mindenki egyformán elérje a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MK1K) hálózatán, rendszerén belül. Az országban ugyanis eltérőek a ka­marai szolgáltatások. Ezen a fronton az áttörést a Kamarai Kedvezményrendszer, a KKR jelentette, amelynek informatikai kidolgozása Fehér Éva nevéhez kötődött: a Békés és Csongrád megyei vállalkozók és kamarai tagok léphettek be egy in­ternetes adatbázisba saját bemutatkozó Fehér Éva, a CSMKIK ötödik alelnöke FOTÓ: FRANK YVETTE weboldallal, kínálhatják azóta is kedvez­ménnyel szolgáltatásaikat egy erre a célra létrejött honlapon, és üzleti kapcsolatba is léphetnek egymással. A szolgáltatásokkal a kisvállalkozások közül több százat sikerült a CSMKIK köré csoportosítani, ugyanakkor a nagy cégek közül többen egymás után váltak hűtlen­né a szervezethez. Mondván, saját appa­rátusuk képes ugyanazokra a feladatokra, mint a kamara. Ezért Fehér Éva azt találta ki, az elkövetkezőkben mindent meg kell tenni a kamara ¡mázsának, erejének, presztízsének erősítéséért: lobbizni azért, hogy a gazdasági önkormányzat újra visz­szakerüljön a jogalkotói körbe. Parragh László, az MKIK elnöke sem véletlenül hívta meg nagy cégek vezetőit az országos szervezet elnökségébe: ezek a vállalatok adnak súlyt a kamarának, képesek látvá­nyosan képviselni és segíteni a kicsiket is. Rangot adhat a kamarai tagságnak az is, ha egy cég (kft.-től felfelé) megméreti ma­gát az áprilisban bevezetett, a Démász Rt.-vel közösen kidolgozott kamarai mi­nősítési rendszerben, a KSZR-ben. Pályá­zatot kell benyújtani, amelynek elbírásá­val az illető vállalkozás a kamara minősí­tett cége címet viselheti egy teljes éven át. A szentesi önkormányzat például máris jelezte, hogy előnyben kívánja részesíteni azokat az építőipari cégeket, amelyek át­estek a kamara „szűrővizsgálatán". Fehér Éva szerint országosan létre le­hetne hozni olyan kedvezményrendszert - egy hozzá tartozó kártyával -, amely a kamarai tagsággal járna. Jelenleg Ma­gyarországon 40 ezer kamarai tagot számlálnak, a szolgáltatók valószínűleg versengenének azért, hogy egy ilyen kör­höz közelebb kerülhessenek. - Csongrád megye gazdaságát szeret­ném úgy megmozgatni, hogy a kicsik a nagyokat, a nagyok a kicsiket hozzák magukkal a kamarába, és visszajöjjenek azok is, akik elmentek tőlünk, mert nem találták a CSMKIK szerepét - foglalta össze az elképzeléseket Fehér Éva, aki mérnöki diplomával rendelkezik, férje­zett, és egy ötéves gyermek édesanyja. F. K. AZ AFACSÖKKENTES HATASAI Lakásvásárlás: várjunk őszig? A nemrég bejelentett áfacsök­kentés miatt könnyen megtör­ténhet, hogy a lakásvásárlók az árcsökkenés reményében kivárnak az új építésű lakások vásárlásával a következő évig, ennek eredményeként pedig az év második felében visszaes­het a forgalom - állítja az Ott­hon Centrum legfrissebb elem­zésében, amelyet a hvg.hu in­ternetes oldal ismertet. A június végén bejelentett adóreform egyik legfontosabb elemeként, jövő év januárjától a forgalmi adó felső kulcsa 25 százalékról 20 százalékra csökkenne. Ennek hatása pe­dig már a következő hóna­pokban érezhető lesz a lakás­piacon. Számítani lehet arra, hogy a 4 százalékos árcsök­kenés reményében a poten­ciális vásárlók kivárnak az új építésű lakások vásárlásával a következő évig, ennek ered­ményeként pedig az év má­sodik felében a forgalom visz­szaeshet - áll az Otthon Cent­rum elemzésében. A tervezett intézkedés, és annak árcsökkentő hatása várhatóan az idén megkötött szerződésekre is kiterjed, amennyiben a lakást 2006. ja­nuár elseje után adják át, mi­vel az áfatörvény szerint a tel­jesítés időpontja egyrészt a vé­telárelőleg megfizetése, más­részt a birtokba adás. Ennek megfelelően az idén fizetett részletre még a 25 százalékos áfát kell megfizetni, de a 2006-ban esedékes törlesztő­részletek után - ha a birtokba adás is jövő év január 1 -je után történik meg - viszont már csak 20 százalékos az áfa. Az elemzés szerint az árakra valószínűleg egy másik terve­zet, az építőipari munka kife­hérítése is hatással lesz, amely­nek keretében szigorúbb fellé­Éh ^ú rr BBy^B HL <H \ ; Bizonyára sokan megragadják az áfacsökkentés kínálta alkalmat, hogy olcsóbban vegyenek lakást FOTÓ: SCHMIDT ANDREA pést ígérnek az illegális foglal­koztatás