Délmagyarország, 2005. június (95. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-28 / 149. szám

KEDD, 2005. JÚNIUS 28. • KAPCSOLATOK« 3 Bfrósághoz fordulnak a Repro-Tex dolgozói Szentesen - Újabb határidő Öt hónapja nincs fizetésük Hiába várták a cég vezetőit az iroda előtt az alkalmazottak Fotó: Vidovics Ferenc Öt hónapja nem kaptak fizetést a szentesi Repro-Tfex Kft. dolgozói: a cégvezetők újabb és újabb ígéretei ellenére elmaradt a bér. A csökkent munkaképességűeket foglalkoz­tató vállalat vezetői július 10-ét szabták meg újabb határidőnek. A kezdetekkor százan is dolgoztak a Rep­ro-Texnél - állítják az alkalmazottak, ám a létszám alaposan lecsökkent az utóbbi időben. Húszan most aláírásukkal hitele­sítették követelésüket, melyben megfogal­mazták: igényt tartanak az elmaradt mun­kabérre. A szentesi Lugosi József né azt mondja, ígéretet nagyon sokszor kaptak a cégvezetőktől: mindig egy újabb és újabb időpontot arra vonatkozóan, mikor rende­zik a tartozást. Ám az iroda előtt rendsze­rint hiába vártak a cégvezetőkre, szavai szerint legutóbb szinte lincshangulat ala­kult ki a Petőfi utca 5. szám alatt. A csök­kent munkaképességűeknek eredetileg a minimálbérnek megfelelő összeget fizetett a cég, a teljesített idő arányában, a legkü­lönfélébb munkákért. Sokan szőttek, ko­rábban varrtak, kacsanevelő telepen dol­goztak. A csongrádi Béni Lajos azt mond­ja, a minimális egészségügyi feltételeket sem biztosították a munkáltatók, hiszen mindössze egy kalyibát adtak a telep mel­lé, melyben semmi sem volt; víz sem. A férfi elkeseredetten úgy fogalmazott, a dél-amerikai rabszolgáknak legalább adtak enni: ők még az élelmüket sem tudják megvásárolni. A bérkövetelők közül sokan lehetetlen helyzetbe kerültek, otthonaikban kikap­csolás előtt áll a gázóra és a villanyóra, az alig húszezer forintos nyugdíjukat nem tudják kiegészíteni. Sok családban felnőtt gyermekek vannak, akiket taníttatni kelle­ne. A szülők munkavállalása ilyen helyzet­ben sokat lendítene anyagi helyzetükön. Szerintük vajmi keveset enyhített a helyze­ten, hogy kacsákat kaptak a vállalattól, azért, hogy otthon azokat fogyasszák el. A járandóságra egyelőre hiába várnak, ezért úgy döntöttek, bírósághoz fordulnak. Egyi­kük megjegyezte: ha nem érik el a munkálta­tójukat, még felmondani sem tudnak. B. G. A CÉGVEZETÉS ÍGÉR Július 10-éig rendezi a cég az elmaradt bére­ket - közölte Szabics Kálmán. A területi igaz­gató a vállalat ügyvezetőjének, Horváth Zoltán­nak az üzenetét továbbította. Mint mondta, a rehabilitációs vállalkozások állami támogatása jelentősen csökkent az év eleje óta, ezért az új tulajdonos kénytelen magántőkét bevonni a te­vékenység folytatása érdekében. Szabics azt is elmondta, hogy néhány dolgozónak előleget fi­zettek, igyekeztek enyhíteni a problémát, de úgy látja, sokan jobban tudják, mik a jogaik, mint a kötelességeik. A Repro-Tex Kft. ellen több feljelentés született az APEH-nél, a folya­matos ellenőrzések mellett nehéz a termelésre koncentrálni - mondta. Kumbor-ügy Változás lehet a nagyobbik ellenzéki párt szegedi és megyei szervezete élén Helyben is tisztújításra készül a Fidesz-MPSZ m T 1 Xiil fGp . í a k J ^ 1MIS Ük. J Megyei elnökjelöltek lehetnek: Bartha László, Bodó Imre, Farkas Sándor, Lázár János és Nógrádi Zoltán Tisztújításra készül a Fi­desz-MPSZ szegedi csoportja és megyei szervezete. Szegeden a kedvezőtlen közvélemény-kuta­tási adatok jelzik a váltást. Szegeden a Fidesz népszerűsége je­lentősen elmarad az országos át­lagtól, ami előrevetíti, hogy váltás lehet a helyi csoport élén. Szege­den az önkormányzati és európai parlamenti választások után is megújították a vezetőséget. A je­lenlegi elnököt és elnökséget - a korábbi gyakorlattól eltérően ­nem a két évvel ezelőtti tisztújító kongresszus után választották meg, hanem tavaly októberben. Ennek az volt az oka, hogy váratla­nul lemondott a korábbi elnök, Rá­kos Tibor és a teljes elnökség. A Rákos Tibort nyolc hónapja, októ­ber 18-án váltó Gyimesi László el­nökké választása napján lépett be a Fideszbe, mint ahogy az új elnök­ségi tagok közül Balogh Elemér jo­gászprofesszor, aki a 2002-es ön­kormányzati választáson a jobbol­dal közös polgármesterjelöltje volt, Búcsúházi József vállalkozó, Oláh János közgazdász is. Melles­leg Kővári Árpád, a Pick Szeged ak­kori, a Tisza Volán SC jelenlegi el­nöke is azóta tagja a nagyobbik el­lenzéki pártnak. Információink szerint a jelenle­gi elnök helyére sokan pályáznak. Vannak, akik ezt nyíltan vállal­ják, és vannak, akik még kivár­nak, az utolsó pillanatig a háttér­ben akarnak maradni. A jelenlegi elnök Gyimesi László még nem döntött, hogy újra indul-e a tiszt­ségért, Tárkány-Szűcs István, a Fidesz országos választmányá­nak tagja, korábbi MIEP-es or­szággyűlési képviselőjelölt pedig nem akarta kommentálni a vele kapcsolatos felvetéseket. Két nappal a választás előtt Oláh Já­nos tűnik a legesélyesebb elnök­jelöltnek, de tegnap még korai­nak tartotta, hogy esetleges jelö­léséről beszéljen. A jövő héten a megyei szervezet is dönt a vezetőségről. Nógrádi Zoltán azt mondta, még nem tud­ja, hogy elindul-e az elnökválasz­táson. Éhnek, hangsúlyozta az el­nök, az a magyarázata, hogy a Fi­desz-MPSZ a választások meg­nyerésére, azaz kormányzásra ké­szül, és még folynak az egyezteté­sek, hogy kire milyen feladatok várnak a választásokig és az utá­na következő időszakban. Lesz­nek, akik helyben, lesznek, akik országos szinten tesznek meg mindent a Fidesz sikereiért. A Fidesz helyi szervezeteiben esélyes megyei elnökjelöltnek tartják Lázár Jánost, Hódmezővá­sárhely és Bodó Imrét, Tiszasziget polgármesterét. Még egyikük sem döntötte el, hogy indul-e az elnöki tisztségért. Lázár János azt mond­ta, nagy legitimációval rendelke­ző, konszenzuskereső és kon­szenzusra képes elnököt tudna el­képzelni a megyei szervezet élén. Bodó Imre megtisztelőnek nevez­te, hogy neve egyáltalán esélyes elnökjelöltként felmerült. Az el­nökválasztással kapcsolatban Farkas Sándor korábbi megyei el­nök és Bartha László volt szegedi polgármester neve is visszatérően elhangzik. Farkas Sándor hangsú­lyozta, előbb meg kell várni, hogy a helyi szervezetekben végbemen­jenek a tisztújítások, és csak az azokat követő egyeztetések után dönti el, indul-e az elnöki tisztsé­gért.- Bartha László is korainak ne­vezte, hogy nyilatkozzon, elvállal­ja-e a jelölést vagy sem. Az vi­szont meggyőződése, hogy a pár­ton belül Szeged pozícióit erősíte­ni kell, véleménye szerint ugyanis ráférne a helyi Fidesz-csoportra a megújulás. o.z. SZABÁLYSZERINT • Csütörtökön tartja tisztújító ™ közgyűlését a Fidesz-MPSZ szegedi csoportja. A Fidesz alapszabálya ugyanis előírja, hogy a párt tisztújító kong­resszusa után, ami két és fél hete lezajlott, harminc napon belül a helyi és a megyei szer­vezetekben is (új) elnököt és (új) elnökséget kell választa­ni. A megyei szervezet kül­döttgyűlése a szegedi csoport tisztújrtása után ül össze. Ismét Szegeden tárgyalják a zsa­rolással vádolt egykori nyomozó, Kumbor Tibor és társai ügyét. MUNKATÁRSUNKTÓL Ismét Szegeden folytatódott a Kumbor-ügy tárgyalása. Lapunk­ban megírtuk, Kumbor Tibort, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapi­tányság nyomozóosztályának volt vezetőjét bűnszövetségben és hivatalos személyként, folyta­tólagosan, társtettesként elköve­tett zsarolással vádolják. Az ügyészség szerint az alezredes öt társával három vállalkozótól - B. Ottótól, a budapesti M. Csabától és az ugyancsak szegedi Cs. Lász­lótól - fenyegetéssel mintegy 130-160 millió forintot zsarolt ki. A volt rendőrtisztet és két arab bűntársát - az egyiptomi T. H.-t és a szír M. R.-t - 2003 nya­rán tartóztatták le. Mindannyian ártatlannak vallották magukat. Barna György, a Budai Köz­ponti Kerületi Bíróság bírája teg­nap újabb tanúkat hallgatott meg az ügyben Szegeden. Előbb Vdgó Attila labdarúgóedzőt kér­dezte Nagylaki Kálmánnal való kapcsolatáról. (A vádirat szerint a korábban csalás miatt elítélt Nagylaki sérelmére is követtek el bűncselekményeket a külföldi férfiak.) Vágó elmondta, nem tu­dott arról, hogy Nagylaki arabok­nak tartozott volna. Szintén tanúként idézték Mol­nár Imre ezredest, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőhelyettesét. - Jó viszonyban voltunk, az utasításokat maradéktalanul végrehajtotta. Az utolsó egy év­ben akadtak problémák, ezért ja­vaslatot tettem a főkapitánynál az indoklás nélküli felmentésére - jelentette ki a főkapitány-he­lyettes. Az ezredes a felmentés pontos okáról nem beszélt. A Kumbor-ügy tárgyalása ked­den és szerdán Szegeden folyta­tódik, majd jövő héten valószí­nűleg ítéletet hoz a bíróság. Ne kérdezze gyógyszerészét! OLÁH ZOLTÁN Merész kijelentésre ragadtatta magát a gyógyszerészkamara elnö­ke. Szávaiból az derűit ki, nem jó az, ha az emberek olcsóbban, felár nélkül, a nap 24 órájában, bizonyos feltételek mellett bárhol vehetnének gyógyszert. A rendszerváltás utáni privatizációs törvény számos kiváltságot adott a patikák tulajdonosainak, míg másoknak, például a cukrá­szoknak, a boltosoknak, a cipészeknek, nem. Az előbbiek ragaszkodnak ahhoz, hogy - más országoktól elté­rően - nálunk ne legyen több gyógyszertár, ne legyenek olyan üz­letek, bevásárlóközpontok, benzinkutak, ahol a vény nélküh gyógyszerek megvásárolhatóak. Az utóbbiaknak viszont tűrni kell, hogy cukrászdájuk, boltjuk, susztermúheJyük mellett egy­más után nyílnak újabb cukrászdák, (kínai)boltok, bevásárlóköz­pontok - bennük gyorstalpalókkal. Tűrik is, hogy a gazdaság hbe­ralizációjára és a lakosság érdekeire hivatkozva növekszik a kon­kurencia. Ők mégsem fenyegetőztek sztrájkkal, mint a gyógy­szertár-tulajdonosok. A törvény - a piacgazdaság szabályait felrúgva - maximálta a patikák számát. Szegeden például harmincöt gyógyszertár talál­ható. Ebben a városban ennyi lehet, több nem. A gyógyszerészka­mara elnöke azt mondta, aki ezen változtatni akar, az a betegek érdekeit szolgáló, jól bevált rendszeren akar változtatni. A nem vényköteles szerekre a szabad árak, a szabad patikaalapítás 24 órás nyitva tartással csak kárt okozna. Szerinte az is betegflakos­ságjellenes, ha törvénymódosítással arra köteleznék a patikákat, hogy a gyógyszergyártóktól kapott kedvezményeket az árakban adják tovább a betegeknek, azaz kevesebbe kerüljenek a patika­szerek. A gyógyszerészek, pontosabban a patikatulajdonosok garanciát követelnek a jelenlegi törvény változatlan fönntartására. Hát per­sze, hisz a kivételezettség nekik nem csak nagy hasznot jelent, hanem a csillagos egekig emelte gyógyszertáraik árát is. Szege­den, a fővárosban és az ország más nagyvárosaiban százmiUiókat ér egy-egy jobb helyen lévő gyógyszertár. A cukrász, a boltos, a ci­pész pedig örülhet, ha a folyamatos árverseny miatt megcsappant forgalmú üzletéért valaki kifizet neki néhány forintot, s magasra szökő vérnyomására kap egy elfogadható árú gyógyszert és talál egy nyitva tartó patikát. A gyógyszerészek dörzsölhetik a tenyerüket Mégsem lesz nálunk patikaliberalizáció Nem lesznek szabadárasak a vény nélkül kapható gyógysze­rek, és továbbra sem nyithat bárki patikát. A liberalizálást célzó törvénymódosító javasla­tokat ugyanis elvetette a kor­mány. A döntésnek a patikusok örülnek, mert szerintük a je­lenlegi rendszer biztonságos, etikus és igazságos. Mégsem liberalizálják a patika­alapítást, az erre vonatkozó mó­dosító javaslatokat ugyanis visz­szavonták. A döntést a gyógysze­részek nagygyűlésén jelentette be Rácz Jenő egészségügyi mi­niszter. így továbbra sem nyithat bárki szabadon patikát, hiába vállalná, hogy öt évig napi 24 órában szolgálja ki a betegeket. Tehát vény nélküli készítménye­ket ezután sem vásárolhatunk például a hipermarketekben és a benzinkutaknál. Lapunkban korábban megír­tuk, a változtatásokat a gyógy­szerészek tudta nélkül terjesztet­ték a parlament elé, arról az érin­tettek csupán véletlenül, az in­ternetről értesültek. A beadvány­ban szó volt arról is, hogy az ártá­mogatásban nem részesülő gyógyszereket szabadárassá te­szik, vagyis minden patika any­nyiért adja ezeket a készítményé­ket, amennyiért gondolja. Ez el­len a gyógyszerészek mellett a la­kosok is tiltakoztak: a gyógysze­részkamara által megkezdett alá­írásgyűjtésen alig három nap alatt 123 ezer támogató nyilat­kozat gyűlt össze. A kormány ezt az elképzelését is visszavonja, és azt javasolja, hogy a patikusok­nak adott gyártói, nagykereske­dői árengedményt „adják to­vább" a lakosságnak - jelentették be a gyógyszerészek fővárosi nagygyűlésén. A patikusok tehát - az egy év­vel ezelőtti esethez hasonlóan ­visszaverték a piac liberalizálásá­ra irányuló törekvéseket: tovább­ra sem lesz szabad verseny. - Ha ezen a területen is bein­dulna az árverseny, a kis patikák tönkremennének - magyarázta Domokosné Vágó Zsuzsa, a sze­gedi Széchenyi patika vezetője. ­Nem tudnának ugyanis kedvez­ményeket adni, hiszen maguk is a csőd szélén állnak. Jelenleg 600 gyógyszertár kap állami támoga­tást, hogy fenn tudjon maradni. Ha pedig patikák szűnnének meg, az a betegeknek lenne rossz, hiszen bizonyos területek ellátatlanok maradnának, és az érintetteknek - például kis fal­vak esetében - akár kilométere­ket is kellene utazni ahhoz, hogy kiválthassák gyógyszereiket. - A mostani rendszer jól mű­ködő és biztonságos - mondta a patikavezető. - A liberalizációval viszont ellenőrizetlenné válna a gyógyszerfogyasztás is, hiszen a benzinkutas vagy a bolti eladó nem tudna segíteni abban, me­lyik készítményt válassza a be­teg, illetve az egyáltalán jó-e az ő problémájára. És ne felejtsük el: a gyógyszer - kikerülve a szak­emberek kezéből - méreg lehet, mely akár a beteg halálát is okoz­hatja. Tiltakozásunkkor tehát el­sősorban a betegek érdekeit néz­tük. TÍMÁR KRISZTA Illusztráció: Tésik Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom