Délmagyarország, 2005. június (95. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-16 / 139. szám

UMW FELSŐOKTATÁS ÉS TUDOMÁNY • SZERKESZTŐ: HEGEDŰS SZABOLCS A REKTOR A BOLOGNAI ÚTRÓL, A SZELLEMI ÉS AZ ANYAGI ÉPÍTKEZÉSRŐL Merre tart az egyetem? Szabó Gábor: Jó pályázatokat írunk, és segít a jó hírünk is A Szegedi Tudományegyetem őrzi megszerzett rangját a hazai és nemzetközi felsőoktatási térben. A takarékosság eredményeként saját forrásokból fejleszteni is képes a közeljövőben, de a mindennapos működést egyre inkább veszélyezteti a pénzhiány. Szabó Gábor, aki két éve vezeti az intézményt, büszke rá, hogy a rektori pályázatában kitűzött célokat „túl is teljesítette": a nemzetközi rangú kutató, oktató, innovatív és vállalkozó egyetem - karitatív tevékenységre is képes. - Minden egyetem a pénz­hiányra panaszkodik, és el­bocsátások vannak - kivéve Szegedet. Hogyan csinálják? - Pénzgondjaink nekünk is vannak, de elbocsátási kény­szer most nincs. Ez nem olyan bonyolult összefüggés, mint első hallásra tetszik. Az első négy hónapot 3,6 milliárdos aktívummal zártuk - ez azon­ban csalóka adat. Hiszen ez a jórészt pályázatokon nyert pénz meghatározott célokra költhető, szoros elszámolási kötelezettséggel. A mindenna­pos működésre viszont nincs elég. Csak amióta rektor va­gyok, vagyis az elmúlt két év alatt közel egymilliárd forint tűnt el a működési költségek­ből - ennyire hektikusak a normatív finanszírozás kate­góriái. Ezt a bajt elbocsátások­kal mi már nem tudjuk orvo­solni, ugyanis ez az egyetem már a Bokros-csomag idején elküldött mindenkit, akit nél­külözni tudott. Majdnem 30 ezer hallgató kiszolgálását a mostaninál kisebb létszám­mal nem tudnánk megoldani. Rangsorba állítva -A kiemelkedően sikeres ta­valyi év után az idén is foly­tatódott a pályázati döm­ping. Van titkos recept? - Valószínűleg nagyon jó pá­lyázatírók vagyunk, és segít az egyetem jó híre is. Stabilan tartjuk a he­lyünket a nem­zetközi össze­hasonlításban. - Akadnak, akik megmoso­lyogják a sang­haji ranglis­tát... - Az a gya­núm, ők azok, akik nincsenek rajta. Tréfán kívül: nem tulajdonítok ennek nagyobb jelentőséget a valós értékénél. De abban bizonyos vagyok, hogy az idézettségi mutatók, az adott kapacitásra vetített tudományos teljesít­mény alapján összeállított rangsornak - kétszázadikak vagyunk az ötszázas világlis­tán és a 85. helyen a százas európain - igenis van hatása. Ezt tapasztalom külföldön. - Itthon a jelentkezők szá­ma szerinti versenyben Pécs megelőzte az idén Szegedet. - Egyik évben mi vagyunk a második legnépszerűbb egye­tem az ELTE után, a harma­dikok a pécsiek, a másik évben helyet cserélünk - nem szá­mottevő a különbség. De nem ez az igazi mérőszám. Sajnos a hallgatók nem hajlandók visz­szaküldeni az űrlapokat, ame­„Ez az egyetem már a Bokros-csomag idején elküldött mindenkit, akit nélkülözni tudott." lyekből a valódi minőségmérő adatot nyerhetnénk, hogy tudniillik hányan helyezked­nek el a diplomaszerzés utáni egy évben. Igyekszünk ezen változtatni. - Rektori pályázatában az egyetemfejlődés egyik irá­nyaként a külföldi hallgatók számának növelését jelölte meg. Sikerült? - Sokkal több külföldi hall­gatónk nem lett az elmúlt két évben, de azt elújságolhatom, hogy tettünk egy lépést ebbe az irányba. Angol nyelven hozzáférhetők már a létező kurzusaink leírásai, hamaro­san könyvben és az interne­ten is megje­lennek. Tudni kell, hogy ma már nem a tel­jes diplomáért mennek kül­földre az egye­temisták, ha­nem az egyes kurzusok, bizonyos részkép­zések között válogatnak. Ha ajánlani tudunk néhány hetes vagy hónapos gyakorlatokat, amelyek világszínvonalúak ­például a lézerfizikában vagy az orvoslásban -, akkor ide fognak jönni. Ebből a szem­pontból előnyös a bolognai folyamat, amit egyébként a formalitásai miatt sokan - sze­rintem is joggal - támadnak. Tanárképzés - A tanárképzéssel kapcso­latos viták elültek, vagy a rek­tor csendesítette el a szerep­lőket? - Moratóriumot hirdettem. Amíg a felsőoktatási törvény, illetve a tanárképzésről szóló rendelkezések meg nem szü­letnek, nem folytatunk erről eszmecserét. A bolognai fo­FOTÓ: SCHMIDT ANDREA lyamatban jelenleg ott tar­tunk, hogy akkreditáltatjuk az alapszakokat, és törjük a fe­jünket a megfelelő finanszíro­zási-gazdálkodási szisztémán. - És építkeznek? -Az Y telken, Újszegeden. Az integráció idején előrelátóan létrehozott az egyesült egye­tem egy fejlesztési és egy vis maior alapot, ezeket azóta egyik évben sem merítettük ki. Ebből, a természettudományi kar takarékosságból származó pénzéből és pályázati forrás­ból épül föl az új biológiai épület, a beruházás ősszel kezdődik. Lassabban megy majd, de pályázati pénzből el­kezdjük a Kálvária sugárúti épület rekonstrukcióját is, amely a gazdaságtudományi kart szolgálja. Karitatív akciók És jótékonykodnak? CT-készüléket ajándékoztak az ungvári kórháznak. - Azzal, hogy a beregszászi betegeket is odairányítják, így 1,2 millió ember számára biz­tosítottuk a korszerű diagnosz­tizálás mindeddig nélkülözött eszközét. De az egyetem és a Lions Klub bálja volt az első karitatív akciónk, egy-egy mil­lió jutott egy cunami-ország­ban felépítendő egyházi árva­házra, a szegedi gyerekkliniká­nak, illetve az Egyetemi Életve­zetési Tanácsadó Központnak. Szeptemberben szeretnénk el­indítani egy nagyszabású is­meretterjesztő akciót, a Min­dentudás Szegedi Egyetemét. Elsősorban a középiskolásokat akarjuk becsábítani a TIK-beli előadássorozatra, amelyet fő­ként a természettudományos műveltség gyarapítása végett szervezünk - egyébként min­den érdeklődőnek. S. E. Innovációs oktatás - több formában Egy- illetve hatnapos tanfo­lyam, valamint iskolarendsze­rű oktatás keretében innová­ciós képzés indul a Szegedi Tudományegyetemen. A szak­' mát eddig csupán a gyakor­latban lehetett elsajátítani, el­méleti képzés nem létezett. - A pályázat eredményeként, konzorciális formában létre­jött Dél-alföldi Regionális In­novációs Ügynökség egyik fő célkitűzése az volt, hogy meg­próbálja az innovációs isme­reteket terjeszteni, mert úgy gondoljuk, mind az iparban, mind a vállalkozások és a la­kosság körében ezek az is­meretek nagyon hiányosak. Olyan innovációs menedzse­rek, akik nem a saját bőrükön, a gyakorlatban tanulták a szakmát, egyelőre nincsenek ­magyarázta Búzás Norbert, az SZTE innovációs igazgatója. Az egyetem ezért háromfajta oktatást indít: az egynapos, általános ismereteket adó képzésen bárki - egy vállal­kozás, ipari park vagy inno­vációs központ munkatársa ­megtudhatja, milyen alapvető összefüggései vannak az in­novációmenedzsmentnek, az innovációpolitikának. Az elő­adásokat két helyszínen, Kecs­keméten és Szegeden tartják június 27 -én, illetve 28-án. Az előadó Búzás Norbert és Mo­gyorósi Péter, a Magyar In­novációs Szövetség dél-alföldi regionális igazgatója lesz. A képzés díjának 75 százalékát az ügynökség biztosítja. Ősszel hatnapos oktatás in­dul, melynek célja, hogy ennek elvégzése után az innovációs menedzser átlássa az alapvető folyamatokat, és érdemi segít­séget tudjon adni a hozzá for­duló vállalkozásoknak. Min­dennap négy témát érintenek az előadók, szó lesz a szaba­dalmaztatással kapcsolatos kérdésekről, a szellemi jog vé­delmének formáiról, arról, mit kell tenni, ha az ember saját szellemi tulajdonát szeretné értékesíteni, valamint az inno­vációmarketing és -menedzs­ment alapvető kérdéseiről, az innováció finanszírozásáról. A képzés csúcsát egy isko­larendszerű oktatás jelenti, mely az SZTE Gazdaságtudo­mányi Karán indul várhatóan két év múlva, államilag finan­szírozott, nappali vagy kiegé­szítő képzés formájában. - Felértékelődött a szellemi tőke, de a másik oldal, az ok­tatás nem erősödött - mond­ta Búzás Norbert. - Az embe­rek átlagos felkészültsége a szellemi tulajdon, a menedzs­ment oldaláról nagyon hiá­nyos. A célunk -az általános tudásszint növelése, és azok érdeklődésének felkeltése, akik mindezt szakmaszerűen szeretnék tanulni és művelni. G.ZS. Pótlás a felvételihez MTI A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők még eljuttathatják a je­lentkezésükhöz eddig nem csatolt dokumentumokat, illetve módo­síthatják adataikat, s egyszeri alkalommal a jelentkezés sorrendjét. A határidőt elmulasztók jelentkezése érvénytelen. A felvételi jelent­kezés során a „B" lapokhoz kellett csatolni azon dokumentumok fénymásolatát, amelyek a különféle felvételi feltételek teljesítésének igazolására szolgálnak. Előfordult azonban, hogy ezek mindegyike még nem volta diákok birtokában a február 15-ei jelentkezési határ­időig, így legkésőbb július 11-éig van lehetőség azok beküldésére az egyetemekre, főiskolákra - hívja fel a figyelmet az Országos Felsőok­tatási Felvételi Iroda honlapján közzétett tájékoztató. A csúcstechnológia ipari felhasználása A Szegedi Tudományegyetem és tíz ipari partner részvételé­vel megalakult a Dél-alföldi Élet- és Anyagtudományi Kooperációs Kutatóközpont, melynek célja, hogy a csúcs­technológiai K+F (kutatás és fejlesztés) eredmények létre­hozásával és gyakorlati alkal­mazásával elősegítse a tudás­alapú gazdaság kifejlődését a régióban - jelentett be Búzás Norbert, az egyetem innováci­ós igazgatója. Kovács Tibor, a kutatóközpont igazgatója el­mondta, igyekeznek megszün­tetni azt az általános képet, hogy a kutatók elefántcsontto­ronyba zárkóznak, és nem megfogható eredményeket hoznak létre. A 722 millió fo­rintos program - melyet 50 százalékban a Gazdasági Ver­senyképesség Operatív Prog­ram pályázatán nyert támoga­tásból finanszíroznak - öt ku­tatási területre koncentrál: az orvosi képalkotás teljesítmé­nyének javítása, a bőr öregedé­sének lassítása fényterápiá­s módszerekkel, a megújuló és kihasználatlan energiaforrá­sok hatékonyabb felhasználá­sa, mikroorganizmusok segít­ségével hulladékból hasznos anyag, elsősorban biogáz elő­állítása, olajemulziók és vas­ipari hulladékok hasznosítása. Búzás Norbert hozzátette: az Egyesült Államokban és Eu­rópa több országában létez­nek már olyan modellek, ahol állami segítséggel az egyete­mek és az ipar képviselői együtt próbálnak kutatási eredményeket elérni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom