Délmagyarország, 2005. július (95. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-09 / 159. szám

PÉNTEK, 2005. JÚLIUS 8. • MEGYEI TÜKÖR* 7 HÉTFŐN SORSOLUNK m Hétfőn kiderül, ki utazik Eurodisney­be, és kik vihetik haza a további dí­jakat: délután 4 órától a szegedi A Cappella cukrászda teraszán sor­soljuk ki Szín 5-ös nyereményjáté­kunk díjait. A legszerencsésebb négyfős utazást nyer a Párizs mel­letti Eurodisneybe a Gold Sun Travel szervezésében. Gazdára talál to­vábbá egy házimozirendszer, egy mini hifi berendezés, 3 kitűnő tanu­ló pedig 15 ezer forint értékű vásár­lási utalványt vihet haza, amelyet a Prlntker üzleteiben válthat be. A sorsolásra érkező gyerekeket meg­hívjuk egy gombóc fagylaltra. A sor­soláson azok vesznek részt akik ér­vényes előfizetéssel rendelkeznek, helyesen válaszoltak a nyeremény­játék kérdésére, és részt vettek a fotózáson. Szakértők országa Renyhe tévénéző vagyok, ilyen komoly dologba beleszólnom se lenne szabad. Azt akarom csak mondani, kicsi ország vagyunk ugyan, területileg is, lélekszámunkat tekintve is, de szakértőkkel úgy el vagyunk látva, sokkal gazdagabb országokat is lekörözünk. Közéletünk legfőbb szakértői természetesen a parlamentben van­nak. Verhetetlenek a maguk bölcsességében. Es a túlnépesedésben is. (A hiba természetesen az egykori építőkben van. Ahány széket beletettek a patkóba, a kétharmaddal nagyobb hazára számítva, annyi marad üresen időnként. Ide is érvényes lehet Tömörkényék bölcsessége. A parlament se kocsma, hogy mindig benne tartóz­kodjon a képviselő. Az ország választotta őket, viselje is el távol­maradásukat is. Alvállalkozóként itt vannak a politológusok. Salamon ábrázata nem fénylett jobban a bölcsességtől, mint az övék. Nincsen az a pattanás közéletünk ráncos testén, amit ők föl ne tupíroznának. Mindenhez értenek, csak azt nem értem, miért vagyunk olyan tökkelütöttek, hogy nem hallgatunk prófétaságukra. Pedig de mondják! Időjárási szakértőkkel is úgy el vagyunk látva - na, ezt nem foly­tatom, szapultam már őket eleget. Megbízhatóságban velük verse­nyeznek a többiek. Pénzügyi és gazdasági kutatóink legalább eny­nyire nagyon tudnak a jövőbe, és zsebünkbe látni. Ha én egyszer össze tudnám számlálni, hányan osztanak és szoroznak a mi tisz­tánlátásunkérdekében, nagyon boldog lennék. Sportszakértőnk is van annyi, ráadásul minden sportágra a lehe­tő legjobbak. Bunyó ritkán mehet a képernyőn, hogy ne darvadoz­nának mellette, Forma-l-es se - flúgos futamnak szeretem mon­dani, minden szakértelem nélkül -, kosárlabda, kézilabda, futball, minden jöhet. Elméletben kergetni a labdát, úgy látszik, kifizető­dőbb. Es most itt van a londoni tragédia. A jóisten tudja, honnan keve­redett elő hirtelen annyi biztonságtechnikai szakértő, amennyi magyarázza azonnal, amit egyelőre még senki se tud. A kellő tá­volság megvan hozzá. Nem időben, kilométerekben. Rojtosra be­széli némelyikük a száját, meg a képernyőt is. Egyik percben ezen a csatornán mondják az igét, a másikban már a másikon. Nem te­hetnek róla, hogy ők tudnak mindent. Régen azt mondták volna rájuk, mindent kitalálnak, csak kapál­ni ne kelljen. Pardon! Most nem kapálókra, hanem kaszálókra van szükség parlagfüvet virágzó országunkban. Teremnek tehát a ka­szálási szakértők is. Tervet is készítettek az ország gaztalanítására. Csak eljönne már az ő országuk! H. D. A szolgáltatókkal még nem tárgyaltak Mi lesz a számlákkal? Akkor működhet hatékonyan a szegedi jogcím nélküli bérlőket segítő program, ha a közüzemi szolgáltatók is haladékot adnak a tartozások kifizetésére. Az ön­kormányzat még nem tárgyalt az együttműködésről. MUNKATÁRSUNKTÓL Még nem tudni, hogy az eddigie­ken túl hogyan segítik a számla­tartozás miatt jogcím nélkülivé vált szegedi lakásbérlőket a köz­üzemi szolgáltatók. A városi köz­gyűlés legutóbbi ülésén fogadta el a tömeges kilakoltatást megelőző programot, amelynek lényege: nem kerülnek utcára a díjhátralé­kosok, ha három év alatt részle­tekben kifizetik tartozásukat. A friss döntésről egyelőre nem egyeztetett a város a gáz-, hő- és áramszolgáltató társasággal. Az önkormányzat és az IKV mellett a hőszolgáltató és a Dé­mász támogatja közvetlenül a díj­hátralékosokat a Védőháló Alapít­vány tagjaként. Fömitartják a rész­letfizetés lehetőségét is. A Dégáz Rt. - bár tárgyalt már az önkor­mányzattal - még nem csatlako­zott a Védőhálóhoz, á részletfizeté­si kérelmeket egyedileg bírál j ák el. Básthy Gábor, a hőszolgáltató igazgatója emlékeztetett rá, hogy állami és önkormányzati támo­gatással működik a díjhátra­lék-kezelési program: a tartozás kétharmadát átvállalja az állani és az önkormányzat, a fönnma­radó részt kell a fogyasztónak fi­zetni. A társaság, alapítóként, évente 5 millió forinttal segíti a Védőháló Alapítványt. A Démász Rt. ebben az évben csatlakozott a Védőhálóhoz, s ugyancsak 5 millió forinttal tá­mogatja az alapítvány működé­sét - tájékoztatott Kecse-Nagy Sándor, a társaság kommuniká­ciós osztályvezetője. A zongora- és a kerámiaóráiról is színötöst visz haza Jáksó Bence: Szeretem a valószínűségszámítást A székkutasi nyugdíjas pedagógus feldolgozta a fehérgárda történetét Őzéné kiderítette, miért halt meg a pilóta Egy szegedi kivégzésről mesélt édesanyja az ötvenes években Őze Sándornénak, aki nemrég, nyugdíjas tanárként kutatni kezdte a gyerekkorában hallott történe­tet, a megölt pilóta és társai esetét. Őzé­né történész fia segítségével most kiadta a Parasztballada - Fehérgárda a Dél-Al­földön című könyvét, amely a kulákűldö­zések elleni lázadás és a megtorlás törté­nete. Őze Sándornéban, a nyugalmazott székkuta­si pedagógusban maradandó nyomot hagyott egy a gyermekkori emlék. Édesanyja rokonlá­togatásra ment Fábiánsebestyénből Oroshá­zán keresztül Vásárhelyre, s a vonaton egy asszony elmesélte neki, hogy 24 éves pilóta fiát 1950. március 30-én Szegeden kivégez­ték, s csupán öt percet hagytak, hogy elbú­csúzzon tőle. - Sokat foglalkoztatott ez a történet, rette­netes, amit az az anya érezhetett - mondja Őzéné, akit már tanítónőként, férjével együtt 1961 -ben helyeztek Székkutasra. Amikor egy alkalommal a Gregus-kertben szilvát, almát szedtek tanítványaival, az ottani emberek el­mesélték neki, hogy a Pósahalom alatti ta­nyában élt az a bizonyos Kovács István, akit kivégeztek., Bence szeret kísérletezni Fotó: DM korára azonban teljesen behozta a lema­radását, így egy év késéssel el mertük kezdeni az iskolát. A harmadikat végzett kisfiú csak az ötö­söket ismeri: év közben néha egy-két né­gyes becsúszik. - A helyesírás megy a leg­nehezebben, de azt otthon gyakorlom a mamával - mesélte. Olvasni viszont imád: egy év alatt átrágta magát az összes Verne-regényen. Legutóbb a Mi micsoda? című ismeretterjesztő könyvet forgatta. - Érdekel a földrajz és a térképek, sze­retem a valószínűségszámítást, érdekel a fizika is, szeretek kísérletezni - sorol­ta. Ezeket az ismereteket önszorgalom­ból sajátítja el. A sport sem hiányzik az életéből: úszni és korcsolyázni járnak az osztállyal, sza­badidejében pedig biciklizik. Nem eleget, mert az iskola mellett szolfézsra és zongo­rára jár, a Hammidó Alapfokú Művészeti Iskolában pedig kerámiázik. Ezen tanul­mányait is kitűnővel zárta az év végén. S hogy mi lesz, ha nagy lesz? - Régen busz­és villamosvezető akartam lenni, de most már inkább a pilótán gondolkozom. TÍMÁR KRISZTA Parasztballada a Dél-Alföldön - Mindig élt bennem a késztetés, hogy jó lenne erről hírt adni a tanítványaimnak, ám annak idején nem lehetett. Amikor azon­ban nyugdíjba mentem, ismét foglalkozni kezdtem a történettel - mondta. Segítségére sietett a Pázmány Péter Katolikus Egyete­men tanító történész fia, így nemrégiben megjelenhetett a Parasztballada - Fehérgár­da a Dél-Alföldön című kötet. - Míg én a Kovács Istvánról szóló adatok gyűjtésével bíbelődtem, addig Sándor fiam a Történeti Levéltárban kutatott a korabeli dokumentumok között. Nem volt könnyű dolgom, ugyanis Kovács István lánya a ve­nezuelai Caracasban él, s hiába írtam neki, nem válaszolt a levelemre. Sokat segített azonban fuhász Nagy Mihály, akinek a bátyját fehérgárdistaként vitték el, s a bör­tönben halt meg. Hogy hogyan, az nem de­rült ki megnyugtatóan. Juhászék két doku­mentumot is kaptak a kárpótlás során. Az 1960-ban keletkezett irat szerint bátyját Szegeden kivégezték, míg a hét évvel ké­sőbb íródott szerint 1950. január 3-án ön­gyilkos lett a cellájában. Őze Sándorné és dr. Őze Sándor kutatá­saiból aztán kiderült, hogy a kuláküldözé­sek miatti elégedetlenkedőket a szovjet hadifogságból Érsekújvárra hazainduló, de végül Orosházán letelepedett Blahó János kezdte szervezni. Hamarosan megismer­kedett Kovács Istvánnal. A szervezkedők közé azonban rövidesen beépültek az ál­lamvédelmi hatóság emberei, a besúgók. A parasztemberek nem voltak óvatosak, nyíltan beszéltek, s csupán a katonai ki­képzést végezték a puszták mélyén lévő ta­nyákban. - Harminc beszélgetést folytattam az érin­Őze Sándorné Kovács István sorsát is kutatta tettekkel, családtagjaikkal, ismerőseikkel, s ezek alapján úgy látom, hogy spontán meg­mozdulásról volt szó, a gárdát az elégedetlen­ség hívta életre. Titkot nem tudtak tartani. A kutasi, erzsébeti rendőröket is beszervezték. Végűi hatvanukat tartóztatták le, s további 238 embert pedig megfigyeltek. Róluk 1984-ig lelhetők fel besúgói jelentések ­mondta Őzéné. Akiket kivégeztek Az akkori hatóságok összesen hatvan embert tartóztattak le az államellenes szervezkedés vádjával. Blahó Jánost és Kovács Istvánt a szegedi börtönben kivé­gezték, s holttestűket sem adták ki a csa­ládnak, azt az anatómiai intézet kapta Fotó: Tésik Attila meg, hogy orvostanhallgatók boncolják fel őket. Négyautónyi ávós - A szintén a szervezést végző, vőfélykedő Szántó Lajos a letartóztatása elől megszö­kött, s 1955-ig a makói, apátfalvi határban bujdosott. Hajtóvadászatot indítottak ellene, négyautónyi ávós szállt ki a pusztára, s egy besúgó segítségével fogták el. Életfogytiglant kapott, majd 1957-ben Amerikába mene­kült. A kutasiakkal azonban tartotta a kap­csolatot, erről ötven levél tanúskodik a könyvben - összegezte Őze Sándorné. Hoz­zátette: a helybéliek zöme megnyílt előtte, mikor megtudták, miért is kereste fel őket. KOROM ANDRÁS A Szegedről elszármazott népszerű műsorvezető fiának nem indult zökke­nőmentesen az élete. Már három és fél éves volt, amikor először megszó­lalt. Jáksó Bence élete több szempontból is különbözik a többi gyerekétől. Édesapja, a Szegedről elszármazott rádiós-tévés műsorvezető, Jáksó László miatt az átla­gosnál nagyobb figyelem irányul rá, rá­adásul nem is a hagyományos értelem­ben vett családi körben él. Szülei a fővá­rosban dolgoznak, ő viszont Szegeden jár iskolába, a nagymamájával lakik. Számára azonban ez így természetes. Bence évekig a fővárosban élt, az óvo­da utolsó évét viszont már Szegeden töl­tötte. Az ok egyszerű: édesanyja és édes­apja is a médiában dolgozik, kiszámít­hatatlan munkaidejűk mellett nem tud­ták megoldani a kisfiú felügyeletét. ­Mindkettőnk rokonai kivétel nélkül Szegeden élnek, ezért született az a dön­tés, hogy édesanyám vigyázzon rá - ma­gyarázta Bence anyukája, Halkó Gabri­ella. - Mivel jól érezte magát, itt keres­tünk neki iskolát is. Többek között azért döntöttek a Ság­V1LLÁMKÉRDESEK - VILLÁMVÁLASZOK jg| Kedvenc tantárgy: olvasás kedvenc étel: zacskós leves kedvenc ital: citromos íce tea kedvenc sorozat: nincs kedvenc sport: biciklizés kedvenc színész: nincs kedvenc tanpr: Kiss Ildikó osztályfőnök vári gyakorló mellett, mert az édesapa is oda járt. A szülők eleinte féltek: túl erős iskolát választottak. - Bencének úgyne­vezett megkésett beszédfejlődése volt, három és fél évesen szólalt meg először ­mesélte az édesanya. - Hátránnyal in­dult tehát a kortársaihoz képest, hétéves

Next

/
Oldalképek
Tartalom