Délmagyarország, 2005. június (95. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-03 / 128. szám

10 DÉLMADÁR 2005. június 3., péntek A DÉLMADÁR HETI MONDÁSA Az alkohol nem oldja meg a problémákat - bár a tej sem... Példa A tanító néni a negatív számokat magyarázza az iskolában: és ha hárman vannak a buszon, leszállnak öten, hány embernek kell felszállni, hogy senki ne legyen a buszon?" Hála - Azért jöttem doktor úr, hogy mindenért köszönetet mondjak önnek! - Bocsánat, ön most páciens vagy örökös? Messzi... Egyszer régen, egy meszszi-messzi Galaxisban... két Jedi lovag beszélget: - Mondd, Luké fiam, van erre felé Praktiker? e- Erre csak Obi van Kenobi... Szösszenetek Két virág beszélget: - Szeretsz? - Szeretlek. - Akkor szóljunk a méhecskének! - Képzeld, akkora mákom van! - Miért? - Mert tegnap amikor a szeretőmmel sétáltunk, összefutottam a feleségemmel! -És? - ő se volt egyedül! Biztos, hogy van ilyen? A rendőrfőnök azt mondja az alkalmazottainak, hogy holnap mindenki jöjjön alkalomhoz illő ruhában, mert A Figaró házasságára kell menni. Másnap mindenki megjelenik frakkban és pezsgővel a kezében. Erre megszólal a főnök: - Maguk mit csinálnak? Nem tudják, hogy a Figaró házassága egy színházi előadás? Erre az egyik: - Hagyjuk ezt, főnök, a múltkor nem tudom, ki jött a Hattyúk tavára gumicsizmában és pecabottal! Két beképzelt veréb beszélget: - Képzeld, nekem Isten azt mondta, hogy én vagyok a föld legszebb és legokosabb verebe. Mire a másik: - Ne hazudj, én ilyet soha nem mondtam! Egy nagyon összevert férfi támolyog az orvoshoz. Az orvos elképedve kérdi meg az embert: - Magával mi történt? - Megtaposott egy ló! - Megtaposta egy ló?? - Igen, utána összeütköztem egy ufóval! Majd leütött egy angyal! - És utána mi történt? kérdi az orvos. - Leállították a körhintát. Rokon lelkek Az apa bosszúsan szidja a fiát: - Ahelyett, hogy szorgalmasan tanulnál, folyton csak a lányok után futsz! - De apu, ez nem egészen így van! - Csönd legyen! Ki itt az apa, te vagy én!? - Mind a ketten... Belami fagyija Ide gyorsan, szép kisleány, egy vödör fagyit, de bele az arcomba, mert rögvest elájulok. És ehhez most Smúz apu lábszagának semmi köze. A kánikula visel meg ennyire - könyörgött egy cukrászda pultja előtt Snájdig Pepi, miközben lógó nyelvére vagy négyen ráléptek. Mikor aztán a tölcsér megtelt, Snájdig érdeklődve kérdezte, mégis mennyit fizessen? - Óh, nem lesz ez több még másfél ezernél sem! - csiripelte a felszolgáló, Gömböc Bella, s már köhögte is ki a pénztárgép a pontos számlát, ami 1400 HUF-ot mutatott. Mitagadás, Snájdig nem tartozik igazán a magyar fagylaltfalók baráti köréhez, így aztán a meglepetéstől úgy fennakadt a szeme, hogy létrával mászott fel érte egy ügyesebb cukrászsegéd a padlásra. - Azt mondta, hogy 1400 forint? De hát én nem a cukrászdát vettem meg, még csak a bérleti jogára sem pályázok - menekült volna a fizetés elöl Snájdig, ám egy bokarúgással maradásra bírták. Még azt is megtudta, hogy összesen 14 gombócért mértek ki ekkora összeget, mert hogy egy négydekás félgömböcske az uniós Magyarország Snájdig által meglátogatott cukrászdájában elérte a 100 forintos árat. - Esküszöm, hogy így történt - mesélte aztán fagyis kalandját Pepi úr a Zsibbadt brigádvezetőben oly átéléssel, hogy hallgatóságába beléfagyott a szusz, s e fertelmes hír hallatán azonnal az alkoholba menekültek. - És azt nem mondta a hölgyeménynek, hogy amikor maga még kölyök volt, gombóconként ötven fillérért megmártózhatott a fagyis gyönyörökben? kérdezte Plüss Eta, de lehurrogták. Bovden Béci úgy vélte, semmi értelme az összehasonlítgatásnak, mert hogy akkor a tervgazdálkodás keretei között nyaltunk, most meg már a piacgazdaság szabályai szerint megy a likas fogba a fagyasztott, cukros lőre. - Hát erről van szó! Hogy a fagyi nem más, mint cukor, víz, talán tej, meg némi kis aroma - kiáltott fel Cink Enikő is -, így aztán még Smúz apu sem tudná nekem megmagyarázni, mi kerülhet négy deka masszában száz forintba? Mivel Smúznak esze ágában sem volt semmit sem megmagyarázni, főleg nem ingyen és kánikulában, Belami kapta elő összes közgazdasági tudását, s már pörgette is a szavakat, hadd teljen Enikő füle. - Ejnye, Encike! Hát maga még mindig nem akarja látni az összefüggéseket? Snájdig nem csupán a fagyit fizette ki, amikor beszédült a cukrászdába, hanem a járulékos költségeket is. Vegyük mondjuk alapul, hogy a cukrász kölcsönből indította be a vállalkozását. Azt ugyebár fizetni kell, vagyis minden egyes gömbre jut néhány forintocska a hitelből. Aztán fizetni kell az alkalmazottakat, azok ezernyi járulékát, tehát a fagylaltoskanálba, ezekből a költségekből is pöttyén egy kevéske. Aztán meg ne feledkezzünk el az üzemeltetési költségekről se. Merthogy ilyen energiaárak mellett a hűtőgép sem ingyen fagyaszt, nem is beszélve a fagyigépről, ami csak úgy nyeli az áramot. Aztán ejtsünk szót az alkalmazottak fizetett szabadságáról, a cukrászt terhelő személyi jövedelemadóról, meg a vállalkozásának iparűzési adójáról, amit nyomaszt még idegenforgalmi adó is, hogy csak néhányat említsek a sok adószerű adóprésről. Meg aztán a cukrász is már csak olyan, hogy nem szeret ingyen dolgozni, tehát bekalkulál némi nyereséget is, hogy tudjon miből fagyit venni a családjának. Ha mindezt összeadják, még az is lehet, hogy Snájdig szinte ingyen, de mindenképpen áron alul jutott hozzá az ő kis fagyijához, tehát jobb lesz, ha nem reklamál, hanem nyalja azt a szerencsétlen fagyit, mert már szétolvad a kezében. Snájdig előbb megnémult Belami szövegétől, majd kimondta a frankót, miszerint kit, mit és hol nyaljon meg Belami, ha már ennyire okos. De szerencsére nagyobb tusakodás nem támadt az ügyből, mert a Zsibi népe bekapcsolódott a „Hogyan védjük ki a kánikulát?" című uniós akcióba, vagyis úgy nyelte mindenki a hűs sört, mintha esztékás vényre kapták volna. - Józsikám! - intettek többen is a megfáradt csaposnak küldheti a következő kört. Józsikám pedig huncut mosollyal az arcán nekilátott, hogy átrajzolja az ártáblát, mert - mint mondá - most jutott eszébe, hogy az amortizációt eddig nem vette figyelembe az árképzésnél. Hogy ezek után két perccel Józsi arca amortizálódott le leginkább, ki vitathatná. Ugyanis Snájdig balcsapottja célba ért, így a piacgazdaság kínálati oldala egyensúlyba került a keresletivel. Leginkább azért, mert Józsi csapos, ki Snájdig szerint megrögzött ármanipulátor, még este kilenckor is két, hirtelen elveszített metszőfogát kereste. BÁTYI ZOLTÁN Mennybe jutott asszonyok Három fialtal nő meghal, és felkerülnek a mennyországba. A kapuban Szent Péter fogadja őket és megkérdezi, hogyan éltek és hogy haltak meg. Az első ezt feleli: - Én boldog házasságban éltem. Szerettem a férjemet, és soha nem csaltam meg. Egyszer sétáltam az utcán és a szívem felmondta a szolgálatot. - Jól van, lányom, - feleli Szent Péter, - fogd ezt az aranykulcsot, menj be azon az aranyajtón, és ott majd megkapod a jutalmadat. A második fiatalasszonyt is megkérdezi Szent Péter. - Én is próbáltam jó feleség lenni, de néhányszor megcsaltam a férjemet. Egyszer az utcán elütött egy autó. - Jól van, lányom, fogd ezt az ezüstkulcsot, menj be vele azon az ezüstajtón, ott vár a jutalmad. Ezután a harmadik nő kerül sorra: - Figyelj, szépfiú! Az igazság az, hogy én csöppet sem voltam jó asszony. Mindenkivel lefeküdtem, akivel csak találkoztam, és nagyon élveztem az életet. Egyszer az egyik szeretőm rajtakapott egy másikkal és megölt. - Jól van, lányom, fogd ezt a kulcsot, menj be a szobámba, mindjárt jövök én is! A DELMADAR HETI FELHIVASA Aki úgy véli, hogy vele nem törődik senki, idén ne töltse ki az adóbevallási ívét. - Jean, már harminc éve hordja fel nekem az emeletre a teát, de még egyszer se loccsantotta ki! Hogy lehet ez? - Tudja uram, amikor a lépcső aljához érek, a számba veszem a teát, amikor felérek akkor visszaköpöm, és így egy csepp se megy mellé! • Két részeg egy piactéren felnézve a holdra vitatkoznak. Az első két holdat lát. A második állítja, hogy négyet lát. Arra jár egy még részegebb, megkérdik tőle is: - Haver, hány hold van ott fenn az égen? Erre a válasz: - Melyik sorban? Ugye, hogy a fogmosás is lehet izgalmas...