megszűntetésére. Ez jövő évtől a kivitelezési költsé­gek emelkedésével fog járni, amit a kivitelezők részben ér­vényesíteni fognak vállalási áraikban. Tehát ahol még nincs kivitelezői szerződés megkötve (és ez átcsúszik a jövő évre), ott a fejlesztő a növekvő költségek ellensúlyozására kénytelen lesz jövőre árat emelni. Az átmene­ti, néhány hónapos árcsökke­nést érdemes a vevőknek most kihasználni. Az áfamódosítás bevezeté­sének hatására az új építésű lakások árcsökkenése gyors le­futású lesz már ősztől, és még jobban közelíthet a használt és új lakások ára. Ez pedig a használt lakások esetében ter­mészetesen csökkenti az árat. A használt lakásukat eladók is kénytelenek lesznek engedni az árakból, bár várhatóan a magánszemélyek vonakodva teszik ezt, így az árcsökkenés itt lassabban következik be. Az új és használt lakások árválto­zásának időbeli eltolódása mi­att pedig reális esély van arra, hogy néhány területen tovább nő az új építésű lakások keres­lete a használtakkal szemben. A piac az új építésű lakások fe­lé fog tolódni, ami optimális esetben felgyorsíthatja a piaci felesleg felszívását. A fejlesztői oldalról logikus árcsökkentés miatt a vevők te­hát az év hátralévő részében és jövőre „akciós áron" ve­hetnek lakásokat - a 4 szá­zalékos árcsökkentéssel szá­molva egy 12,5 millió forintos lakás ára például 500 ezer fo­rinttal csökkenne. Amerikai ösztöndíj A Magyar-Amerikai Vállalko­zási Ösztöndíj Alap segítségé­vel diploma előtt álló, vagy frissen diplomázott fiatalok vehetnek részt szakmai gya­korlaton az Egyesült Álla­mokban. Az eurohirek.hu in­ternetes oldalon megjelent információk szerint az ösz­töndíj nyertesei anyagi támo­gatásban részesülnek, amely - egy 12 hónapos program esetében - akár 25 ezer dollár is lehet. A pályázatokat októ­ber elsejéig nyújthatják be az érdeklődők. Pályázatot a gazdaság- és társadalom-, a természet- és a humán tudományok, az or­vostudomány, az államigazga­tás, az oktatás, a művészetek, valamint a társadalmi fejlődés szempontjából egyéb fontos területekről lehet benyújtani. Az ösztöndíj odaítélésénél fő szempont, hogy a hazatérő pályázó az Amerikában szer­zett tapasztalataival milyen mértékben tud majd hozzá­járulni Magyarország fejlődé­séhez. Fizetett utak - oda és vissza Néhány hónap alatt négyszer módosult a munkába járással kapcsolatos költségtérítés és a helyi utazási bérlet ingyenes juttatásának adózási szabálya. Emiatt arra kértük az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságának vezetőjét, Papp Istvánt, hogy segítsen eligazodni a részletekben. MUNKATÁRSUNKTÓL - Melyek a legfontosabb változások, amiket a munkáltatóknak és a munkavállalóknak tudniuk kell? - Az említett költségtérítésről egy sokszor módosított 1993-as kormányrendelet rendelkezik, mely gyakorlatilag a munkavállaló utazási költségei egy részének megtérítésére kötelezi a mun­káltatókat, abban az esetben, ha a dolgozó lakóhelye és a munkahelye nem azonos helységben van. Munkába járás a közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járást jelent, valamint hétvégi - az állandó lakóhelyre történő hetente egyszeri ­haza- és visszautazást azok esetében, akik ideiglenesen a mun­kahelyükkel azonos helységbe, illetve annak napi munkába járással elérhető távolságra levő közelébe költöznek. - Milyen költségeket térít a munkáltató? - Köteles megtéríteni az adott útvonalra szóló bérlettel vagy teljes árú menetjeggyel történő elszámolás ellenében legalább a 2. osz­tályra szóló vasúti bérlet, illetve a jegy értékének 86 százalékát, vagy az elővárosi vasútra, helyközi díjszabással közlekedő autó­buszra szóló bérlet, jegy 80 százalékát. Megfelelő tömegközlekedés hiányában, továbbá, ha a munkavállaló a munkarend miatt tömeg­közlekedési eszközt nem, vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni, továbbá mozgáskorlátozottak esetében (nekik a he­lyi útvonalra is) saját gépjármüvei történő munkába járás címén az szja-törvény szerint elszámolható összeggel azonos költségtérítést. Az szja-törvény szerint, ha a kormányrendeletben előírt feltételek nem teljesülnek, és a munkavállaló nem vesz igénybe tömegközle­kedést a munkába járáshoz, a munkáltató a munkában töltött na­pokra, a munkahely és a lakóhely közötti közforgalmi úton mért tá­volság alapján - oda-vissza számolva - kilométerenként legfeljebb 9 forint költségtérítést fizethet. Ezt az összeget a magánszemély jö­vedelmének számítása során nem kell bevételként figyelembe ven­ni, feltéve, hogy az adott utazásra jogosító bérlet vagy jegy alapján térítésben, illetve ilyen juttatásban egyidejűleg nem részesül. - Ki dönti el, hogy a tömegközlekedéssel történő utazás mikor, illetve milyen körülmények között nem alkalmas a munkahely megközelítésére? - A döntés a munkáltató felelősségi körébe tartozik, de ha a munkába járás tömegközlekedési eszközzel nem oldható meg, kö­telező a dolgozó részére a 9 Ft/km költségtérítés megfizetése. Ugyancsak ki kell fizetni a 9 Ft/km költségtérítést, ha a munkavál­laló mozgáskorlátozott, sőt utóbbi esetben még akkor is, ha a munkába járás a közigazgatási határon beiül történik. A hatályos szabályok lehetővé teszik a költségtérítés kifizetését olyan munka­vállalónak is, aki a munkahelyére nem saját gépjárművel jár be, például csatlakozik a munkatársához, ismerőséhez. A költségtérí­tés ezekben az esetekben is csak akkor nem számít a személyi jö­vedelemadó szempontjából bevételnek, ha a munkáltató a tömeg­közlekedésre szóló bérletet, jegyet ugyanazon időszakra az érintett munkavállalónak nem téríti meg. Ha a munkáltató az szja-törvény­ben meghatározott, bevételnek nem minősülő mértéken felül is fi­zet költségtérítést a munkavállalónak - amit egyébként semmilyen rendelkezés sem tilt -, akkor az adott mértéket meghaladó rész a magánszemély munkaviszonyból származó adóköteles jövedelme, annak minden adóügyi következményével együtt. - Számolhat el költséget, például az önálló tevékenységet végző magánszemély abban az esetben, ha a lakóhelyéről gépjárművel jár be a munkahelyére? - A munkáltató által köztehermentesen fizethető munkába járá­si költségtérítés kilométerenként 3 forintról 9 forintra történő fel­emelése nem érinti a járművek költségelszámolásánál alkalmaz­ható üzemanyag-elszámolási szabályokat, és az általános sze­mélygépkocsi normaköltséget, mely utóbbi változatlanul 3 Ft/km. A nem önálló tevékenységből származó jövedelmek meghatározá­sára vonatkozó szabályok szerint a magánszemély a lakóhelye és a munkahelye közötti útvonalra költséget nem számolhat el. Ez a rendelkezés lényegében azt kívánja kizárni, hogy a munkáltató az említett kormányrendelet megkerülésével úgy fizessen ki költség­térítést, hogy azzal szemben a magánszemély önadózóként szá­molhassa el valójában a munkába járással kapcsolatos költsége­it. Természetesen, ha a magánszemély önálló tevékenységet (is) folytat, és személygépkocsi használata esetén a költségelszámo­lás egyéb feltételei fennállnak, a költségek elszámolhatók akkor is, ha az adott útvonal történetesen egybeesik azzal az útvonallal, amelyen a magánszemély egyébként munkába jár. A Wal-Mart áll a céges toplista élén MTI A világ legnagyobb vállalata az amerikai Fortune magazin szokásos éves listáján az idén is a Wal-Mart amerikai kiskereskedelmi vállalat ma­radt (287,9 milliárd dolláros forgalommal), de alaposan megközelítette a britek olajtársasága, a BR mivel tavaly forgalmát 23 százalékkal 285,1 milliárd dollárra tudta növelni. A harmadik az amerikai ExxonMobil olajtársaság (270,7 milli­árd dollár), a negyedik pedig a brit-holland Shell lett. Őket négy autóipari óriás követi, sorrend­ben a General Motors, a DaimlerChrysier, a To­yota és a Ford 170 és 200 milliárd dollár közötti éves forgalmi értékkel. A General Electric után a 10-es éllistát ugyancsak olajtársaság, a francia Totál zárja, mögötte két amerikai olajvállalat (Chevron, Conoco) következik, majd két biztosí­tó (AXA, Allianz). A Fortune szerint az 500-as toplistáján szereplő vállalatok tavaly forgalmu­kat együttesen 13, eredményüket 27 százalékkal tudták növelni. A Fortune kiadó egyik illetékese megjegyezte: a legnagyobb vállalatok közé új­ként betörni meglehetősen nehéz mutatvány lesz. A belépési küszöb a mostani listára 15 szá­zalékkal növekedett a forgalmi értéket tekintve, elérve a rekordot jelentő 12,4 milliárd dollárt. Ez olyan összeg, ami meghaladja egy Jamaica vagy egy Jordánia nagyságrendű ország GDP-jét is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom