Délmagyarország, 2005. június (95. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-04 / 129. szám

SZOMBAT, 2005. JUNIUS 4. • A K T U A L I S • Az Együtt Szegedért Egyesület várja a színidirektor igazi bocsánatkérését Bakai feljelentette Székhelyit Az Együtt Szegedért Egyesület nevében a civil szervezet elnöke, Bakai Csaba is fel­jelentette május végén Székhelyi Józsefet, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatóját nemzeti jelkép megsértése miatt. Az ön­kormányzati képviselő érdemi bocsánat­kérést vár a direktortól. MUNKATÁRSAINKTÓL Lapunkban korábban beszámoltunk arról, hogy egy debreceni lakos feljelentette Szék­helyi Józsefet a Szabad Demokraták Szövet­sége márciusban Szegeden tartott kongresz­szusán elhangzott, Orbán Viktor volt minisz­terelnökre, a Fidesz elnökére vonatkozó, nagy botrányt kavaró mondata miatt. „A május 27-i közgyűlés napján az Együtt Szegedért Egyesület képviseletében eljárva feljelentést tettem a szegedi ügyészségen nemzeti jelkép megsértése miatt - mondja Bakai Csaba városatya, a civil szervezet el­nöke, aki nem tud arról, hogy más is felje­lentést tett volna, és nem szeretné, ha a fel­jelentésük mögé bújva valaki újabb botrá­nyokat kreálna. - Vártuk, hogy a városveze­tés valamilyen módon nyilvánuljon meg az obszcén kijelentéssel kapcsolatban, Szék­helyi Józseftől pedig azt vártuk, hogy meg­kövesse a magyar Himnuszt és Szeged pol­gárait, akikben igen nagy felháborodást, megbotránkozást keltett ez az ügy. Egyik sem történt meg, ezért tettük meg a felje­őt a főigazgatói posztra. Azt hallottam, obszcén kijelentését egy művészember si­kolyaként mondta el. Véleményem szerint művészként rendkívül jól meg van fizetve Szegeden, egymillió forintot kap minden rendezéséért, előadásonként pedig 60 ezer forintért játszik. A színházat teljesen szét­züllesztette, a műszaki igazgató infarktus­sal fekszik a kórházban, Szeged színházi életének legnagyobb kincsére, Király Leven­tére sem vigyázott" - hangsúlyozta Bakai Csaba, aki szerint bármilyen ítélettel elége­dettek lesznek, amit a bíróság majd meg­hoz, ugyanakkor továbbra is várják az igazi bocsánatkérést. A nemzeti jelkép megsértése miatt tett fel­jelentés után az Országos Rendőr-főkapi­tányság a Békés megyei főkapitányságot je­lölte ki a nyomozás lefolytatására. Bakai Csaba önkormányzati képviselő az Együtt Szegedért Egyesület elnökeként jelen­tette fel a színigazgatót Fotó: Miskolczi Róbert lentést. A színigazgató továbbra is hecceli a város lakosságát. Célunk az, hogy Székhe­lyi József kérjen bocsánatot. Nyilatkozatai­ban azt állítja magáról, hogy ő az, aki a zsákmányszerző politikai életet kizárja a színházból, miközben épp a politika tette ELITELIK A ZSIDOZAST ÉS A NÁCIZÁST A városatya a közéleti kávéházban történt botránnyal kapcsolatban úgy fogalmazott: „Mindenféle zsidózást, nácizást mélysége­sen elítélünk. Úgy gondoljuk, mindenkinek együtt kell itt élnie. Egyetlen célunk az: a város lakossága jól érezze magát, és élhető legyen Szeged." A Centrum szerint hivatalból kellene nyomoznia a rendőrségnek és az ügyészségnek Kávéház: közösség elleni izgatás? Közösség elleni izgatás gyanúja miatt indítson a Szegedi Rend­őrkapitányság és a városi ügyészség büntetőeljárást a közéleti kávéház keddi estjén történtekkel kapcsolatban ­hangzott el tegnap a Centrum párt sajtótájékoztatóján. A ha­tóságok nem indítottak hiva­talból eljárást a kávéházi esten közbekiabálók ellen. - A Centrum párt szegedi