Délmagyarország, 2005. június (95. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-03 / 128. szám

PÉNTEK, 2005. JÚNIUS 3. • KAPCSOLATOK" 5 futaimat kapnak a takarékos intézményvezetők Gazdálkodj okosan a szegedi iskolákban A szegedi önkormányzat jutalmazni fogja a jövőben a költségtakarékosán gazdálkodó városi intézményvezetőket. Az érdekeltségi rendszer célja az önkormányzati támogatás csökkentése. Az igazgatók a megspórolt pénz 10 százalékát kapják jutalmul. Az iskolaigazgatók kollégiumának vezetője szerint már nincs min takarékoskodni. Nem csupán a szakmai, hanem a gazdálkodási munka alapján is jutalmazzák majd a jövőben az önkormányzati fenntartású iskolák, kulturális, szociális és egészségügyi intézmények első számú vezetőit. Az iskolaigazgatók átlagban bruttó 220-260 ezer forint jutalmat kapnak egy tanévben a jól végzett szakmai munkáért. A direktor úgy növelheti jutalmát az új rendszerben, hogy költséghatékonyan vezeti intézményét, növeli iskolája bevételét. Kikötés, hogy spórolása - esetleges túlbuzgósága - nem mehet a feladatellátás rovására. - Az általános és középiskolai igazgatók kollégiuma nem tartja szerencsésnek az új rendszert nyilatkozta lapunknak Szalai József, a Tarjáni Magyar-Német Két Tannyelvű Altalános Iskola igazgatója, az általános iskolai igazgatók kollégiumának vezetője. Szerinte már így is feszített az intézmények költségvetése, nincs nagyon miből takarékoskodni. A bérből már'aligha lehet spórolni, de a dologi kiadásokra szánt keret is igen szűkös. Ha maradt, marad pénz, azt általában eszközfejlesztésre fordítják az iskolák. Szalai József szerint nemhogy iskolát és egészségügyi intézményt, de általános és középiskolát sem szerencsés egy kalap alá venni, mert bizonyos középiskoláknak a termelőtevékenységből vagy terembérletből nagyobb bevételük van, mint az általános iskoláknak. - Korábban a normatívából származó pénzmaradványt közgyűlési jóváhagyással - az iskola saját maga használhatta fel. Ha ezt nem tette meg, akkor a pénzt vissza kellett adnia az önkormányzatnak. Az igazgatók azonban úgymond kötelezettséggel terhelték a maradványt mondta Farkasné Pocsai Blanka. A fideszes önkormányzati képviselő, az oktatási bizottság tagja szerint az igazgatók nem fognak takarékoskodni, mert mi érdekük származik abból, hogy például megtakarítanak a fenntartónak 500 ezer forintot, amiből bruttó 50 ezer forintot kapnak jutalmul. - Sosem tudjuk meg, hogy működőképes-e a gazdasági érdekeltségi rendszer, ha nem próbáljuk ki - nyilatkozta Révész Mihály szocialista politikus. Az oktatási bizottság elnöke hangsúlyozta: a szakmai munkáért járó jutalom megmarad, ez csupán pluszjuttatás. Szerinte a fenntartó önkormányzat mindig próbálkozott, hogy érdekeltté tegye az igazgatókat az intézmény költséghatékony működtetésében. Révész Mihály szerint az intézményvezetők jól tudják, hol lehet megtakarítani pénzt a rendszerben - úgy, hogy az még működőképes maradjon. Az oktatási bizottság elnöke elismerte: az érdekeltségi rendszer célja az önkormányzati támogatás csökkentése. sz. c. sz. Kevesen adnak vért Minden nyáron kevés a véradó, a balesetek száma azonban ilyenkor a legtöbb. Csongrád megyében is fogynak a készletek, ezért nagy szükség lenne arra, hogy minél többen elmenjenek vért adni. Kevesebb mint félliternyi vérrel három életet menthet meg mindenki. Nyáron mindig több a baleset, mint az év többi hónapjában, így a szokásosnál több vérre van szükség ebben az időszakban. Csakhogy ilyenkor jóval kevesebben adnak vért, így nem egyszer az is előfordult már, hogy vérhiány alakult ki az ország egyes területein. A dél-alföldi régióban egyelőre rendelkezésre áll a megfelelő készletmennyiség, de a szakemberek már tartanak attól, mi lesz júliusban és augusztusban, ez a két hónap ugyanis a legkritikusabb. - A fiatalok nagy véradóbázist jelentenek, sokan közülük azonban a tanulmányi időszak végén hazautaznak, és elérhetetlenné válnak számunkra - mondta Szekeres Veronika, az Országos Vérellátó Szolgálat Szegedi Regionális Vérellátó Központjának régióigazgatója. - Hogy nyáron is legyen megfelelő készletünk, sok rendezvényre kitelepülünk, ezek azonban nem mindig sikeresek. Ahogy a szakemberek mondani szokták: egy transzfúzió nem transzfúzió. Azaz: ha egy betegnek vérre van szüksége, minimum két egységnyit kap, de egy bonyolult szívműtétnél akár húsz is kellhet. Nagy szükség van tehát az önkéntes véradásokra és arra, hogy ennek fontosságát minél többen felismerjék. A dél-alföldi régió jelenleg saját ellátottságát tudja biztosítani, a tartalékok azonban egyre csökkennek. Vérhiánytól azonban nem kell tartani, az Országos Vérellátó Szolgálat központi diszpécserszolgálata ugyanis napi kapcsolatban áll a régióközpontokkal, és mindig oda irányítja a tartalék készleteket, ahol arra a legnagyobb szükség van. Csongrád megyében tavaly 35 ezer egység vért adtak az emberek. Ez azt jelenti, hogy minden ezer lakos közül 75 ment el, hogy másokon segítsen. Pedig egyetlen véradással három élet is megmenthető, hiszen a levett négy és fél deciliter vérből három különböző készítményt-vérlemezkéket, vörösvérsejt koncentrátumot és friss, fagyasztott plazmát - gyártanak. A vérveszteség pedig egy egészséges ember számára nem okoz problémát, férfiaknál 2, nőknél 3 hónap alatt ráadásul teljesen pótlódik. Az önkéntes véradókat a szegedi véradó állomáson hétköznaponként 8-13 óráig, szerdán 8-18 óráig várják. TÍMÁR KRISZTA Domaszéki, szatymazi és „néma"gyümölcs -Akisszemű 180-ért megy Spanyol eper helyett magyar EREDMENYHIRDETES A megvásárolt gyümölcsöket versenyeztettük is, az öttagú zsűri a szatymazi óriásepret találta a legzamatosabbnak, második helyezett lett a 250 forintos „néma" eper. A legolcsóbb és legdrágább változat ize kevésbé nyerte el a bírálók tetszését, de megállapították: a 450 forintért árult eper legalább szép. Igazán guszta kínálat a szegedi Mars téren Fotó: Karnak Csaba Beindult az eperszezon a piacokon, a spanyol gyümölcsöt kiszorította a szabadföldi, magyar szamóca. A Mars téren a kisszemű 180, a mélypiros szabályos 450, a finom szatymazi 350 forintba kerül. - Nem, köszönjük, nem kérünk, terem otthon is - értette félre érdeklődésünket két középkorú asszony a Mars téri piacon tegnap, mikor azt kérdeztük: vesznek-e epret. Néhány héttel ezelőtt még import spanyol gyümölcsöt vásároltak a magyarok, ez ugyanis lényegesen kevesebbe került, mint a hazai fóliás. Mostanra megváltozott a helyzet, a kereskedők azt mondják, nincs már spanyol eper a piacon, de magyar sem sokáig, a szezonnak ugyanis néhány héten belül vége. A nagy meleg miatt szinte egyszerre érett be a gyümölcs, ezért valóságos dömping alakult ki: a legtöbb árusnál megtaláltuk a piros gyümölcs szabadföldi változatát. - Milyen fajta az eper? - kérdeztük az első árust, akit megláttunk. - Azt nem tudom, de Domaszékről hozták, szabadföldi. Nekünk is terem otthon, de azt vagy a fiam, vagy a csigák eszik meg. Tapasztalatlan vásárlóként nem sokalltuk a 450 forintos árat az egy kiló, gyönyörű, szabályos gyümölcsért, de kiderült, hogy tévedtünk. Néhány standdal arrébb 180 forintba került az eper kisebb változata. - Magyar ember vagyok, magyar az eper is - válaszolta egy idősebb úr arra a kérdésre, hogy spanyol szamócát árul-e. Gyanúnkat az keltette fel, hogy az ő terméke volt a leghatalmasabb szemű az egész piacon. - Spanyol eper nincs már, örülünk, ha a magyart el tudjuk adni - folytatta, majd elárulta, hogy Szatymazról érkezett, maga termeszti és szüreteli a gyümölcsöt, melynek kilóját 350 forintért árulta. Néhány sorral arrébb fiatalemberektől kérdeztük ugyanezt. - Nem tudom, hogy magyar-e, nem szoktam beszélgetni vele. Hiába kérdezgetem, csak nem válaszol - hangzott a felelet, majd azt is megtudtuk, hogy a szamóca finomabb, mint az eper, de leginkább az erdőben terem. Oda nem mentünk, viszont vásároltunk tőlük is egy kilót, 250-ért. Eközben felfigyeltünk egy házaspárra, mert hozzánk hasonlóan faggatta az eperkereskedöket: hol termett, mennyibe kerül. Jámbor Mihály és felesége dzsemnek való gyümölcsöt keresett: kicsit, édeset, lédúst. - Megvártuk, amíg megjelenik a magyar eper a piacon - magyarázta az asszony, a külföldi ugyanis hiába szép, nem olyan ízletes. GONDA ZSUZSANNA Az utolsó út Nem közlekedik többbé MD típusú vonat a dél-alföldi régióban. Az utolsó mozdonyt tegnap búcsúztatták a szentesi vasútállomáson. Tizenhárom angol turista sajátos formáját választotta a kirándulásnak: vonatot bérelnek, és körbeutazzák Magyarországot, hogy mozdonypályaszámokat gyűjtsenek. Az általuk bérelt luxusszerelvényt, a Royal Hungárián Expresst az utolsó MD-mozdony vontatta el a szentesi vasútállomásról. A MÁV Nosztalgia Kft. értékesítési vezetője, Szigeti András elmondta, az egykori kormányvonatokból összeállított szerelvényt főként angliai megrendelők használják. 1970-ben érkezett az első MD típusú Piroska a szentesi gépészeti főnökségre, a gyártáskor kikiáltott várható élettartama húsz év volt. Harmincöt évig szolgált, a javításoknak köszönhetően tovább bírták a tervezettnél. A Piroska havi tízezer kilométert futott, bármilyen tengelynyomáson képes volt haladni, a vasúti vonalak bármelyikén lehetett közlekedtetni. •'•WWW.WW«1" Újra lesz Makón operettfesztivál Június 14. és 19. között rendezik meg a negyedik operettfesztivált Makón. A rendezvény keretében ezúttal is három darabot láthat a közönség a Hagymaház háromezer férőhelyes szabadtéri színpadán: az első fesztiválon nagy sikert aratott, sokak által kért Mágnás Miskát, Eisemann Zsákbamacskáját és Lehár Víg özvegyét - mondta el lapunknak Bálint Márta, a szervező Közművelődési Kht. igazgatója. Az előadásokat a már megszokott pazar külsőségekkel, díszletekkel, jelmezekkel, hang- és fénytechnika támogatásával tartják meg, természetesen élő muzsikával. Mindhárom produkcióban az operett legnagyobb hazai csillagai lesznek láthatók-hallhatók a színpadon. Az előadásokat ismét ingyen tekinthetik meg az érdeklődők - belépőket azonban igényelni kell a Hagymaház recepcióján. Az érdeklődésre jellemző, hogy tegnap reggel, amikor a jegyek szétosztását megkezdték, hosszú sor kígyózott az épület előtt. Egy rágcsáló áttelepítése 184 ezer forintba került a repülőtéren Az ürgéket lyukra mérik A szegedi repülőtéren 74 millió forintba került a védett ürgék és az ősgyep áttelepítése. A környezetvédelmi munka elvégzése után még idén nyáron elkezdik az új aszfaltos kifutópálya építését. Megkezdődtek a szegedi reptér új futópálya építésének előkészületei. Még az idén nyáron elkezdik az új, 1185 méter hosszú, 30 méter széles aszfaltos futópálya építését. A munka megkezdése előtt áttelepítették a területről az ürgeállományt. A fejlesztés részeként lebetonozzák a gyepnek azt a részét, ahol az ürgék élnek. Az ürge pedig védett állat, az EU-országokban alig akad élőhelye, és nálunk is egyre ritkább ez a rágcsáló. Az állatok kitelepítése után az ősgyepet is áttelepítették a repülőtér egy másik részébe. Erre azért volt szükség, mert a területen található növényfajok közül a gyapjas csüdfű is védett, csakúgy mint a rovarok közül a sisakos sáska. E környezetvédelmi beruházás összesen 74 millió 60 ezer forintba került. A kiadások kisebbik részét, 7 millió forintot emésztett fel a rágcsálók költöztetése. A reptéren 38 ürgét találtak, így könnyen kiszámítható, hogy egy rágcsáló áttelepítése 184 ezer forintba került. A munkát a külön erre a célra létrejött Fürge Bt. végezte. A területen dolgozott Németh István is, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem biológusa. - Minden becslést és felmérést alulmúlt a szegedi reptéren élő Iff Pl: ' •HBjHBBWBK ^ÊÊf^ Tw •J0" ; ' Nilfr / Az ürgefogás türelmet is kíván Fotó: Káinok Csaba ürgepopuláció nagysága, de mivel 1993 óta védett állat, eszmei értéke példányonként 10 ezer forint, ezért a teljes területet mentesíteni kellett - magyarázta a szakember. Németh István hozzátette, nem az ürgék kivétele a nagy munka, hanem a csapdák kihelyezése és ellenőrzése. A biológus elmondta, még soha nem mentesítettek ekkora területet. Pedig a pécsi reptéren húszszor ennyi ürgét fogtak meg. Az eredeti tervek szerint az állatokat elszállították volna, de mivel csak ilyen keveset találtak, ezért kicsivel arrébb, az üzemanyagtartályok közelében helyezték el őket. Ahogy Podolcsák András, a repülőtér vezetője fogalmazott, ürgegettót létesítettek. Az ürgéket lyukra mérik, nem darabra, ezért volt ilyen drága a befogásuk - mondta Nagy Sándor, Szeged városfejlesztési alpolgármestere. Az összeg fennmaradó részét az ősgyep áttelepítésére fordították. Nagy Sándortól megtudtuk, ahol majd a kifutópálya húzódik, negyven centiméter mélyen kellett felszedni a földet, úgy mint egy hatalmas gyeptéglát. Ehhez pedig speciális technológiára volt szükség. A csüdfüvet tartalmazó ősgyepet a reptér egyik sarkában egy mezőgazdasági területen helyezték el. A. T. J.