Délmagyarország, 2005. június (95. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-06 / 130. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN HÉTFŐN A PÉNZ BESZEL SZERKESZTI: HEGEDŰS SZABOLCS, FÁBIÁN GYÖRGY • 2005. JÚNIUS 6. NAPI MELLEKLETEK Kedd GYÓGYÍR Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA WWW.DELMAGYAR.HU HOSSZÚ, FORRÓ NYÁR ELÉ NÉZÜNK - REMÉNYKEDNEK A FORGALMAZÓK a klímapiac A tavalyi szezon csapnivaló volt a klímaforgalmazók- és szerelők piacán, az idei a meteorológiai előrejelzések szerint jónak ígérkezik - mondják a szakemberek. A múlt hetet megelőző hét végének kánikulai időjárása miatt az elmúlt napokban alig győzték felvenni a megrendeléseket a klímás cégek. A trópusi időjárás miatt az egyik szegedi műszaki cikkeket árusító áruházban 2003ban ezelőtt annyi légkondicionálót adtak el egy hónap alatt, mint az előző esztendőben egész évben. Tavaly azonban visszaesett a kereslet amiatt, hogy alig három hétig tombolt a kánikula. Holott a berendezések jóval olcsóbbak lettek, egyes „no name" klímák ára már 39 ezer 990 forintnál kezdődött és ez az összeg az alsó határ jelenleg is. A szakemberek azonban óva intenek a márkajelzés nélküli portékák megvásárlásától, valamint attól is, hogy kontárokra bízzák az emberek a berendezéseiket. Sándor Attila, a Szeged Klíma Bt. ügyvezetője már hallott 15 ezer forintos szerelői árról is, amit irreálisnak tart. Az ő cége által alkalmazott mesterek 35 ezer Idén talán több klíma fogy FOTO: MISKOLCZI ROBERT forint plusz áfáért szerelnek és immáron hatodik éve ennyiért, mivel óriási az árverseny a piacon. De ehhez az árhoz garantálják a szakértelmet, valamint négyméteres távolságig az összes szerelvényt, s a csövezést. A cég nem vállalja el azon berendezések felszerelését, amelyeket a hónuk alá csapnak a vevők valamelyik műszaki áruházban. Ennek az az oka, hogy ha baj van a készülékkel, a forgalmazó a szerelőre, a szerelő meg vissza, a forgalmazóra mutogat. Nemcsak a Szeged Klíma Bt., hanem az összes klímatechnikával foglalkozó cég a saját beszerzésű árut ajánlja, amelyre garanciát is vállalnak. Múlt hétfő óta égnek a telefonok a Klíma- és Légtechnika Vento 2000 Bt.-nél is. Bodó Attila vezető elmondta, a hirtelen kitört nyár sok emberben érlelte meg az elhatározást, hogy felszerelteti a hűsítőberendezést. Azt vette észre, hogy a piac már elfordult a kommersz klímáktól, és azokat a berendezéseket keresik az ügyfelek, amelyek legalább a középkategóriát képviselik. A klímaberendezések értékesítésében, szerelésében a legrégebbi szegedi cég a Főszer-Elektroprofil Kft., amelynek kereskedelmi és vállalkozási igazgatója, Kispéter Gábor elmondta, az előző hét végi kánikula hatására múlt hétfő óta egyfolytában csörög a telefon a „lakossági részlegnél": négyszer annyi felmérésre, árajánlatra kérik meg a szerelőket, mint az előző hetekben. A kft. árbevételében így is csak 20 százalékot tesz ki a lakossági piac, 80 százalékban ugyanis közületeknek, áruházaknak, irodáknak, nagy cégeknek adnak el légkondicionáló rendszereket. F. K. UJABB JELEK UTALNAK CSANYIRA A TEJIPARBAN A Sole vezérigazgatója két lovat ül meg A lapunkban korábban közzétett sajtóinformációk szerint a Sole Hungária Rt. jelenlegi olasz tulajdonosa szeretne kivonulni Magyarországról, a cég iránt Csányi Sándor, az OTP Bank Rt. elnök-vezérigazgatója is érdeklődik. A vételi szándékot támasztja alá, hogy a szegedi Sole vezérigazgatóját nevezték ki a bankvezér érdekeltségébe tartozó pécsi Új MiZo Rt. élére is. MUNKATÁRSUNKTÓL Tárgyalásokat folytat Csányi Sándor, az OTP Bank Rt. elnök-vezérigazgatója a szegedi központú Sole Hungária Rt. megvásárlásáról. A Sóiénál a hírt mindeddig nem erősítették meg. Ugyanakkor a múlt héten távozott az Új MiZo Rt. éléről Kiss János vezérigazgató, aki a pécsi központú tejfeldolgozó céget 1996, vagyis privatizációja óta vezette. A MiZo tulajdonosai úgy döntöttek, hogy az rt.-t az a Gerry Lenihan irányítsa, aki a Sole Rt. első számú vezetője. A két cég közös irányítása megerősíti annak valószínűségét, hogy az Új MiZo után a Sole is az OTP Bank-vezér, Csányi Sándor érdekeltségébe kerül. Érdeklődésünkre a Sóiénál azt a választ kaptuk, hogy helytállóak azon információk, amelyek a két cég közös irányításáról szólnak, de ennél többet nem árultak el. A Sole Hungária a cégnyilvántartási adatok szerint a luxemburgi Interlab SA 92,89 százalékos tulajdonában van, de a társaságot egy olasz multicég irányítja. A Sole eladása azt jelenheti, hogy az olasz tulajdonosi kör viszszavonul a közép-európai régióból. Utólagos okoskodással ennek első komoly jeleként kell értékelni, hogy a Sole Hungária Rt. tavaly eladta szlovákiai leányvállalatát, és bezárta pásztói üzemét. A szlovák cég értékesítésének indoka akkor annak veszteségessége volt, ami még az anyacég tavalyi konszolidált mérlegét is rontotta. A szegedi cég 34 milliárd forintos árbevételével jelenleg a második helyet foglalja el a magyar piacon, az Új MiZo árbevétele pedig tavaly 27 milliárd forint volt, igaz, veszteséggel zárta az évet. Az Új MiZo és a Sole egyaránt a hazai tejpiac 12-13 százalékát tudhatja magáénak, együttesen pedig a hazai piacon a legnagyobb Friesland súlycsoportjába lépnének. Mint ahogy arról lapunkban már beszámoltunk, a húsfeldolgozásban a Csányi-érdekeltségű cégek - a pécsi Délhús és a Pick Szeged Rt. együtt - már vezető pozíciót szereztek. SZEGEDI SZAMOK A cég 1955-ben Csongrád Megyei Tejipari Vállalatként kezdte meg működését. 1991. július l-jén részvénytársasággá alakult, majd a privatizáció során, 1997 januárjában a részvények többségi tulajdonosa egy olasz szakmai befektető lett, 1,4 milliárdos alaptőkével. Az immáron Sole Hungária Rt. elnevezésű cég 1999 elején megvásárolta az Avonmore Pásztó Kft.-t. Az egyesülés után létrejött cég alaptőkéje 2,8 milliárd forint lett, s az ország második legnagyobb tejipari cégévé vált. A pásztói üzemet azonban 2004 elején, az uniós csatlakozással egy időben bezárták. A Sole jelenleg közel 850 főt foglalkoztat három gyárában, Szegeden, Makón és Bácsbokodon, valamint budapesti kereskedelmi központjában. Szigorodó járadék A foglalkoztatási törvény tervezett módosítása szerint ősztől csak az lesz jogosult a munkanélküli, új nevén álláskeresési járadékra, aki az előző négy évből legalább egy évnyi munkaviszonyt igazol. Most 200 napnyi munkaviszony alapján is igénybe vehető a járadék. Él a vonal Európai keresetek: hátul kullogunk A britek keresnek a legjobban az EU-n belül, átlagosan 36 ezer 180 eurós évi jövedelemmel. A magyarok átlagosan 5910 eurót visznek haza, ezzel az összeggel csak a szlovákokat, a letteket, a litvánokat és az észteket sikerült megelőzni - írja az EuroHírek internetes portál. Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint az unió mostani 25 tagországában 2002-ben az éves átlagkereset 26 ezer 850 euró volt. A britek után Luxemburg volt a második évi 35 ezer 10 eurós átlagkeresettel, a harmadik pedig Németország 34 ezer 620 euróval. A lista másik végén kullog Észtország 4440 euróval, Litvánia 3600 euróval és Lettország 3240 euróval. Magyarország hátulról az ötödik, évi 5910 euróval. Ha a listavezetőt és a lista végén kullogókat összehasonlítjuk, akkor a litvánok és lettek a tizedrészét keresik annak, amit a britek. Az átlagkereset azonban nem tükrözi a lakosság vásárlóerejét. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor Luxemburg az első, másodikok a németek, harmadikok a britek, a lista végén nem változik a sorrend: az észtek, a litvánok és a lettek tudnak a legkevesebbet vásárolni a pénzükből. Ami Magyarországot illeti, 11 ezer 20 eurós vásárlóerőnket még a szlovákok is túlszárnyalják, így hátulról a negyedik helyen végzünk. Mind a 25 országban jelentős a különbség a nők és a férfiak átlagkeresete között, a differencia Nagy-Britanniában, Dániában és Cipruson a legnagyobb, 30 százalékos. A legkisebb különbséget - 20 százalék - Szlovéniában, Lengyelországban, Litvániában, Belgiumban, Svédországban, Finnországban és Magyarországon regisztrálták. (Magyarországon a férfiak átlagosan 6300 eurót, a nők pedig 5340 eurót kerestek a vizsgálat évében.) Az átlagkeresetet az emberek végzettsége is befolyásolja: az alacsony végzettségűek átlagosan évi 20 ezer 420 eurót keresnek, a magasabban iskolázottak pedig 41 ezer 80 eurót. (Magyarországon ez az összeg évi 3940 euró, illetve 13 ezer 770 euró.) Az EU összes tagországára jellemző, hogy a pénzügyi szektorban keresnek a legtöbbet, évente átlagosan 43 ezer 550 eurót, átlag felett keresnek például Luxemburgban (59 ezer 200 euró), Nagy-Britanniában (56 ezer 710 euró), Németországban (45 ezer 600 euró) és Hollandiában (44 ezer 110 euró). Az utolsók ezen a listán: Szlovákia (9950 euró), Lettország (8000 euró) és Litvánia (7360 euró). A magyar pénzügyi szektorban évi 11 ezer 620 euró volt az átlagkereset. A szolgáltatás és ipar a második és harmadik legjobban fizető terület az EU-ban 27 ezer 200, illetve 27 ezer 50 eurós átlagkeresettel. Az Eurostat felmérésében Görögországra, Portugáliára és Máltára vonatkozóan nincs adat. A Pannon GSM véleményaikotó SMS-rovata Írja meg heti kérdésünkre válaszát SMS-ben a 06-20/5S4-2444 es telefonszámra! Ón szerint A hét kérdése: van az embereknek Ón **erm} «ükség van a gazideje összehasonlítani dasági életben nagy nyilváa banki kamatokat nosságot biztosító eliskölcsönfeivételnél? merésekre, mint például a Presztízs-díj? Várjuk olvasóink SMS-szavazatait! Küldjenek frappáns választ vagy egy egyszerű igent nemet a kérdésre! A legjobb válaszokat megjelentetjük! Szívesen vesszük, ha kérdést is javasolnak, miról tudjuk meg a kőz rü^ú UTWII MMMI véleményét? PRESZTÍZS DÍJ 2004. DÉLMAGYARORSZÁC PRESZTÍZS DÍJ DÍJAZOTTJAI Az év vállalkozása-díj Főszer-Elektroprofil Kft. Az év kisvállalkozása-díj Úszótanoda Bt. Az év üzletembere-díj Dr. Oláh János Hanza-Kruger Záloghitelező és Árverező Rt. Üzleti innovációs dfj Metrimcd Orvosi Műszergyártó Kft. Az év környezetvédelmi díja Biopetrol Környezettechnikai Kft. Díj a munkaerő-fejlesztésért Szegedi Szefo Fonalfeldolgozó Rt.