Délmagyarország, 2005. június (95. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-16 / 139. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. JÚNIUS 16. «MEGYEI TÜKÖR* 7 ból, amelyre a tárolókra alapozó vállalkozók pályázhattak. Az idei márciusi beadásnál ugyanis csak régiós „térkép" készült: a Dél-Al­föld 520 ezer tonnás tárolókapa­citás felépítésére, illetve felújítá­sára vállalkozott. |Ennek egyhar­mada - ha feltételezzük, hogy a három déli megye egyenlő arány­ban pályázott - mintegy 170 ezer tonna, vagyis még több is, mint amennyire jelenleg éppen szük­ség lenne.) Gécziné szerint, ha el is kezdték a beruházásokat a vál­lalkozók, azok már nem készül­nek el erre a szezonra. Az MVH, mint az intervenciós búzakészlet „tulajdonosa", ren­delkezik azokkal az adatokkal is, hány tonna gabona vár még ki­szállításra. A hivatalvezető el­mondta, tavaly 230 ezer tonna gabonát ajánlottak fel a megyé­ből intervencióra, abból 138-at már elvittek a raktárakból, to­vábbi 160-ra szerződést kötöt­tek, s 60-70 ezer tonna sorsa „a levegőben lóg". A vásárhelyi Véka Kft. ügyveze­tő igazgatója, Nyilasi Endre is megerősítette, az intervenciós búza tárolása mellett jelentős sa­ját készleteket őriznek. Most a malom raktára félig van tele. Az intervenciós búza kiszállítása is elindult a napokban, reggeltől es­tig pakolják a teherautókat a siló­nál, amelyekről a bajai kikötőben uszályokra rakják az árut, hogy onnan Bangladesbe szállítsák. A Véka Kft. kész az új búza fogadá­sára, amelyet majd szeptemberig a friss terméssel kevernek. ek. IDÉN GYENGÉBB TERMÉS Cserjési Lajos szerint idén Csongrád megyében a belvíz okozta károk miatt csak jó közepes termés várható gabonából. A múlt esztendő a rekordok éve volt, a 2004-es 5,5 tonnás hektáronkénti átlagtermés helyett most mind­össze 4,3-4,5 tonna per hektár búza betakarítására van esély. Piroska néni szovjet „szerkentyűvel" is dolgozott Címerek készülnek Székkutason Példa nélküli szegedi radnótis siker az innovációs versenyen Tudósjelöltek a gimiben Vásárhelyről Bangladesbe viszik az óbúzát Péter-Pálra nem ürülnek ki a raktárak a megyében Egyelőre nem tudni pontosan, hogy mekkora raktárkapacitás szabadul fel az aratásig Csong­rád megyében, most még a silók fele foglalt. Elindult ugyanak­kor az intervenciós gabona ki­szállítása, a Véka Kft.-nél Vá­sárhelyen tárolt búzára például Bangladesben találtak vevőt. Aggódó hangokat hallani azzal kapcsolatban, hogy két hét múl­va itt van Péter-Pál, de a raktárak még mindig tele vannak óbúzá­val. Szakértők attól tartanak, nem lesz hová szállítani az új termést, mivel nem épültek meg a tervezett tárolók sem. A Földművelésügyi és Vidék­fejlesztési Minisztérium (FVM) 'megyei hivatala a falugazdászok­kal felmérette, mekkora a tároló­kapacitás Csongrád megyében. Cserjési Lajos növényvédelmi szakreferens elmondta, pontos számokat így sem kaptak, mivel több tulajdonos nem közölte az adatokat. A raktárkapacitást te­hát csak becsülni lehet: az mint­egy 700 ezer tonnára tehető. En­nek a fele, 350 ezer tonnányi sza­A hetvenes évek óta éget fába különféle mintákat Borsi Sándorné. A 81 esztendős székkutasi asszony többek között a helyi civil szer­vezeteknek készített már címereket, de több magyar településnek is. Eleinte forrasztópákával dolgozott, de a volt Szovjetunióban, majd később Romániában is vásárolt egy-egy égetőberendezést. bad, ami azt jelenti, hogy „szű­kösen" indulhatunk neki a két hét múlva kezdődő aratásnak. Még ha sikerül is eladni jelentő­sebb mennyiséget a betárolt óbú­zából, legalább 100 ezer tonná­nyi termést - árpát, búzát, majd napraforgót, kukoricát - befoga­dó raktár hiányzik. A Mezőgazdasági és Vidékfej­lesztési Hivatal (MVH) vezetője, Géczi Lajosné nem tudta meg­mondani, Csongrád megyében mekkora raktárak felépítését ter­vezték abból a 40 milliárd forint­A Véka Kft. gabonasilójából a bajai kikötőig vezet a teherautók útja Fotó: Karnok Csaba A tudós diákok, Csizmadia Tamás, Deák Ildikó és Fábián Gábor (elöl), valamint tanáraik, Daru János és Bán Sándor az innovációs ver­seny díjaival Fotó: Schmidt Andrea Arattak a szegedi Radnóti gimnázium ta­nulói a XTV országos ifjúsági tudományos és innovációs versenyen. Példa nélküli si­kert elérve tizenhét díjból négyet elhoztak. A tudósjelöltek - Deák Ildikó, Daru János, Fábián Gábor és Csizmadia Tamás - Bán Sándor önképzőkörébe járnak. Az országos ifjúsági tudományos és innová­ciós verseny elmúlt tizenhárom éves törté­netében egy iskolából kettőnél több diák so­ha nem kapott díjat. Idén viszont a szegedi Radnóti Miklós gimnázium tanulói közül Deák Ildikó és Daru János második, Fábián Gábor harmadik, míg Csizmadia Tamás különdíjat vehetett át. A zsűri a 162 pályá­zat közül tizenhetet részesített elismerés­ben. A siker titka az önképzőköri munkában rejlik A radnótis fölény nem meglepetés, hiszen a szegedi intézmény a kutató diákokkal fog­lalkozó 110 magyar középiskola között az élen áll. A siker titka a három éve megalakí­tott természettudományi önképzőkör mun­kájában rejlik, amit Bán Sándor vezet - tud­tuk meg Mike Csaba igazgatótól. A délutáni foglalkozást hetente egyszer tartják, a diákok ismertetik egyórás előadásban, hogy hol tar­tanak a kutatásukban. Ezután megvitatják egymás projektjét. Gyakran neves szaktekin­télyeket hívnak, vagy ellátogatnak olyan in­tézménybe, ahol világszínvonalú, nagyon drága és ritka gépekkel ismerkedhet meg a ti­zenhét önképzőkörös. - Olyan kommunikációs készségeket is el­sajátítanak a foglalkozásokon, amelyek a ké­sőbbi tudományos karrierjük szempontjából lényegesek. Megtanulják, hogyan kell bemu­tatni magyarul és idegen nyelven a kutató munkájukat írásban, szóban és plakáton ­mondta Bán Sándor biológia-kémia szakos tanár a szertárban, tizenegyedikes tanítvá­nyai körében. Deák Ildikó tavaly szeptemberben abból indult ki, hogy súlyos gondot jelent a szüle­téskor előforduló oxigénhiányos helyzet, ami évente világszerte négymillió újszülöttet érint. Idegrendszeri károsodást szenvednek és az agyszövetük is sérül. - Bebizonyítottam, más kutatók eredmé­nyeivel ellentétben, hogy az elváltozásért nem az enzimrendszer a felelős, mint azt ed­dig hitték - mondta Ildikó. - A kutatást to­vább folytatom Bari Ferenc professzor és az SZTE élettani intézetből Domoki Ferenc irá­nyításával, mert szeretnék segíteni a problé­ma megoldásában. Daru János a szerves kémia területén végzi kísérleteit. Az innovációs versenyre beadott pályázatát másfél év alatt dolgozta ki. Szárazságtűrő haszonnövényeket kísérleteznek ki - Tudni kell, hogy az alkének fontos kiin­dulási vegyületek a szerves nagyiparban ­rögzítette álláspontját János. - Nagyon fon­tos, hogy a keletkező termék mellett kevés le­gyen a hulladék, mert hatástalanítása költsé­ges. Leegyszerűsítve, a katalizátorok befolyá­solják a keletkező termékek arányát. Az SZTE szerves kémiai tanszékéről Felföldi Károly és a gimnáziumból Hancsák Károly vezetésével ezen a területen sikerült jó ered­ményeket elérnem. Fábián Gábor, a Szegedi Biológiai Központ­ban Dudits Dénesnek a szárazságtűrő ha­szonnövények kikísérletezésével foglalkozó kutatócsoportja munkájába szeptemberben kapcsolódott be. A diákok mindannyian kutatópályára készülnek - Györgyey ]ános útmutatásai alapján kü­lönböző búzafajtákat vetettem alá kezelés­nek - vázolta a kiindulópontját Gábor. - A kapott klónokban 120 különböző gént talál­tam. Az egyik gént tovább vizsgáltam és az a feltevésem, ha ezt jobban megismerjük, hosszú évek óta fennálló problémát sikerül megoldani. Csizmadia Tamás Hopp Béla, az SZTE op­tikai- és kvantumelektronikai tanszékének tudományos főmunkatársa segítségével fizi­kai kísérleteket végzett. Azt vizsgálta, hogy nagy energiájú lézer besugárzásának hatásá­ra milyen változások mennek végbe a külön­böző anyagokban. - A folyamat paramétereit meghatároztam és összefüggéseket állapítottam meg - ma­gyarázta Tamás. - Ez a gyakorlati alkalma­zásban nagyon fontos, hiszen például a mű­téteknél az alapvető beállításokat hasonló számítások alapján végzik. A tudósjelölt radnótis diákok mindannyian kutató pályán képzelik el jövőjüket. Hiányol­ják viszont, hogy a magyar szellemi tőkének nincs védelme, és szerintük a tudósok nem kapnak megfelelő támogatást hazánkban. CS. G. L. Van, aki konkrét elképzeléssel keresi fel, de olyan is akad, aki teljesen Piroska nénire bízza, mi legyen a fából készülő címeren. Ugyanis a 81 esztendős székku­tasi asszony, Borsi Sándorné fába égeti többek között az egyesüle­tek, civil szervezetek, települé­sek jelképét. - Mindig is szerettem rajzolni. A hetvenes években viszont kita­láltam, mi lenne, ha a mintákat fatányérokba vagy más fákba égetném bele. Hát valahogy így kezdődött az egész - mondta mo­solyogva Piroska néni. Az asszony 1924-ben Algyőn született. Fiatalon Vásárhelyre került, ahol 1946-ig lakott. Ezt követően Vásárhely-Kutasra, vagyis a mai Székkutasra költö­zött. Férjhez ment, s született két lánya. Ma már négy unokája és négy dédunokája keresi fel az idős kutasi házaspárt. A moszkvai olimpia évében, 1980-ban a kutasi termelőszö­vetkezet tagjai egy hétre a Szov­jetunióba utaztak. Mivel maradt két hely, így Piroska néni és szomszédasszonya is kiment ve­lük. Kijevben ők voltak annak a 19 emeletes szállodának az első vendégei, melyet a játékok tiszte­letére építettek. - Az egyik boltban megláttam egy szerkentyűt. Csak annyit tudtam róla, hogy égetni lehet vele, így megvettem - mesélte. A szovjet csoda előtt ugyanis egyszerű forrasztópákát hasz­nált, de attól hamar megfájdult a keze. A gép sokáig bírta, ez év elején romlott el. Most egy ro­mán masinát használ. Míg fiatalabb volt, sokat járt külföldön. Kocsival szinte vala­mennyi szomszédos országba el­jutott. Autóbusszal pedig Török­országban is megfordult. Min­denhol mintákat lesett el, amiket később munkájában felhasznált. Erdélyben megismerkedett egy fafaragóval, akitől sokáig hordta haza a félkész tányérokat. Ezek­be égette bele a különféle virágo­kat, leveleket, kacskaringókat. Székkutason tizenhét civil szervezet működik. Piroska néni már szinte valamennyinek elké­szítette a címerét. Jelenleg a nyugdíjasklubnak dolgozik. A cí­merre egy öregedő fát gondol, melyről hullanak a levelek. Kö­jülötte pedig idősek sétálnak. K.T. Piroska néni most épp a nyugdíjasklubnak dolgozik Fotó: Tésik Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom