Délmagyarország, 2005. június (95. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-04 / 129. szám

Szombat, 2005. június 4. SZIESZTA 11 9 SZEMKÖZT A KUTYA NYAKAN D0B0G0 SZÍVTŐL A MODERN TRANSZPLANTACIOIG Évente fizet az állam A Szegeden elvégzett műtét a hetvennyolcadik szívátültetés volt hazánkban Bizarr kísérleteken és sok ember halálán keresztül vezetett az út odáig, hogy ma már nem számít kiemelten veszélyes műtétnek a szívátültetés. Akin elvégzik ezt a beavatkozást, 85 százalék az esélye arra, hogy öt év múlva is életben lesz. Magyarországon viszonylag kevés szívátültetést végeznek, a szegedi volt a hetvennyolcadik. FOTÓ: DM/DV Kis szívsebészet, nagy eredményekkel Szerda esténként jelentkezik a szegedi Városi Televízió és a Délmagyarország közös műsora, a Szemközt. Ezen a héten Bogáts Gábor szívsebészt, klinikai főorvost az első szegedi (vidéki) szívátültetés körülményeiről kérdezte Márok Tamás szerkesztő-riporter és Oláh Zoltán újságíró. MUNKATÁRSUNKTÓL - A fiatalasszony jól van! - jelentette ki a beszélgetés elején Bogáts Gábor klinikai főorvos. Mint ismert, a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Karának szívsebészeti osztályán Bogáts Gábor vezetésével végezték el az első szegedi (vidéki) szívátültetést. A főorvos megjegyezte, a műtét utáni első két hét számít kritikusnak, addig a beteg a környezetétől hermetikusan elzárt kórteremben marad. Bogáts Gábor a beteg és a donor jogait tiszteletben tartva a műtét előzményeire vonatkozó kérdésekre válaszolva elmondta, a múlt héten szerdán, este fél hatkor tudta meg, hogy a belgyógyászati intenzív osztályon hetek óta súlyos szívproblémákkal kezelt fiatalasszony neve a várólistán egy budapesti nőével együtt „előre került". Az adatok összessége alapján rövid időn belül eldőlt, hogy az új szívet, egy dunántúli fiatal nőét, a szegedi beteg kaphatja, és arról is döntés született, hogy a műtétet, az életmentő beavatkozást annak ellenére Szegeden kell elvégezni, hogy az intézetnek erre nincs akreditációja. A mintegy két és fél órán át tartó transzplantáció sikeres volt. Bogáts Gábor főorvos elfogadja, hogy a közvélemény szemében egy szívátültetés szenzációként jelenik meg, ugyanakkor hangsúlyozta, a szívtranszplantáció nem tartozik a legnehezebb, legbonyolultabb szívműtétek közé. A főorvos megjegyezte, a szegedi szívsebészeti osztály az ország legkisebb szívsebészete, és nem a legjobb körülmények között dolgoznak. Ennek ellenére a szívműtétek számát tekintve a harmadik-negyedik helyen állnak az országban. Fejlesztésre szorulnának, ám az egyetemnek nincs pénze, hogy önálló szívsebészeti centrumot alakítson ki, ehhez kormányzati támogatás kellene, a pécsihez hasonlóan, amelyet hat éve adtak át. Bogáts Gábor arra a kérdésre, hogy a múlt heti sikeres műtét jelentheti-e azt, hogy a jövőben rendszeresen végeznek szívtranszplantációt Szegeden, nemmel válaszolt. Annyit azonban mindenképpen jelent, mondta, hogy adott esetben, amikor életmentő beavatkozás szükséges, Szegeden is elvégezhető ilyen műtét. Feltalálók és találmányok Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az energiakutatás hagyományostól eltérő lehetőségei. A Negyedik Dimenzió magazin rendszeresen foglalkozik az alternatív energiakutatás témakörével, amelynek legjelentősebb hazai képviselője, ár. Egely György a közelmúltban tartott sikeres előadást Szegeden. A dél-alföldi régióban is folynak kutatások: a Szegeden, illetve a környező településeken élő kutatók többek között a szélenergia hasznosítását, valamint a víztisztítás problematikáját helyezték a középpontba. A vasárnap 19 órakor a Telin Televízióban jelentkező Negyedik Dimenzió vendégeként két dél-alföldi feltaláló számol be arról, hogy hol tartanak a kutatások. Az ufótéma szerelmesei pedig megismerkedhetnek a belga vadászpilóták által észlelt idegen objektumról készült felvételek elemzésével. Hatalmas szenzációnak számított a múlt heti szegedi szívátültetés, Budapesten kívül ugyanis most először végeztek ilyen műtétet, amely egyébként a 78. magyar szívtranszplantáció volt. A Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikája - közismertebb nevén a városmajori klinika - jelenleg Magyarországon az egyetlen intézmény, amely akkreditáltatta magát ezekre a beavatkozásokra, vagyis május 29-e előtt csak ebben az intézményben végeztek szívtranszplantációt. Az első kísérletek Magyarországon az első műtétre 1992. január 3-án került sor, a következőre pedig mindössze három héttel később. Mindkét beteg azóta is életben van. A szívátültetések története azonban világviszonylatban természetesen ennél jóval korábbra nyúlik vissza. Az első legenda még az időszámításunk előtti 3. századból származik. Egy akkori feljegyzés szerint Pien Ch'iao kínai orvos két katona italába bódító szert kevert, és amíg azok aludtak, kicserélte néhány belső szervüket, így például szívüket is. Ez a történet természetesen csupán érdekességként szerepel a szakkönyvekben, az első tudományosan is megalapozott műtétre egészen a huszadik század elejéig kellett várni. A pittsburgi egyetem professzora, Charles Guthrie és a chicagói egyetem professzora, Alexis Carrell 1905-ben ültetett át először szívet állatokon. Igaz, ekkor még nem rendeltetésszerű helyére: a nyakra helyezték ki az állat létfontosságú szervét. Ember - majomszívvel Nem tudva nyugati kollégái munkásságáról, hasonló kísérleteket végzett a moszkvai egyetemen Vladimir Demikhov is a '40-es években. Neki 1951-ben, 67 operáció után sikerült elérnie, hogy az állat a beavatkozást követően még hat napig életben maradjon. Az első, emberen végzett szívátültetést James Hardy végezte 1964-ben Mississippi egyetemén. Igaz, a beteg nem egy másik ember, hanem egy majom szívét kapta. A műtét nem sikerült, az új szerv gyorsan kilökődött. A szívátültetésekkel kapcsolatosan rengeteg morális és vallási ellenállásba ütköztek a kor szakemberei, ráadásul az emberen végzett beavatkozást a törvény sem engedte - egyetlen országot, Dél-Afrikát kivéve. Ezt a kiskaput használta ki 1967 decemberében Christian Barnard, aki elvégezte az első emberből emberbe történő szívtranszplantációt. A donor egy 25 éves nő volt, akit vásárlás közben elütött egy járdára felszaladó autó. Szívét egy 54 éves férfi, Louis Wakansky kapta, akinek korábban már három infarktusa is volt. A műtét után két héttel a férfi meghalt. A kezdeti lelkesedés hamar lelohadt A műtét azonban jó volt arra, hogy a törvényhozók módosítsák a transzplantációra vonatkozó előírásokat, és lehetővé tegyék azt. 1968. január 6-án így Kaliforniában is elvégezhettek egy ilyen műtétet, de az a beteg is meghalt a beavatkozás után. Az első európai szívátültetést Christian Cabrol hajtotta végre 1968-ban Párizsban. Barnard műtétje után egy év alatt több mint száz hasonlóra került sor, de a legtöbb kudarccal végződött. Ekkoriban ugyanis még nem állt rendelkezésre olyan hatékony gyógyszer, amely megakadályozná az új szerv kilökődését. A kezdeti lelkesedés tehát hamar alábbhagyott. Új lendületet a '70-es évek végének nagy találmánya hozott. 1978-ban dobtak piacra egy olyan készítményt, amelyet egy gombafajtából izoláltak, és képes volt visszaszorítani azokat az immunológiai reakciókat, amelyek a kilökődésért felelősek. A technika rohamos fejlődésével olyan gépek kerültek a klinikákra, amelyekkel nyomon követhetővé vált az új szerv működése, valamint a szervezet reakciói. Mindezeknek köszönhetően mára a szívátültetések 80-85 százalékban sikeresek, a betegeknek ennyi esélyük van az ötéves túlélésre. Itthon kevés szívátültetést végeznek Hazánkban évente átlagosan tíz szívátültetést végeznek. Egyrészt enynyit finanszíroz a társadalombiztosító, vagyis a tizenegyedik árát már a műtétet végző intézménynek saját költségvetéséből kell kigazdálkodnia. Ma ez a beavatkozás 9 millió forintba kerül, elsősorban az utókezeléshez használt kilökődést gátló gyógyszerek magas ára miatt. De nem csak a pénzhiány az Bogáts Gábor Pszichiáterek is segítik a gyógyulást A szívátültetéssel megmentik a betegek életét, mégis hatalmas lelki terhetjelent ez a beavatkozás számukra. Először azt kell feldolgozniuk, hogy kis híján meghaltak, azután pedig azt, hogy egy idegen ember szervével élnek tovább, melynek ráadásul az volt az ára, hogy az illető életét vesztette. Ezekben segítenek az érintetteknek a transzplantációs pszichiáterek, a klinikákon tehát nemcsak testet, de a lelket Is gyógyítják a szakemberek. oka a kevés szívátültetésnek: kevés a várólistás beteg is, így pedig annak esélye is, hogy egy lehetséges donor szerve éppen nekik lenne megfelelő. - Egyeznie kell a vércsoport mellett a testsúlynak és a testfelületnek is, nem mindegy ugyanis, hogy a szív elfér-e az új testben, illetve hogy menynyit kell dolgoznia, hiszen egy vékonyabb emberé jóval kevesebb vért pumpál percenként, mint egy kövéré - magyarázta Bogáts Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar szívsebészeti osztályának klinikai főorvosa, aki a múlt heti szegedi műtétet végezte. - Könnyen belátható tehát, hogy ha adódik egy beültethető szív, nem biztos, hogy azt fel tudjuk használni. Még csak engedély sem kellene hozzá Sokan talán nem is tudják, de a magyar jogszabályok nem írják elő, hogy a transzplantálható szervek kivételéhez engedély kell. Hacsak a halott még életében nem tiltotta meg, hogy szerveit ilyen célokra felhasználják, elég lenne utólag értesíteni a hozzátartozókat. A gyakorlatban azonban az orvosok morális és kegyeleti okok miatt minden alkalommal engedélyt kérnek a szervek eltávolítására, még akkor is, ha tudják, az elutasítással több beteg is elesik attól a lehetőségtől, hogy új életet kezdjen. TÍMÁR KRISZTA Szakemberek szerint a szívátültetés nem tartozik a bonyolult szívműtétek közé. „Csupán" térlátás és tapasztalat kell hozzá, hogy az összeesett szervet pontosan be tudják illeszteni a helyére. Különben nem aprólékos munka, hiszen vastag tűvel varrnak vastag izmokat. A beavatkozáson két-három sebész és nyolc-tíz fős személyzet van jelen, és átlagosan négy-öt óra alatt végeznek vele. Minden egyes szívműtét, így a szívtranszplantáció is testen kívüli keringéssel történik. Ennek során a vénás, azaz használt vért egy oxlgenátorba vezetik, amely oxigénnel telíti. Ezt juttatják vissza a fő verőérbe. Ezzel az eljárással a szívet és a tüdőt Is kikapcsolják a keringésből, így elkezdődhet a szerv cseréje. Miután ez készen van, az új szív fokozatosan veszi át a gép szerepét, míg végül már teljes egészében az keringeti a vért.