alap­szervezete és közgyűlési frakció­ja megdöbbenéssel olvasta a saj­tóban azokat a kijelentéseket, amelyek kedden hangoztak el a Szegedi Közéleti Kávéház A Himnusz szent! - Isten váltsd meg a magyart című estjén, amelyen Székhelyi lózsef szín­igazgató meghívott vendégként vett részt - mondta tegnap rend­kívüli sajtótájékoztatóján Pászti Ágnes. A párt szegedi elnöke, közgyűlési frakcióvezetője kö­zölte: az esten több, a direktor személyét és felekezeti hovatar­tozását sértő megjegyzés hang­zott el. A Centrum tiltakozik minden olyan rasszista-antisze­mita megnyilvánulás ellen, amely különbséget tesz embe­rek között nemük, fajuk vagy vallásuk szerint. Pászti Ágnes szerint ott ült a nézőtéren egy önkormányzati képviselő is, aki - ahogy fogalmazott - sajnála­tos módon végighallgatta a köz­bekiabálásokat, és nem emelte fel a szavát a sértő megjegyzések miatt. - A nagy nyilvánosság előtt olyan kijelentések hangoztak el, amelyek alapos gyanúra adnak okot a büntető törvénykönyvben szabályozott közösség elleni iz­gatás bűncselekményének elkö­vetésére. Mivel ez hivatalból is üldözendő bűncselekmény, fel­hívjuk a Szegedi Rendőrkapi­tányság és a Szegedi Városi Ügyészség figyelmét, hogy indít­son büntetőeljárást ismeretlen tettes vagy tettesek ellen - hang­súlyozta Pintér Ferenc. A Cent­rum párt önkormányzati képvi­selője hozzátette: a hatóságok szerezzék be az esten készült fel­vételeket, állapítsák meg, hogy valóban elhangzottak-e a sértő mondatok - és tájékoztassák az ügyről a közvéleményt. Pintér Ferenc közölte: aki nagy nyilvá­nosság előtt valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport ellen gyűlöletre uszít - három évig ter­jedő szabadságvesztéssel büntet­hető. A képviselő kérdésre vála­szolva közölte: ha nem lép a ha­tóság az ügyben, akkor feljelen­tést tesznek. Tegnap Bariné Tóth Éva, a vá­rosi ügyészség sajtószóvivője és M. Toronykőy Márta, a megyei rendőr-főkapitányság sajtórefe­rense érdeklődésünkre elmond­ta: nem indult eljárás ismeretlen tettes ellen a kávéházi ügyben. SZ. C. SZ. Táj a térképen BAKOS ANDRAS Ha valaki kezébe veszi Makó térképét, talán föltűnik neki, hogy az egyik városrészben, Vertántelepen az elcsatolt városokról, táj­egységekről nevezték el az utcákat. Van itt Temesvári, Fiumei, Kassai, Késmárki, Brassói, Kolozsvári, Tátra, Vaskapu, sőt Adriai utca is. Igen: elég csak belepillantani a város huszadik századi történetébe, vagy megkérdezni Tóth Ferencet, Makó élő helytör­téneti lexikonát, hamar igazolást találhat az ember a megérzései­re: ez a városrész a trianoni döntés után épült. Azután, hogy Ma­kó lakossága majdnem negyvenezresre dagadt az elcsatolás utáni menekültáradattól. Sokan ekkor végleg letelepedtek itt, és fontos volt számukra, hogy az elveszített szűkebb pátria nevét viselje új lakóhelyük. Ez a 396 ház tovább éltette a szívbéli Magyarorszá­got; afféle élő, lélegző emlékmű volt. Bár egyáltalán nem a kira­katba való. Hiszen az ide települőket nem kényeztette el az élet: többnyire szegény, napszámból élő emberek voltak, akiknek az építkezéshez kölcsönt kellett fölvenniük, persze, kedvezményes kamatozásút, mint manapság. Amikor 1928-ban elkészült az utolsó ház is, jött a nagy világválság, és sokan nem tudták fizetni a részletet. Aztán meg jött két belvizes év, és az alap nélküli, vert falú házak föláztak, mert a terület alacsony fekvésű volt, ráadásul minden házat a porta földjéből kellett fölhúzni, így mély gödrök voltak mindenfelé. Ezek egy részét később a munkaszolgálatosok töltötték föl, a vízelvezetés azonban itt még ma is gondot okoz. A szocializmus beköszöntével Makón nem viselhette tovább utca Báró Erdélyi Vazul püspök, Návay Lajos, Justh Gyula nevét. Szegény Vertán Endrét is „leváltották", pedig ő volt az a megyei hivatalnok, aki szívén viselte a szegények ügyét, s minden napját az épülő városrészben kezdte. Az viszont már a hatalmat nem nagyon érdekelte, mit válaszol a szociahsta ember a fiának, ha az megkérdezi, apa, mekkora város az a Temesvár, és miért magyar a neve, ha egyszer Romániában van. A Vertántelep jellegzetes ut­canevei tehát csodálatos módon megmaradhattak. „Ez nagy sze­rencse; nem tudom, szóba lehetett volna-e hozni itt az eredeti ut­canevek visszaállítását a rendszerváltozáskor, anélkül, hogy vala­ki irredentizmust emlegessen" - mondja most Tóth Feri bácsi, és ezt én is így gondolom. A trianoni határhúzásnak ez az aggoda­lom az egyik, ma is működő hatása. Olyan, mint valami hosszan lappangó rákbetegség áttétje. Igaz, az utóbbi években nagyon so­kat változott a közérzés ebben a tekintetben. Makó MSZP-s pol­gármestere, ha nyilvánosan beszél a város történetéről, a trianoni döntést ma úgy jellemzi, mint azt a pillanatot, amikor az ország közepén lévő város hirtelen a határ mellé, perifériára került, elve­szítve megyeszékhely szerepét, ipari, kereskedelmi kapcsolatait, és igazából azóta is a helyét keresi. Nagy munka kezdődött nemrég a Vertántelepen. Járdák épül­nek, bélelt vízelvezető árkok. A pénzt egy uniós pályázaton nyer­te a város. Most az kívánkozna ide, hogy lám, a mai magyaroknak mégis több lehetőség adatott, mint a huszadik századiaknak, és az elcsatolt területek uniós csatlakozása majd begyógyítja a sebe­ket. Ez igaz is lehet. Meg nem is, ha például a legutóbbi népszava­zás ügyére, a körülötte támadt hisztériára, tanácstalanságra, sér­tődöttségre gondolunk. A Trianonban kapott seb - azt hiszem, tárgyilagosan nevezhetem sebnek - nem úgy mély, ahogyan bárki is gondolta. És azt sajnos nem tudjuk, hogy a jólét gyógyír lehet-e rá. Mert erről eddig nemigen lehetett tapasztalatunk. A halivadékok már a meder felé tartanak Véget ért a tavaszi árvízi védekezés Egy pillanatig sem volt kétséges, hogy nem történik katasztrófa, az idei árvíz során nem szakad át környékünkön sehol a töltés - ezt most már, az árvízi védekezés végeztével, elárulhatja az Atikövizig ügyeletvezetője. A folyók halállományának jót tett az elhúzódó áradás - mondja a Tisza Halászati Szö­vetkezet elnöke. - Nem volt rekordhosszúságú az idei áradás területünkön, de majdnem ­mondja Priváczkiné Hajdú Zsuzsanna, az Alsó-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság ügyeletvezetője. Az 1999-2000-es árvíz időtartama né­mileg meghaladta a mostanit. Olyan vízmagasságok, mint akkor, az idén egy­általán nem alakultak ki. Az áradás március végén, a Maros vízállás-emel­kedésével kezdődött, s rá pár napra a Ti­szán is el kellett rendeli az első fokú ké­szültséget. Másodfokú készültségre több mint egy hónapon át volt szükség. Kritikus jelenségek, csorgások, töltés­szivárgások ugyan előfordultak, de eze­ket folyamatosan szemmel tartották a vízügyesek. - Pillanatig sem volt olyan a helyzet te­rületünkön, hogy fönnálk volna a; ka­tasztrófaveszély -mondja az ügyeletveze­tő. A szegedi alsó rakpart 560 centi táján bukkan ki teljes egészében a vízből; teg­nap Szegednél 600 centit mutatott a mér­ce. A rakpartot azonban csak nyolc-tíz nappal a víz visszavonulása után lehet föl­szabadítani: idő kell ahhoz, hogy az úttest szerkezetéből is eltávozzék a víz. Az iszap­letakarítás egyébként a napokban már megkezdődött, a Szegedi Környezetgaz­dálkodási Kht. járműve végigment a még Már a normális vízparti életre készülnek a szegediek Fotó: Frank Yvette sekély vízzel borított rakparton, s fölka­varta az iszapot. Az iszapos vizet azután maga a Tisza vitte tovább - de azért még további úttisztításokra is szükség lesz. - Az utóbbi hat-nyolc évben az idei esz­tendő vízállása kedvezett leginkább a ha­lak szaporodásának folyóinkon. A hosz­szan tartó magas vízállás lehetővé tette, hogy a halak, kivonulva az elöntött hul­lámtérbe, leikrázzanak - mondja Újhelyi Dezső, a Tisza Halászati Szövetkezet el­nöke. Hozzáteszi: „félidőben" nem jött közbe hirtelen, gyors apadás, így lehetővé vált, hogy a táplálékszervezetekben gaz­dag, sekély hullámtéri víz ben az ivadékok megerősödjenek, és most sikerrel jussa­nak az élő folyóba. Az idei csukaivadékok már a tízcentis testhosszt is elérték, a ponty-, süllő-, keszegivadékok is szépen gyarapodhattak. - A szövetkezet halászai figyelem­mel kísérik a területükön lévő kubik­gödrökben lévő, kinnrekedt halállo­mány sorsát - mondja a szövetkezeti elnök -, és ha azt tapasztalják, hogy a vízszintcsökkenés tömeges ivadék­pusztulással fenyeget, lehalásszák a területet, s az összegyűjtött ivadéko­kat a folyóba rakják. F. CS.-B. K. A. ELHANYAGOLT CSAT0RNAK A szakember szerint több oka is van, hogy az idei belvizek csak lassan, négy hónap alatt vonultak le a földekről, milliárdos kárt okoz­va a mezőgazdaságnak. Az egyik ok: a hő lassan olvadt el, ugyanakkor a régi üzemi csatornák nagyon elhanyagoltak. - Jóval rövidebb idő is elegendő lett volna a belvizek levezetésére, mint az a négy hónap, mely alatt ez megtörtént Makó környékén még mindig vannak elöntött teriiletek - mondta la­punknak Balta Iván. A Tisza-Maros-szögi Víz­gazdálkodási Társulat igazgatója szerint az egyik tényező az, hogy nagy mennyiségű hó csak lassan olvadt el, ez a víz nem a talajszint fölött, hanem alatta jelent meg, s árasztotta el a régi folyómedrek mentén haladva a megye nagy részét A száraz területeken is emiatt je­lent meg egyik pillanatról a másikra a víz. - A belvíz leginkább Makó közelében jelentke­zett, ám hatása volt Vásárhely környékén is ­tette hozzá Balla Iván. A belvízelvezetés ne­hézségeit, a területi vízgazdálkodás részleges szervezetlensége is okozta. A táblákról ugyanis nagyon nehezen indult el a víz, mert a közelük­ben lévő volt üzemi csatornák évtizede nem voltak karbantartva. A társulat kezelésében lé­vő, állami tulajdonú gyűjtőkben viszont azért torlódott fel a hólé, mert a nagyobb gyűjtőcsa­tornák nincsenek megfelelő állapotban. Az iszap és a burjánzó növényzet nem engedi a megfelelő mennyiségű vizet a szivattyúkhoz, így azok nem működhetnek teljes kapacitás­sal. - Azért tartunk ott a belvíz elleni védeke­zéssel mint három hónappal ezelőtt, mert az állandó vízutánpólás nem jut el időben az átemelőkhöz, így a csapadékvíz szintje a te­rületről nem csökken - tette hozzá a szak­ember. Az érintett önkormányzatoknak kel­lene felújítaniuk a külterületi csatornákat. Önkormányzati forrás híján megoldást je­lenthet az uniós Agrárvidék Fejlesztési és Operatíy program, a pályázathoz a saját erőt a gazdálkodóknak és önkormányzatok­nak közösen kellene előteremteniük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom