Délmagyarország, 2005. június (95. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-29 / 150. szám

SZERDA, 2005. JÚNIUS 29. • MEGYEI TÜKÖR« 7 Ha Kordás Jenő egész nap egy táblában tud dolgozni, 20-25 holdat is learat nak. A gazdák azt szeretik, ha az aratógépek komótosan dolgoz­nak. Ha rohannak, rengeteg sze­met elhagynak és az veszteség. Simon Józsefné tanyája szélé­ről, szalmakalapja alól kikukucs­kálva figyeli a gép mozgását. Ed­dig elégedett a kombájnos mun­kájával. A kaszálás után a gép egyből szecskázza szárat, mert a gazda nem hagyja meg bálás szalmának. - Ügyesen kezeli a fiatalember a gépet. Remélem, a tarló tárcsá­zása után nem zöldell ki a határ, mert az rosszat sejtet. Úgy né­zem, szép sárgák és kerekek a szemek. Az első tábla jól adta, re­mélem a többivel sem lesz gond - reménykedik a Bordány felsőn élő asszony. Veje, Lippai Antal kis traktorral hordja be az árpát szárításra. - A takarmányt nem adjuk el, Fotó: Schmidt Andrea mert nem éri meg. Úgy döntöt­tünk megetetjük az állatokkal. Persze az alacsony árak miatt disznót sem érdemes nagy mennyiségben tartani, ezért a ta­valyi takarmány egyharmada megmaradt. Szerencsére, mi tudjuk tárolni még az új gabonát - magyaráz a férfi. A hazai tárolókapacitásokkal viszont nagy a gond. Országosan összesen 16 millió tonna gabo­nafélét lehet raktározni, ebből 8-9 millió tonnának van hely. Ám az idei várható gabonater­més 17 millió tonna. Csongrád megyében - Cserjési Lajos, az FVM megyei hivatalának nö­vénytermesztési főfelügyelője szerint - összességében nem lesz gond a nyári betakarítás utáni raktározással. CS. G. L. ELSŐ HELYEN A BÚZA Csongrád megyében az elmúlt öt évben 25 ezer hektárral megnőtt a fonto­sabb szántóföldi növények - a tavaszi és őszi árpa, búza, kukorica, rozs, zab, triticale - betakarított területe. Az idén 180 ezer hektáron termeszte­nek gabonaféléket a megyében. Legnagyobb mennyiségben búzát és kuko­ricát kell betakarítani. Kenyérgabonát 69 ezer hektáron aratnak, míg kuko­ricát 60 ezer hektáron törnek az idén. MŰ is tananyaga középiskolákban Marx, Engels és Lenin Osztályharcos sallangoktól mentesen Egy, a korra oly jellemző ideológiai plakát A kommunista ideológiát és az osztályharcos sallangokat le­hántva ma is ugyanúgy tanul­nak a középiskolások Marxról, Engelsről és Leninről, valamint a munkásmozgalomról és a bol­sevizmusról, mint húsz-hu­szonöt évvel ezelőtt. Az elmúlt két évszázad tíz legkártéko­nyabb könyve között szerepel­nek Marx és Engels művek is. - Kari Marx, Friedrich Engels, Vlagyimir Iljics Lenin, valamint a kapitalizmus, a munkásmozga­lom és a bolsevizmus kialakulása hozzátartozik a XIX-XX. század történelméhez, így természetes, hogy ezzel foglalkozunk órán ­mondta Bádonyiné Nagy Ilona. A pedagógus - aki 1985 óta tanít történelmet a szegedi Tömör­kény István gimnáziumban ­hangsúlyozta: a kommunista ideológusokról nem csupán az apró betűs részben lehet olvasni. A nem speciális osztályokban harmadikban öt-hat, negyedik­ben pedig tíz-tizenkét órán át ta­nulnak a munkásmozgalom kulcsfiguráiról és a velük kapcso­latos történésekről. Elmondta: ugyanúgy foglalkoznak a szocia­lizmus eszméjének kialakulásá­val, mint ahogy a nacionalizmus­sal, a sovinizmussal vagy a libera­lizmussal. Az órákon beszélnek Marx alapművéről, A tőkéről és a Kommunista kiáltványról is. Am amíg a rendszerváltás előtt jócs­kán át volt itatva ideológiával ez a tananyagrész, addig mára meg­szabadították az osztályharcos sallangoktól, didaktikus módsze­rektől. Ma már nem látni a törté­nelemtankönyvekben monoklis, pénzes zsákon üldögélő, szivaro­zó tőkéseket, akik mögött gyárké­mények füstölögnek. A változás leginkább a fényké­peken mérhető. Míg a rendszer­váltás előtti tankönyvekben Le­nint csak hősi pózban ábrázol­ták, addig a mostani könyvekben már rendőrségi fotót is közölnek róla: Vlagyimir Iljics szemből és oldalról, mint egy bűnöző. Marx­ról méretes portré szerepelt a tör­ténelemkönyvekben húsz-hu­szonöt évvel ezelőtt. Ma lányával az oldalán jelenik meg a harma­dikos könyvben. - A történelmi tények történel­mi tények maradnak - hangsú­lyozta Bádonyiné -, így a mosta­ni középiskolások is tanulnak a Szovjetunióról, a hadikommu­nizmusról és a tervgazdálkodás­ról. Ugyanakkor olvashatnak, ta­nulhatnak a Gulágról, a személyi kultuszról és a terrorról, vala­mint arról, hogy 1921 -ben milli­ók éheztek a Volga-vidéken. Ez utóbbit egy csontsovány lány­gyermekkel illusztrálják. Ilyen fénykép sem kerülhetett volna bele a rendszerváltás előtti tan­könyvekbe. sz.c. sz. VESZEDELMES ÍRÁSOK -1 Egy konzervatív amerikai tudósok­ból álló bizottság szerint az elmúlt két évszázad tíz legkártékonyabb könyve: Marx és Engels Kommu­nista kiáltványa, Adolf Hitler Mein Kampfja, Mao Ce-tung Kis piros könyve, Alfréd Kinsey A férfiak szexuális viselkedése, John Dewey Demokrácia és nevelés, Kari Marx A tőke, Betty Friedan A misztikus nőiség, Auguste Comte A pozitív fi­lozófia, Friedrich Nietzsche Túl jón és rosszon, valamint John May­nard Keynes A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elméle­te című műve. Péter-Pálkor nem kezdődik a búza aratása Arpáznak a kombájnok MSZP-jelöltek a választásokra A Magyar Szocialista Párt Szeged és Környé­ke Szervezete döntött, hogy a jövő évi ország­gyűlési választásokon kit indít egyéni jelölt­ként a Csongrád megyei l-es, 2-es és 3-as vá­lasztókerületben. A jelöltek nevét hivatalo­san csak szeptemberben, a megyei listával együtt hozzák nyilvánosságra. A küldöttgyűlés egyhangú határozata értel­mében az l-es választókerületben Újhelyi István országgyűlési képviselő, a párt alelnö­ke, a 2-esben Géczi József országgyűlési kép­viselő, az országos választmány tagja, a 3-as­ban Botka László országgyűlési képviselő, szegedi polgármester indul a 2006-os válasz­tásokon. Információink szerint az MSZP a 4-es vá­lasztókerületben a csongrádi polgármestert, Bedő Tamást, az 5-ösben a szentesi polgár­mestert, Szirbik Imrét, a 7-esben a makói polgármestert, Búzás Pétert indítja a válasz­tásokon. Arról, hogy a 6-osban, Hódmezővá­sárhelyen kit jelöl az MSZP Lázár János fide­szes országgyűlési képviselő, Hódmezővásár­hely polgármesterével szemben, még nem született döntés. A szocialista párt csak szeptemberben tesz javaslatot a megyei listára, amelyen biztos befutó helyre számíthat Kozma Jó­zsef, az MSZP szegedi elnöke, országgyűlési képviselő. Az átvett középiskolák megterhelték a költségvetést Autómosóját is eladhatja a megye MOLNÁR B. IMRE Budapesten drága az élet. Örülhetnénk, hisz vidéken, például Szegeden az árelőny, csakhogy itt olcsóbb az ember is. Alacso­nyabbak a fizetések: nehéz mozdulni, nehéz váltani. Az alkalma­zott Csongrádban tizeddel kevesebbet keres, mint az országos át­lag,• e hazában a Dél-Alföldön a legkisebbek a fizetések - a beval­lottak - a statisztika szerint. Aki itt marad: itt reked. Fojtott hangulatú város ez. Mindenki mindenkinek ismerőse, az állásokat az elit előre osztja szét: csi­nálnak helyet a csemetéknek. Az egyetem, a közszolgálat Szege­den versenyképesebb, nem is rossz karrierlehetőség. A köz szol­gálatából él a megye lakóinak harmada, ráadásul a mindenütt egyenlő állami fizetés errefelé többet ér. Egy szép szegedi lakás ára egy pesti lyukra elég. Vagy albérletre kell költeni a fizetés nagy részét. Közben kivet magából az egye­tem minden évben pár ezer friss diplomást - ők jobb híján elin­dulnak Budapest felé. Öt évig voltak itt vendégek, aztán tanár­ként, titkárnőnek mennek - nettó százötezerért. Pedig olcsó Szeged. Élvezhetnénk az árelőnyt! Itt olcsóbb a buszjegy, mint Budapesten, olcsóbb a mozi és a sör. Olcsóbb a lá­nyokat étterembe hívni. A színház se drága, és megéri nyelvet ta­nulni: a magánóra a pesti ár feléből kijön. Olcsóbb az albérlet, sőt elhagyott házakra lehet alkudni. A lehetőségek hazája Szeged. Folyton épül a város, jön az autópálya. Régióközpont is vagyunk. Már csak beruházás meg munkahely kell. Kis városmarketinggel ez talán elérhető: „Tisztelt tőkés! Jöjjön ide bátran! A régió kedvére tesz, önre vár. Errefelé húzódik majd a schengeni államhatár. Autópályára költ­jük most a pénzünk, idetalál majd kényelmesen. Errefelé is szá­guldjon már, kérjük, ne mindigaz Ml-esen!" Legalább egy hetet csúszik a búza aratása. A kombájnok már dolgoznak, de csak az árpa be­takarítása kezdődött el. A gaz­dák sem siettetik a nyári mun­kát, mert helyenként még zöld a gabona szára. A bordányi Si­monék úgy látják, a termés mi­nőségével és mennyiségével nem lesz gond. Péter-Pál napja ősi ünnep, a búza aratásának kezdete. A hiedelem szerint e napon megszakad a búza töve, ami jelzi az aratás kezdetét. Csongrád megyében már öt nap­pal korábban megjelentek a kom­bájnok a földeken, mert a tavaszi árpa betakarítása megelőzi a ke­nyérgabona aratását. Viszont a va­sárnapi nagy zivatarok miatt meg­szakadt a nyári dömping munka. A nyirkos szemeket ugyanis a gép nem tudja gazdaságosan kicsépel­ni. Ráadásul hétfőn nem lehetet a felázott részeken dolgozni, ezért igazából tegnap kezdődött az ara­tás a megyében. A zákányszéki Ördögh Vilmos két géppel vállal bérmunkát. Azt mondja a belvíz miatt két és fél hetes csúszásban vannak és a búza aratása sem kez­dődik el ma, Péter-Pálkor. - Ilyenkorra a tavaszi árpa java részét már lekaszáljuk - össze­gez. - Azt mondják, az idei nyár esős lesz, ami nem kedvez az ara­tóknak. Sűrűn kell traktorral ki­húzni a kombájnt, ami nagy idő­veszteség. - Éppen ezért a gazdák sem si­ettetik a betakarítást - veszi át a szót társa, a kombájnról lekászá­lódó bordányi Kordás Jenő. - A szem már megért a fullasztó me­legben, de a szár még sok helyen zöld - mutatja a kombájnos. Ha a fiatalember egész nap egy táblában tud dolgozni, akkor 20-25 holdat is learat. Ha sokat kell az átállással vesződnie, ak­kor csak a felét teljesíti a normá­szerültek rá, most azonban ez elkerülhetet­len. Gazdag szerint a városoktól átvett kö­zépiskolák miatt nehezedik nagyobb teher a megye költségvetésére. Az élet azonban nem áll meg, a tervbe vett fejlesztésekre - így a deszki kórház rekonstrukciójára - is hitelt vesznek fel. - Úgy látom, a megye túlvállalja magát, túl sok beruházást erőltet - véli Adók János, a megyei konzervatív frakció vásárhelyi tagja. Az ellenzéki képviselő emlékeztetett arra, hogy ő a korábbi években többször is föltette a kérdést, vajon miért nem vesz föl hitelt a megye. - Most ez megtörténik, de mintha ép­pen túllendülne az inga. Túlzónak tartom az intézményi költségvetések zárolását, ilyes­mit csak végszükség esetén szokás bevezetni. Az előterjesztés szerint értékesítésre je­löli ki a megye a csongrádi halászházakat, a csongrádi Fő utcai idegenforgalmi iro­dát, a vásárhelyi Szőnyi utcait - ezt adta nemrég bérbe a megye a városnak -, to­vábbá több szegedi ingatlannal együtt a Tábor utcai (Püspük utcára nézőj autó­mosót .is. Több képviselőnek, lapunknak is feltűnt, hogyan, mikor- kerülhetett a megye birtokába: ilyesmivel nem sok ön­kormányzat büszkélkedhet. Végül Ott Jó­zsef alelnöktől megtudtuk: az az épület, ahol a mosó működik, valamikor pártva­gyon volt. A rendszerváltás után került a megyei önkormányzat tulajdonába. B.A. Befektető kerestetik Várhatóan hitelt vesz föl, illetve eladja több épületét is a megyei önkormányzat, hogy elkerülje a második félévben a pénzügyi gondokat. A nehéz helyzetet az idézte elő, hogy át kellett vállalni több városi középiskola működtetését. Szóba kerül csütörtökön több csongrádi halászház, a vásárhelyi idegenforgalmi iroda és a szegedi Tábor (Püspök) utcai autómosó eladásának lehetősége is. „A várható kiadások értéke szinte minden hónapban jelentős mértékben - mintegy 68-350 millió forint közötti összeggel - meg­haladja az adott hónapban várható bevételek értékét" - olvasható a prognózis a megyei ön­kormányzat csütörtöki közgyűlésére készült előterjesztésben. Emiatt van szükség a hitel­fölvételre, illetve az eladható épületek szám­ba vételére, esetleg eladására a második félév­ben. Lapunk kérdésére Gazdag János, a pénz­ügyi bizottság elnöke elmondta, valóban szükség van ezekre az intézkedésekre, illetve az intézmények költségvetésében három szá­zalék zárolására. A szocialista képviselő el­mondta, való igaz, a korábbi években is min­dig tervezték a hitelfölvételt, mégsem kény­A belvárosi autómosó a rendszerváltás idején került a megye birtokába Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Oldalképek
Tartalom