Délmagyarország, 2005. július (95. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-08 / 158. szám

PÉNTEK, 2005. JÚLIUS 8. •KULTÚRA" 7 főn Aczél Gergő lemeze A Megasztár döntőse megint táncol Nemsokára megjelenik Aczél Gergő bemutatkozó lemeze. Az első Megasztár szegedi döntőse addig többször hazajön: ma ő lép fel a Széchenyi téri koncert előtt, és szerepel a dómszínpadi Rómeó és Júliában is. Lemezt jelentet meg a Megasztár első szériájának szegedi döntőse, Aczél Gergő. Az egykori balett-táncos rendhagyó módon nem egy teljes koronggal jelentkezik, hanem két „kislemezzel", amelyek azonban nem egyetlen szám feldolgozásait tartalmazzák, hanem öt különböző dalt. - Praktikus oka van ennek a döntésnek, így olcsóbb lesz, mint egy nagylemez - magyarázta Gergő. - Másrészt így olyasmit csinálok, amit eddig még senki. A United együttes ugyan tervezett egyszer egy ilyen megjelenést, aztán végül maradtak a hagyományoknál. Azt mondtuk Gergőnek, meglehetősen sokáig várt bemutatkozó albumának megjelentetésével. Most jött össze - tárta szét a kezét. - Az az igazság, hogy nem nagyon kapkodtak utánam a kiadók, viszont hajtott a belső tűz, hogy mégiscsak sikerüljön megvalósítanom az álmomat. Szerencsére végül a United billentyűse, Romhányi Áron látott bennem fantáziát, így az ő kiadója gondozásában megjelenhet a korong. Aczél Gergő dalainak gyűjteménye - melyek szövegét egy kivétellel maga írta - valószínűleg augusztus elején kerül a boltokba. Nem akarta megvárni az őszt, amikor az új megasztárosok lemezeit is a piacra dobják, ezért választotta ezt a viszonylag csendes időszakot a bemutatkozásra. - A stílusról azt hiszem elég, ha annyit mondok: Pély Barnabással és Mujahid Zolival dolgoztam együtt. A végeredmény kicsit funkys, kicsit rockis, de mindenképpen vidám és táncolható lett, szóval: gergős - mondta az énekes. A 33 éves fiatalemberrel ma élőben is találkozhatnak a szegediek, ő lép fel a Megasztár-koncert előtt a Széchenyi téren, este 7 órától. Augusztusban pedig hosszabb időt is eltölt majd a Tisza-parton: szerepel a szabadtéri Rómeó és Júlia előadásában, a tánckarban. T.K. Nino Manfredi vígjátéka az Anna fürdő udvarán Könnyű erkölcsök A világhírű olasz filmszínész, Nino Manfredi írta a Könnyű erkölcsök című kétrészes vígjátékot, amit Straub Dezső és Nyertes Zsuzsa főszereplésével ma és holnap játszanak az Anna fürdő udvarán. MUNKATÁRSUNKTÓL Az olasz filmművészet legendás alakja, a 2003-ban elhunyt Nino Manfredi fiatalkorában Nino Marinóval közösen írta a Könnyű erkölcsök című vígjátékot. A késő éjszakai „munkából" hazatérő álnővérke, más néven Hercegnő (Nyertes Zsuzsa alakítja) zajai elviselhetetlenné teszik az alatta lakó író |Straub Dezső játssza) életét. Botrány fenyeget, mert a Hercegnő egy szót sem ért a lila ködbe burkolódzó entellektüel sziporkáiból, mint ahogyan Armando sem talál kiutat az éjszakai városi szleng útvesztőiből. - Ez egy helyes, bájos, humanista vígjáték, életkép, amin nagyon érződik, hogy formátumos színész írta. Mindkét szerep pazar: egy olyan férfit és nőt hoz össze szellemes élethelyzetben, akik először semmit sem tudnak egymással kezdeni. Végül mégis igazi forró barátság, szerelem, szövetség alakul ki közöttük. Látszólag egy filosz és egy prosti története, valójában két nagyszerű ember egymásra találásának szép meséje - ajánlja a produkciót Székhelyi József. A szegedi színidirektor két héttel a premier előtt a rendező váratlan betegsége miatt beugrással állította színpadra a ma és holnap az Anna fürdő udvarán látható vígjátékot, ami már évek óta nagy siker a Budaörsi Játékszínben. Nyertes Zsuzsa és Straub Dezső a vígjátékban Fotó: DM/ÖV A Meseház és a kürtőskalács a sláger az idei várjátékokon Szindbád és a Kacagódal Kancsár József meséit szájtátva hallgatták a gyerekek Fotó: Miskolczi Róbert Szindbáddal kezdődött, Hófehérkével, Kacagódallal folytatódott, Gálffi László darabjával zárult a Szegedi Várjátékok első napja. Bár a kirakodóvásárt és a kézműves sátrakat ma még nem fedezte fel a többség, a Mesevárra szép számú gyerek gyűlt össze, a bábjátékra pedig megtelt a várszínpad nézőtere. Óvódások és kisiskolások kíváncsi pillantásainak kereszttüzében, Balázs Béla szavaival nyitotta meg Pászti Ágnes tanácsnok a Szegedi Várjátékokat. A gyerekek figyelmét viszont a harcos jelmezekben, síppal, dobbal bevonuló sasíjászok kötötték le. A szervező Kancsár József Szindbád-meséit szájtátva, nyakukat nyűjtoA VARJATEKOK PROGRAMJA Szombat 10 óra: Mesevár - Farkasházi Réka mesél 11 óra: Óriásbáb-táncoltatás, Interaktív játék 15 óra: Mazsola - bábelőadás, Fabula színház 18 óra: Micimackó - mesemusical, Fogl színház 21 óra: Játszd újra - Hernádi Judit és Heilig Gábor zenés előadása gatva hallgatta végig az aprónép, bár többen bevallották: már ma a tavalyi kedvencre, Farkasházi Rékára számítottak. A jelmezes íjászok harci bemutatójára megfogyatkozott a közönség, nomád divat- és fegyverbemutatójuk végére - ebédidőre - kevesen maradtak. Ők végighallgathatták a sasíjászok történetét, megismerkedhettek a hun katonáknak öltözött csoport jelmezeivel - a kaftántól, az eredeti bő gatyán át a nemezeit csizmáig. A Miskolcról érkezett csoport kitartóan kísérte figyelemmel a műsort, csak utána indultak a tizenéves lányok - egy kis édesség után nézni. A leghosszabb sor a kürtöskalácsos bódéja előtt kígyózott, pedig a szemfülesek egy rögtönzött bábbemutatót már délelőtt kileshettek: a bábárus sátor fiatal eladója Piroska és a farkas történetével próbálta eladni portékáját. A kézműveseket az első napon még nem rohamozták meg az érdeklődők. A tizenkét éves Csókay Luca lelkesedését azonban ez sem hűtötte le, töretlenül készítette a karkötőket, állatkákat, figurákat - gyöngyből. A fonálgrafika-készítést még kisebb gyerekek is el tudják sajátítani: Kalapács Krisztina ötéves létére egyedül készített színes, pillangós könyvjelzőt. A nemezelés, selyemfestés lehetősége egyelőre nem vonzott tömegeket. B.F. Ingyenes koncerteket adnak a mesterkurzusok résztvevői A világhírű Marton Éva is tanít Nyári művészeti akadémiát és mesterkurzust szervezett - idén először - a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Főiskolai Kara. A vasárnap kezdődő kurzusokat a világhírű szoprán, Marton Eva operaénekes, Temesi Mária énekművész, Kerek Ferenc zongoraművész, kari főigazgató, Szecsődi Ferenc hegedűművész, Sin Katahn gordonkaművész, Maczák János klarinétművész, Boros József trombitaművész és Gyivicsán György harsonaművész vezeti. A mesterkurzusokhoz kapcsolódva esténként fél 9-től ingyenes koncerteket tartanak. Hétfőn a városháza udvarán Temesi Mária, Boros József és a főiskolai kar Tisza Rézfúvós Kvintettje lép fel, kedden Szecsődi Ferenc, Kerek Ferenc és a Fricsay Vonósnégyes muzsikál a ZFK Fricsay Termében. Szerdán a minorita templomkertben Gyivicsán György és a ZFK harsonaegyüttese, csütörtökön a Móra Ferenc Múzeumban Maczák János és a kar klarinétegyüttese koncertezik. Július 16-án, szombaton a Szegedi Szimfonikus Zenekar Dóm téri ajándékhangversenyén a mesterkurzusok vezetői és a legtehetségesebb növendékek is fellépnek. Csárdáskirálynő - happening Nem a nagybőgőbe, hanem vízbe ugranak A Vígszínház házi színpadán már javában próbálják a Dóm térre készülő Csárdáskirálynőt. Alföldi Róbert igazi happeninget akar csinálni az operettből. A Dóm téri Csárdáskirálynő olyan produkció lesz, ami az operettrajongóknak még belefér, a műfajt nem igazán kedvelőknek pedig már belefér - ezzel invitálja Alföldi Róbert Kálmán Imre örökzöldjére a nézőket. A népszerű színész-rendező saját bevallása szerint imádja a darabot. Nem akarja nagyon kiforgatni, mert színházi szempontból igazi, nagy drámának tartja, hiszen olyan konfliktushelyzetek vannak benne, mint a legjobb színművekben. - Amikor a Dóm téri terepszemlén kiderült, hogy a színpad 800 négyzetméteres, mélysége pedig 40 méter, igencsak megrettentünk. Ezért is hálásan köszönöm a Szegedi Szimfonikus Zenekarnak a rugalmasságot: vállalták, hogy fölpakoljam őket a színpadra. Nemcsak a zenét biztosítják és „díszletelemként" is funkcionálnak majd ott, hanem reményeim szerint a játéknak is aktív részesei lesznek - árulja el Alföldi Róbert, aki igazi össznépi happeninget szeretne csinálni az operettből. Ezért nem a klasszikus kukucskáló színpadra tervezi a produkciót, hanem földön, vízen, levegőben játszatja majd az előadást, amelynek díszletét Menczel Róbert, jelmezeit Gyarmathy Ágnes tervezi - extravagáns art deco stílusban. Silló István karmester nem tinglitangli bazseválást, hanem igényes, nagyzenekaros operai hangzást kíván megvalósítani - ezért is ragaszkodtak a szimfonikusokhoz. Vörös Róbert dramaturg és a rendező a Csárdáskirálynőnek abból a változatából indultak ki, amit annak idején Honthy Hanna kedvéért vettek elő 1967-ben, és azután évtizedeken át nagy sikerrel játszottak. Persze ezt is átpofozták kissé: az első felvonás a fülledt erotikájű orfeumban játszódik, a második a kertben, az utolsó jelenet pedig Baden-Badenben, a napernyőerdős tengerparton. A szereplők nem a nagybőgőbe, hanem a vízbe ugranak majd... Alföldi a szegedi szúnyogirtó repülőgépet is szeretné bevonni a produkcióba, és össze akarja gyűjteni a város összes prímását is. Miután a múlt héten Budapesten bemutatták a parádés szereplőgárdát, egyből megugrott a produkció iránti érdeklődés. Sokan kíváncsiak rá, milyen lesz például a Cecíliaként Honthy Hanna nyomdokaiba lépő Hernádi Judit, a Miska pincért alakító Bodrogi Gyula, a hülye Leopold Mária nagyherceget játszó Gregor József, a táncos-komikusként Bóni szerepében bemutatkozó Stohl András, a Szilviát éneklő operadíva, Rálik Szilvia vagy a Kerekes Ferkóként operettben először színpadra lépő Gálffi László. HOLLÓSI ZSOLT Alföldi Róbert nem akarja kiforgatni az operettet Fotó: Hollósi Zsolt Az öt fenyő Szegeden adták ki Nemes Nagy Ágnes tavaly előkerült, eddig ismeretlen regényét, Az öt fenyőt, amelynek felbukkanását irodalmi szenzációként tálalta a sajtó. Nemes Nagy Ágnes 1948-ban fejezte be Az öt fenyő című regényét, amit sohasem jelentetett meg, mert a Franklin Kiadótól és Schöpflin Aladártól bírálatot kapott a kézirat. Az 1991-ben elhunyt Kossuth-díjas költő férje, Lengyel Balázs a szegedi irodalomtörténész, Balogh Tamás hosszas rábeszélésére járult hozzá a fiatal művészettörténészek világában játszódó krimi kiadásához. Az alig százoldalas kisregény valóságos irodalomtörténeti szenzáció, hiszen arról tanúskodik, hogy a lírikusként és esszéistaként elismert Nemes Nagy Ágnes eredetileg prózaírónak készülhetett. Az öt fenyő egy kezdő műve, de nyelvezete finom, megelőlegezi a kései költőt. Szerb Antal Utas és holdvilág, valamint Ottlik Géza Hajnali háztetők című művének hatását tükrözi. A szegedi irodalmi folyóirat decemberben már közölt egy részletet kedvcsinálóként a regényből, ami nemrégiben Kass János borítójával megjelent a Tiszatáj Könyvek-sorozatában. „Az öt fenyő nem korrajz, nem „romirodalom", inkább a kalandregény, a krimi, a művészregény sajátos elegye" - írja Balogh Tamás a kötetben olvasható tanulmányában, amelyben úgy fogalmaz: a regény kiadásával nemcsak Nemes Nagy Ágnes életműve válik teljessé, hanem a magyar irodalomtörténet is gazdagodik egy új regényíróval.