Délmagyarország, 2005. június (95. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-24 / 146. szám

PÉNTEK, 2005. JÚNIUS 24. • MEGYEI TÜKÖR* 7 Dankó Pista téglái Lakott a mi utcánkban egy nagyon kedves asszonyka, csak annyit tudtam róla, hogy Panni néninek hívták. Akár mentem, akár jöttem, mindig kinn láttam a háza előtt. És mindig szóval tartott. Szorgos kis kezemet dicsérte, ha olvasott tőlem valamit, és megfeddett, amikor nem talált az újságban semmit. Ahogy elment az örök hazába, lebontották a házát, és máris alapozzák az újat, azért jutott most is eszembe. Öregasszony, öreg ház, ennyire összetartoznak. Nyolcvanéves lehetett Pannika, a háza meg talán a duplája. Vagy triplája is?És óriási legendája is van. Állítólag abban született volna Dankó Pista. Vagy csak lakott benne? Nagy hírességek több helyen szoktak megszületni. Két nagy legenda biztosan él róla. Az egyik Szatymazra teszi, Fölső-tanyára, a másik a mostani Dankó utcába. Lakni még lakhatott volna ebben a házban is, de félek, újabb elágazás lehet ebből is. Kedves ismerősöm is benne lakott egy darabig, albérlőként. Hó Apónak hívom, lengedező fehér szakállára célozva. Ő viszont azt mondja, amikor elkezdték bontani az öreg házat, a Dankó Pista Alapítványhoz fordult. Tisztítsanak meg minden téglát, ő belevési Dankó nevét, sorszámot is ad mindegyiknek, hogy a szélhámiának szele se érje. Csomagolják be egyenként, elegánsan, és kezdjék árusítani a nagy zenész rajongói között. Akár a szögesdrót-maradványokat a nyugati határ mellől. Az itthoniak is, meg a külföldiek is buknának rá. Talán a fél téglákra is. Üzleti leleményben nincsen hiány. Félek, ahogy Krisztus keresztjének állítólagos forgácsaiból kismillió keresztfára való eredt, legalább annyi hajdani cigányputrit lehetne fölépíteni a garantáltan hiteles téglákból. Apró gyerek volt még Apó, amikor kapcsolatba került Pannikával. Odaátról menekült a család, és amikor átértek, mindjárt megszületett. Börtönbe csukták édesanyját, vele őt is. Nem kisdedóvó volt akkor se a börtön, egyvégtében üvöltött. Kénytelenek voltak szabadlábra helyezni. Pannika nevelőszülei elvállalták őt is. Amikor aztán fölnőtt, albérletet is nála talált. Hálás szavakba csomagolja most is a nevét, ahogy szépen tálalná a Dankó-téglákat is. Másik legenda is ide torkollik, a zsidó-aranyaké. Hajjaj! Faládikóval állt elő egyszer Pannika, és rá akarta bízni Hó Apóra. Kapaszkodj meg, kedves olvasó az ajtófélfába: dugig volt aranynyal. Karperecek, gyűrűk, nyakláncok, rogyásig. Zabszemből való füzér is, minden szeme csöppentett aranyból. Majdnem beleszédült, amikor meglátta, de visszatolta. Pár napra rá meghalt Pannika. A hivatalos bontóknak is szólt Hó Apó, vigyázzanak, hátha rátalálnak. Ahogy az alapozásból kinézem, társasház lesz a helyén. Ha szikrányi igazság is van a Dankó-mesében, biztosan tesznek rá emléktáblát: Ennek a háznak a helyén... Pannika legendájáról, és az aranyos ládikáéról hadd beszéljen Hó Apó. H. D. A makói tanya körül óriási tó alakult ki Összedőlhet a vályogház A tanya tulajdonosa most térdig gázolhat saját „halastavában" Fotó: Schmidt Andrea Akár össze is dőlhet a makói Dékány András vályogháza, ha a belvíz alámossa az épületet. A falaktól néhány méterre hatalmas tó sötétlik, egy kiadós esőzés, és újra veszélyben a férfi otthona. Igazi halastóval büszkélkedhet a Makó melletti tanyáján élő Dékány András, akinek házától néhány méternyire már a keszeg ficánkol. Azonban míg más akár tízmilliókat is költ egy tó kialakítására, a férfi földjére „hívatlanul" jött a belvíz. Mint arról tudósítottunk: kö?el egy hónappal ezelőtt kétszáz hektárnyi területet borított el errefelé a belvíz, a több millió köbméteres tó hullámai pedig a Dékánytanya falaihoz értek. Úgy tűnt, csak napok kérdése, és a vályogból vert épület megadja magát. Akkor menekülnie kellett volna az egyedül élő, súlyos beteg férfinak, valamint az istállóban pihenő marháknak, malacoknak. Bár a gazdának van egy háza Makón, az állatokat oda nem vihette volna. - Itt továbbra sem lehet áthajtani a „túlparti" földek, illetve az ott álló, elhagyott tanyák felé. Bár szerencsére jócskán apadt a tó, körbejártam az elvezetőrendszert, és a csatornákban már nem mozog, csak áll a víz. Ezért sajnos azt hiszem, a jelenlegi a végleges állapot: állandó halastó keletkezett a kertemben - foglalta össze a tulajdonos. Az állóvíz - furcsa mód - valóban hangulatos, egyméteres mélységig kellemesen meleg, a házigazda gyakran belesétál, a kutyák vidáAlföldi József: Amikor beleharapunk a kenyérbe, érezzük a bűzt Már lovakat is tartanak Szegeden a sziksóstói üdülőzónában Sziksóstón, a Muskotály utcában lakó családok közül néhányan a napokban beadvánnyal fordultak az önkormányzathoz és a tisztiorvosi szolgálathoz, mert nem tudnak együtt élni az új szomszédjuk telkéről áradó, elviselhetetlen bűzzel. - A nemrégiben ideköltöző szomszéd telkéről áradó bűz szinte elviselhetetlen. Hiába csukjuk be az ajtókat és az ablakokat, ezt a borzasztó szagot mindenütt érezzük, még a ruháinkon és az élelmiszereken is. Amikor beleharapunk a kenyérbe, amikor szánkba vesszük az ételt, érezzük a bűzt. Nem tudunk kiülni a kertbe, gyakran rosszullét fog el, az életünk az elmúlt néhány hét alatt teljesen felborult - kesergett Alföldi József. Szinte ugyanezt mondta a sziksóstói Muskotály utca 23. számú ház másik közvetlen szomszédja, Fehérvári László is. Péter Róbert és felesége, Péter Rozáha nemrégiben vásárolta meg Sziksóstón a Muskotály utca 23. számú ingatlant. A Bács-Kiskun megyei Bácsalmásról ideköltöző házaspár két lovat, nyulakat és szárnyasokat tart. Fehérvári László törvényekre és önkormányzati rendeletekre hivatkozva kijelentette: a környék a hétvégi házas üdülőzóna építési övezetbe van sorolva, az állatok tartásáról szóló rendelet szerint üdülőterületen haszonállat nem tartható. - Többször kértük Péteréket, hogy szüntessék meg az állattartást, de ezt mindannyiszor elutasították. Arra hivatkoztak, hogy nekik azt mondta az ingatlan előző tulajdonosa, hogy itt lehet állatokat tartani. Nem tehettünk mást, június elsején az önkormányzathoz fordultunk és kértük, kötelezze az ingatlan tulajdonosát az állattartás megszüntetésére és az eredeti állapot helyreállítására. A héten a tisztiorvosi szolgálatnál is bejelentést tettünk. Ez nem csak a kettőnk problémája, a leveleket heten írtuk alá - mondta Fehérvári László. Péter Rozália és Péter Albert nem járult hozzá, hogy fotókat készítsünk róluk, és állataikat sem engedték fényképezni. Előbb az asszony, majd férje is kijelentette: a lovak, a nyulak, a szárnyasok maradnak. - A lovakat nem munkára használjuk, haAlföldi József és Fehérvári László nem tud megegyezni a szomszéddal Fotó: Schmidt Andrea nem hintó elé fogva, családi programokat bonyolítunk le velük. Én is tudok papírokat mutatni, amiket meg mások írtak alá. Ok is itt élnek, de őket nem zavarják az állatok és a szagok - mondta a férfi. Amikor tegnap délelőtt a helyszínen jártunk, Alföldi József, Fehérvári László és Péterek előttünk is megpróbáltak dűlőre jutni, a kerítésen keresztül tartó vita azonban néhány perc múlva eredménytelenül fejeződött be. - Az ügy nem hozzánk került, hanem a szegedi polgármesteri hivatal általános igazgatási irodájához. A problémát ennek ellenére ismerem. Szerintem Alföldi úréknak igazuk van, ugyanis azon a területen nem tarthatók haszonállatok - tájékoztatta lapunkat az önkormányzat dorozsmai kirendeltségének vezetője, Papp István. Az igazgatási irodán elmondták, megérkezett hozzájuk a bejelentés, az ügyben az eljárás megindult, de annak befejezéséig nem nyilatkoznak. o. z. man ugrabugrálva követik. A víztükör felett ritka vízimadarak szárnyalnak: gébics és nemeskócsag halászik. Mert, hogy az élővilág is egyre gazdagabb, a partnál béka brekeg, ebihalak és küszök rajai úszkálnak, de beljebb méretes keszegek is ficánkolnak. A tó középtájon jó másfél-kétméteres, és még mindig jelentős vízmennyiséget tárol ahhoz, hogy ne száradhassanak ki a környék alacsonyabban fekvő szántói. A közeli fokhagymaföld saras, műveihetetlen. A nedvesség a tanyaháznak sem tesz jót, Dékány Sándor megmutatja: a döngölt földes padló folyamatosan csúszós a nedvességtől, és félő, hogy a fal is tovább vizesedik. A férfi attól tart, egy nagyobb eső, és összedől az otthona. ILLYÉS SZABOLCS Szekérhúzó maratoni Az erőszak és a drog ellen demonstrál szombati vállalkozásával az 58 éves szegedi Aranyi László: az egészséges életmódra szeretné felhívni a fiatalok figyelmét. A sportember dorozsmai kasos szekér elé fogja magát és az újszegedi ligetben 970 méteres körpályán teljesíteni szeretné a maratonit, a 42 km és 198 métert. Elképzelése szerint hét órán belül negyvenhárom és fél kört fog megtenni. A töbhi csúcsához hasonlóan ez is alaprekord lenne, hiszen a világon még senki nem futotta le 305 kilós szekér elé fogva ezt az embert próbáló távot. - Szombaton délelőtt 10 órakor kezdem a futást. Aki akar, csatlakozhat hozzám, senki sem zavar. Jöhetnek görkorcsolyával, kerékpárral és futva. A fordulóknál körszámlálók figyelik majd a teljesítményemet - mondta Aranyi László. Mától vetítik a kollégánk könyvéből készült filmet Indul a tévében a Gyári burleszkek Az MTV szegedi stúdiójának ma 13 órakor kezdődő Regióra című magazinműsorán belül vetítik le a Gyári burleszkek dokumentumfim-sorozat első részét, amely a textilművek bezárásáról szól. A Bubryák Stúdió és az MTV koprodukciójában készült film következő epizódjait péntekenként láthatják az érdeklődők. MUNKATÁRSUNKTÓL Lapunk munkatársa, Fekete Klára 1999-ben írta meg Cégvesztő című könyvét, amelyben hat szegedi nagyvállalat privatizációs kalandjait, bezárásuk történetét örökítette meg. Bubryák István idén tért vissza a helyszínekre és készített hatrészes dokumentumfibn-sorozatot. Ennyi év távlatában magukat az alkotókat is megdöbbentette, hogy még mindig kísért a múlt, a volt dolgozók - munkások és vezetők - kevés híján elsírják magukat a mikrofon előtt. A Gyári burleszkek című dokumentumfilm-sorozat azonban messzebbre megy az eredeti történetnél, történelmi távlatból ugyanis ma már mélyebben lehet elemezni az okokat. Kiderül az is, milyen vállalkozások települtek a bezárt szocialista óriások ingatlanaiba: míg az egyik cég volt telephelye kísértetkastély, a másiké 21. századi technológiát felvonultató nagyvállalat, amelyik a rendszerváltáskor még csak egyszemélyes vállalkozás volt. Az alkotók - Fekete Klára, a forgatókönyv írója, Bubryák István szerkesztő-riporter, producer, Szabó Beatrix vágó, rendező, Németh László operatőr, Csepregi János számítógépes vágó - tegnap sajtótájékoztatón számoltak be a film készítésének történetéről, amelyet a Nemzeti kulturális alapprogram és a Magyar Történelmi Film Alapítvány támogatott. furkovics fános, a szegedi körzeti stúdió vezetője elmondta: az egyenként 25 perces részeket augusztus közepéig vetítik az MTV-n. A textilművekről szól első részt ma vetítik le az MTV szegedi stúdiója Regióra című magazinműsorában 13 órától. Szintén a Regiórán belül idézik be újra a szegedi stúdió által 1981-ben, a Talán eltűnök hirtelen... című, József Attila szegedi éveiről - és Horger Antal professzorról - készült összeállítás részleteit és beszélgetnek az alkotókkal.